Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-24 / 276. szám

^öUztd-t cSzeikeAztöiég ? A tlései termelőszövetkezetben dolgoztam. 1975 feb­ruárjában szülési szabadságra mentem, majd Barcsra köl­töztünk, s így 1977. július 1-vel — áthelyezéssel — a Vö­rös Csillag Termelőszövetkezethez kerültem. Kértem a vései tsz vezetőségét, .hogy azegn évre járó szabadságomat pénzben váltsák meg, mert nem tudtam az áthelyezés miatt letölteni. A tsz jogtanácsosa azt válaszolta, hogy a barcsi tsz rendezi a szabadságot. A barcsi tsz jogtanácsosa szerint viszont a vései tsz nek kellene fizetni. Vagyis mindegyik tsz elzárkózik jogos követelésem teljesítése elől. Kérem segítségüket, hogy jogos panaszom orvoslást nyerjen. Tisztelettel: DCanenk Q.yul<Lnt Barcs, Béke út z. IV. 3. Tisztelt Szerkesztőség! Magam és idős társaim nevében fogtam tollat, mert sérelmesnek tartom, hogy Kaposmérőben nincs férfi fod­rász. 79 éves. beteg emier vagyok, nem tudok Kaposvárra járni borotválkozni és hajat vágatni. Megpróbálkoztam az utazással, de utazás közben rosszul lettem. Nagyon jó lenne, ha helyben dolgozna egy borbély. Gondolom, sok idős, beteg ember gondja megoldódna. Tisztelettel: Gíá-daidL (Jztrrne + tíz aláírás Kaposmérő, öregek Napközi otthona XXXIIL évfolyam, 216. szám. Csütörtök, 1971. november 21. Mezőgazdasági szakemberek továbbképzése Uj szovjet tengeralattjáró A Bentos—300 típusjelzésű szovjet kutató tengeralattjárót 1977 tavaszán bocsátották víz­re a leningrádi hajógyárban. Néhány héten át azutjn a Fe­kete-tengeren végeztek merü­lési kísérleteket a Bentos— 300-zal. s ennek során a ten­geralattjáró kitűnő manőver- tulajdonságokról tett tanúbi­zonyságot. A 30 méter hosszú tenger­alattjáró 12 főnyi személyzetet vihet fedélzetén, beleértve az óceánkutatókat. biológusokat 's. Időben általában maximum 2 hetes bevetésekre indulhat a Bentos, amelynek maximális merülési mélysége 400 méter­A Bentos—300-at biológiai és geológiai kutatásokra épí­tették. Tengerparti zónákban halászati kutatásokra is alkal­Kis tévedés más. valamint kisebb mély­ségben a tengerfenék ásványi kincseinek vizsgálatára. A Bentos—300-at zsilipkamrával is fölszerelték, ezen keresztül a könnyűbúvárok ki tudnak szállni — víz alatt — a ten­geralattjáróból, különféle te­vékenységek elvégzése céljá­ból. Egy mentő-búvárharang is csatlakozik a tengeralatt­járóhoz, így meghibásodás esetén az egész személyzet evakuálható. Több mint kétezer mező- gazdasági dolgozó vesz részt az idei téli továbbképzéseken, amelyek a hagyományos szak­munkásképzéstől a termelő- szövetkezetek, állami gazda­ságok vezetőinek tanfolya­máig sokfajta szakmai isme­retbővítést foglalnak maguk­ba. Harminc szakmunkáskép- ző-tanfo!yamot indítanak a téli hónapokban megyénkben, s ezeken 1500-an vesznek részt. Különböző szakmákban, a növényvédőtől a traktoro­sig szerezhetnek majd szak­munkás bizonyítványt. Az utóbbiak képzését Balaton- bogláron rendezik meg, 100 hallgatóval. A többinek kü­lönböző gazdaságok adnak he­lyet. A termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok vezetőinek januárban tartják az egyhe­tes. bentlakásos tanfolyamot- Ezen a politikai ismeretbőví­tés mellett főként üzemszer­vezési kérdésekről, a hatéko­nyabb termelés lehetőségeiről Új leletek Karthágó partvidékén Afrika földközi-tengeri part­jain, az ókori Karthágó part­vidékén fiatal bolgár kutatók végeztek régészeti vizsgálato­kat. Az antik városnak egy eddig ismeretlen negyedét tárták föl: parti utat, oszlop­csarnokot és más épületma­radványokat. Szakemberek szerint a bolgár expedíció az ókori város partvonalát meg­rajzolva »fehér foltot« töltött ki, Karthágó térképién. Mai tv-ajánlatunk Művészeti magazin Huszonegy falut söpört el a ciklon Legkevesebb tízezer áldoza­ta van annak a ciklonnak, amely vasárnap söpört végig India keleti partvidékén. A halottak száma — az indiai hatóságok bejelentése szerint — talán még ennél is több, a hírügynökség jelentése szerint a ciklont követő szökőár 21 falut teljesen megsemmisített, 44-ben pedig súlyos anyagi károkat okozott. Szemtr-úk szerint egyes tengerparti ha­lászfalvak helyén csupán ösz- szefüggő víztükröt találtak. Az eléjük táruló kép megrendítő volt: az ár emberek és álla­tok tetemeit sodorta tovább. A természeti csapás nagy­ságát az 1864-es indiai ciklon pusztításához hasonlítják. Ak­kor 35 ezer volt az áldozatok száma. Kedden a vasárnapinál jó­val kisebb erősségű ciklon — óránként 60 kilométeres se­bességű — érte el India nyu­gati partvidékének déli részét. Az újabb forgószél, amelyet heves esőzés követett, 200 ki­lométerre délnyugatra Manga- lorétól, az Indiai-óceánból in­dult ki; érintette Kárnataka indiai szövetségi állam part­vidékét. majd északkelet felé vonult. Az első jelentések szerint a ciklon erőssége már gyengül, s remélhető, hogy nem okoz veszteségeket. Különös helyre látogat a Művészeti magazin közvetí­tőkocsija. Ezúttal a Várban levő Vendéglátóipari Múzeum a magazin téma, de a kame­rák benéznek a Fortuna ven­déglőbe is. A vendéglátóipar mindig nagy hatással volt a vizuális kultúrára: régen a cégérek, ma a plakátok és a fényrek­lámok jellemzik a városi ut­ca képét. Ugyanakkor a ke­reskedelmi reklám hú tükör­képe volt mindig az adott kor művészetének, hiszen grafiku­sok, szobrászok, festők dolgoz­tak — és dolgoznak — ki­alakításán­A mai kereskedelmi reklám és installáció igen jó, érdekes példái láthatók a Kálvin téri és a Felszabadulás téri alul­járókban. Ezt is bemutatják és értékelik a műsor vendé­gei : grafikusok, hirdetési szakemberek, a Vendéglátó- ipari Múzeum munkatársai, a fővárosi tanács illetékesei. A műsorvezető : Kop>eczky Lajos. (Ma 21 óra 25 perces kezdettel sugározza a tévé!) Nyomják az ,,e tartanak számukra előadáso­kat és konzultációkat. A tan­folyamot mege'őzi egy megyei értekezlet, ahol a jövő évi tervezést egységesítik. A különböző továbbképzé­seken. tanfolyamokon 4—500 középszintű vezető vesz részt. A módszerek között szerepel néhány egvnapos továbbkép­zés, szakmai ismeretbővítés is. Párolgó sziklák Közismert, hogy a jég, hó. száraz jég és jód közvetlenül képes szilárd halmazállapotból gőzzé alakulni. Kaliforniai ku­tatók szerint a föld felszínén lévő sziklák is lassan szubli­málnak, s így állandóan meg­határozott nehéz ' fémek at­moszférában- való gyakorisá­gának sorrendje •— csökkenő sorrendben: ólom, ón. réz. mangán és nikkel — azonos e fémek magas hőmérsékletén mutatott illékonyságának sor­rendjével. A restaurátor műhelyében A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum restau rátorműhelyében értékes porcelánokat, fémből készült eszkö­zöket, dísztárgyakat, bútorokat restaurál Sumicz Lajos. A kijavított, muzeális értékű darabokat nemsokára kiállításon mutatják be. Hány növényt ismerünk? rendszertani intézetének mun­katársai kijelentették — va­lószínűleg csak a felét ismer­jük annak, amennyi ma va­lóban élhet a földön. Még Közép-Európában is akad olyan növényfaj, ame­lyet csak a legutóbbi időben fedeztek fel és írtak le. A legtöbb ma még ismeretlen növényfaj azonban a trópuso­kon, elsősorban Dél-Ameri- kában nő. A gyorsan terjedő környezetszennyeződés — amelynek földünk egyetlen pontján sem lehet teljesen gátat vetni —, sok növényfajt kipusztít, mielőtt a tudomány megismerhette volna. Ezért az új fajok kutatása nem várat­hat sokáig magára. A botanikusok ma körülbe­lül 500—600 ezer növényfajt tartanak nyilván, tekintenek ismertnek. Ezek között közel 250 ezer a virágos növény és a páfrány, a többi alga, gom­ba, zuzmó, tehát úgynevezett alacsonyrendű növény. Ez a szám azonban a botanikai ku­tatások eredményeként évről évre változik. Az utóbbi 25 évben csupán Afrikában annyi új növényfajt fedeztek föl, hogy abból min­den 3 napra 2 új faj jut- S ezek túlnyomó többsége virá­gos növény, amelyek eddig egyáltalán sehol nem fordul­tak elő. Az alacsonyrendű nö­vények között — ahogy ezt a müncheni egyetem növény­LATVAK Az Állami Nyomdában a lottószelvényekből tizenötmilliót gyártanak. Nyomás után gondosan ellenőrzik a lottószelvé­nyeket. Lehangolóan szür­ke az idő. A taka­ros kis házak el­bújnak csúf társa­ik között; ami máskor szép, most eltűnik. Az öreg nádtető nyáron kedves kupaca barna, alaktalan csombékként ká­kád a vendéglő ki­halt teraszára. A friss téglahalmok közt hamisan fü­tyül egy kőműves; augusztusban ta­lán vidám lett volna, most a nyá­ri nóta is karikatú­rává torzul. Sárba ragad a csizmám. Huzigá­lom az egyik lába­mat, amikor vi­szonylap tiszta, megcsúszom, és még nagyobb la­tyakba lépek. Dü- hödten pislogok, el­átkozom a körülöt­tem meredező félig kész falakat... Mi­lyen sok épület. Mind hideg, kihalt, és rosszindulatú. Félbemaradt gnó- mok. Még ezekről mondtuk akkori­ban, hogy fejlődik a település, és szebb házak épülnek, mint tavaly ... Amikor a leg­mérgesebb vagyok előbócorog a macska. Fekete­fehér foltos, nagy­ságáról ítélve kan­dúr. Néz, mint aki nem látott még embert... Mit ke­res ez itt? Fölgör­bíti a hátát, bizal­matlan. Végül ki­tör belőle a macs­katermészet, és hozzám dörgölőd- zik. Dorombol, örül. Lassan és is földerülök: — Ne*n latod, te mafla, hogy semmi sincs már itt? Keress egy téli gazdit; me­leg tejjel, lábtörlő­vel! Nem érti. Odaül az ajtóhoz és hol a kilincset, hol a ke­zemben lógó kul c sokat nézi. — Már elmegyek — mondom neki, becsapom a kaput. Egyszeriben értel­mes lesz a kandúr képe. Körültekint. pózba vágja ma­gát ... Puha moz­dulatai szöglete­sekké válnak. Már nem is macska. Az úton visszafe­lé köszönök egy lánynak. Nyáron mindig tollasla b dázni láttam — hajlékonyán, für­gén, lebarnulva. Most ormótlan marmonkannát ci­pel; olaj van ben­ne. I* P Tartczlassanak le! — Tessék engem letar­tóztatni i Néhány perccel ezelőtt a feleségemhez vágtam a vasalót... — És meghalt? — Nem ... nem talál­tam el. De rögtön itt lesz... Hány levele von ? Egy átlagos nagyságú gesztenyefának körülbe­lül 19 ezer levele van, a különböző fajta topolya­fáknak pedig 70 ezer—114 ezer. Ezeknek a számítá­soknak —, amelyeket az ukrajnai Donyeckben vé­geztek — nagy gyakorlati jelentőségük van: segítsé­gükkel meghatározható a fák által termelt oxigén mennyisége, valamint a fák zajelnyelő képessége, ami a várósok fásításának fontos szempontja. A nőkről mondták Az aranyat tűzzel pró­bálják ki; az asszonyt arannyal, a férfit asszony­nyal. (Püthagorász) Amikor már félig a sírban leszek, akkor majd megmondom, hogy mit gondolok a nőkről, utána pedig azonnal... magam» ra húzom a koporsó fe­delét (Tolsztoj) Az asszony olyan, mint az istenek csemegéje, amit azonban az ördög fűszere­zett meg. (Shakesperae) A nők támadva véde­keznek — mint ahogy ak­kor is támadnak, amikor hirtelen megadják magu­kat (Oscar Wilde) Reménytelen eset — Hallom, két felesé­gedtől is elváltál, amióta nem találkoztunk. — Mit csináljak, ha mindig olyan nőt veszek feleségül, akit mások is el akarnak venni. Erős kávé — Pincér, ezt nevezi erős kávénak? — mérge­lődik a vendég. — Természetesen. Lát­hatja, csak egyetlenegy kortyot ivott belőle, s máris borzolódnak tőle az idegei. Hogy tetszik ? Darinka új parókát vesz magának, fölteszi a fejére, és büszkén várja udvarlóját; — Hogy tetszem ne­ked? — Nem nagyon — mondja a férfi elgondol- j kodva. — Túlságosan em­lékeztetsz a feleségemre. Símtől fflápfap AZ MSZMP Somogy megyei Bizottságának lápja. Főszerkesztő : JÁVORI BELA. Főszerkesztö-h. : Paál László Szerkesztőség: Kaposvár, Latines Sándor u. 2. Postacím: 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapklailt VAlialaí. Kaposvár, Lalinca Sándoi utca 2. Postacím: "401 Kaposvár postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem órzünlc meg és nem küldünk vissza: Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető » helyi postahiva­taloknál és postáskézbesltőltnél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index : 25 967. ISSN 0133—0608. Készült a Somogy megyei Nyom­daipari vállalat kaposvári üzeme­ben. Kaposvár. Május 1. u. 101. Felelős vezető : íárkai Béla. igazgat*,

Next

/
Oldalképek
Tartalom