Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-11 / 239. szám

Az Afgán Köztársaság Apartheid és bunker Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1963. október li­en úgy döntött, hogy ezt a napot minden esztendőben az apartheid elleni küzde­lem napjává teszi — szerte a világon. /I közvetlen ok: a legnagyobb dél-afrikai város, Johannesburg egyik perem­városában, Sharpvilleben tü­zet nyitott a rendőrség a békésen tüntető fekete tö­megre. Johannesburg peremváro­sai közül azóta a világ meg­ismerte Soweto nevét is — de immár másképpen. És ebben a »másképpen«-ben bcnnfoglaltatik az egyik leg­fontosabb változás. Sharpvil- le még egyszeri eset volt: a keserűség pohara betelt, és azok, akik saját földjükön másodosztályú — a legjobb esetben »megtűrt« — állam­polgárok, úgy érették, tenni­ük kell valamit. Az utcára vonultak, elestek, és megse­besültek a sortűztől — s az életben maradottak visszahú­zódtak kunyhóikba. Soweto hasonlóképpen kezdődött. De ott már nem segített, — nem segít — a sortűz. A ha­lottakat — sokkal, sokkal többet, mint Sharpvilleben — eltemették, a sebesülteket kórházba vitték ... Nem a fehér klinikák hófehér szo­báiba, hanem a külváros fe­kete-ispotályainak túlzsúfolt termeibe. Csak a többiek vi­selkedtek másképpen. Számukra elesett társaik temetése immár nem egysze­rűen gyász volt és nem az a felismerés, hogy a túlerővel szemben nincs mit tenni, ha­nem a folyamatos, a megál­líthatatlan harc. Hajnalonta most is szállítják a vonatok szüőlföldjük kitaszított száz­ezreit a fehérek gyáraiba, luxuslakásaiba, utcáira; szál­lítják a magas fehér-élet­színvonal döntő »üzem anya­gát«: a filléres, fekete mun­kaerőt, 1977 rabszolgáit. De ezek a vonatok már nem csendesek, hanem zúgolódás­tól hangosak. Éppúgy, mint a »fehér« Johannesburg és a »fehér« Dél-Afrika más vá­rosai. A sortűz most már nem teremtett csendet — a teme­tő csendjét sem. A világ nemcsak 1963 óta hangos a fölháborodástól — és azóta sem csak október 11-én. Ezen a napon azon­ban valóban tízmilliók em­lékeznek arra, hogy Afrika déli részén brutális gátlásta­lansággal, nyíltan fölkészülve a »bunkerharcra« is, az im­perializmus konzerválni igyekszik valamit. Azt, amit 1945 csodálatos tavaszán megsemmisített a haladás diadalmas serege — egy má­sik bunkernél. A berlininél. (Folytatás az í. oldalról) Hétfőn reggelig nem adtak ki újabb részié tes jelentést az új szovjet űrhajó, a Szojuz;— 25 útjáról. Az űrhajó vasár­nap az éjjeli órákig nem volt közvetlen rádiókapcsolatban a Szovjetunióval ezalatt a két űrpilóta pihent. A rádiókap­csolat helyreállítása után — közben csupán az óceánokon levő megfigyelőhajókon ér­keztek be a telemetrikus ada­tok a Szojuz—25 berendezé­seinek működéséről és az űr­hajósok közérzetéről. Vlagyimir Kovaljonok alez­redes, parancsnok tegnap je­lentette: megkezdték a meg­szabott feladatok végrehajtá­sát. A moszkvai rádió hozzá­fűzte, hogy a Szojuz—25-nek a korábban fölbocsátott űrál­lomással, a.Szaljut—6-tal kell majd kísérleteket végeznie. Vlagyimir Kovaljonok és Valerij Rjumin szovjet űrha­jós űrrepülésének második munkanapja vasárnap moszk­vai idő szerint 23 óra 30 perc­kor kezdődött. A programnak megfelelően az űrhajósok el­lenőrizték a Szojuz—25 űrha­jó fedélzeti rendszereit, s el­A szovjet—amerikai kapcso­latok javulását állapította meg John Trattner, az amerikai külügyminisztérium szóvivő­je. Trattner kijelentette, hogy Carter és Vance GromiUo szovjet külügyminiszterrel történt tárgyalásai csökken­tették a nézetkülönbségeket a két nagyhatalom között a SALT-tárgyalások és a közel- keleti béke megteremtésének kérdésében. A felek közelebb jutottak közös céljukhoz, az új SALiT-egyezmény megkö­Második munkahetébe lé­pett a belgrádi európai biz­tonsági és együttműködési ta­lálkozó. A Száva kongresszusi központban, hétfőn, zárt ple­náris üléseken folytatja ta­nácskozásait a 33 európai or­szág, az Egyesült Államok és Kanada összesen 450 küldötte — a helsinki konferencia zá­róokmánya rendelkezéseinek megvalósításáról, az államkö­zi kapcsolatok javításáról, földrészünk biztonsága meg­szilárdításáról, az együttmű­ködés erősítéséről és az eny­hülési folyamat jövőbeni to­vábbfej lesztéséről. A hétfői nap kiemelkedő eseménye a küldöttségvezetők Tito elnökkel sorra kerülő ta­lálkozása volt. Még az általános vita meg­kezdése előtt, az ENSZ Euró­pai Gazdasági Bizottságának végrehajtó titkára, valamint végezték a tervbe vett mun­kálatokat. Hétfőn moszkvai idő szerint 7 óra 09 perckor a Szojuz— 25 űrhajó automatikus rend­szerben megkezdte 'a közele­dést a Szaljut—6 űrállomás­hoz, majd 120 méteres távol­ságból végezte a közvetlen megközelítést. Vlagyimir Kovaljonok, az űrhajó parancsnoka 1942-ben született Belője faluban, a be- lorussziai minszki terület krupszkiji járásában. A balasovi repülőmérnöki főiskola elvégzése után a ka­tonai légiszállításnál dolgo­zott, az utóbbi időben pa­rancsnokként. Több mint 1600 órát repült. A szovjet légierő ejtőernyős deszant alakulatai­nak oktatója. Kovaljonok 1962 óta tagja az SZKP-nak. Vlagyimir Kovaljonokot 1967-ben vették fel az űrha­téséhez. Hozzáfűzte: »A most elért megállapodások alapján a két ország képviselői mun­kálkodnak Genfben, és úgy véljük; kimondhatjuk, hogy az új SALT-egyezmény a be­látható időn belül megszüle­tik.« Ami a közel-keleti témát il­leti, Trattner kijelentette: »Ügy látszik, ma sokkal köze­lebb állunk, mint két héttel ezelőtt ahhoz, hogy az érde­kelteket tárgyalóasztalhoz ül­az UNESCO vezérigazgatója ismertette a két nemzetközi szervezet értékelését az euró­pai helyzetről és a soron levő teendőkről. A 450 küldött — az elfoga­dott munkarend szerint — alapvetően plenáris üléseken tárgyal. Emellett azonban a hét végére öt kisegítő szervet, munkacsoportot is létrehoz­nak; ezek december 5-ig ta­nulmányozzák majd a kérdé­seket. A találkozó első munkahe-i te konstruktív légkörben telt el. Ez jó lehetőséget teremt a további sikeres munkához. A küldöttségvezetők beszédei­ből általában az érződött, hogy a helsinki szellemben igyekeznek folytatni tanácsko­zásukat. A beszédekből meg­állapítható: minden résztvevő kulcskérdésnek tekinti a fegy­Tfto jugoszláv elnök és | Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök meghívásá­ra holnap Párizsba utazik. Varsóba érkezett tegnap — hivatalos látogatásra — Bau­douin belga király, Fabiola királyné és Henri Simonét külügyminiszter. Mától a leg­magasabb szinten tárgyaláso­kat folytatnak a lengyel ve­zetőkkel. Abdullah herceg, Szaúd- Arábia második miniszterel­nök-helyettese tárgyalásokat kezdett Kairóban Mahmud Szalem miniszterelnökkel. Utána Damaszkuszba, majd Ammanba látogat. Heves összecsapásra került sor a kaliforniai San José egyik parkjában az amerikai nácipárt horogkereszteket vi­selő tagjai és az antifasiszták között. Ejtőernyős ugrást 77 éves korában hajtott végre először, a múlt héten — 1000 méter magasságból — Alfred Hor- vatte, a francia légierő nyug­díjas ezredese. ___ M inthogy az előirányzott közelítési rendszertől eltéré­sek mutatkoztak, az össze­kapcsolást elhalasztották. A személyzet megkezdte az elő­készületeket a földre való visszatéréshez. A Szaljut—6 orbitális tudo­mányos állomás folytatja út­ját. jós alakulatba. Elvégezte a teljes űrhajózási tanfolyamot, tanulmányai során átfogó is­meretekről, magas műszaki képzettségről tett bizonyságot. Több alkalommal részt vett űrhajók és orbitális állomá­sok irányításában. Vlagyimir Kovaljonok 1967- ben fejezte be tanulmányait a Jurij Gagarin repülőakadémi­án, miközben mindvégig dol­gozott az űrhajós kiképző­központban. A Szojuz—25 fedélzeti mér­nöke. Valerij Rjumin 1939-ben született Komszomolszk-na Amure városában. Techhikumi tanulmányai­nak befejeztével a szovjet had­seregben szolgált, majd 1961- ben a moszkvai erdőmérnöki főiskola hallgatója lett. A fő­iskola elvégzése után egy ter­vező irodában dolgozott, s itt igen kezdeményező, jól kép­zett mérnöknek bizonyult, részt vett új típusú kozmikus berendezések kidolgozásában és kipróbálásában. Valerij Rjumin 1972 óta tagja az SZKP-nak. Rjumin 1973-ban került be az űrhajós alakulatba és szin­tén elvégezte a teljes űrrepü­lési tanfolyamot, ő is részt vett űrhajók és űrállomások földi irányításában. verkezési hajsza megállítását, a fegyverzetcsökkentés és le­szerelés megvalósítását. Sok szó esett az államok közötti egyenjogú gazdasági együtt­működés további bővítéséről. A felszólalók foglalkoztak az emberi jogok témakörével is, ez azonban most érezhe­tően másként vetődött föl, mint néhány hónappal ezelőtt, az előkészítő megbeszéléseken. Ezúttal ugyanis nagy súlyt kapott az emberi jogok tárgy­körében a nemzetiségek, a külföldön dolgozó vendég- munkások helyzete, a mun­kához való jog gyakorlása. Többen hangsúlyozták, hogy ez a téma nem szolgáltathat alapot a más országok bel- ügyeibe való beavatkozásra, és senki sem szabhatja meg mások számára az emberi jo­gok mércéit. Teng Hsziao-ping kínai mi­niszterelnök-helyettes tegnap Pekingben »szívélyes megbe­szélést folytatott« a Kínában tartózkodó Lee C. Teng ame­rikai professzorral, a nagy energiájú gyorsítóberendezé­sek szakértőjével — jelenti az Űj-Kína hírügynökség. Tokióban tárgyal Hans- Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és külügyminisz­tere. Ma fogadja a kormány­fő is. Holnap a japán főváros­ból ötnapos látogatásra Kíná­ba utazik — 15 tagú gazdasá­gi delegáció kíséretében. Nikolaj Ljubicsics hadse­regtábornok, nemzetvédelmi miniszter meghívására októ­ber 12—14. között — katonai küldöttség élén — látogatást tesz Jugoszláviában Harold Brown amerikai hadügymi­niszter. Brown megbeszélése­ket folytat vendéglátójával és más vezető politikai személyi­ségekkel »a két országot érin­tő kérdésekről«. A legidősebb nyugatnémet asszony, Katharine Braun a múlt héten ünnepelte 110. szü­letésnapját Az Afgán Köztársaság Elő- Ázsiában fekszik, 665 ezer négyzetkilométer területen. Északon a Szovjetunióval ha­táros; további szomszédai: Irán, Pakisztán, India és Kí­na. Lakosainak száma 18 mil­lió; a területén mintegy 20 nemzetiség él. Hivatalos nyel­ve a dari (a perzsa nyelv I afgán változata) és a pastu. Fővárosa a félmillió lakosú Kabul. Az első önálló afgán állam 1747-ben alakult meg. Az angol gyarmatosítók ellen több háborút vívtak, váltako­zó sikerrel. 1880-tól Afga­nisztán félgyarmati helyzetbe került, külpolitikáját az an­gol érdekeknek rendelték alá. Afganisztán 1919 februárjá­ban, az angolok ellen elért katonai győzelmek során sze­rezte vissza függetlenségét. Ebben nem kis része volt a fiatal szovjet állam diplomá­ciai, politikai támogatásának. Lenin személyesen is nagy figyelmet szentelt a fiatal független állammal való kap­csolatok fejlesztésének. 1921- ben Szovjet-Oroszország és Afganisztán barátsági szerző­dést írt alá. Az azóta is tö­retlen semlegesség! politiká­jához híven Afganisztán nem vett részt a második világ­háborúban. 1946 óta tagja az ENSZ- nek. Független állam Afganisztán az alaptörvény értelmében köztársaság; de­mokratikus, független és osz­tatlan állam. Az alaptörvény biztosítja a munkához való jogot és leszögezi, hogy meg­engedhetetlen a kizsákmá­nyolás minden formája. A férfiak és a nők egyenlő jo­gokkal rendelkeznek és egyenlő mértékben viselik a törvény előtti felelősséget. Minden 18 éven felüli afgán állampolgár rendelkezik vá­lasztó joggal. Az Afgán Köztársaság tör­vényhozó szerve a nagygyű­lés. A képviselőket — akik­nek 50 százaléka a parasztok és a munkások soraiból kerül ki — négy évre választják, szabad, általános és közvet­len választásokon, titkos sza­vazással. Az alkotmány alap­ján az ország első elnökévé hatéves időtartamra Szardar Mohamed Daudot választot­ták meg. A köztársasági rendszer sú­lyos gazdasági és kulturális problémákat örökölt a régi rendszertől, és az új vezetés erőfeszítései ellenére Afga­nisztán még tnindig a legsze­gényebb és legfejletlenebb országok közé tartozik. Af­ganisztán döntően agráror­szág. A feudális kötöttségek­től terhes mezőgazdaság a nemzeti össztermék struktú­rájában több mint 50 száza­lékot képvisel és a munka­képes lakosságnak mintegy kétharmadát foglalkoztatja. (Csaknem kétmillióra tehető azoknak a száma, akik még mindig nomád életmódot folytatnak.) v A mezőgazdaság fő ága az állattenyésztés, ezen belül a juhtenyésztés. Termelnek ga­bonát, fejlett a kertészet, a szőlő- és gyapottermesztés is. A földesúri nagybirtokok és a kulákbirtokok vannak még túlsúlyban. A köztársasági kormány 1975-ben földrefor­mot hirdetett meg, amelynek fokozatos végrehajtása már megindult. Gazdaság, külpolitika Az ipar és a bányászat ré­szesedése a nemzeti jövede­lem előállításában 10 száza­lék alatt van. Az országban működő mintegy 200 gyár, il­letve üzem jellegű vállalat körülbelül 40 ezer munkást foglalkoztat. Afganisztán első számú ke­reskedelmi partnere a Szov­jetunió, amely érdemi segít­séget nyújt a ma is viszony­lag elmaradott közép-ázsiai ország gazdasági fellendítésé­hez. Ez év áprilisában nagy jelentőségű szovjet—afgán gazdasági megállapodást ír­tak alá, amely a gazdasági, műszaki és kereskedelnT együttműködés hosszú távú alapokra helyezését, szerző­dések útján történő bővítését irányozza elő. Jelentős hite­leket nyújt az országnak Irán, Szaúd-Arábia és Ku- vait, illetve az Egyesült Ál­lamok, az NSZK és Francia- ország is. Afganisztán tervgazdálko­dást folytat. Nemrég kezdtek hozzá a hétéves (1976/77— 1982/83) gazdasági és társa­dalomfejlesztési terv végre­hajtásához. E terv keretében végrehajtandó intézkedések egészükben véve a fejlett nemzetgazdaság megterem­tésére, a nép anyagi és kul­turális színvonalának emelé­sére irányulnak. Afganisztán a bonyolultab­bá vált külső tényezők elle­nére is szilárd, pozitív el nem kötelezettségi politikát foly­tat a térség békéje, politikai stabilitása érdekében. Ha­gyományosan ápolja és fej­leszti politikai és gazdasági kapcsolatait a szocialista or­szágokkal. elsősorban a Szov­jetunióval. A Szovjetunió 1973-ban el­sőként ismerte el az újonnan kikiáltott Afgán Köztársasá­got. A szovjet államfő 1975- ben tett hivatalos látogatást Kabulban, és ez alkalommal további tíz évre meghosszab­bították a szovjet—afgán semlegességi és meg nem támadási szerződést, amely 1931 óta a két ország ki­egyensúlyozott politikai vi­szonyának szilárd alapját al­kotta. Mohamed Daud a köztár­saság kikiáltása óta eltelt évben kétszer járt a Szovjet­unióban — legutóbb ez év áprilisában, már államfői mi­nőségben. Magyar—afgán kapcsolatok 1956-ban létesült orszá­gaink között diplomáciai vi­szony követi szinten, ezt 1964-ben nagyköveti szintre emeltük. Eddig Holtai Imre és Rácz Pál külügyminiszter­helyettes járt Afganisztán­ban. Gazdasági kapcsolataink alakulásában fontos lépés volt a szabad devizás keres­kedelmi egyezmény aláírása 1974-ben. Ez a megállapodás fektette le tulajdonképpen a gazdasági kapcsolatok alap­ját. Az egyezmény alapján az Afgán Köztársaság gyapotot, gyapjút, különböző bőr- és szőrmeféleségeket, szőnyege­ket, gyógyszeralanyagokat és szárított gyümölcsöt szállít. A magyar fél mezőgazdasági berendezéseket, orvosi mű­szereket, kórházi fölszerelése­ket, szerszámgépeket, kis­üzemeket, gyógyszereket, ve­gyi anyagokat és különböző ■fogyasztási cikkeket exportál Afganisztánba. Az árucsere­forgalom az idei év első fe­lében már több mint a há­romszorosa volt a három év­vel ezelőttinek. A múlt évben hazánk és Afganisztán képviselői már a második kulturális együtt­működési jegyzőkönyvet ír­ták alá. A magyar felsőokta­tási intézményekben az előző tanévben 20 afgán ösztöndí­jas tanult. Hazánk részt vett a Nemzetközi Atomenergia­ügynökség szervezésében épülő kabuli sugárterápiái központ építésében is. könyvelőt keres — azonnali belépéssel — a kutas! Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet (16701) Értesítjük kedves vevőinket, hogy lerakatunk 1977. október 25-től november 5-ig vagyonmegállapító leltározást tart. A leltár idején az árukiadás szünetel. PIÉRT Kereskedelmi Vállalat 16. sz. lerakata, Kaposvár, Jutái út (132628) A Kaposvári Cukorgyár az 1977/78. évi répafeldolgozási idényre folyamatosan — répa és cukorrakodásra — j fölvesz férfi segédmunkásokat (132509) Á Szaljut—6 folvtatja útját Derűlátó nyilatkozat SBLT-kSzelbea a tárgyad felek tessuk.« Megkezdődtek a zárt ülések Helsinki szelleme a belgrádi találkozón A Szojuz—25 legénysége _ M .... _A ‘•■’r . H IRE ti L 'A\ V ILAi JjrBttL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom