Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-13 / 241. szám

Tizenegy ország képviselői Debrecenben Folytatja arankáját a belgrádi találkozó Gyilkosság Sanaában r (Folytatás az í. oldalról) Október egyik felmérhetet­len vívmánya volt, hogy a modern korban először tudott választ adni az addig megvá- laszolhatatlanra : van-e kiút az önmagát újratermelő elmara­dottságból? A szocializmus szovjet hídfőállása — tudatos, rendkívüli áldozatokkal járó és eredményes iparosítási politi­ka nyomán — a IL világhá­ború idejére már alaposan megerősített hadállássá erősö­dött. A szocializmus világrendsze­re megállíthatatlan térhódítá­sának történelmi kilométerkö­veiként hadd sorakoztassak egymás mellé néhány beszédes számot: 1917-ben a világ területének 16 százalékán a világ népes­ségének nem egészen 8 száza­léka. élt szocialista államban, ahol a világ ipari termelésé­nek 2 százalékát állították elő. Mindössze hat évtized múltán a világ területének közel 30 százalékán, a világ lakossának több mint egyharmada szo­cialista országok polgára, s ezek az országok a világ ipari termelésének már több mint 40 százalékát állítják elő. Az októberi forradalom győ­zelmének első napján, a szov­jetkongresszus este kilenc órakor kezdődő ülésén — hadd idézzük föl ezt a percet^ — Lenin emelkedett szólásra. »A béke kérdése a mai nap égető, fájó kérdése. Erről már sokat beszéltek, sokat írtak« — ve­zette be a békéről szóló dek­rétum felolvasását. »A mun­kás- és parasztkormány, ame­lyet az október 24—25-i for­radalom teremtett meg... az összes hadviselő országok né­peinek és kormányainak ja­vaslatot tesz, hogy azonnal kezdjék meg a tárgyalásokat az igazságos, demokratikus bé­ke megkötésére. Igazságos, il­letve demokratikus békének az azonnali, annexió (vagyis ide­gen földek elfoglalása, idegen népek erőszakos bekebelezése) és hadisarc nélküli békét te­kinti.« Miközben a dekrétum hangsúlyozta, hogy a szovjet­kormány »hajlandó minden más békefeltételről tárgyalás­ba bocsátkozni«, a hadviselő hatalmak proletariátusához fordul: »Ezeknek az országok­nak munkásai meg fogják ér­teni, hogy rájuk vár a feladat, hogy megszabadítsák az embe­riséget a háború és következ­ményeinek borzalmaitól... és segíteni fognak teljes sikerre juttatni a béke ügyét, s ezzel együtt sikerre juttatni a la­kosság dolgozó és kizsákmá­nyolt tömegei felszabadítását minden rabság és kizsákmá­nyolás alól...« Lenin és a békedekrétum Szavaiban így kapcsolódott össze a háború és hódítás el­vetése a »minden rabság« és kizsákmányolás elvetésével, a rugalmas tárgyaló készség és forradalmi osztályálláspont. Így fogalmazott összekapcso­lódó válaszokat a nagy Októ­ber a kor fő kérdéseire s így kapcsolódnak össze a kérdé­sek, a válaszok jelenünkben i. 5. .. . A fiatal és egyedülálló szo­cialista ország akkor még sa­ját gyakorlatában is rendkí­vül nehéz körülmények között igyekezett érvényt szerezni ezeknek az elveknek. Két év­tizeddel később a háború el­utasításához még nem, de a háborús kihívás csattanós megválaszolásához már kellő erővel rendelkezett. A II. vi­lágháborút nem tudta még megakadályozni, de kimenete­lét, az agresszív, Európát meg­hódító náci Németország leve­résében vállalt legsúlyosabb terhekkel kivívott, legnagyobb győzelmekkel már meghatá­rozta. Éppen ez a történelmet for­máló győzelem, valamint ok­tóber beérlelődő hatásai ala­kították ki azokat az új ha­talmi-egyensúlyi feltételeket, amelyek jelenünkre elvi dek­larációból reális alternatívává változtatták a békét. A kapi­talizmus és a szocializmus küzdelme a gazdasági verseny és az ideológiai-politikai harc ellenére sem válik elkerülhe­tetlenül a fegyveres konflik. tus forrásává, mert a világha­talmi erőviszonyok már nem teszik lehetővé az olyan ka­landokat, mint 1918—19-ben, vagy 1941-ben. A hatalmas erejű szovjet állam ma — el­sőként alkotmányába foglalva a nemzetközi együttélés és a béke elveit — új helyzetet te­remtett. Még nem szűnt meg, de letűnőben van az a kor és lehetőség, amikor egész föld­részeket kicsiny expedíciós csapatokkal lehetett »pacifi- kálni«; amikor egy-egy megje­lenő hadihajóraj vagy repülő­gép-anyahajó visszafordítha­tott eseményeket megdönthe- tett forradalmakat biztosítha­tott puccsokat. Minden ilyen lépésre — amelyekben annyi­ra bővelkedtek a megelőző korok, s amelyekre legközvet­lenebb múltunk is jócskán szolgáltat példákat — ma már félelmetes válaszok lehetősége áll rendelkezésre. — Mindez még korántsem tudja kiküszöbölni a háború­kat és beavatkozásokat de mindeddig már elkerülhetővé tette a széles körű. világmé­retű konfrontációt s szűkebb- re szorítja mindenfajta háború lehetőségét — emelte ki Be- rend T. Iván. — A békés egymás mellett élés valósága, ezen belül a korábbi tűzfészek, Európa több mint három évtizedes bé­kéje, változó századunk és ma élő emberi társadalmunk rendkívüli jelentőségű vívmá­nya. Reményünk a békében, a békéért folytatott természetes emberi küzdelem tartós sike­rében kezd kiemelkedni az utópia és álmodozás közegé­ből. doggal állíthatjuk tehát, hogy a XX. század minden fontos folyamata összefügg a nagy orosz Október történelmi fordulatával. Ezután a küldöttségek tag­jainak hozzászólásai következ­tek­A bevezető előadás után megkezdődtek a felszólalások. Elsőnek Nyina Lenova Sznyezskova, a _ Belorusz SZSZK minisztertanácsának elnökhelyettese, a belorusz V A KAPOSVÁRI LAKBERENDEZESI IPARI SZÖVETKEZET v,­raktárosokat keres azonnali belépéssel Jelentkezés a szövetkezet főkönyvelőjénél, Kaposvár, Berzsenyi u. fi. szám. s ; (132726) À Somogy megyei Állami Építőipart Vállalat fölvesz [ érettségivel rendelkező személyi Sokszorosítógép-kezelői beosztásba. Jelentkezés: a jogi és igazgatási osztályod. (132734) béketanács tagja, a szovjet küldöttség vezetője emelkedett szólásra. Beszélt többek kö­zött a Szovjetunió új alkot­mányáról. A szovjet emberek nagy örömmel tapasztalják, hogy a 60. évforduló méltó megünneplésére valamennyi szocialista országban készül­nek, s a magyarországi Cse­pel Művek dolgozói, munka­versenyfelhívásukkal kezde­ményezők voltak. Georgij Nyikolajevics Hu- dokormov, az SZKP Központi Bizottsága Társadalomtudo­mányi Intézetének professzo­ra a Szovjetunió békepoliti­kájának konkrét megnyilvá­nulásait. az SZKP békeprog­ramjának megvalósulása té­nyeit tekintette át felszólalá­sában. Georg Fuchs, az osztrák bé­ketanács elnökségének tagja azt fejtette ki, hogy a Szov­jetunió volt az egyetlen olyan állam, amely a második világ­háború kitörésekor szembe­szállt a hitleri fasizmussal és megmentette a barbarizmustól Európát. Vlagyimir Georgier), a bol­gár béketanács alelnöke, be­szédében arról szólt: a Szov­jetunió példája megmutatja, hogy a szocialista demokrácia körülményei között a népek súrlódás nélkül élhetnek és dolgozhatnak egymás mellett. Josef Mudroch, a csehszlo­vák békebizottság ügyvezető elnökhelyettese azt hangsú­lyozta, hogy az enyhülés a legfontosabb tényezője a fegy­verkezés elleni harc. Dusán Csalics, a jugoszláv föderáció tanácsának tagja ki­emelte: Jugoszlávia nemzet­közi politikája szempontjából rendkívül jelentős az az elv, hogy a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság sehol senkivel nem köt egyezményt harmadik fél rovására. Felszólalt még Clementina Serra, a kubai békemozgalom elnökhelyettese, Zbigniew Rei- sich, a varsói egyetem pro­fesszora, Radies Magdolna, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat debreceni gyárának szocialista brigádvezetője és D. Cahilgan, a mongol béke és baráti társaságok szövet­sége végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. À btígrádi Száva kong­resszusi központban szerdán zárt plenáris ülésen folytatta ^munkáját a 33 európai ország, i valamint az Egyesült Államok és Kanada képviselőinek az európai biztonság és együtt­működés kérdéseiről tárgyaló, nagyköveti szintű találkozója. A szerda délelőtti általános vitában dr. Bányász Rezső, a magyar küldöttség helyettes vezetője is felszólalt. Beszédé­ben foglalkozott az államok közötti kapcsolatokat vezérlő elvek érvényesülésével, és ki­emelte a részt vevő országok közötti bizalmat növelő in­tézkedések fontosságát. Lengyelország, Törökország, a Szovjetunió, Bulgária, az Egyesült Államok és Norvé­gia képviselője szólalt még fel. (MTI) 'A tettesek egyelőre isme­retlenek. A hivatalos fogal­mazás »bűnös kezekről« be­szél, s az áldozatot »mártír­ként« emlegeti. Hogy való­jában mi is történt a Jemeni Arab Köztársaság fővárosá­ban, minden bizonnyal meg­tudjuk — majd. Most csu­pán az ismeretes, kik voltak az áldozatok. Az ismeretlen merénylők célpontul a 34 éves Moha­med El Hamidi államfőt és testvérét választották. Hami­di három év óta irányította az Arab-félsziget e hegyek­kel borított, 200 ezer négy­zetkilométer területű, hat­millió ember lakta országot. 1974 júniusában — megunva a szüntelen belpolitikai vál­ságot — a hadsereg vette át a hatalmat, s a katonák élén Amerikai—izraeli ,, munkaokmány99 a közei-keleti rendezésre Az izraeli kormány keddi maratoni ülésén egyhangúlag elfogadta a közel-keleti ren­dezésre vonatkozó amerikai— izraeli »munkaokmányt« — jelentette be a csaknem öt­órás kormánytanácskozás után Arieh Naor kabinettit­kár. Az úgynevezett munka­okmány részleteiben Mose Dó­ján izraeli külügyminiszter és Carter amerikai elnök, va­lamint Cyrus Vance külügy­miniszter állapodott meg még a múlt héten New Yorkban. A dokumentum pontjai nem ismeretesek, és a kabinettit­kár közölte, hogy azokat nem is hozzák nyilvánosságra, mondván: »így kívánjuk el­kerülni a közel-keleti béke­tárgyalások esetleges akadá­lyoztatását«. Naor ugyanakkor megerősítette: Tel Aviv sem­milyen körülmények között sem fog tárgyalni a Paleszti­nái Felszabadítást Szervezet­tel, és megismételte a palesz­tin képviselettel, illetve a független palesztin állam lét­rehozásával kapcsolatos el­utasító izraeli állásfoglalást is. A kormányülés után az iz­raeli külügyminisztérium ér­tesítette az Egyesült Államo­kat a döntésről. A Reuter je­lentése szerint Washington üdvözölte Tel Aviv állásfog­lalását. Az amerikai külügyminisz­térium kedden nyilatkozatban üdvözölte az izraeli kor­mánynak azt a döntését, hogy elfogadja a Dajan—Vance ih­letésű »munkaokmányt«. Chilei valóság Pinochet: — Nálunk nincse­nek se börtönök, se politikai foglyok!!! Az ENSZ-társaságok világszövetsége a leszerelésért Simái Mihály akadémikus nyilatkozata Továbbra Is magyar elnöke van az ENSZ-társaságok vi­lágszövetségének: Simái Mi­hály akadémikust, a Magyar ENSZ-társaság főtitkárát a WFUNA legutóbbi közgyűlé­sén megerősítették a világszö­vetségi elnöki tisztében. Az ENSZ-társaságok világszövet­ségének a nemzetközi életben betöltött szerepéről, tevékeny­ségéről a közgyűlés után Si­mái Mihály nyilatkozott az MTI munkatársának. v — Az ENSZ-társaságok Vi­lágszövetsége az egyetlen olyan nemzetközi szervezet, amelynek kizárólagos célja, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának szellemében, az ENSZ keretei között dolgozzon a nemzetközi együttműködés erősítéséért, fejlesztéséért — mondotta. — A jelenlegi helyzetben a világ- szövetség leglényegesebb fel­adata a leszerelés ügyének előmozdítása. 1978-ban kerül sor a leszerelési kérdésekkel foglalkozó első rendkívüli ENSZ-közgyűlésre. Nagyon fontos, hogy ez a közgyűlés sikeresen záródjon, konkrét megállapodások szülessenek; olyanok, amelyek megszünte­tik a nukleáris világháború fenyegető veszélyét; olyanok, amelyek lehetővé teszik a fegyverkezésre költött mérhe­tetlen összegek humánus cé­lokra fordítását.' Rendkívül fontos; hogy a közvélemény a világ különbö­ző országaiban megértse: a le­szerelés kérdése az első szá­mú probléma a világ vala­mennyi népe számára. A tö­megpusztító fegyverek keltette félelem elhárítása szorosan kapcsolódik a népek közötti kapcsolatok, a megértés és a hizalom kérdéséhez. Nyilvánva­ló, hogy a világ különböző or­szágaiban az egyes emberek gondolkodásmódja ebben a te­kintetben nem azonos. Nyu- gat-Európában és az Egyesült Államokban szép számmal vannak, akik még ma is azt hangoztatják, hogy a leszere­lés a szocialista országokat egyoldalú előnyhöz juttatná. Lényeges annak megértése: a világ egyetlen országa sem képzelhet el olyanfajta lesze­relést, amelyből a másik fél aránytalanul nagyobb »hasz­not« húzna. A leszerelés vala­mennyi ország, ' valamennyi nép haszna. — A világszövetség sokol­dalúan foglalkozott és foglal­kozik az emberi jogok prob­lémájával — folytatta Simái Mihály. — Felmerült, hogy az úgynevezett politikai és pol­gárjogok vagy a gazdasági és szociális jogok témakörét tár­gyaljuk-e. A magyar ENSZ- társaság álláspontja az volt — s ebben határozat is született —, hogy a kettő elválasztha­tatlan egymástól. Mert a poli­tikai és polgárjogok tényleges gyakorlásának bázisául a gaz­dasági, a szociális és a kultu­rális jogok szolgálnak. Lénye­ges: az emberi jogok kérdé­sét nem lehet, nem szabad fe­lelőtlen demagógia céljaira használni. S ebben is megál­lapodás született. Az emberi jogokat olyan fontos kérdés­nek kell tekinteni, amit nem szabad, nem lehet a napi po­litika konjunkturális »mozgá- sával^c összekapcsolni. — A most lezajlott genfi tanácskozás Helsinki—Belg- rád tükrében pozitívan fog­lalt állást az európai együtt­működés továbbfejlesztésében. Meghatározta a világszövetség következő két évre szóló prog­ramját is. Megállapodtunk, hogy 1978-ban Prágában euró­pai regionális konferenciát tartunk. Ilyet rendezünk ugyancsak jövőre az afrikai Khartoumban, és Ázsiában, a tervek szerint Indiában, és tervezünk regionális konferen­ciát Latin-Amerikában is. Ezeken áz értekezleteken az adott térség kérdéseit vitatjuk meg, elsősorban a térség né­peit foglalkoztató problémákat. Értesítjük kedves vendégeinket, hogy a donneri városrészben (a gyógyszertártól balra) a Zrínyi u. 2. szám alatt modern nőifodrász és kozmetikai üzletet nyitottunk Szolgáltatóipari Szövetkezet Kaposvár a főparancsnokhelyettes, Ha­midi ezredes állt. Talán »ii2.ii tévedünk, ha azt mondjuk: a merénylet mögött ugyan­azokat az okokat kell keres­nünk, amelyek az 1974-es ka­tonai hatalomátvétel • mögött húzódtak meg. Észak-Jemcn a fejlődő világ egyik legsze­gényebb országa. Gazdasági­társadalmi struktúrája kez­detleges, az ipar is kezdetle­ges állapotban van. A külvi­lágtól viszonylag elszigetelt országban jó ideig a világi és az egyházi hatalom is egy kézben, az imám kezében összpontosult. Az első fordulatra 1962­ben került sor, amikoris ha­ladó elveket hirdető katona­tisztek ragadták magukhoz a hatalmat '— szoros kapcsola­tot alakítva ki a nasszeri Egyiptommal. Eszak-Jemen azonban hadszíntérré vált: az egyiptomi támogatást él­vező köztársaságpártiakkal szemben fölléptek az elűzött imám hívei, akik Szaúd- Arábiát tudták maguk mö­gött. Az új köztársaság vé­delmében Egyiptom 40 ezer katonát küldött Eszak-Je- menbe. A harcoknak végül is Kairó és Ríjad megegyezé­se vetett véget: mindketten valamifajta kompromisz- szumra ösztönözték a szem­benállókat. A politikai stabilitás azon­ban sohasem jellemezte az országot. 1972-ben a haladó gondolkodású Al-Aini mi­niszterelnököt távolították el a hatalomból. Utódját szoros szálak fűzték Szaúd-Arábiá- hoz, és jogosan feltételezhe­tő, hogy a nagy szomszéd ha­tására kezdtek az észak-je­meni csapatok összetűzése­ket Dél-Jemen ellen. A magyarázat egyszerű: az időközben függetlenné vált Dél-Jemen tölthette be azt a szerepet, amelyet Egyiptom játszott politikai pálfordulá- sa előtt. A haladó dél-jeme­ni rendszer kihívta maga el­len az arab reakció dühét és támadását. Nyilván Szaúd- Arábia szívesen fölhasználta volna ellene Észak-Jement, amelyet szoros politikai és pénzügyi kapcsolatokkal kö­tött magához. Jellemző, hogy több mint egymillió észak­jemeni dolgozik Szaúd-Ará- biában és hazautalt jövedel­mük legalább 800 millió dol­lár — több, mint amennyi külföldi segélyt Sanaa kap. Az 1974-ben kiéleződött belpolitikai ellentétek, a kü­lönböző orientációk harca végül a katonai államcsíny­hez vezetett. Hamidi akkori színre lépését különbözőkép­pen fogadták: mindenesetre ő maga kénytelen volt cáfol­ni a haladó arab köröknek azon kijelentéseit, miszerint »javító szándékú akcióját« Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok ösztönözte volna. Tény azonban, hogy az or­szág külpolitikájának alakí­tásában fokozott szaúdi nyo­mással kellett szembenéznie. Es ez még akkor is igaz, ha az ismeretlen tettesek éppen Dél-Jemenbe, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság­ba teendő első látogatása előtt gyilkolták meg Hamidi államfőt. Több éves kereskedelmi gyakorlattal is rendelkező erdészteclraikust vagy erdőmérnököt keresünk nagyatádi munkahelyre. Lakást biztosítani nem tudunk. Jelentkezés: SOMTÊV Tsz-vállalkozás, Nagyatád. Petőfi u. 24. (Telefon: Nagyatád, 108) ____ (132629)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom