Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-03 / 259. szám

J Ara: 80 fillér XXXIII. évfolyam 259. szám 1977. november 3., csütörtök Ünnepi ülés a Kreml kongresszusi palotáidban Október új történelmi korszakot nyitott Leonyid Brezsnyev és Kádár János beszéde Kis Csaba és Pék Miklós, az MTI tudósí­tói jelentik: Moszkvában, a Kreml kongresszusi palo­tájában szerdán délelőtt, helyi idő szerint pontosan tíz órakor megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és az Orosz SZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hat­vanadik évfordulója alkalmából rendezett együttes ülése. Az ülésen meghívott vendégként jelen van az októberi forradalom sok veteránja, szá­mos kiváló dolgozó, a termelőmunka sok hő­se, a tudományos-művészeti élet kiválóságai, a szovjet fegyveres erők sok kiemelkedő pa­rancsnoka és katonája. Az ünnepségen ott vannak a szocialista országoknak az ünnepségre Moszkvába érke­zett párt- és kormányküldöttségei. A ma­gyar párt- és kormányküldöttséget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezeti. A szovjet néppel együtt ünnepelnek a test­véri kommunista és munkáspártok': küldött­ségeik megjelentek az ünnepi ülésen. Ugyan­csak ott voltak számos más haladó párt, mozgalom, nemzeti felszabaditási szervezet képviselői; állami küldöttséggel képviseltette magát számos fejlődő ország. A hatalmas kongresszusi termet Lenin nagy méretű mellszobra díszítette, mögötte a forradalom vörös zászlajá­val. Az elnökség mögött két évszám: 1917—1977. Hatalmas tapssal fogaáták az ünnepi ülés részvevői a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetőinek, a politikai bizottság tagjainak, póttagjai­nak, a központi bizottság tit­kárainak megjelenését, élü­kön Leonyid Brezsnyevvel, a központi bizottság főtitkárá­val. Az ünnepi ülés elnöksé­gében foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi 1 Bizottsága első titkára és j Losonczi Pál, a népköztársa- j ság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a kormány | elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az ünnepi ülést Mihail Szuszlov, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja nyi­totta meg. Mint mondotta : a teremben 104 országból 123 küldöttség van jelen, hogy együtt ünnepeljen a szovjet néppel, a világot megváltoz­tató Október évfordulóján. Szuszlov megnyitó beszédé­ben rámutatott: a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom az emberiség történelmének új korszakát nyitotta meg. azt a korszakot, amelyben véget vetettek az elnyomásnak, a ki zsákmányol,ásnak, a nép tö­megek nyomorának, s áttér­tek a szocialista társadalmi rendszerre. — Ebben a rend­szerben a dolgozó emberek lettek saját sorsuk gazdái — mondotta a többi között. Szuszlov köszöntötte a ta­nácskozáson résztvevő külföl­di küldöttségeket, rámutatva, hogy az októberi forradalom a proletár internacionalizmus, a dolgozók szolidaritása je­gyében született. Győzelme megnyitotta az utat a gyöke­res változásokhoz a népek, az államok közötti kapcsolatok terén is, megnyitotta az utat az egyenjogú békés kapcsola­tok megteremtése előtt. Szuszlov megnyitója után felhangzott a Szovjetunió ál­lami himnusza. Ezután Leo­nyid Iljics Brezsnyev tartotta meg előadói beszédét. Az SZKF főtitkárát a teremben jelen levők hatalmas tapssal köszöntötték. eszméinek és ügyének folyta­tását: — A szocialista forradal­maknak, a szocialista építő­munkának vannak közös ál- taláinos, bizonyos alapvető és szükségszerű vonásai — álla­pította meg Brezsnyev. — A világszocializmus fejlődésé­nek tapasztalatai arról győz­nek meg, hogy a forradalom fő kérdése változatlanul a ha­talom kérdése marad. A mun­kásosztály és a vele szövetsé­ges egész dolgozó nép hatal­máról vagy a burzsoázia ha­talmáról van szó. Harmadik lehetőség nincs! A szocializ­musra való áttérés csak ak­kor lehetséges, ha a munkás- osztály és szövetségesei, az igazi politikai hatalmat meg­ragadva, azt a tőkések és más kizsákmányolok társadalmi- gazdasági uralma felszámolá­sára használják fel. A szocia­lizmus győzelme csak akkor lehetséges, ha a mupkásosz­tály és élcsapata, a kommu­nista párt tömöríteni és moz­gósítani tudja a dolgozó tö­megeket az új társadalom fel­építésére. A szocializmus csak akkor szilárdulhat meg, ha meg tudják védeni a dolgozók hatalmát az osztályellenség bármilyen támadásától. A világezocializmus tapasz­talatai továbbá azt bizonyít­ják, hogy a marxista-leninis­ta irányvonaltól, a proletár in­ternacionalizmustól való eltá­volodás kudarcoknak és sú­lyos megpróbáltatásoknak te­szi ki a népet. Leonyid Brezsnyev Kínát említette példáiként arra, hogy milyen következményekkel jár, ha egy szocialista ország eltér a marxista—leninista irányvonaltól, a proletár in­ternacionalizmustól. Ma né­hány tőkés ország vezetője arra alapítja számításait, hogy a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió közötti jelenlegi ellentétek és elhidegülés tar­tósnak bizonyulnak, sőt a jövőben még inkább ki­éleződnek. — Nekünk úgy tűnik, hogy ez rövidlátó poli­tika. Elszámítják magukat azok. akik így gondolkoznak. A Szovjetuniónak a szovjet- kínai kapcsolatok javítására tett javaslatai változatlanul érvényesek — jelentette ki Brezsnyev. A szocialista országok test­vérpártjainak internaciona­lista politikája elvileg új tí­pusú kapcsolatokat eredmé­nyezett a szocialista államok, és mindenekelőtt a szocialis­ta közösség országai között. Szövetségünk, barátságunk, -együttműködésünk közöß célokat követő és közös érde­kektől összefűzött, szuverén, egyenjogú államok szövetsé­ge, barátsága és együttműkö­dése, amelyet az elvtársi szo­lidaritás és a kölcsönös se­gítségnyújtás szálai erősíte­nek. — Világtörténelmi jelentő­ségű az is, hogy az imperia­lizmus gyarmati rendszerét napjainkra fölszámoltnak te­kinthetjük. Sok felszabadult ország ma elveti a fejlődés kapitalista útját és a szocia­lizmus felé orientálódik. Ezek a fiatal államok hű és meg­bízható barátokra lelnek. a szocialista országokban, ame­lyek nemcsak erkölcsi és po­litikai támogatást nyújtanak nekik, hanem hozzájárulnak gazdaságuk fejlesztéséhez, államszervezetük megterem­téséhez, védelmi rendszerük megszilárdításához. (Folytatás a 2. oldalon) Október vívmányai, a szocializmus ereje borunkban az emberiség további haladásának zálogát jelentik Hatvan évvel ezelőtt győ­zött a világtörténelem első szocialista forradalma — mon­dotta beszédében Leonyid Brezsnyev. — Űj történelmi korszak kezdődött: a világ forradalmi újjászületésének a szocializmus és a kommuniz­musba való átmenetnek a korszaka megnyílt az az út, amelyen ma százmilliók ha­ladnak és amelyre sorsszerű­én rátér az egész emberiség. Október bebizonyította, . hogy gyökeresen meg lehet változtatni' a társadalnú-poli- tikai alapokat. A szocialista építés hat évtizede nagysze­rűen bizonyította, hogy mire képesek a dolgozó emberek, ha kezükbe veszik a társada­lom politikai irányítását. A dolgozók előtt először nyílt lehetőség arra, hogy megszün­tessék a kizsákmányolást, és megszabaduljanak a gazdasá­gi spontaneitás rabságából. Ezt a kulcsfontosságú problé­mát a magántulajdon felszá­molásával, társadalmi tulaj­donnal történő felváltásával, a tervszerű gazdaságirányí­tással oldották meg. Történel­mileg rendkívül rövid idő alatt a hatalmas és elmara­dott ország magasan fejlett ipari és társadalmasított me­zőgazdasággal rendelkező or­szággá vált. Ma több ipari terméket állítunk elő. .mint negyed századdal ezelőtt az egész világon gyártottak. A történelem első szocialista or­szágának nagyarányú gazda­sági fejlődése a munka fel- szabadulásának s azok mun­kájának eredménye, akik tud­ják, hogy saját maguknak és a köz javára dolgoznak. A politikai forradalom tör­vényszerű folytatása volt or­szágunkban a kulturális for­radalom — hangoztatta Brezs- nyev. A Szovjetunióban egy nemzedéknyi idő alatt teljesen és mindörökre megszabadul­tak az írástudatlanság súlyos terhétől. A dolgozók ma a kulturális élet tevékeny rész­vevőd, szellemi értékek alko­tói. Kiemelkedő helyet foglal, el Október vívmányai között az annyira fájdalmas és drá­mai nemzetikségi kérdés meg­oldása. A hajdani cári Orosz­ország népei hatalmas szövet­ségi államban egyesültek, az orosz nép önzetlen segítségé­re támaszkodva tudatosan ha­ladnak előre az új élet építé­se útján. Országunkban létre­jött az emberek új történelmi közössége: a szovjet nép. Az októberi forradalom leg­nagyobb vívmánya a társa­dalmi egyenlőség és igazsá­gosság elvének meghonosodá­sa. Állandóan javulnak a szovjet emberek élet- és mun­kakörülményei. Az elmúlt tíz év alatt 1,6-szeresre nőttek a reáljövedetmek, 110 millió szovjet ember költözött ezek­ben az években új lakásba. Hazánk lakosai nem ismerik a félelmet, hogy munka nél­kül vagy orvosi ellátás nélkül maradnak, avagy rettegniök kellene a holnaptól. Nemrégen fogadták el a Szovjetunió új alkotmányát. ! Ez ismét bebizonyította, hogy országunkban minden válto­zás, átalakulás célja elsősor­ban az, hogy valóban ember- I hez méltó életkörülményeket I biztosítson minden embernek. ] A szabadság, az emberi jo- : gok, a demokrácia és a társa- ! dalmi igazságosság fogalma I csakis a szociaüzmus viszo- ! nyai között telítődhet valódi tartalommal. A szovjet nép magabiztosan tekint a jövőbe. Szilárdan tud­ja, hogy élete egyre jobbá, tartalmasabbá. boldogabbá válik. Ennek záloga a munka és a kommunista párt lenini, tudományosan megalapozott politikája. — A világtörténelem egyet­len eseménye sem gyakorolt még olyan mély, hosszú tá­von ható következményekkel járó hatást az emberiségre, mint a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom — folytatta i Leonyid Brezsnyev. — Egyik ! legfontosabb következménye a szocialista világrendszer lét­rejötte és fejlődése. Európá­ban, Ázsiában, Amerikában győztes szocialista forradal­mak sora jelentette Október Ötvenöt brigád\ versenyben A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny jegyében folyik az idei cukorgyártási kampány a Kaposvári Cukorgyárban. Csatla­kozva a csepeliek felhívásához a gyárban dolgozó 55 brigád azt a felajánlást tette, hogy a legkisebb energiafelhaszná­lással, a legkedvezőbb eredményt éri el. Az idei kampány­ban a gyár mintegy 35 ezer vagon répát dolgoz föl, s négyezer vagon cukrot készítenek. Képünkön: A cukorfőzö tartályok. Plenáris ülés, bizottsági megbeszélések A belgrádi Száva kongresz- szusi központban szerdán dél­előtt plenáris, majd pedig bi­zottsági üléssel folytatta ta­nácskozásait az európai biz­tonsági és együttműködési ta­lálkozó. Tajeb Sabani, a tu­néziai küldöttség vezetője ja­vaslatot terjesztett elő a föld­közi-tengeri térség északi és déli országai »átfogó és ös­szehangolt« fejlesztési együtt­működéséről. A helsinki záróokmány kul­turális rendelkezéseinek tel­jesítéséről megkezdett vitá­ban felszólalt Csonka Ernő, a magyar küldöttség tagja. Meg­állapította, hogy a Helsinki óta eltelt időszakban bizonyos előrehaladás történt földré­szünk államainak kulturális együttműködésében. Magyar- ország ez alatt az idő alatt több nyugati országgal kötött első alkalommal kulturális együttműködési szerződést és számos külföldi rendezvény, ‘magyar hét adott alkalmat kulturális értékeinek bemuta­tására. A magyar delegátus azon­ban arra is rámutatott, hogy továbbra is nagy aránytalan­ságok tapasztalhatók a kultu­rális cserében: Magyarország lényegesen több kulturális és szellemi terméket hoz be a nyugati országokból, mint amennyit azok tőle átvesznek. Csonka Ernő sürgette, hog^ ezeket az aránytalanságokat — amelyek elsősorban az úgynevezett kis nyelvek kul­túráit hozzák hátrányos hely­zetbe — mielőbb . számolják föl. Aláhúzta, hogy ehhez ha­tározott erőfeszítésekre van szükség. Milorad Pesics, a jugoszláv küldöttség vezetője hivatalo­san is benyújtotta azt a ja­vaslatot, hogy 1980 legyen az európai kulturális együttmű­ködés éve. Dusán Cskrebics és kísérete Győrben A hazánkban tartózkodó Dusán Cskrebics, a Szerb Szo­cialista Köztársaság végrehaj­tó tanácsának elnöke és kísé­rete szerdán Győrbe látoga­tott. A vendégeket elkísérte Gácsi Miklós kohó- és gép­ipari államtitkár. Győrben a megyei tanács székházéban Háry Béla, az MSZMP Győr- áopron megyei Bizottságának első titkára fogadta a vendé­geket, s tájékoztatta őket a megye gazdasági életéről. Dusán Cskrebics és kísére­te ezután a Kába Magyar Va­gon- és Gépgyárat kereste föl. Ott Horváth Ede vezérigazga­tó ismertette a gyár sokrétű tevékenységét, a jugoszláv vállalatokkal kialakított gyü­mölcsöző együttműködést. A delegáció üzemlátogatáson is­merkedett a motorgyártással és a futóműgyártással. Dusán Cskrebics győri prog­ramja városnézéssel fejeződött be. Marólhv László Moszkvába utazott ¥ Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ’ Központi Bizottságá­nak első titkára a Szovjet­unióba utazott, hogy az össz- szövetségi lenini Komszomol Központi Bizottságának meg­hívására részt vegyen a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója alkalmá­ból rendezett megemlékezése­ken, ünnepségeken. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kovács Jenő, a KISZ KB titkára. Je­len volt Valerij Leonidovics Muszatov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének ta­nácsosa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom