Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-09 / 238. szám

I O A hét három kérdése Az elmúlt hét nemzetközi eseményei közül az első he­lyéé érdemel említést a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak ülésszaka, amelyen meg­vitatták az ország új ^alkotmá­nyának tervezetét és az elfo­gadott számos módosító indít­vány beillesztése után a kép­viselők jóváhagyták az ország új alaptörvényét Mint Leo­néid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a legfelsőbb tanács elnökségének elnöke zársza­vában hangsúlyozta, az új al­kotmány a szocialista demok­rácia ' elmélyítésének leghaté­konyabb eszköze. A záróülé­sen Vaszilij Kuznyecov sze­mélyében megválasztották a szovjet parlament elnökségé­nek első elnökhelyettesét Moszkván kívül New York­ra és BeLgrádra figyelt a vi­lág. New Yorkban folytató­dott az ENSZ közgyűlés ál­talános politikai vitája, amely­ben felszólalt Púja Frigyes, hazánk külügyminisztere is. Azt emelte ki, hogy Magyar- ország nemzetközi tevékeny­sége a béke és a biztonság megszilárdítására irányuL Belgrádban a hét végén lezá­rult az európai biztonsági ta­nácskozás első szakasza. A nyilvános ülésen elhangzott felszólalásokból levonható az a következtetés, hogy meg­vannak a feltételek a konst­ruktív munkára. Más figyelemre méltó euró­pai eseményekről is érkeztek jelentések, így például a spa­nyolországi fejleményekről. Mi a katalán játszma tét­je? Spanyolország újabb fontos lépést tett az egyébként min­den bizonnyal még sokáig ha­tó francoista örökség felszá­molásának útján; a madridi kormányzat és a katalán po­litikusok közötti sorozatos tár­gyalások eredményeként hely­reállították a dél-európai or­szágban Katalónia önrendel­kezését. A megegyezés értel­mében újra működhet a több évszázados múltra visszate­kintő katalán politikai intéz­mény, a generalitat. A gene- ralitát elnöke a mindeddig száműzetésben élő Josep Tar- radellas lesz. A katalán autonómia hely­reállítása kétségtelenül nagy eredmény. A tartomány lakói es politikai képviselőik hosz- szú évszázadokon át küzdöt­tek több-kevesebb sikerrel az önrendelkezésért. 1932-ben a köztársaság a legszélesebb végrehajtó jogkörrel ruházta fel a generalitat-ot, de a fa­siszta diktatúra hatalomra ju­tásakor Franco eltörölte a ka­talán autonómiát. Most a li­beralizálási folyamat része­ként — a katalánok újra él­hetnek autonóm jogaikkal. Nem hagyható azonban fi­gyelmen kívül, hogy Suarez kormányfőt nem csupán a li­beralizálás óhaja vezérelte a katalán játszmában. A tarto­mányban a júniusi parlamenti választásokon egyértelmű bal­oldali fölény mutatkozott meg. A kormányfő a 78 éves kon­zervatív Tarradéllas meg­egyezése éppen azon alapult, hogy a befolyásos baloldalt háttérbe szorítsák. Ezért az agg politikus kormányában »ápol it ileus « technokraták ke­rültek túlsúlyba. A katalán játszma persze még korántsem lefutott. Az mindenesetre biztos, hogy ha­tással lesz a baszk tartomá­nyok követelte autonómia ügyére is. Ez utóbbival is összefüggésbe hozható a spa­nyol parlamenti pántok meg­egyezése az új amnesztia tör­vényjavaslatban, amely lehe­tővé teszi a nemzeti megbé­kélés meggyorsítását, egyben a gyakran szeparatistánák mi­nősített és elítélt baszk haza­fiak felmentését is. A nem­zeti megbékélés persze ko­rántsem jelent osztálybékét: Madridban csütörtökön több mint 800 ezren tüntettek — AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA Hétfő: Megnyílt a brit munkáspárt kongresszusa. — Meghiúsí­tott puccskísérlet Bangla- desben. Kedd: Megkezdődött a legfelsőbb Tanács rendkívüli üléssza­ka Moszkvában. — 35 or­szág nagyköveti szintű ta­lálkozójának nyitánya Belg­rádban. — Terrorcselekmé­nyek Olaszországban. Szerda: Tárgyalások a Közel-Kelet­ről New Yorkban és Wa­shingtonban. Csütörtök : A politikai tisztogatás foly­tatására szólították fel Kí­nában a »négyek bandája*« letartóztatásának első év­fordulóján. — Nyolcszáz­ezer ember tüntetett Mad­ridban. Péntek : Törvénybe iktatták ar új szovjet alkotmányt. — Púja Frigyes felszólalása az ENSZ közgyűlés általános politikai vitájában. — Le­zárult az első tanácskozási hét Belgrádiján. A baloldal egyik képviselője így foglalta össze mondandó­ját: -a tőkés piacgazdálkodás módszerei képtelenek leküz­deni a válságot«. A központi tervezés fokozását sürgette és azt, hogy erősítsék meg az ál­lami szektort. Európa után tekintsük át egy másik kontinens legfon­tosabb eseményeit. Szinte egy- időben érkeztek a növekvő politikai bizonytalanságot ta­núsító jelentések Indiából, Bangladesből és Pakisztánból. Mi történik Dél-Ázsiá- ban? a szakszervezet felhívására — a tömeges munkanélküliség, az infláció ellen. A gazdasági helyzet nyom­ta rá bélyegét a brit mun­káspárt eheti kongresszusára. O Miért volt a szokásosnál békésebb a brightoni hangulat? A kongresszus színhelye ez­úttal is Brighton volt, a han­gulat azonban, a szokásosnál békésebb. A magyarázat egy­szerű: Nagy-Britannia las­sacskán parlamenti választá­sokra készül és ezt a válasz­tást kritikus jelentőségűnek' ítélik meg. Vagyis a kor­mányzó munkáspártnak egy­séget kellett demonstrálnia a választók felé. Ezzel magya­rázható, hetgy a baloldal visz- szafogta bírálatát, s a kong­resszus bizalmat szavazott a Callaghan-kormány gazda­ságpolitikájának, bár azt is értésre adta : hatékonyabb cselekvést vár a gazdasági élet serkentésére és a mun­kanélküliség csökkentésére. Való igaz, a kormány által felmutatható gazdasági sike­res: elsősorban pénzügyi jel­legűek, az inflációt megfé­keztek, a font árfolyama emelkedik, az arany- és va­luta tartalékok rekordszinten vannak. Ugyanakkor nem tud­ták csökkenteni az óriási mun­kanélküliséget. Sőt. míg a dolgozók bére csak mérsékel­ten nőtt, a nagy monopóliu­mok rekordprofitra tettek szert. Ám ezt nem otthon ru­házzák be, hanem külföldre viszik vagy spekulációs cé­lokra használják fel. Ez vál­tozatlanul a brit nemzetgaz­daság legnagyobb pnoblémája. A szubkontinens kulcsor­szágában, Indiában hétfőn hivatali visszaélések vádjával letartóztatták Indira Gandhi volt miniszterelnököt. Későbo ■ azonban bírói döntés nyomán szabadlábra helyezték. Ám egy, a hét végén érkezett je­lentés arról ' adott hirt, hogy a jelenlegi kormányzat vál­tozatlanul keresi Gan t ai asz- szony perbe fogásának módo­zatait. Ha figyelembe vesszük, hogy a kormányzó Dzsanata part éppen azzal nyerhetett a parlamenti választásokon, hogy a demokrácia helyreál­lítását ígérte, meglepőnek tűnhet ez a kísérlet. De csak látszatra. Az Indira Gandhi elleni kampány fels.zítását a Dzsanata jobbszárnya kezde­ményezte: a cél nyilvánvaló­an az, hogy az előző kor­mányzat politikájának kár- hoztatásával kíséreljék meg­erősíteni pozícióikat A jobb­oldal törekvéseit más is jel­lemzi, így például a korábban sem túl következetesen vég­rehajtott földreform megsem­misítése, az állami szektor háttérbe szorítása. A kor­mányzat nem tudott úrrá len­ni az infláción és növekszik a munkanélküliek amúgyis milliókban mérhető száma. Az 'indiai fejlemények nyil­vánvalóan hatnak a térség többi országában is, például Bangladesben. Itt — mint a hét elején kitudódott — kato­nai puccskísérletet hiúsítottak meg A hivatalos közlés sze­rint a lázadók a néhai Muá- zsibur Rahman hívei voltak. Ez az ország tulajdonképpen két éve puccsok és ellenpucs- csok hálójában vergődik, mi­közben egy lépéssel sem jutott előbbre irdatlan gondjainak felszámolásában. A túlolda­lon, vagyis Pakisztánban — képleiesen szólva — a július­ban hatalomra került kato­náknak nem nagyon akaród- zik visszaadni a hatalmat a polgári politikusoknak. Az október 18-ra kitűzött válasz­tóéit bizonytalan időre elha­lasztották és ehelyett a ko­rábbi kormányfő, ßhutto pe­rét igyekeznek előkészíteni. A volt miniszterelnök ellent­mondásos politikai figura, de ellenfeleivel szemben a gaz­dasági és társadalmi haladást testesítette meg. Politikai el­lenlábasai főként szélsőséges muzulmánok, többségükben őskonzeryatívok; A katonai kormányzat döntései nekik kedveznek és pontosan beil­leszkednek a dél-ázsiai jobb­oldali hullámba. \ , Zalai István A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat E—302-es és E—1514-es típusú kotrógépre, valamint SWING betonpumpa kezelésére jogosítvánnyal rendel­kező nehézgépkezelőt keres Jelentkezés: a vállatat gépészeti osztályán, Kaposvár, Kanizsai u. 56. sz. alatt. (132627) Carrillo-interjő a Morning Star-ban Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára, aki megfigyelőként részt vett az angol munkáspárt brighto­ni kongresszusán, a Morning Star-nak adott interjú kereté­ben részletesen beszámolt a spanyolországi helyzetről, a demokrácia megszilárdításáért folyó küzdelemről. Egyebek között elmondotta, hogy a júniusi választások óta megnőtt a kommunisták te­kintélye az országban, mert sok polgári politikus vélemé­nye szerint is a spanyol KP az egyetlen párt, amelynek reális, átgondolt politikája van Spanyolország mai szükségle­teinek kielégítésére. Míg Sua­rez miniszterelnök kormány­pártja és a Spanyol Szocialis­ta Munkáspárt úgy viselkedik, mintha Spanyolország normá­lis parlamenti demokrácia len­ne, egyedül a kommunisták hangsúlyozzák, hogy az ország még mindig rendkívüli álla- notban van: a diktatúrából a demokrácia felé való átmenet állapotában. Az SKP ezért ja­vasolta, hogy a demokratikus pártok — a centrumtól a kommunistákig — kössenek megállapodást a demokratikus összefogás kormányának létre­hozásáról. Ehhez csatlakozott az a másik javaslat, hogy a demokratikus pártok vázolja­nak fel közös programot a politikai és gazdasági problé­mák megoldására és e prog­ramot a jelenlegi kormány hajtsa végre, a programban részvevő többi párt ellenőrzé­se mellett. Carrillo rámutatott: a de­mokratikus erők összefogására azért van szükség, mert a Franco-diktatúra utódai még erős hadállásokkal rendelkez­nek, és azt a nézetet terjesz­tik, hogy a demokrácia sztráj­kokba, zűrzavarba taszítja az országot. Ezek az erők tudják, hogy választások útján sem­miképpen sem szerezhetik vissza a hatalmat. Ezért puccs- ról álmodoznak. Velük szem­ben az egyetlen hatékony fegyver a demokratikus pár­tok összefogása lenne. A párt helyzetéről szólva Carrillo elmondotta, hogy az SKP tekintélyének növekedé­sével nőtt a táglétszám is. Fia­talok. nők, munkások, értelmi­ségiek tömegesen lépnek be az. SKP-ba. amely ma már 300 000 tagot számlál. Íz elnök halála és a „geopolitika” léte Jorge Timossi: A történet első lapja »Á geopolitika az államot egyének feletti organizmus­nak tekinti, élő, eleven, or­ganizmusnak, amely a létért folytatott küzdelemnek köte­lezte el magát.« »Hanshofer átvette Ratzel törvényét a népek területi terjeszkedésé­ről és az egyre nagyobb életért folytatott harcukról. „Élettér-sorsról” beszélt, meg­fogalmazta a nagyon találó „létfontosságú élettér” kife­jezést, és már a Lengyelor­szág ellen folytatott háború előtt híve volt a Kelet felé történő területi terjeszkedés­nek.« A csekély politikai éleslá­tásra valló idézeteket egy Geopolitica című könyvecske tartalmazza, szerzője pedig sem nem államférfi, sem nem történész, hanem egy »apolitikus«, »kormányhű«, »engedelmes« hadsereg tá­bornoka, Augusto Pinochet Ugarié. A mű manapság kö­telező tananyag a chilei tisz­tiiskolákon, s az volt már a Népi Egység kormányzásának idején is. A generális azóta a gyakorlatban is igyekezett bizonyítani az embertelenül dilettáns elmélet vélt igazsá­gait. A primitív érvelést Jorge Timossi argentin újságíró említi a Magvető Kiadó Té­nyek és tanuk-sorozatában most megjelent munkájában, amely ugyan a legkevésbé sem dicséretes gyorsasággal jutott el hozzánk — a kelet­kezés óta majdnem négy év telt el —, mégis sok ismeret­len adatot közöl a chilei ka­tonai puccsról, Allende el­nöknek és társainak hősies ellenállásáról. Bár nem elem­zi részletesen a hatalomátvé­tel társadalmi és gazdasági okait, nem járul hozzá elmé­leti alapossággal a következ­tetések levonásához; — be­vallottan nem is ez a célja —, az eseményeket időrend­ben tárgyaló dokumentum- gyűjtemény megismerése nél­külözhetetlen a tisztánlátás­hoz, az elvonatkoztatáshoz. Kikben kellett bíznia AX- lendének? Gustavo Leigh tá­bornok — ma a junta egyik I »erős embere« — a poeea előtt három nappal a nagy santiagói textilüzem, a Su- mar munkásai közé lövetett. A katonák az államcsíny előtti órákban — senki sem tudja, hogyan — tudomást szereztek az elnöknek arról a szándékáról, hogy másnap népszavazást rendel eL Így kezdődött... S folytatódott úgy, amint a Moneda elnöki palota néhány életben ma­radt védőjének vallomásából megtudhatjuk. Munkáskivég­zésekkel, egy egész népi együttes legyilkolásával, könyvégetésekkel, rádióállo­mások bombázásával, nagy- követségek és a kubai Playa Larga kereskedelmi hajó megtámadásával, a Moneda rommá lövésével. A könyv legmegrenditöbb részletei kétségtelenül az el­nöki palota ostromára való emlékezések. Beatrix — Al­lende lánya —, Jón Carcés, a spanyol származású politi­kai tanácsadó, Jaime Barrios gazdasági tanácsadó és má­sok nyilatkoznak a maroknyi védősereg elszántságáról, par­lamentereik elpusztításáról, az elnök utolsó óráiról. S hogy az ellentét még meg­döbbentőbb legyen, a szerző függelékként közli Fidel Castro 1973. szeptember 28-án Havannában elmondott be­szédét, emlékezését az élő Allendére. Egy fényképen ormótlan csizma tapos a nemzeti zász­lón. Egy másikon Allende a kapurács mögül tankokra lő. A harmadikon — halomnyi holttest az elnöki palota előtt. Ám az állam korlátlan ha­talmára az »-élettérre« törek­vő Pinochet »geopolitikájá­nak« végső győzelmét egyet­len kép, egyetlen sor sem bizonyítja. A hírhedt titkos­rendőrség, a DINA látszat­megszűntetése és Pinochet amerikai látogatása arra utal, hogy »rugalmas fron tsz« kas z-» mentén kezd hadat viselni. Európai elődjének veszte is az »elasztikus frontnál« kez­dődött. * fc. a; Az új szórj et alkotmány Százhúszon kei javaslat Fontos módosítások, pontos rögzítés Százhuszonkét módosítást hajtottak végre az új szovjet alkotmány tervezetén addig amíg a Legfelsőbb Tanács pénteki ülésén elfogadta azt. Az alkotmánybizottság 110 módosítást javasolt az egész Szovjetuniót átfogó vita után további 12 pedig a Legfelsőbb Tanács ülésszakán elhangzott vita után, a szerkesztő bizott­ság előterjesztése alapján ke­rül a Szovjetunió új alaptör­vényének szövegébe. A bevezető rész első bekez­dése mindjárt tartalmaz érde­kes és fontos bővítést: az ok­tóberi forradalom világtörté­nelmi jelentőségét itiéltatva a szövegbe beiktatták azt a megállapodást, hogy a Szov­jetunió létrejöttével »megkez­dődött az emberiség egész vi­lágra kiterjedő, történelmi je­lentőségű áttérése a kapitaliz- I musról a szocializmusra«. I Ugyancsak a bevezető állapít- j ja meg, hogy a szovjet köz­társaságoknak az unióban tör- j tént egyesülése »megsokszo- I rozta a szocializmus építésé- I ben az ország népeinek erejét j és lehetőségeit«. Fontosak azok a megállapí- ! tások, módosítások is, amelye­ket az ország politikai rend­szeréről szóló fejezetben esz­közöltek az országos vita nyo­mán. Leonyid Brezsnyev is szólt arról, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártiénak minden szervezete az alkot­mány keretei között működik. Ez a megállapítás most beke­rült a párt szerepét tárgyaló, rendkívül fontos paragrafus­ba. A gazdasági rendszerrel fog­Állami technikusminösitö vizsgára lehet jelentkezni az 1978. évre mezőgazdasági gépjavító és sütőipari szakon a Hevesi Ákos Szakközépiskolában, 9701 Szombathely, Úttörő u. 10. (Telefon: 12-885) Jelentkezési határidő: 1978. I. 31. (16732) lalkozó részben igen sok az olyan változtatás, amely a meghatározatok pontosabb rögzítését, a fogalomkörök he­lyes értelmezését szolgálja. A fejezetben végrehajtott legfontosabb módosítás a munkakollektívák szerepénei:, jogkörének és feladatainak a korábbinál jóval erősebb hangsúlyozása. A tervezethez képiest sokkal pontosabban határozza meg az alkotmány végleges szöve­ge a személyi tulajdonnal kap­csolatos intézkedéseket. A külpolitikával foglalkozó, teljesen új fejezet is kibővült. A külpolitika feladatai között — kiegészítésként a tervezet­ben felsoroltakhoz szerepel — egyrészt a Szovjetunió állami érdekeinek védelme, másrészt az általános és teljes leszere­lés megvalósítására irányuló törekvés. A nők egyenjogúságát meg­határozó cikkelybe- például újonnan került be az a célki­tűzés, hogy fokozatosan csök­kenteni kell a kiskorú gyer­mekek anyjának munkaidejét. A munkához való jog azzal bővült, hogy a fizetés nem le­het kisebb az. állam által meg­határozott minimumnál. A pi­henés jogával foglalkozva az alkotmány a 41 órás munka­hetet csupán maximumnak minősíti. A kötelességek körébe be­került az, hogy a gyermekek kötelesek gondoskodni idős szüléikről. A legfontosabb mó­dosítás ezek sorában az, amit az ország vita során igen so­kan felajánlották: a társadal­milag hasznos munka köteles­ségének kiemelése. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom