Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-01 / 257. szám

0 közhangulat megismerése X párt csak akkor tud ered­ményes munkát végezni, ha jól ismeri a közhangulatot, az emberek véleményét a külön­féle politikai kérdésekről, ese­ményekről, intézkedésekről. A döntéseknek természetesen sohasem lehet egyedüli vagy legfőbb meghatározója a köz­vélemény: az elhatározásoknál mindenekelőtt megvalósítan­dó társadalompolitikai cél­jainkból, valamint az objek­tív feltételekből, körülmé­nyekből kell kiindulni. Ám a közvélemény, a közhangulat maga is egyik tényezője, ele­me a számításba veendő fel­tételeknek. Ezért a párt kü­lönböző szintű vezető testü­letéi céltudatosan igyekeznek megismerni a dolgozók véle­ményét, és hasznosítani azt a döntések előkészítésében, a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében, a politikai munka feladatainak kijelölé­sében. Ez feltétele az irányí­tó munka eredményességének, s egyúttal kifejeződik benne politikai rendszerünk demok­ratizmusa. Állandó, eleven kapcsolat Az embereket foglalkoztató kérdések és az ezekről alko­tott vélemények megismerésé­ben nagyon fontos szerepük van a párt alapszervezetei­nek. Túlzás nélkül mondhat­juk: semmiféle közvé’emény- kutató intézet nem helyette­síthetné az alapszervezetek tagságának állandó. eleven kapcsolatát a környezetével, s az így szerzett friss, napra­kész információk sokaságát. Mindenki tudja, hogy az em­berek ma bíznak a pártban, s ezért nyíltan, őszintén mond ják el elismerő és elmarasz­taló véleményüket egyaránt. Azt is hozzátehetjük: általá­ban azzal a meggyőződéssel mondják el, hogy ez a véle­mény eljut az illetékes veze­tő testületekig, fórumokig, ahol majd a többivel együtt mérlegelik, figyelembe ve­szik. Az alapszervezetek tehát ilyen értelemben kettős kívá­nalomnak tesznek eleget, ami­kor figyelemmel kísérik, számba veszik, értékelik a dolgozók politikai természetű véleményét. Ez a — pártéle­tünk gyakorlatában informá­ciós munkának nevezett — tevékenység egyformán fon­1 tos mind a párt felsőbb szer­vei, mind maga az alapszer­vezet számára. Az e tevé­kenység eredményeit tükröző összegezésekből ugyanis nem­csak az irányító testületek, de maga az alapszervezet is fon­tos következtetésekhez juthat el. Nem csupán »mások« szá­mára készíti tehát ezeket, ha­nem önmaga számára is. A valóság ismeretére épít Ahhoz, hogy ezek az in­formációk hasznosítnatoK le- gyentri, minoenekelőtt iga­zaknak kell lenniük, a való­sághoz híven, mindenfajta torzítástól mentesen kell tük­rözniük a közhangulatot. Eh­hez ma minden feltétel adott. Az MSZMP — szakítva az ötvenes évek elején eluralko­dott gyakorlattal — a valóság ismeretére építi politikáját, a pártvezetés nem az intézke­dések »visszaigazolását«, az ellentmondások »kisimítását«, a gondok elkendőzését várja a közvéleményt tükröző fel­mérő jelentésektől. Azt is hoz­zátehetjük, hogy egyetlen alapszervezetre sem vet ár­nyékot, ha kitűnik, hogy mű­ködési területén az emberek nem mindent ítélnek meg azonnal helyesen, hogy van­nak félreértések, téves véle­kedések, s akad intézkedés, amelynek kedvezőtlen a fo­gadtatása, netán viták is van­nak. Sőt, sokkal inkább mér­hető a munkájá azon, hogy tud-e árnyalt, és sokszínű ké­pet kialakítani a közvéle­ményről. Hiszen ez arról ta­núskodik, hogy megfelelőek a tömegkapcsolatai, a párttagok állandó véleménycserét foly­tatnak környezetükben. a pártszervezet következetesen feltárja és számon tartja az embereket foglalkoztató dol­gokat, a jót és a rosszat egy­aránt. Ha eleven és mindennapos a politikai véleménycsere, ha érdemben működnek a mun­kahelyi demokrácia, a moz­galmi szervezetek fórumai, akkor a pártszervezet sok­sok ismerethez juthat. Ezért helyes a közhangulat megis­merésében — mint általában a politikai tömegmunkában — messzemenően építeni a párt- csoportokra, azok gazdag, sokrétű tapasztalataira. A párt- és tömegszervezetek ta­nácskozásai, gyűlései, a mun­kahelyi értekezletek, a poli­HATVAN ÉV — HATVAN KÉP n Szovjetunió története képekben Megvalósulóban a hűsprogram. A hústermelésben mind na­gyobb szerep vár a baromfitelepekre, a korszerű gazdasá­gokra. A Taskent melletti baromfitelep fedezi az üzbeg fő­város tojás- és hússzükségeltének jelentős részét. tíkai oktatás foglalkozásai, a vitaköri megbeszélések, a kü­lönféle csoportos és egyéni beszélgetések mind fontos forrásai az információnak. Mindezek összegyűjtéséhez, válogatásához, összegezésé­hez, elemzéséhez felkészült­ség, tapasztalat, politikai ér­zék szükséges; ezért az alap- szervezeti vezetőségek mérle­geljék gondosan, kiket bíznak meg ilyen pártfeladattal. Sohasem öncélú! A munka azonban nem ér véget az összegezés elkészíté­sével. Az emberek joggal vár­ják. hogy véleményükre rea­gáljanak is valamilyen mó­don — szóban vagy cseleke­detekkel. E reagálásnak ter­mészetesen mindig attól kell kiindulnia, aki az adott kér­désben illetékes. Az esetek nem csekély részében ez a felsőbb irányító pártszervekre vár, ám az alapszervezetek­nek ilyenkor is gyakorta van tennivalójuk a válasz továb­bításában és magyarázatában, az intézkedés megvalósításá­ban. Nem kevésszer azonban közvetlenül nekik kell reagál­niuk. Oly módon, hogy az agitációs munkában, az okta­tásban megmagyarázzák a nem értett problémákat, vá­laszolnak a nyitott kérdésekre, érvelnek igazunk mellett, S oly módon is, hogy egyes dol­gokban intézkednek, módosí­tanak a fennálló helyzeten, megoldják az arra megérett és a közhangulatot befolyá­soló kérdéseket. A közhangulat tanulmányo­zása tehát sohasem öncélú is­meretszerzés. Mindig valami­lyen cselekvésre kell késztes­se a pártszervezeteket, s e cselekvés eredményességét szolgálja. Gyenes László 2977. október 31 Takarékossági .világnap Az ötvenharmadlk taka­rékossági világnap megyei ünnepségét vasárnap dél­előtt tartották Kaposváron, a Killián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ­ban. A rendezvényen részt vett dr. Szirmai Jenő. az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója is. 1924 októberében, az első takarékpénztár megalakulá­sának 100. évfordulóján ta­nácskozott Milánóban a taka­rékpénztárak nemzetközi kong­resszusa három világrész 28 országa több mint 350 megbí­zottjának részvételével. Ha­zánk szintén képviseltette ma­gát a tanácskozáson, hisz az — osztrákoktól független — első takarékpénztárunk 1840- ben alakult meg Fáy András vezetésével, Kossuth Lajos és Széchenyi István támogatásá­val. A milánói kongresszus utolsó munkanapján, 1924. ok­tóber 31-én határozatot hozott: minden év októberének utolsó napján megrendezik a takaré­kosság világnapját. Ezen a na­pon a világ minden táján hangsúlyozzák a takarékosság fontosságát. Többek között er­ről szólt ünnepi beszédében Szenes Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára is. — Valamennyien jól tudjuk, — mondotta —, hogy a csalá­dok életének, jövőjének for­málásában rendkívül nagy sze­repet tölt be a jövedelemmel való okos és célszerű gazdál­kodás. Ez a biztosítéka annak, hogy a szorgalmas, a becsüle­tes és a gyakran fáradságos munkával megkeresett forin­tokat jól használják fel, lehe­tővé tegyék a régóta terve­vet vágyak teljesülését. Ma már hazánkban százezrek, sőt milliók vannak tisztában en­nek igazságával. A családok nagy része igyekszik okosan gazdálkodni jövedelmével. Bizonyítják ezt a napokban nyilvánosságra hozott szám­Ilogyan kell kitölteni egy köl csönigénylési lapot? adatok, az Országos Takarék- pénztár kimutatásai. Egy do­logról azonban nem szabad megfeledkeznünk: a takaré­koskodást nemcsak az egyes családok vágyainak mielőbbi megvalósítása követeli meg, hanem társadalmi törekvé­seink is. Az ötödik ötéves tervben megfogalmazott fel­adatok megoldásához fontos a munkaerővel, a nyersanyag­gal, az energiával való taka­rékoskodás. Ez pedig vala­mennyiünk — fiatalabbaknak és idősebbeknek egyaránt fel- feladata. Somogy megyében az idei takarékossági világnap meg­emlékezést e gondolatok je­gyében tartották meg min­denütt. Különösen a fiatalok takarékoskodása kapott nagy hangsúlyt. A megyei klubta­nács és az OTP Somogy me­gyei Igazgatósága közös pályá­zatot hirdetett az ifjúsági klu­boknak a Mi világunk ’77 ve­télkedősorozat keretén belül, Gazdálkodj okosan! címmel. Több mint negyven ifjúsági klub kis közössége készült a Befejezés előtt a búzavetés A szántótraktoroké most a „főszerep” Napról napra változik a szovjet falu arculata, piiléa a Türkmén köztársaságban. Kolhoztelc­Hetek óta hétfőről hétfőre tevékenykedik az őszi mun­kák szervezését segítő me­gyei bizottság, s talán a teg­napi tanácskozás volt az első, amelyre ráillik a jelző: »nyu­godt légkör«. Az intézkedések hatására a múlt héten .igeit jelentős előrehaladást értek el gazdaságaink az őszi mun­kákban, és október 31-én a határ olyan képet mutatott, amilyenre a gazdálkodó em­ber azt szokta mondani: nagy baj már nem lehet. Az igyekezetnek, a kölcsö­nös segítségnyújtásnak kö­szönhető, hogy egyetlen hét alatt a tervezett búzavetés­terület negyedrészén földbe került a mag, s ahogy a teg­napi tájékoztatókból kiderült, mára nagyüzemeink nyolcvan százaléka túljutott az. ősz egyik legfőbb munkáján, a gabonavetésen. Mindössze hétszáz hektárra tehető az a terület, amely néhány nagy­üzemben vetésre vár még. Ez azt jelenti, hogy november 3-ra, 4-re földben lesz mind a 97 000 hektáron az őszi ka­lászos magja. Jelentős mértékben, huszon­két százalékkal haladt előre október utolsó hetében a ku­korica betakarítása, s az elő­ző évekhez viszonyítva is fi­gyelemre méltó eredmény, hogy nagyüzemeinknek no­vember elsejére a terület 87 százalékáról sikerült betaka­rítaniuk a termést. A kis­üzemekben, a háztáji gazda­ságokban gyakorlatilag min­denütt végeztek ezzel a mun­kával, s a nagyüzemek har­minc százaléka is elmondhat­ja ugyanezt. Tizennégyezer hektár termésének a betaka­rítása maradt novemberre, s a hónap közepére — ahogy vállalták is gazdaságaink — _ biztonságba kerül az összes 5 termés. A legtöbb figyelmet igény­lő, legfőbb feladat most az őszi mélyszántás meggyorsítá­sa. Ez az a munka, melyre az egyéb kötelességek miatt eddig vajmi kevés erő jutott U tervezett területnek mind­össze harminc százalékát szántották csak föl), s ahhoz, hogy nyugodt lelkiismerettel lássunk a következő év fel­adataihoz, elengedhetetlen a mélyszántás elvégzése. Az elismerésre méltó igye­kezet, a szép eredmények mellett két gond került teg­nap a testület »asztalára«. A múlt héten lapunkban is fog­lalkoztunk vele, változás az­óta sem történt: továbbra is akadozik a siófoki térség gáz­olajellátása. Az operatív bi­zottság levélben fordult a székesfehérvári AFOR-hoz, mint a terület ellátásáért fe­lelős szervhez. A megyei ÁFOR időnkénti segítsége nem elegendő. A másik gond nem mosta­nában fordult elő, s valójá­ban örvendetes: rövidesen megtelnek a cukorgyár raktá­rai. A termeléssel nem tud lépést tartani a kiszállítás, s rövidesen igen nagy gond lesz a cukor elhelyezése. Ezért fordult a testület kéréssel a környező gazdaságokhoz: ha olyan tárolótérrel rendelkez­nek, amely cukor raktározá­sára alkalmas, segítsenek a gyár gondján. V. M. versengésre az OTP munká­jából, a takarékosság fogal­mából, gazdasági életünk cél­jaiból és a napi politikai ese­ményekből. A megyei döntőre — melyet a vasárnapi megemlékezés után tartottak — tíz csapat jutott el, s vívott nagy küz­delmet. Az izgalmas szellemi torna győztese a Nagyatádi Cérnagyár Tóth Lajos ifjúsá­gi klubjának csapata lett, meg­előzve a Medicor Művek tap- sonyi gyáregységének fiatal dolgozóit és a lengyeltóti mű­velődési ház ifjúsági klubjá­nak háromtagú csapatát. Tegnap délután négy órakor Darányban falugyűlést tartot­tak. A szuloki takarékpénztár és a barcsi OTP-fiók szerve­zésében a környékbeliek em­lékeztek meg a takarékossági világnapról. Hosszan sorolhat­nánk nagyobb településeink nevét: szinte egyetlen hely sincs_ ahol ne emlékeztek vol­na meg. Az OTP Somogy me­gyei Igazgatóságának József Attila szocialista brigádja — ugyancsalt tegnap — azoknak a vállalatoknak, iskoláknak a képviselőit hívta baráti talál­kozóra, amelyekkel több éve jó a munkakapcsolatuk, segí­tenek az ifjúsági takarékbe­tétkönyvek szervezésében, a takarékosságra nevelésben. Megyénk öt településén — Kaposváron, Nagyatádon, Sió­fokon, Marcaliban és Barcson — több telefontulajdonost hív­tak föl az OTP dolgozói: az iránt érdeklődtek, hogy van­nak megelégedve munkájuk­kal. Az észrevételeket felhasz­nálják majd az ügyfélszolgá­latuk javításában. Régi hagyomány már az OTP Somogy megyei Igazga­tóságán, hogy a takarékossági világriap első somogyi újszü­löttét kétezer forintos betét­könyvvel és virágcsokorral köszöntik. Az idei újszülött 'anyukája ma veheti át az ajándékot N. J. Öt kilométer vezeték egy év alatt Ebben az évben négy kilo­méter vezetéket épített a KÖGÁZ kaposvári üzeme, s az év végéig ehhez még ke­reken egy kilométer jön. Az idei tervük 7,2 millió értékű, ebből a megyeszékhelyre öt­millió jut. Terven felül tíz létesítményt kötöttek be. Mindig hagynak némi szabad kapacitást, soha m\n lehet tudni, honnan kap­nak sürgős jelzést: mint pél­dául a Somogy megyei Nyom­daipari Vállalattól^ vagy a Kossuth Lajos utcai kilenc- emeletes lakóházból, az épülő tejgyárból, a közlekedésren­dészettől és a Hegyi utcai tár­sasházból. A KÖGÁZ kaposvári üze­mének egyik jelentős felada­ta az idén a gépipari szak­középiskola gázellátása volt. A kisnyomású vezeték már üzemel, a hatósági eljárás fo­lyik, és amint a SÁÉV mun­kásai elkészítik a kazánt, a vezeték működhet. Legnagyobb munkájuk a Füredi úti lakótelepen a tömbfűtőműhőz csatlakozó két kilométeres vezeték építése volt. Nem rajtuk múlik, hogy még nem adhatják át: ők örülnének legjobban, ha már fűlhetnének. Kaposváron egyetlen mun­kájuk húzódik át a követke­ző évre: a Kossuth Lajos és a Megyeház utcát összekötő ve­zeték építése, ez azonban nem érinti a lakosságot Érinti vi­szont a Szántó Imre utcában és közben épülő kisnyomású vezeték. Emiatt panaszkod­tak olvasóink: nem kaptak megfelelő tájékoztatást arról, hogyan készüljenek föl a tél­re. Lesz-e már gázfűtés, avagy a korábbi évekhez ha­sonlóan gondoskodjanak fűtő­anyagról. Szendrei Mihály kirendelt­ségvezető elmondta, hogy va­lóban jobb is lehetett volna a tájékoztatás. Emellett arról is értesíthették volna a lakókat, hogy itt a gázszerelést nem a KÖGÁZ dolgozói végzik, ók csak ellenőriznek. A szerelést az IKV, különféle vállalatok, szövetkezetek és .magávisipa- roeok vállalták, s az üzembe helyezés vár csupán a gázsze­relő vállalat munkásaira, szakértőire;‘ezt novemberben folyamatosan el is végzik. Kaposvárba kívül Barcson és Nagyatádon dolgoztak az idén az üzem munkásai : ki­tűnő az együttműködésük a Barcsi Tövállal. Ennek a cég­nek a dolgozói nyomásszabá­lyozó állomásokat telepítenek, s a gázosok a technológiai feladatokat látják el. Nagy­atádon a Hunyadi úti lakó­telep gázellátása jövőre húzó­dik át, mert nem készítették elő a terepet. A Közép-dunántúli Gáz- szolgáltató és Szerelő Válla­latnak öt termelőüzeme van: négy szolgáltató és kivitelező, s egy gyártó. A négy szolgál­tató üzemben az időarányos terv 75 százalék lenne. Jog­gal büszkélkedhetnek a ka­posváriak, hiszen a háromne­gyed év értékelése alapján a következő számok váltak is­mertté: a nagykanizsai üzem 94,16 százalékra teljesítette tervét, a zalaegerszegi 69,53- ra, a veszprémi pedig 76.74- re. Kaposvár vezet; 96,43szá­zaléknál tartanak. G. J. Somogy! Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom