Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-19 / 272. szám

Losonczi Pál nyilatkozata Tíznapos mexikói, metve ecuadori hivatalos látogatásá­ról hazaérkezve, az Elnöki Tanács elnöke nyilatkozatot adott Fehér Péternek, a Ma­gyar Távirati • Iroda tudósító­jának. — Kérem, összegezze a két latin-amerikai ország­ban folytatott tárgyalá­sainak főbb tapasztala­tait, eredményeit. '— Latin-Amerika egyre nö­vekvő szerepet játszik ha­zánk nemzetközi kapcsolatai­ban. Ezt bizonyítja látogatá­sunk is a Mexikói Egyesült Államokban és az Ecuadori Köztársaságban. Ha röviden jellemezni akarom utunkat, akkor azt mondhatom, hogy őszinte érdeklődést, határozott együttműködési készséget ta­pasztalhattunk, és ennek alapján beható és gyümölcsö­ző eszmecserét folytattunk mindkét ország legmagasabb rangú képviselőivel. Tárgyalásaink két nagy te­rületet öleltek fel. Az egyik: a nemzetközi helyzet megvi­tatása. A másik: kétoldalú kapcsolataink. Tárgyalásaink megerősítették, hogy mindkét országban egyre növekvő le­hetőségeink vannak a sokol­dalú kapcsolatok bővítésére. Ami a nemzetközi kérdése­ket illeti, bár hazánk és a két latin-amerikai ország kü­lönböző társadalmi berendez­kedésű, mégis alapvető kér­dések egész sorában vallunk azonos vagy hasonló felfogást. A Mexikói Egyesült Államok elnökével, illetve az Ecuadori Köztársaság kormányzó taná­csának elnökével és tagjaival folytatott megbeszéléseink — és az ezek eredményét rögzítő közös közlemények — amel­lett szólnak, hogy országaink készek fellépni a kedvező nemzetközi folyamatok erősí­tése és előrevitele érdekében. A Magyar Népköztársaság mindig mély rokonszenvvel kísérte és támogatta a fejlő­dő országok küzdelmét, ame­lyet hazájuk igazi független­ségének erősítéséért, előreha­ladásuk meggyorsításáért, né­pük helyzetének javításáért vívnak. Most, a látogatás után nemcsak jobban értjük, hanem jobban is becsüljük azokat a vitathatatlanul tisz­teletreméltó eredményeket, amelyeket e célok elérése ér­dekében felmutatnak. A tárgyalópartnereink nagyra értékelik eredmé­nyeinket, és készek a velünk való szélesebb körű együtt­működésre. Ezért zárulhattak Reza Pahlavi Párizsban Párizsban szűkszavú közle­ményt adtak ki Reza Pahla­vi iráni sah és Valery Gis­card d’Estainy francia elnök csütörtöki egyórás megbeszé­léséről. Eszerint a két állam­férfi az olaj problémákat és a közel-keleti helyzetet vitatta meg. Párizsi diplomáciai körök­ben úgy tudják, hogy az ural­kodó ezúttal is megerősítette: Irán az OPEC decemberi ülésszakán törekedni fog a kőolaj barrelenkénti 12,5 dol­láros árszintjének befagyasz­tására, s ebben számít Szaúd- Arábia támogatására. Diplomáciai források szerint a közel-keleti problémakör megvitatásakor mindkét ál­lamférfi helyeselte Szadat egyiptomi elnök szombatra tervezett jeruzsálemi látoga­tását. Az iráni—francia magas szintű megbeszélések pén­teken a kétoldalú gazdasági kapcsolatok megvitatásával folytatódtak. Reza Pahlavi pénteken visz- szautazott Teheránba. megbeszéléseink m vártnál gyümölcsözőbben. — Hogyan ítéli meg a magyar ipar, mezőgazda­ság és az árucsere-forga­lom kilátásait Latin- Amerikában? — A közös közleményekből világosan kitűnik, hogy nagy figyelmet fordítottunk a két­oldalú, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesz­tésére. Az általunk aláírt kü­lönböző egyezményekben, megállapodásokban újabb lé­péseket tettünk előre az áru­csere-forgalom, az ipari és műszaki együttműködés fej­lesztésére. Mexikóval az árucsere-for­galom bővítését már koráb­ban megalapoztuk. Bár ha­gyományos együttműködé­sünknek is vannak még ki­aknázatlan lehetőségei, de már építjük a kapcsolatok fejlettebb, az ipari kooperá­cióban testet öltő formáit. Közösen fogunk gyártani ci­pőipari gépeket. Körvonala­zódott az együttműködés a gyógyszergyártásban is. Me­xikó több millió dollár érték­ben vásárol tőlünk oktatási berendezéseket. Nagy fontosságot tulajdoní­tunk a mezőgazdaság terüle­tén most aláírt közös mun­kaprogramnak is. Ecuadorban a látogatás ide­je alatt tartotta meg harma­dik ülését a magyar—ecuado­ri vegyes bizottság. Az egyen­lítő körül elterülő ország ok­tatási és híradástechnikai be­rendezéseket, és más gépipari termékeket vásárol tőlünk. Quitóban is felmerült a gyógyszeripari együttműkö­dés, valamint az a szándék, hogy közvetlen kétoldalú kapcsolatot teremtsünk a mű­száki információ-, vetőmag­csere, a közös kutatások és a mezőgazdaság területén. Az aláírt okmányok mind­két országban megfelelő kere­tet teremtenek ahhoz, hogy tovább szélesedjenek és mé­lyüljenek gazdasági kapcsola­taink a kölcsönös előnyök alapján. Ennek természetesen az a feltétele, hogy üze­meink, vállalataink minden­kor kiváló minőségű terméket gyártva helytálljanak a nem­zetközi versenyben. — Hogyan fogalmazták meg a kulturális, tudo­mányos és oktatási együttműködés feladatait? — A kulturális értétek réjének nagy jelentősége van a népek, így a magyar és a mexikói, illetve az ecuadori nép életében is. Kölcsönösen túljutottunk már a kezdeten. A tavaly Budapesten megren­dezett mexikói kiállítás be­pillantást nyújtott az egye­temes emberi kultúra álta­lunk kevésbé ismert korsza­kába. A Mexikóvárosban most zajló magyar napok viszont a mi életünkről, művészetünk­ről visznek jó hírt e távoli földrészre. Elhatároztuk: fejlesztjük a kulturális, az oktatási és tu­dományos cserét, hogy né­peink közelebbről és jobban megismerjék egymás törté­nelmi és művészeti hagyomá­nyait, ami jó hátterül szolgál más vonatkozású kapcsola­taink hathatós elmélyítésé­hez. (MTI) Energiacsomag karácsonyra Megkapni akarván az ener­giatörvények csomagját ka­rácsonyra, Jimmy Carter kellemetlen meglepetésben részesítette majd egy tucat­nyi külföldi kollégáját: el­halasztotta nagy hanggal meghirdetett november végi körútját. Amivel legalábbis elérte, hogy immár nemcsak az amerikai belpolitika for­dulatait árgus szemmel vizs­gáló szakértők figyelik Car­ter kapitóliumi energia-csa­táját és azt, mennyi tekin­téllyel kerül ki belőle, ha­nem a szélesebb világközvé­lemény is. Az viszont erősen kérdéses, hogy a külföldi utazás elhalasztása meghat­ja-e a kongresszus két há­zának tagjait. A kongresszus megerősítette tisztségében az SPD vezetőit Pillanatkép a Német Szociáldemokrata Párt kongresszusá­ról: Max Frisch neves svájci író köszönti Willy Brandt-ot, a párt vezetőjét. A nyugatnémet Szociálde­mokrata Párt hamburgi kong­mem 11 il. ii.H0I, IRÁN közvetítésével készül fegyvereket szállítani Szomá­liának az Egyesült Államok. A New York Times mogadi- shui tudósítója számolt be er­ről a lehetőségről. Mint írja, aligha véletlen, hogy miköz­ben Szomáliában tartózkodik az amerikai képviselőház hadügyi bizottságának kül­döttsége, az afrikai > ország elnöke »nyugati segítséget kért« Carter elnöktől Szomá­lia számára. ALAPTALANNAK minősí­tette a görög kormány NATO- delegációja azokat a saitóje- lentéseket, miszerint védelmi egyezmény megkötése állna küszöbön JugoszJávia és Gö­rögország között. Elismerték viszont, hogy a két ország magas rangú delegációi egy év óta tárgyalnak a balkáni terület védelmi kérdéseiről. A JAPÁN rendőrség az Inter­pol segítségét kérte a japán »Vörös Hadsereg« elnevezésű terrorszervezet öt tagjának fel­kutatásához. Feltételezik, hogy ők voltak azok a géprablók, akik októberben Bangladesbe térítettek egy japán utasszállí­tó gépet. ALAGÚT ÉPÜL a Szuezi­csatorna alatt. Az egyiptomi szárazföldet és a Sinai-félszi- getet összekötő alagút három kilométer hosszú lesz, építése mintegy 90 millió dollárba kerül. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK a jövőben dúsított uránium­mal látja el Brazíliát — je­lentette be a washingtoni külügyminisztérium. A KUBAI és a magyar rá­dió közötti együttműködési szerződést írt alá Havanná­ban a két ország rádiójának elnöke. A megállapodás 1980- ig jelöli ki a szakember- és műsorcserék programját. HEVES összetűzések szín­helye továbbra is a Fülöp- szigetek déli része. A kor­mánycsapatok szóvivője sze­rint 44 polgári áldozata volt az elmúlt két hét harcainak. FÖLD ALATTI atomkísér­letet hajtottak végre a héten a r.evadai kísérleti telepen — jelentette az Egyesült Álla­mok energiaügyi minisztériu­ma. Ez volt a 11. bejelen­tett amérikai föld alatti nuk­leáris kísérlet. resszusán tegnap a küldöttek nagy szótöbbséggel megerő­sítették tisztségében Willy Brandt pártelnököt, Helmut Schmidt és Hans Koschnick alelnököt A két évvel korábbi, mann- heimi kongresszushoz képest Brandt növelte szavazatainak számát (433-ból 413-at ka­pott), Schmidtnek azonban némi tekintélyveszteséget kel­lett elszenvednie (433-ból 395-en szavaztak r£). Két éve mindkét politikus 407 szavazatot kapott. Az SPD-kongresszus ma délelőtt Willy Brandt elnöki összefoglalójával zárul. (MTI) Szónoki általánosságok A nagy kérdés most az, hogy mennyi marad meg Carter áprilisban előterjesz­tett energiatörvény-csomag­jából, miután a képviselőház és a szenátus többször szét­szedte és a maga szája íze szerint összerakta, hogy vé­gül a két ház erősen eltérő változatát keserves csatában egyeztetve, a törvénykomp­lexumot aláírásra prezentál­ják az elnöknek. Amint leg­utóbbi televíziós beszédében Carter — nyilvánvalóan a kongresszust figyelmeztetve — nyomatékkai hangsúlyoz­ta, hogy akkor írja alá a törvényeket (az energiacso­mag öt törvénytervezetből áll), ha három »alapvető fel­tételt« sikerült biztosítani a kongresszusi átformálás nyo­mán is. A három mérce, amellyel Carter a törvénycsomagot megmérni óhajtja, persze szónoki an általános: legyen a törvény kiegyensúlyozott, tehát az energiafogyasztók se veszítsenek sokat, és a ter­melők se érjenek el csilla­gászati profitokat; egyaránt szolgálja az energiatartalékok megőrzését és új energiafor­rások feltárását; és ne ter­helje meg túlzottan az amúgy is súlyosan deficites szövet­ségi költségvetést. Ezek a éarteri általánossá­gok — miként maga a kong­resszusi csata is — jelzik a célt: olymódon átalakítani az amerikai energiafogyasz­tási szokásokat, hogy az or­szág riasztóan növekvő olaj­importja csökkenthető legyen és ebben az átalakításban megteremteni a szerteágazó érdekek összhangját. A 435 képviselőt és a 100 szenátort, hónapokkal ezelőtt »kezelés­be vették« az üzleti érdekelt­ségek lobbystái, akik ponto­san tudják, hogy az energia­árszint, a fogyasztáscsökken­tő adók és a többi szabályo­zás minden centje milliárdo- kat vesz ki egyesek zsebéből és tesz bele a másokéba. Két dollár a plafon Az elnöki javaslat például 1,75 dollárban szabná meg ezer köblábnyi földgáz árát (ez volna a plafon), a kép­viselőház ebbe belement, a szenátus viszont az új föltá­rások árellenőrzését teljesen megszüntetné. A jelenlegi plafon 1.47 dollár, tehát a feltárók már az elnöki javas­laton is keresnének, s a két ház egyeztető bizottsága pil­lanatnyilag a kétdolláros pla­fon közelében jár, amit — a csomag e részét — a Fehér Ház egyelőre megvétózni ígért. Az olajtermelésnél új adó­kat akarnak kivetni, amit más_ eszközökkel kompenzál­nának a fogyasztóknak. A benzinárak ily módon az el­következő három évben fo­kozatosan érnék el a nyugat­európai szintet, ami egyfelől igazán elegendő ösztönzést adna az Egyesült Államokon belüli olajfeltárásnak és ku­tatásnak, másfelől rákény­szerítené az autóipart a ben­zinpazarló típusok módosítá­sára. Ehhez járulna még a kedvezőtlen fogyasztású, »benzinzabáló« kocsik továb­bi adóval való büntetése, vagy a fokozatosan érvény­be lépő gyártási tilalom. Car­ter ugyan szerette volna a nagykocsik pótadóját közvet­lenül visszatéríteni kisfo- gyasztású kiskocsik vásárlói­nak, (adókedvezménnyel), ezt a tervet azonban a két ház — az autóipar nyomására — elvetette. (Hiszen ez a kül­földi kocsikat tenné még vonzóbbá.) A csomag része még olyan pótadók és adó- kedvezmények rendszere, amely ösztönzi az üzemeket a szén fokozottabb felhasz­nálására, a lakóházak tulaj­donosait az energiaőrző szi­getelés bevezetésére. Egyszerre mindent Mivel az olajipar a min­denképpen bekövetkező ár­szintemelkedésben nagy le­hetőséget szimatolt, nemcsak a carteri programba beleülő új feltárások ösztönző árait akarja megszerezni, hanem a már meglévő olaj- és föld­gázforrások minden árkont- rolljától is meg akar szaba­dulni. Vagyis az olajtöke egyszerre akar mindent: új árszabási lehetőségeket és profitjai kisebb megadóztatá­sát (amit az új energiafor­rások keresésével indokol­nak). Carter és a két ház li­berálisai ennek elkerülését ígérik, az elnök egy ingerült pillanatában kirohant az olajtöke ellen, csakhogy a szenátusban kulcsszerepet tölt be az energiacsomag ösz- öszeáilításában a pénzügyi bizottság feje, Russell Long louisiana-i szenátor, aki tör­ténetesen többmilliós olaj­részvénycsomag tulajdonosa. Az amerikai fizetési mér­leget rettenetesen ifiegterhe- lő, évi 45 milliárd dolláros olajimport csökkentése olyan érv, amely elnököt és kong­resszust egyaránt valamilyen törvénycsomag összetákoia- sára kényszeríti. A részletes azonban perdöntőek, hiszen nemcsak Carter kapja a bel­politikai győzelem vagy vere­ség csomagját karácsonyra, hanem 220 millió amerikai számára dől el a mostani vi­ták során: mennyivel többet fizet ezután benzinért, vil­lanyáramért, és egyáltalán mindenért, ami a modern életben az olajtermékek fel- használásával készül. Avar János n A terror stratégiája r/ Itáliában újra meg újra fel­élénkül a terrorhullám. Leg­újabb áldozata egy genovai kommunista professzor, akit a lábán súlyosan megsebesítet­tek a merénylő golyói. Tori­nóban a tekintélyes La Stam- pa című napilap főszerkesztő­helyettesére támadtak a nyílt utcán, fényes nappal, s a négy leadott lövés életveszé­lyesen megsebesítette az új­ságírót. Mindez csupán az utóbbi három nap rövidre fo­gott krónikája. Ám a felsorolás korántsem teljes. Pokolgépek robbannak Egyes fényképezőgépek most 20 %-al olcsóbban kaphatók! A Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat szaküzleteiben és áruházaiban kommunista és keresztényde­mokrata pártszervezetek he­lyiségei előtt, merénylők tá­madnak politikusokra, s már hat újságírót értek orvul le­adott revolverlövések. A »ter­ror stratégiája« — így neve­zik Itália-szerte az erőszak­hullám legfrissebb megnyil­vánulásait — arra vall, hogy bizonyos körök megfontolt, előre kitervelt és összehan­golt akcióba kezdtek a köz­rend megbontására, a félelem, a pánikhangulat megterem­tésére. Csalóka az elnevezés, de ez is szorosan beleillik az isme­retlenek által kidolgozott for­gatókönyvbe: a legtöbb me­rényletet a vörös brigádok el­nevezésű szélsőbaloldali szer­vezet vállalja magára. Leg­alábbis az ismeretlen, a ható­ságok által soha le nem lep­lezett telefonálók erre a ter­rorcsoportra hivatkoznak. Kérdés azonban, hogy egyál­talán a félrevezető elnevezésű csoportosulást tehetjük-e fe­lelőssé az itáliai erőszakhul­lámért ? Olaszországban ugyanis vagy fél tucat szélső­jobb- és szélsőbaloldali ter- roTszervezet működik, ame­lyek között — bármily fur­csa — egyre inkább kimutat­ható a szoros kapcsolat. Alig­ha véletlen, hogy például az egyik főügyész gyilkosa fa­siszta köszöntéssel fogadta a letartóztatására érkező detek- tíveket, akik — s ez nem kel­tett meglepetést — , lakásán jó néhány közismert szélső- baloldali terrorista nevét ta­lálták meg egy listán, noha a gyilkos a neofasiszta párt tagja. Az sem keltett ebben a légkörben feltűnést, hogy az olasz titkosszolgálat, a SÍD, kapcsolatban állt szélsőjobb­oldali merénylőkkel, akik Mi­lánóban bombát robbantottak a mezőgazdasági bank ügyfe­lekkel teli nagytermében. Az itáliai terrorhullám ért­hető aggodalmat kelt az olasz közvéleményben és cselekvés­re serkenti a politikusokat. Az Olasz Kommunista Párt és a többi demokratikus párt, a kormány és a parlament a, törvény teljes szigorát kíván­ja felvonultatni a terroristák ellen. S egyre sürgetőbb az a kívánság, hogy végre a ható­ságok derítsenek fényt arra is: kik állnak a merénylők mögött, kiknek az érdeke, hogy az olasz demokratikus rendet a terror légköre so­dorja veszélybe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom