Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-24 / 276. szám
17 JC VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S 0 L J E T E K I Ara: 80 filléi Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam 276. szám 1977. november 24., csütörtök Magyar felszólalás a leningrádi ifjúsági találkozón »Október és az ifjúság« címmel kedden több mint 100 ország ifjúsági és diákszervezeteinek részvételével négynapos nemzetközi ifjúsági találkozó kezdődött Leningrádban. A találkozó részvevői figyelmének középpontjában az októberi forradalom világtörténelmi jelentősége, a nemzeti felszabadító mozgalomra gyakorolt hatása és a nemzetközi ifjúsági mozgalom előtt álló időszerű feladatok állnak. A konferencia kedd esti plenáris ülésén szólalt fel több más külföldi küldöttségvezetővel együtt Barabás János, a KISZ KB titkára, a magyar ifjúsági küldöttség vezetője is. A plenáris ülést követően tegnap három szekcióban folytatta munkáját a nemzetközi elméleti konferencia. A három szekcióüléssel párhuzamosan szerdán a haladó ifjúsági kiadványok szerkesztői a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért és az ifjúság jogaiért küzdő ifjúsági sajtó feladatait tárgyalták meg. A fiataloknak szerdán alkalmuk volt találkozni a Nagy Honvédő Háború veteránjaival, filmeket tekintettek meg a hős város 900 napos blokádjáról. Hosszú távú terveket fogadott el a KGST Végrehajtó Bizottsága A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága 1977. november 21 —23 között Moszkvában megtartotta 83. ülését. A végrehajtó bizottság meghallgatta Ny. K. Bajbakovnak, a KGST tervezési, együttműködési bizottsága elnökének tájékoztatását az ipar fűtőanyag-energetikai és nyersanyagtermelő ágazati hosszú távú célprogramjának kidolgozásáról, az alapvető élelmiszerek termelésének kiszélesítéséről, valamint a gépgyártás fejlesztéséről és jóváhagyta az e programok további előkészítésével kapcsolatos javaslatokat. A végrehajtó bizottság ezen belül megbízta a KGST illetékes szerveit azzal, hogy megfelelő intézkedésekkel gyorsítsák meg a megállapodások kidolgozását azokról a konkrét kérdésekről, amelyeket be kívánnák iktatni a hosszú távú együttműködési célprogramokba. különösen azokat a megállapodásokat illetően, amelyeket a tanács XXXII. ülésszakáig vagy az ülésszakon kívánnak aláírni. Szükségesnek tartják azt is. hogy aktivizálják a közszükségleti cikkek gyártásának együttműködési programjával kapcsolatos munkát, figyelembe véve e program jelentőségét a dolgozók anyagi 1 életszínvonala növekedésének j biztosításához. A végrehajtó bizottság ülé- ! se idején alapvető fontosságú gyakorlati lépést tettek a KGST hosszú távú fűtőanyagenergetikai célprogramjának megvalósításához: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország. Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió kormányának megbízásából aláírták a KGST-tag- államok egységes villamosenergetikai rendszere 1990-ig szóló távlati fejlesztésének együttműködéséről kötött általános megállapodását. Ez a megállapodás meghatározza az energiatartalékok teljesebb és hatékonyabb kihasználásához, az atomenergetika intenzív fejlesztéséhez, az áramellátás megbízhatóságának fokozásához, valamint a villamos energetikai rendszerek párhuzamos működéséből származó műszaki és gazdasági előnyök kihasználásához vezető konkrét utakat. A végrehajtó bizottság nagyra értékelte azoknak a nemzetközi építóbrigádoknak a munkáját, amelyek a KGST tagállamaiból az Orenburgtn1 a Szovjetunió nyugati határáig vezető »Szojuz« gáztávvezeték, a jelenlegi ötéves tervidőszak legfontosabb közös obJanuár l-től bevezetik Minőségi bérezés az állami építő» és építőanyagiparban Befejeződtek az előkészületek és kísérletek, amelyek tapasztaltai alapján a minisztériumok és a tanácsok építő- és építőanyagipari vállalatai 1978. január 1-tól teljeskörűsn érvényesítik a minőségi javításra ösztönző bérformákat a darabbéres kategóriában, tehát azokban a munkakörökben, amelyek közvetlenül befolyásolják az építmény, a termék minőségét. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter februárban kiadott rendelete előírta a minőségi bérezés bevezetését, tehát kellő időt hagyott az előkészületekre. A jogszabály 16 vállalat kétéves kísérleteinek legjobb tapasztalataira épült. Az idén valamennyi érintett vállalat elkészítette a minőség javítására ösztönző bérezési rendszer belső szabályzatát, gyakorlati kipróbálására pedig egy vagy több építésvezetőségénél, üzemrészénél már át is tértek a minőségi bérezésre. A vállalatok többsége az első osztályú munkáért az alapkereset 10—20 százalékáig terjedhető prémiumot fizet. A legmagasabb prémiumot azért a munkáért kaphatják, amely a kedvezőtlen föltételek ellenére is elsőosztályú. Hasonló elvek alapján prémiumot kaphat az a dolgozó is, aki harmadosztályú feltételek ellenére másodosztályú munkát végzett, tehát javította a minőséget. Az előzetes feltételek minősítésével azonos kategóriájú munka esetén teljes keresetet kap a dolgozó, s ha rontott a minőségen, akkor annak arányában 20—25 százalékot is elérhet a levonás. Az eddiginél jobb minőségű | munka a vállalatok többségé- j nél keresetnövekedéssel jár, I amelynek anyagi erőforrásaként számításba veszik a másod- és harmadosztályú minőség miatti bérlevonást, valamint az eddig alkalmazott mozgóbérek és az éves bérfejlesztés egy részét. Az elsők között kezdte meg a minőségre ösztönző bérezést — s immár harmadik évre érvényesíti — a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat. A körültekintő előkészítés alapján a Baranj'a megyei Állami Építőipari Vállalatnál és más kivitelezőknél szintén kedvező visszhangot váltott ki a minőségi bérezés a dolgozók körében. A rendeletben meghatározott program szerint a következő lépcsőben, 1979. január 1-ig a tatarozó és karbantartó szervezeteknél, s 1980. január 1-ig az építésügyi és épitőipa- ri ágazat valamennyi szervezeténél át kell térni a minőség javítására ösztönző bér- formákra. jektumán dolgoznak, s a szovjet fél javaslatára »A Szojuz gáztávvezeték építéséért« elnevezésű emlékérmet alapított az építés legkiválóbb dolgozóinak kitüntetésére. A végrehajtó bizottság foglalkozott a gépgyártás terén megvalósuló nemzetközi szakosítás és kooperáció kérdéseivel. A tagállamok a komplex program megvalósítása során sok ilyen jellegű megállapodást kötöttek egymással. Megállapodás jött létre arról, hogy a szakosítás és a kooperáció további korszerűsítése érdekében intézkedéseket tesznek azért, hogy megszervezzék a legmodernebb gépek és berendezések gyártását növeljék a műszaki szinvonalat, hozzák létre és fejlesszék ki a jelenleg nem gyártott, vagy nem kielékítő mennyiségben előállított gépek és berendezések gyártását, növeljék a szakosított termékek kölcsönös szállításainak mennyiségét, a szakosítási és kooperációs megállapodások keretein belül növeljék a felek felelősségét a vállalt kötelezettségek teljesítéséért, mindenekelőtt a hosszú távú gépgyártási célprogram megvalósításával összefüggő A végrehajtó bizottság megvitatta az »Interatomenergo« és az »Intertextilmas« nemzetközi gazdálkodó egyesülések tevékenységéről szóló beszámolót, a gyártásszakosftás és kooperáció elmélyítésének és kibővítésének kérdéseit. (Folytatás a 2. oldalon) Helmut Schmidt vidéki körúton Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár hivatalos lengyelországi látogatásának harmadik napján vidéki körútra indult. A vendéget első állomására, Katowicébe, elkísérte Edward Gierek, a LEMP KB első titkára. Az ünnepélyes repülőtéri fogadtatás után a vendég megtekintette a Katowice Vas- és Acélművet, a lengyel nehézipar fellegvárát, majd látogatást tett a Polski Fiat 126P típusú kisautókat gyártó modern nagyüzemben. Ésszerűbben kell elosztani az ifjúsági alapot Épül az olajvezeték Jugoszláviában A Krk-szigeti Omisáljtól Sziszükön, Szlavonszki-Biodon, Vukováron, Újvidéken, Vitelen keresztül Pancsováig ..aladó, 723 kilométer hosszú jugoszláv kőolajvezeték — amelyet a belgrádi lapok »Yu- vezeték« néven emlegetnek — most már egész hosszában énül. Hétfőn megkezdődött a 1)3 kilométer hosszúságú vajdasági szakasz csöveinek lefektetése. A nagyszabású munkák 1978 végére fejeződnek beA »Yu-vezeték« Sziszaknái elágazik. Egy 101 km hosszú csöve a magyar határon levő Góléig, egy 5ö km-es pedig Lendváig juttatja el az olajat. A csővezeték elsődleges teljesítőképessége évi 16 millió tonna, a végső pedig 34 millió tonna nyersolaj lesz. Ebből a mennyiségből Magyar- ország és Csehszlovákia kap 10 millió tonnát, 24 millió tonnát pedig a lendvai, sziszaki, sz'.avonszki-brodi, újvidéki és pancsovai jugoszláv finomítók dolgoznak fel. A belgrádi lapok beszámolnak arról, hogy az omisalji olajkiköíőt az ütemtervnek megfelelően építik. Teljesítik tervüket a Krk-szigetet a szárazfölddel összekötő 1162 méter hosszú híd építői is. A Minisztertanács egyik 1974-ben hozott határozatában az ifjúság anyagi támogatásáról rendelkezik. A megyei út- törővezetői tanács ajánlást dolgozott ki, amelyben felhívják az úttörőelnökségeket néhány tennivalóra. Somogybán már csaknem mindenütt van pénzalap, s ebből a fiatalok klubjait, a KISZ alapszervezeteket és a többi ifjúsági csoportot támogatják a tanácsok, az üzemek. Az elosztás azonban nem mindenütt jó Az úttörőelnökségek fölmérhetik a helyzetet, észrevételeket tehetnek az ifjúsági alapok felhasználásáról. Különösen azért fontos ez, mert a kisdiákokat sokhelyütt mostohagyerekként kezelték. A megyei úttörővezető testület a következő legfontosabb feladatokat tűzte ki: javaslatokat lehet tenni az úttörőlétesítmények, csapatotthonok támogatására. Az úttörő- csapatok építsenek ki jobb kancsolotokat az üzemekkel, végezzenek tartalmasabb munkát, kezdeményezzék üzemi úttörőszakkörök működését. Fontos, hoev a támogatás jó hetvre kerülőin, a kisebb, »szegénvebb« úttö-ő-sapatok részesül íenek előnyben. Az aiánlás több pontiéból kivehető: csak ott érdemes snvafonkat áldozni, ahol valóban élő egvüttrnűkna^« von a çft-r.»ç*’.-nk és a felnőttek között. A formális, csak a nénz- re szorítkozó kapcsol »**artás többet árt. mint használ. A felhívást eljuttatták a iórásj és városi úttörőelnökségekhez. s az úttörőcsapatok vezetői is táiékoztatást kapnak és remélhetően a közelr jövőhen sok visszásságot sikerül megszüntetni. GyersnekraJs-kiáiUíás Siófokon Általános iskolás diákok rajzaiból rendeztek kiállítást a siófoki gyermekkönyvtárban. A pályázatot a városi úttörőelnökség hirdette meg. A beérkezett müvek közül hatvanat láthatnak az érdeklődők december végéig. Fock lenő az V. kerületben, Gáspár Sándor Csepelen Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja tegnap látogatást tett a főváros V. kerületében. Részt vett a látogatáson Gérnyi Kálmán, a Budapesti Pártbizottság titkára. Fock Jenő tájékozódott a kerületi politikai munka helyzetéről. A továbbiakban fölkereste az Erőműberuházó Vállalatot. Ezt követően a Transelektro Külkereskedelmi Vállalat munkájával ismerkedett megVégül az Üt-vasúttervező Vállalat székházában aktívaülésen találkozott a kerületi tervező-beruházó, kivitelező és külkereskedelmi vállalatok párt- és állami vezetőivel, s tájékoztatást adott időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a sZOT főtitkára tegnap délelőtt látogatást tett ország- gyűlési választó körzetében, a Csepel Autógyár szigetszent- miklósi központjában. A vendéget Cservenka Ferencné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára és a vállalat vezetői fogadták. Gáspár Sándor megtekintette a járműegység autóbuszszek- tény-váz üzemét, valamint a Volvo és a Csepel Autógyár kooperációjában készülő Lapplander kistehergépkocsik gyártását. A vállalat gazdasági és politikai vezetői tájékoztatták a termelési eredményekről, a termékszerkezet átalakításának helyzetéről, az ezzel kapcsolatos feladatokról, továbbá a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásáról, a szociális és munka- védelmi intézkedésekről. Megkezdődtek az állattenyésztési tudományos napok A takarmányozásban tovább kell javítani a hatékonyságot. Az állattenyésztés kielégíti ugyan a hazai és az exportigényeket, a takarmányozás viszonylag alacsony színvonala azonoan akadályozza az árutermelés növelését és rontja a gazdaságosságot — mondotta Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes szerdán a Tudományos Akadémián, ahol megkezdődtek a XI. állattenyésztési tudományos napok. Várhatóan 1,9 millió tonna vágóállatot ad a mezőgazdaság az idén, és először sikerült túlszárnyalni a 2 milliárd literes tejtermelési szintet. Az ágazat eleget tesz tx- portkötelezettségeinek: a vágómarha-, juh- és a baromfitermelés több mint felét külföldön értékesítik. Nem kielégítő viszont az ágazat hatékonysága a lekötött eszközökhöz képest. Különösen kifogásolható, hogy a fokozatosan növekvő eszközigényeket nem követi arányosan a termékkibocsátás, a hozamok növekedése. Jórészt azért, mert a takarmányozás nem elég szakszerű, gyakran nem elégíti ki az állatok igényeit és a különböző takarmányféléket nem használják ki rendeltetésszerűen. Évente összesen — 7—8 millió tonna melléktakarmány áll rendelkezésre, ennek azonban mindössze egyharmadát használják fel és további gond, hogy a nem kielégítő minőség, valamint a szakszerűtlen takarmányozás miatt egy-egy vágósertés fölneveléséhez, hizlalásához a szükségesnél 60—S0 kilogrammal több abrakra, keverékre van szükség. A takarmányozás színvonalának növelésére önjáró betakarító gépeket biztosítanak a gazdaságoknak, s megjelennek a földeken a kukoricaszárbe- takarító gépek. Fokozzák a vágóhídi melléktermékek hasznosítását, kétszeresére növelik a gazdag fehérjetartalmú hulladékok takarmányozási célokra való felhasználását. A miniszterhelyettes előadása után Szajkó László egyetemi tanár emlékezett meg Cselkó István születésének 130. évfordulójáról; méltatta a neves czakember tevékenységét, amellyel segített megalapozni hazánkban a szakszerű, tudományos alapokon nyugvó takarmányozást. A tudományos napok tanácskozása szekcióülésekkel folytatta munkáját; a tudományos kutatók és a szakemberek állatfajonként vitatták meg a takarmányozás fejlesztésének tennivalóit.
