Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-05 / 234. szám
Ara: 80 fillér XXXIII. évfolyam 234. szám 1977. október 5., szerda Vita az úi alkotmány tervezetéről Megnyílt a Szovjetunió Legfelsőit!] Tanácsának rendkívüli ülésszaka Tegnap, helyi idő szerint délelőtt tíz órakor Moszkvában, a nagy Kreml-palotában megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának hetedik, rendkívüli ülésszaka, hogy megvitassa és elfogadja a Szovjetunió új alkotmányának tervezetét. Az ülésszak kezdete ünnepnek számít a szovjet nép számára. A június óta folyó országos vita egyértelműen bizonyította, hogy az ország új alaptörvényét az egész lakosság egyértelműen támogatja, azt kívánja, hogy az alkotmány fejezze ki a szovjet állam mai életének megváltozott vonásait. Az egyértelmű támogatás jele az is, hogy a tanács ülését kimagasló eredményekkel, új munkasikerekkel köszöntötték minden köztársaságban. A legfelsőbb tanács két házának, a Szövetségi Tanácsnak és a Nemzetiségi Tanácsnak az ülésszakán ott voltak a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikád Bizottságának tagjai, élükön L. I. Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökével. Megjelentek a szovjet kormány vezetői. A legfelsőbb LEONYID BREZSNYEV A szónok az új alkotmányt a szovjet állam hatvanéves fejlődése koncentrált eredményeként jellemezte. Az alkotmány — mint hangsúlyozta — világosan tükrözi, hogy az Október által meghirdetett eszmék és a lenini útmutatások valóra váltása sikerrel folyik. Leonyid Brezsnyev rámutatott, hogy az alkotmánytervezet, amelyet most a legfelsőbb államhatalmi szerv képviselői elé terjesztenek, sok esztendei megfeszített kollektív munka gyümölcse. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa által létrehozott alkotmánybizottságba tapasztalt párt- és állami vezetők, a munkásosztály, a kolhozparasztság és a népi értelmiség, valamint az országban élő nagy számú nemzetiség képviselői kerültek. A tervezet kidolgozásába neves tudósokat, szakembereket, állami szervek és' társadalmi szervezetek munkatársait vonták be. Az alkotmánytervezetet kétszer vitatta meg az SZKP Központi Bizottságának plénuma. Az előkészítő munka minőségének döntő ellenőrzését a csaknem négy hónapon át tartó országos vita jelentette, amelyben gyakorlatilag az egész nép részt vett Tükrözi vívmányainkat Az országos vita fő politikai eredménye abban foglalható össze — mutatott^ rá Leonyid Brezsnyev —, hogy a szovjet emberek kimondták: igen, ez az az alaptörvény, amelyet vártunk. Helyesen tükrözi vívmányainkat, óhajainkat és reményeinket, helyesen határozza meg jogainkat és kötelezettségeinket. Az elért eredmények rögzítése mellett megnyitja a kommunista építés további kibontakoztatásának távlatait. Az alkotmánybizottság jelentheti, hogy az országos vita eredményeképpen, amelynek. során mintegy 400 ezer módosító javaslat érkezett, lehetővé vált hasznos kiegészí- * csekkel és módosításokkal jelentősen megjavítani az alkotmánytervezetet. Szerkesztési módosítást javasol a bizottság a tervezet 110. cikkelyéhez és javasolja egy új cikkely beiktatását is. A szónok részletesen jelletanács két házának több mint 1500 tagja már napokkal az ülésszak előtt a szovjet fővárosba érkezett, hogy felkészüljön az ülésszakra. Megteltek a közönség számára fenntartott karzatok, a dipomaták és az újságírók páholyai. Az ülést pontosan tíz órakor nyitotta meg a Nemzetiségi Tanács elnöke, Vitalij Ruben. A küldöttek elfogadmezte az országos vita során elhangzott módosító javaslatokat. A beérkezett javaslatok többsége a munkának a szocialista társadalomban betöltött szerepére, a szovjet társadalomnak, mint a dolgozók társadalmának jellegére vonatkozik. A jelek szerint — folytatta — el kell fogadni azt a javaslatot is. hogy meghatározzuk államunk társadalmi alapját is. Ez az alap a munkásosztály, a kol- hozparasztság és a népi értelmiség megbonthatatlan szövetsége. Az országos vita A vita részvevői javasolták, hogy az alkotmányban pontosabban meg kel] határozni: a Szovjetunió gazdasági rendszerének alapja az állami és szövetkezeti kolhoztulajdon. Több ezer javaslat futott be a munkáskollektívák szerepéről és jelentőségéről szóló cikkellyel kapcsolatban. E javaslatok beterjesztői azt a kívánságukat hangsúlyozták, hogy az alkotmányban szélesebben tükrözni kell a dolgozó kollektíváknak a szocialista termelés tervezésében, a káderek képzésében és elosztásában, a dolgozók munkáéi életkörülményeinek javításában betöltött szerepét, feladatait és jogait. Az országos vita lehetővé tette a tervezet igen sok olyan tételének tökéletesítését, mely a szocialista demokrácia továbbfejlesztésére irányul. Ja- | vasolták egy új cikkely felvételét a választók megbízá- I sairól. A képviselőknek szóló j.ilyen megbízások a dolgozók ‘ egyes csoportjainak érdekeit ták az ülésszak ügvrendjét, a két ház egymással párhuzamosan, külön-külön tárgyalja meg az alkotmánytervezetet. Röviddel tíz óra után kezdte meg előadói beszédét Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, az alkotmánybizottság elnöke, akit a küldöttek hosz- szan tartó, lelkes tapssal fogadta kt és egyúttal az egész társadalom érdekeit tükrözik, azok teljesítése a tanácsok és képviselőik munkájának fontos része. A vita részvevői egyöntetűen üdvözölték, hogy az alkotmány tervezetébe külön fejezetet vegyenek be a Szovjetunió lenini külpolitikájának céljairól és elveiről. Ezzel kapcsolatban javasolták a fejezet kiegészítését azzal, hogy a Szovjetunió az általános és teljes leszerelés elérésére törekszik. A szónok ezután kitért azokra a javaslatokra, amelyeket a bizottság nem vehetett figyelembe, vagy amelyeket lényegüket tekintve helytelennek tartott. Sok állam- oolgár javasolta például, hogy emeljenek alkotmányos szintre különböző olyan jogszabályokat, amelyek mái megvannak a szovjet törvényalkotásban. Ezek a javaslatok önmagukban helyesek, de az alkotmány. az állam alaptörvénye, csak a legfontosabb elvi tételeket rögzíti. Uj emberi közösség Némely javaslat nyilvánvalóan túlságosan előreszalad, nem veszi figyelembe, hogy az új alkotmány a fejlett szocializmus és nem a kommunizmus ’államának törvénye. A Szovjetunióban érvénvesül a szocialista elv: »Mindenki képességei szerint, mindenkinek munkáia szerint.« Éppen érért nem fogadhatók el például az olyan javaslatok, hogy mindenki számára egyenlő munkabért és nyugdíjat biztosítsanak, fifty eUnoa kívül hagyva a dolgozók szak- képzettségét és munkájuk minőségét. A Szovjetunióban, mint ismeretes, kialakult a történelmileg új emberi közösség, —. a szovjet nép. Voltak, akik helytelen következtetéseket vontak le ebből. Azt javasolják, hogy az alkotmányba vegyék fel az egységes szovjet nemzet fogalmát. szüntessék meg a szövetségi és autonóm köztársaságokat, vagy korlátozzák azok szuverenitását. A szovjet nép társadalmi-politikai egysége egyáltalán nem jelenti a nemzeti különbségek eltűnését. A szocializmus felépítésével egyidejűleg a történelemben először a Szovjetunióban oldották meg a nemzetiségi kérdést. A kommunista építés folyamán a szovjet népek szünte'enül közelednek egymáshoz, szellemi életük kölcsönösen gazdagítja egymást. Veszélyes útra lépnénk azonban, ha mesterségesen kezdenénk erőltetni a nemzetek közeledésének ezt az objektív folyamatát. Olyan levelek is étkeztek az alkotmánybizottsághoz, amelyeknek írói javasolják, hogy állami funkciókat közvetlenül a pártszerveknek adjanak át. az SZKP Központi Bizottságának Politikai Bizottságát törvényhozói hatalommal ruházzák fel. Ezek a javaslatok mélységesen hibásak. Zavart keltenek a nárt társadalmunkban betöltött szerepének értelmezésében'. Miután pártunk uralkodó párt lett, határozottan leszögezte, hogy döntéseit a szovjet szervek útján érvényesíti, a tanácsok tevékenységét .iránvítva nem helyettesíti az utóbbiakat, hogy az állami élet irányítását mindenekelőtt a tanácsokba beválasztott és az ' állami szervekben dolgozó kommunisták útján juttatja érvényre. Ezt az elvet leszögezi az SZKP szervezeti szabályzata és az a javaslat, hogy ezt tükrözze az új alkotmány is. Világszerte figyelnek rá Az új szovjet alkotmány tervezete és országos vitája — folytatta Brezsnyev — hosszú időn át az egész világ figyelmének középpontjában állt. Ez a szocializmusnak a világban betöltött óriási szerepét bizonyítja. Átfogóan megvitatták és forrón támogatták az úi szovjet alkotmány tervezetét a testvéri szocialista országokban. Elvtami módon fogadták a tervezetet, a’aposan elemezték és elmondták saját tapasztalataikat. Igv halmozódik fel a szocialista államépítés kollektív tapasztalata. Elénk érdeklődéssel tanulmányozták az úi szovjet alkotmány tervezetét azokban a fiatal államokban. amelyek nemrég szabadultak fel a gyarmati elnyomás álól és most határozzák meg további útjukat. Számos afrikai. á2siai és latin-amerikai ország sajtója kommentálta a tervezetet és hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniónak az alkotmányban is tükröződő eredményei lelkesítő például szolgálnak valamennyi nép számára, amely a szocializmus irányába halad. (folytatás a t oldalon) Az alkotmány megnyitja a kommunizmus építésének távlatait I Edward Gierek és Piotr iaroszewicz ma Sadaiisfre érkezik A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kormányának meghívására ma baráti látogatásra Budapestre érkezik Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Pio.r Jaroszewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Harmincöt ország küldöttei o Belgradban Waldheim üzenete a részivel öl, hoz Az új-belgrádi Száva palota Az új-belgrádi »Száva« kongresszusi központban tegnap délelőtt megkezdte munkáját 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada képviselőinek földrészünk biztonsága és együttműködése kérdéseiről tárgyaló találkozója — a »Belgrad— 2«.- A Magyar Népköztársaság küldöttségének élén Petrán János nagykövet, a Külügyminisztérium nemzetközi biztonsági osztályának vezetője áU. A tanácskozást röviddel 11 óra után Milorad Pesics nagykövet, a vendéglátó Tu- goszlávia delegációjának vezetője nyitotta meg. Ezt követően Milos Minies, a Szövetségi Végrehajtó- Tanács al- elnöke, külügyminiszter a jugoszláv kormány neyében köSzabadon bocsátották Ind.ra Gandhit Tizenhat órával azután, hogy a biztonsági rendőrség őrizetbe vette, bírói utasítás-55 ra kedden szabadon bocsátották Indira Gandhit, India volt miniszterelnökét. ‘ A jelenlegi kormány által »korrupcióval és hatalmi visszaélésekkel« vádolt politikus kihallgatása után az illetékes vizsgálóbíró úgy ítélte meg, hogy »nincs elfogadható ok a vádlott letartóztatásának elrendelésére«, s szabadlábra helyeztette Indira Gandhit. Egyben utasította a hatóságokat. hogy ne korlátozzák a volt minisztere'nök-asszony mozgásszabadságát. Míg folyt a kihallgatás, a bíróság épülete és Morardzsi Deszai miniszterelnök rezidenciája előtt több száz főnyi tömeg tüntetett Gandhi asz- szony mellett. szöntötte a találkozó résztvevőit és eredményes munkát kívánt. Milos Minies beszédében egyebek között rámutatott am, hogy a belgrádi találkozóra »olyan időpontban kerül sor. amikor a nemzetközi enyhülést bizonyos veszély fenyegeti: a gyarmati és a faji elnyomás, s a más államok belügyeibe való beavatkozás«. Minincs elismerő szavakkal méltatta a két évvel ezelőtt Helsinkiben aláírt záróokmányt. s hangoztatta, hogy Jugoszlávia . minden tőle telhetőt elkövet a záróokmány ajánlásainak minél teljesebb megvalósításáért. Ezt kővetően az ENSZ főtitkár különmegbízottjakéiu Vittorio Winspeare Guiciardi, a világszervezet genfi irodájának főigazgatója szólalt fel. Ismertette Kurt Waldheim főtitkárnak a találkozó résztvevőihez intézett üzenelér, amely többi között hangoztatja: a belgrádi tanácskozásnak az a célja, hogy keresse földrészünk biztonsága és államai együttműködése erősítésének újabb útjait. Waldheim napjaink alapvető nemzetközi feladatake • jelölte meg a fegyverkén hajsza megszüntetését, val t- mint ez igazságos világgazdasági rend megteremtését. A megnyitó ülésen tolmácsolták a küldöttségeknek Tito jugoszláv köztársasági e.- nök üdvözletét A délelőtti ülés ezzel végétért. A délutáni plenáris ülésen megkezdődött az egyes küldöttségek vezetőinek felszólalása, amelyekben ismertetik kormányuk véleményét a helsinki óta megtett útról és a további feladatokról. A találkozó ma délelőtt folytatja munkáját. Púja Frigyes külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője — Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és Hollai Imre nagykövet társaságában — látogatást tett Lazar Mojszovnál. a közgyűlés elnökénél és megbeszélést folytatott vele az ülésszak napirendjén szereplő fontosabb kérdésekről. Külügyminiszterünk ugyancsak az ÉNSZ-ben tárgyalt Phoune Sipraseuth laoszi miniszterelnök-helyettessel és külügyminiszterrel, Willibald Pahr osztrák, J. A. Chissano mozambiki, valamint P. Patterson jamaicai külügyminiszterrel a 'kétoldalú kapcsolatokat érintő, valamint az ülésszak napirendjén szereplő nemzetközi kérdésekről. Púja Frigyes megbeszélései
