Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-01 / 231. szám
Zenei világnap Kacaj a bánat után Kínlódom. A tények, a tárgyilagos eszmefuttatások, amelyeket a hangzó szépség ünnepére papírra vetni; szándékoztam, gúnyosan nevetnek vissza rám, nem engedik, hogy az írógéphez nyúljak Nem engedik, hogy éppen őket, a száraz adatokat, a dicséreteket és a szemrehányásokat használjam fel ünneprontásra, -Figyelj csak, figyelj inkább magad mögé, azok ketten erősebbek nálunk!-« — súgják a vesztes ördög engedelmességével, meg- hunyászkodásával. És Norma, Bellini operájának máglyára menő druida papnője valóban, olyan meg- ejtően énekel, hogy a töprengés ördöge jobbnak látja eltűnni az angyali fináléra. Nem maradt a közelben senki más, csak ő, a vétkes, csupatűz angyal, aki szerelmével, a római helytartóval együtt a halált választja a fogadalom és az egymás elleni véres harc helyett; mert a tűzben nincs esküszegő galliai veszta- bzűz és latin prokonzul — csak hamu van, egyforma, tiszta hamu. Nincs elnyomó & elnyomott — csak a halálba menekített, más halmazállapotúvá vált szerelem, az anyag összefonódása, ha már a léleké nem mehetett végbe országhatárok és államérdekek miatt. A gyönyörű, háromnegyedes végzet beteljesült. Csakhogy az operaszínpadon, a tömegben, két kisgyermek maradt. Közös vérből való mindkettő, a druida Norma és a római Pollione gyermekei. Velük vajon mi lesz? Mi köti őket össze a megnyomorított gallokkal és a marcona római légionáriusokkal? A finálé háromnegyede. Csodálatos lehet még a végzet is. Norma felkapja a dallamot, papnős bűnbánattal és elmélyültséggel búcsúzik az élettől, majd Pollione, a tisztéből kiábrándult prokonzul énekli végig ugyanazt a melódiát, latinos szenvedéllyel, ízig-vérig rómaira valló tűzzel, a leszámolás hősiességével. A kórus sem marad közömbös. Gallok és rómaiak együtt, egy hangnemben siratják el a párt, mely boldog lehetett volna, de nem; Julius Caesar hadai leigázták Galliát. Vigasztalásul megmaradt mindkettőjüknek — a színpadi háromnegyed boldogsága, a tömegnek, a gallok- nak és latinoknak pedig — a két árva kisgyerek. Emlékeztetőnek, lelkiismeret-éb- resztőnek. Nem érzem a muzsika olaszos hangulatát. Talán az érzéki mediterrán hangok varázsának hiánya az oka? Az, hogy a mű zongoraátiratát hallgatom, amelyet Liszt Ferenc — készített? Vagy talán az, hogy túlságosan megszoktam a dallamokat? De nincs időm tovább Bellini muzsik kajának nemzeti jellegére gondolni, mert forog a lemez. Schubert Magyar indulója, szintén Liszt átdolgozásában, az olasz Busoni igazán magyaros tempóival, néhol olaszos kitárulkozásával, néhol németesen iskolázott, kemény leütéseivel. Vajon mit tudhatott ez a világpolgár tálján egykori tanárának, Lisztnek a szülőhazájáról ? Valószínűleg szinte semmit — és mégis rengeteget. Az ujjaiba idomított magyar virtust, magyar ösztönt, a weimari öregembertől ellesett magyar érzést. Lemezt cserélek. Hullámzó hegedűdallam; méltóságosan. az idővel mit sem törődve folyik a Jordán. A haldokló Oronte énekel, Verdi fiatal muzulmán hőse, akit a Szentföldre. vezényelt- lombard keresztesek nyila talált el. És végzetében, vele van szerelme, Giselda, a keresztény patríciuslány, s Pagano, a vezeklő zarándok. A szólamok itt is egymásba kapcsolódnak, végül mindenki átveszi a kiszenvedő Oronte melódiáját. Ezen a vidéken, a Közel-Keleten, ma is gyilkolják egymást keresztények és mohamedánok. Ma is fiatalon halnak Oronték és Giseldák. Egyelőre elég a muzsikából. A Varázshegyet lapozgatom, ki tudja, hányadszor. Izgat, hogyan vált Thomas Mann, ez a velejéig német lübecki bankárfiú tág szemhatárú európaivá. Talán a hegyek között tüdőbaját gyógyítgató ifjú Hans Castorp lemezjátszójában van a rejtély kulcsa, s »ráadásként« a humanista filozófus Settembrini magyarázataiban? Castorp a Varázsfuvolában, a Carmenben gyönyörködik. Később megborzad az Aida etióp rabszolgáinak szomorú dallamától. Irtózat fogja el, mikor Gounod Faustjából a hadba indu- -ló Valentin imáját hallja. Még nem tudhatja, hogy hamarosan neki is fegyvert kell fognia, hogy éppen a Faust megzenésítő jenek utódai ellen viseljen háborút. Nem tudja, hogy van erősebb hatalom, mint a szellem gyönyörűsége — bár hatásosabb erő aligha. És elindul a világégésbe, a német cselekményre írt francia dallammal a fülében. »Közelgetek hát újra, kósza árnyak!« Tények, adatok, melyeket előbb annak az átkozott papnőnek haláldallama űzött el. Pattogó négynegyedekre harcba, vérengzésbe masírozó Castorpok, kivégzés előtt melodikus imával megtisztuló áldozatok, túlélő, de egy egész életre tönkrement varsói menekültek, kik elfelejtettek énekelni, a dal helyére sikoly került. Hiába Orfeusz, hiába Faust angyali törekvése, ha Mefisztó is dallal ront? Ha a Margit ablakába csempészett virág is szégyent hordozó rontóeszköz? Elég a csendből. A Falstaff zárófúgája, a nyolcvan- éves, bölcs Verdi önvallomása. A nagy mester, véres tragédiák sora után, mosolyog. Hősei, élükön a pocakos korhellyel és szívrablóval, egymást kacagják. Mindenki önmaga hibáit, balfogásait is. »Az nevet igazán, ki a végén nevet«. A cáfolás, a tagadás ördö- ] gei szétrebbentek. Nem bírom megállni, elnevetem magam, amolyan falstaffi öniróniával. Lengyel András A nevelés és oktatás új tervei A sokoldalúan művelt szakmunkásokért Leporellósorozat gyermekeknek Kerekecske, gombocska címmel leporelló jelenik meg a Móra Kiadó gondozásában, amely egy új sorozat első kötete. Az új leporellósorozat témakörök szerint ismerteti meg a gyermekekkel a magyar népi mondókák gazdagságát. Az első könyv az ismert néprajzkutató, Kresz Mária válogatása, tíz tréfálkozó, játékos mondókát ad közre. A kis könyvecskét Szyksznián Wanda rajzai díszítik. A második kötet Süss föl nap címmel kerül majd a könyvüzletekbe: eső- és nap- hívogatókat tartalmaz majd. Ugyancsak a legkisebbeknek készül a Házunk körül című lapozó, amely megismerteti a gyermekeket a legfontosabb háziállatokkal és azokkal a növényekkel, amelyek a ház körül nőnek. Székely Magda vidám verseit Gaál Éva stilizált, színes rajzai teszik szemléletessé. Hoc, hóc katona címmel először jelenik meg 1—3 éves gyermekeknek szóló versantológia, amely 159 költeményt tartalmaz. A kötet első részében egy-két éveseknek szóló könnyed rímelésű, rövid versikéket, népi mondó- kákát kötöttek csokorba, amelyek elsősorban zeneiségükkel keltik föl az apróságok figyelmét A második csoportban 2—3 éves kicsinyeknek szóló költeményeket közölnek. . Az óvódáskorúaknak is új sorozat Indításával kedveskedik a kiadó. Az Add a kezed című könyvfüzér első kötete olyan meséket, történeteket, költeményeket gyűjtött ösz- sze, amelyek mindegyike a barátságról szól. Szerzői között a gyermekirodalom olyan kitűnő művelői szerepelnek, mint Lázár Ervin, Marék Veronika, Szász Imre, Sebők Éva, Varga Katalin, Weöres Sándor, Zelk Zoltán. Ugyancsak új sorozat indul Jó játék címmel, amelynek célja a tevékenykedni szerető, a világ felé nyitott, érdeklődő gyerekek értelmes cselekvésre ösztönzése. A sorozat első kötete, Varga Domokos munkája vízzel és levegővel végezhető kísérleteket mutat be. A második kötet, Jánosi Sándor műve a hang és a csend természetének titkait kutatja. Napjainkban a gazdasági és társadalmi élet előrehaladása, a tudomány, a technika fejlődése egyre erőteljesebben követeli a nevelő-oktató munka színvonalának emelését, a tartalom és a' módszerek korszerűsítését, a tanítási-tanulási feltételek állandó javítását. Az 1972-es oktatáspolitikai párt- határozat körültekintően és mélyrehatóan elemezte közoktatási rendszerünk egészét, és minden egyes iskolatípusra vonatkozóan kijelölte a fejlesztési feladatokat, köztük a szakmunkásképzőkre is. A párthatározat megjelenése óta a szakmunkásképzés korszerűsítése érdekében számos jelentős intézkedés történt. Az egységes szakmunkásképzés bevezetése, a szakmai tantervek és tankönyvek megújítása mind-mind része a korszerűsítési folyamatnak, s ma már a gyakorlatban szolgálja a szakmunkástörvényben megfogalmazott nevelési-képzési célok eredményes megvalósítását. Az 1977/78. tanévben újabb dokumentumok bevezetésére került sor. Életbe léptek a közismereti tantárgyak új tantervei, amelyek meghatározzák a nevelés-oktatás alapelveit, tartalmát, eszközrendszerét és bizonyos mértékig a módszereit is. A most megjelent új tankönyvek, feladatlapok, tanári kézikönyvek a tartalmasabb munka szervezéséhez nyújtanak nagy segítséget. A szakmunkásképző iskolák fejlődésében nagy előrelépés, hogy a közismereti tárgyak óraszáma — minden szakma képzési rendszerében — elérte az összes tanítási és gyakorlati képzési idő több mint egyötöd részét. A szakmai képzés színvonalának növelése mellett az általános műveltség fejlesztése is fontos követelmény. Az új dokumentum e két funkció együttes teljesítését tűzi ki célul. A szakmunkásnevelés feladatkörébe tartozik a tanulók sokirányú érdeklődésének fölkeltése, az ismeretszerzés, az önálló tájékozódás iránti igény fölébresztése, az önművelés képességének és szokásainak kifejlesztése. Fejleszteni kell a tanulók fogékonyságát a művészeti alkotásokban, az emberi magatartásban és a természetben rejlő esztétikum iránt. A kulturált, egészséges életmód, ■ a harmonikus személyiségfejlődés egyaránt megköveteli a rendszeres testedzést, a mentálhigiéné szabályainak betartását. A munkásosztály utánpótlását nevelő iskolának kiemelt feladata a szakmunkáshivatás tudatosítása, a szocialista tudat, a munkásöntudat eszmei és érzelmi megalapozása. Olyan életvitelt kell kialakítanunk a szakmunkástanulókban, amelyben benne van a munka, a tanulás, az önművelés, a politikai közélet, a sport, a szórakozás egyaránt. Ezek a nevelési célok csak részlegesen valósulhatnak meg akkor, ha oktatás tartalmának és módszereinek korszerűsítésére tett erőfeszítések nem fonódnak össze az iskola, a munkahely nevelő erejének, a tanulók életére gyakorolt befolyásának határozott fejlesztésével. A személyiség alakulását, a közösségi tapasztalatok fel- halmozódását a tanulókkal való bánásmód stílusa, az értékelés módja, a törődés, a munka kultúrája egyaránt befolyásolja. A nevelés és oktatás új terve az iskola egész pedagógiai tevékenységének átfogó megújítását szorgalmazza. iNemcsak a közismereti, szakmai tárgyakat tanító pedagógusok, szakoktatók együttes, összehangolt nevelőtevékenységére tart számot, hanem az iskolán kívüli nevelés tervszerű irányítását, illetve befolyásolását is igényli. Fiataljaink társadalmi csoportok és kollektívák egész rendszerében élnek és mozognak. Tevékenységük az ifjúsági mozgalomhoz, a munkahelyhez és a családhoz is kötődik, személyiségük formálásában szerepet játszanak az egyéb helyeken létesülő spontán baráti csoportok. Közös feladatunk a pozitív hatások erősítése, a negatív tényezők közömbösítése. Az 1972. évi oktatáspolitikai párthatározat megkívánja az egész társadalom részvételét az ifjúság nevelésében, igényes, tartalmas, értelmes életmódjának kialakításában. Szocialista társadalmunk alapvető érdeke, hogy az új dokumentumrendszer célkitűzéseinek megfelelően a szakmunkásképző iskolákban korszerű szakmai és általános műveltséggel rendelkező szakmunkások nevelődjenek, olyan szakemberek, akik munkásöntudatukkal, tudásukkal, kezdeményezőkészségükkel megbízható támaszai lesznek az állandóan fejlődő nagyüzemi termelésnek. Szoliva János Ami a legszentebb A Vígszínház kamaraszínháza a Pesti Színház október 1-én mutatja be Jan Bruce: Ami a legszentebb című színművét. Képünkön: Madaras József és Dobos Katalin. » természet rendkívüli szépséggel és kimeríthetetlen gyógyító erővel ajándékozta meg a Krím- félsziget déli részét. Jaltában a hó ritkaság, míg a mandulafa rózsaszínű virágzása megszokott dolog; a levegő a tenger és a rózsák illatával van telítve. Jalta a Krím-félsziget tengeri kapuja. Jaltát látni kell, beszélni kevés róla. Nemcsak a táj, a látvány volt lenyűgöző, hanem az ott élő és dolgozó szovjet errüíérek magatartása, közvetlen barátsága is. Harminctagú csoportunk a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnökségének küldöttségeként érkezett Jaltába azzal a céllal, hogy a pihenésen kívül megismerkedjen a testvérszervezet, a Szovjet—Magyar Earáti Társaság tagcsoportjainak a munkájával. Találkoztunk a városi elnökség több tagjával és egy munkahelyi tagcsoport vezetőivel a doni bányászok üdülőjében, orosz rövidítéssel a DÖNBASZ-ban. Sok ilyen és ehhez hasonló üdülő van Jaltában. Éppen ezért érdemes néhány szót ejteni róla. Egy turnusban — amely legalább 3 hetes — 1218-an pihennek itt. Családos üdülő, a szülők a gyerekeikkel jönnek, korra való tekintet nélkül. A gyermekes családok pihentetésére nagy gondot fordítanak. Az üdülőben nevelonők vigyáznak az apróságokra, amíg a szüBarátok közt A napfényes Jalta lök fürdenek, moziban, színházban vagy más szórakozóhelyen vannak. Jaltában tizenkét ilyen családos üdülőt, vagy ahogy ők nevezik: panziót tartanak fenn. A bányászok üdülőjében a megnyitás óta — 14 évvel ezelőtt épült — 215 ezren üdültek, pihentek. Csupán ez év első nyolc hónapjában kétezer gyermek üdült itt a szüleivel. A kényelmes lakosztályokon kívül hatezer kötetes könyvtár, folyóiratolvasó, 620 személyes színház-mozi, 200 személyes koncert- és hatalmas táncterem áll a beutaltak rendelkezésére. A bányászcsaládok szívesen pihennek az üdülő parkjában levő örökzöld fák alatt. Nagy előnye az üdülőnek, hogy saját strandja is van. Az épület előcsarnokában nagyméretű tabló hívja föl magára a figyelmet. Rézdomborítású díszítéssel készült, s rajta két egymásba fonódó kéz jelképezi a barátságot. A tablón állítják ki a magyar vonatkozású cikkeket, képeket. Ott tartózkodásunkkor friss anyag volt a faliújságon éppúgy, mint a könyvtár olvasójában, ahol a hazánkról szóló ismeretterjesztő műveken kívül megtaláltuk a magyar írók remekműveit, a klasszikus és a kortárs költők versesköteteit. A DONBASZ üdülő klubjában tartotta meg tájékoztatóját a jaltai SZMBT-tagcsopor- tok tevékenységéről D. K. Mascsenko, a városi vezetőség elnöke. Jaltában kilenc üzemben, illetve intézményben működik tagcsoport, s ezek több mint ötezer dolgozót tömörítenék. Fél évre készítik munkaterveiket, változatos módszereket alkalmaznak. Jaltában a tagcsoportok minden jelentősebb magyar nemzeti ünnepről, évfordulóról megemlékeznek, s ünnepségeket, baráti találkozókat szerveznek. Az idén eddig 12 magyar küldöttséget fogadtak. — Mivel tagcsoportunk alapvető célja, hogy minél jobban megismerjük Magyar- országot, a magyar nép életét, munkáját és kultúráját — mondta D. K. Mascsenko —, nagyon fontos feladatunknak tartjuk, hogy sok személyes tapasztalatot gyűjtsünk az önök országáról. Több csoportunk látogatott már Magyar- országra, és az ott szerzett tapasztalatokat itthon mindig megbeszéljük, továbbadjuk. Jaltához közel van Artyek, az úttörők paradicsoma. A sok ország gyermekei közt a magyarokat állandóan meg lehet találni. Velük is találkozunk és beszélgetünk. Még tovább sorolhatnám azokat a módszereket, formákat, amelyeket felhasználunk a két nép barátságának az elmélyítésére. Ilyenek a többek közt: a vetélkedők Magyarországról, a szakmai tapasztalat- cserék. A vendéglátóiparban dolgozók kölcsönös tanulmányutakon vesznek részt, a szőlészeti és borászati kutatóintézet diákjai Magyarországon, a magyar diákok pedig nálunk voltak tapasztalatcserén. Az utóbbi években szaporodott az egyéni kapcsolatok száma: többen folytatnak baráti levelezést, és találkoznak egymással. A bányászüdülő tagcsoportja titkárának a szájából szintén jóleső érzéssel hallottuk a kapcsolatokról szóló véleményt. — Nagy öröm számunkra hogy itt találkozhatunk az MSZBT küldöttségével, s különösen az, hogy a jubileum évében. Remélem, hogy ez a találkozó szántén elősegíti egymás jobb megismerését A mi bányászaink közül sokan jártak már Magyarországon, és igen nagy szeretettel emlékeznek vissza az ott töltött napokra. Különösen jólesik nekünk az, hogy milyen szeretettel gondozzák a hazájuk felszabadításáért elesett szovjet hősök sírjait Amerre csak jártunk, mindenütt friss virág volt a sírokon. Igazi elvtársakra, jó barátokra találtunk Magyarországon. A kedves találkozó után csoportunk útja a Darszan-he- gyen levő hősi emlékműhöz vezetett. Tisztelegtünk a polgárháborúban és a második világháborúban elesett hősök emlékműve előtt és koszorút helyeztünk el. Az Ahmadulia költőnő által megfogalmazott emléksor jelképes: »Velünk vagytok, mert a dicsőségnek nincsenek halottai«. Csoportunk valamennyi tagja sokáig emlékezni fog Jaltára, a baráti találkozóra, a szovjet emberek kedvet- és vendégszerel ;.Le. Aki Jaltát látta, örökké hódolója marad a Krím gyöngyszemének és igaz barátja az ott élőknek. Dorcsi Sándor
