Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-28 / 254. szám

PROLETÁRJAI. E U Y E S 0 L J ET E K I fiMén MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Munkában az új tisztító XXXIII. évfolyam 254. szám 1977. október 28., péntek Raymond Barre Budapestre érkezett Magyar-francia tárgyalások Kölcsönös tájékoztató a kétoldalú kapcsolatokról — Párizsi sajtóvisszhang Raymond Barre miniszterelnök és felesége tegnap a pá­rizsi kormány Caravelle különrepülőgépén Budapestre érke­zett. A francia kormányfőt elkísérte a kormány két tagja és több minisztérium magas rangú vezetője. Budapesten a magyar kormányfő és a francia miniszterelnök első négy- szemközti megbeszélése után megkezdődtek a magyar- francia hivatalos tárgyalások. Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének meghívására csütörtökön hivatalos látoga­tásra Magyarországra érkezett Raymond Barre, a Francia Köztársaság miniszterelnöke. Ütjána elkísérte a felesége is. A francia miniszterelnök kí­séretében Budapestre érke­zett André Rossi külkereske­delmi miniszter, Jean-Fran' cois Deniau külügymi n iszté- riumi államtitkár, Roger Vaun, a külügyminisztérium tudományos-technikai és kul­turális kapcsolatok főigazga­tója, Christian d’Aumale, a külügyminisztérium* kétol­dalú gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó igazgatóságának megbízott vezetője, a magyar —francia vegyes bizottság társ­elnöke, Jacques Alexandre, a miniszterelnök kabinetjének sajtófőnöke. Raymond Brassi­er, a Francia Köztársaság bu­dapesti nagykövete, a magyar fővárosban csatiakossott a kí­sérethez. téren, amelyet francia és ma­gyar zászlókkal díszítettek. A főépület előtt csapatzászlóval fölsorakozott a magyar nép­hadsereg díszzászlóalja. A fogadtatásra megjelent Tázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter. (Folytatás a 2. oldalon) A Csepel Művekben röpgyűléseken ismertették ez MSZMP Központi Bizottságának levelét A Csepel Vas- és Fémmű­vek párt-végrehajtó bizottsá­gának csütörtöki ülésép Ko' vács Antal, az MSZMP KB ipari, mezőgazdasági és köz­lekedési osztályának vezetője átadta Kádár Jánosnak, a KozponM Bizottság nevében a Csepel Művek dolgozóihoz írt levelét. A KB első titkára a csepeli munkások jubileumi munkaverseny-vállalásainak teljesítéséről beszámoló leve­lére válaszolt. A CSM párt­végrehajtóbizottsága úgy dön­tött, hogy a levelet röpgyűlé­seken ismertetik a kollektí­Korszerű technika, elavult műhelyek Ellentmondások a tsz-ek műszaki ellátottságában Az utóbbi három-négy év az eddigi legnagyobb fejlődést hozta megyénk termelószövet- kezteinek műszaki ellátottsá­gában. A szakosodással, a koncentrációval, a termelési rendszerekkel o legkorszerűbb technika kért maganak helyet. Mennyiségileg is, műszaki színvonalban is jelentős vál­tozás következett be. A mos­tani tervidőszakban gazdasá­gaink több mint másfél mil­liárd forintot fordítanak gép- beruházásokra, vagyis 31 szá­zalékkal többet, mint az előző tervidőszakban. Mindez örvendetes, a cél­tudatos fejlődést bizonyító di­cséretes tény, ám ez a szük­ségszerű folyamat olyan fe­szültségeket és ellentmondá­sokat is hozott magával, amelynek megszüntetésére minél előbb határozott intéz­kedéseket kell hozni. A me­gyei tanács mező- és élelmi­szergazdasági fejlesztési albi­zottsága tegnap nagyon körül­tekintően, igen nagy felelős­séggel vitatta meg — a tsz- szóvetség jelentése alapján — a szövétkezetek műszaki ellá­tottságának helyzetét és a fej­lesztés feladatait, s arra a kö­vetkeztetésre jutott: azi eddi­ginél sokkal többet kell tenni minden érintettnek e rendkí­vül összetett probléma, a mű­szaki helyzet javítása érdeké­ben. Általánosságban megállapít­ható. hoav megyénk a jelen­tős fejlődés ellenére sem érte el még azt a műszaki színvo­nalat, amelynek révén minden feladat optimális időben és jó minőségben elvégezhető. Ez a tény pedig megköveteli a gév- beruházási program követke­zetes végrehajtását, s ez — sok szó esett erről is — bő­ven okoz gondot. Csak példa­ként említjük: az igényelt és visszaigazolt nagy teljesítmé­nyű gép, a T—150/K szállítása következetesen késik, rendkí­vül rossz az ellátás a nagy teljesítményű önjáró rakodók­ból, és lehetne sorolni még tovább is. Ennél súlyosabb gondot okoz azonban a javí­tó- és karbantartótevékenység színvonala. Szövetkezeteinkben a gépek és berendezések értéke csak­nem eléri a két és fél milliárd forintot; s ezen túl javítási anyagra, alkatrészekre évente több mint negyedmilliót köl­tenek. Ezzel a rendkívül nagy értékkel szemben áll az a tény, hogv szövetkezete’nk 40 (!) százalékában egyáltalán nem alakult ki a műszaki el­látás. a gépjavítás szervezete. Rendszeres hibamegelőző karbantartást a gazdaságok­nak csak egyharmada végez, s a meglevő javítóműhelyek­nek csak a negyed része te­kinthető — napiainkban és középtávon — korszerűnek. -Mérhetetlen az elmaradott­ság a javítási, karbantartási vonalon*• — így minősített tegnar» a fejlesztési albizott­ság. és ma, araikor szövetke­zeteinket a korszerű és az el­avult gépek egvideiű jelenléte iellemzi, nagy veszteségek forrása, hogv a korszerű gén védelme, karbantartása az el­avult eszköz színvonalára sid'yed. A sürgető feladatok sokába tar+ozik e helyzet megváhnz- tatása. S mivpt p~ nagy költ­séget. kö-üifet-in+Ast és bosz- szabb időt. igéével, a fpilesz- fési aibij-ottsáe további intéz­kedések megtételét hagyta jóvá. V. M. vákkal. A műszakok után 30 ezer munkás v vett részt a vállalat valamennyi gyáregy­ségében és üzemében, össze­sen mintegy 370 helyen meg­rendezett lelkes hangulatú munkásröpgyűléseken. Az MSZMP Központi Bizottságá­nak válaszlevelét az üzemve­zetők, a szocialista brigádve­zetők olvasták föl a dolgo­zóknak, s ismertették azt a levelet is, amely a csepeli dolgozók vállalásainak telje­sítéséről tájékoztatja Leonyid lljics Brezsnyevet, az ' r>/KF KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnökét, aki az év ele­jén üdvözölte a csepeliek kez­deményezését. Mint ismeretes: a Csepel Művek minden gyára a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tiszteleté­re tett fölajánlásait a vállalt november 7-i határidőnél is előbb, már október 25-én teljesítette: egymüliárd-tíz­millió forint értékben á Szov­jetunióban megvalósuló ki­emelt beruházásokhoz szüksé­ges fontos gyártmányokat, gépsorokat szállítottak szovjet partnereikhez. összességében az idén eddig annyit szállí­tott e nagyvállalat a Szovjet­unióba, mint tavaly egész év­ben, s december végéig még mintegy 200 millió forintért szállítanak különböző termé­keket. Ülésezik a KISZ Központi Bizottsága Csütörtökön összeült a KISZ Központi Bizottsága. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára tájékoztatta a testületet az MSZMP Köz­ponti Bizottságának legutób­bi üléséről. Ezután Nagy Sán­dornak, a KISZ KB titkárá­nak előterjesztésében megvi­tatták és elfogadták a KISZ KB intézkedési tervét az MSZMP KB-nek A hosszú távú külgazdasági politikai irányelvei és a termelési szer­kezet fejlesztése című határo­zata végrehajtására. A KISZ Központi Bizottsá­ga ma folytatja munkáját A Kaposvári Cukorgyár új tisztítóberendezése, melyet a Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozói állítottak munkába a kampány kezdetére, huszonnégy óra alatt 250—300 vagon • nyerscukorlevet tisztít meg. Napirenden az üzemegészségügy 0lést tartott az SZMT elnöksége A minisztertanácsi és a SZOT-határozatok végrehaj­tására, az üzemegészségügyi hálózat tervszerűbb fejleszté­sére tavaly — a Szakszerve­zetek Somogy megyei Taná­csának véleményét is figye­lembe véve — intézkedési ter­vet fogadott el a Somogy me­gyei Tanács. Ennek megvaló­sítását értékelte Róna Imre elnökletével tegnapi ülésén — az SZMT szociálpolitikai és a megyei tanács egészségügyi osztályának előterjesztése alapján — a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának elnöksége. A tapasztalatok szerint ja­vult az üzemegészségügyi há­lózat Somogybán, következés­képpen az ellátásban is na­gyot léptek előre. Ez idő sze­rint mintegy 30 ezer dolgozó­ra terjed ki, s ez a munka viszonyban állóknak egyne­gyedét jelenti. A jelentősebb üzemekben és azokon a mun­kahelyeken. ahol főleg nőket foglalkoztatnak, főfoglalkozású üzemorvosok dolgoznak (Ka­posváron nyolc, Siófokon há­rom, Marcaliban és Nagyatá­don egy-egy főfoglalkozású Kétszázötvennel több Ikarus üzemorvos látja el az üzem­egészségügy! teendőket). Mint­hogy a megyeszékhelyen ta­lálhatók a legnagyobb lét­számmal dolgozó gyárak, ért­hető, hogy itt a legszervezet­tebb az üzemegészségügyi el­látás. A főfoglalkozásúak mel­lett tizenöt részfoglalkozású üzemorvos is dolgozik a me­gyében: hat üzem önál­lóan, tizenhat pedig közö­sen alkalmaz főfoglalkozású üzemorvost. Az üzem­egészségügyi szolgálat fejlő­dését jól érzékelteti az utóbbi hét év összehasonlító adata: 1970-ben a napi üzem­orvosi órák száma alig halad­ta meg a nyolcvanat me­gyénkben, tavaly viszont már 143 volt. Említést érdemel, hogy négy üzemi körzeti or­vos is segíti az ellátást — mindannyian Tabon dolgoz­nak—, Vésén pedig mezőgaz­dasági üzemi körzeti orvos működik. Nyolc évvel ezelőtt mind­össze a villamossági gyárban, a húskombinátban és a cukor­gyárban — és ott is csak napi kilenc órában — volt fogászati szakrendelés: ma a fogászati rendelési órák száma naponta összesen 27, s nőgyógyászati meg szemészeti szakrendelés is van. Nem indokol különö­sebb magyarázatot az a meg­állapítás, amely szerint az üzemegészségügy színvonala különösen ott emelkedett. ahol főfoglalkozású üzemor­vost alkalmaznak. Ök ugyanis jóval több időt fordíthatnak például a megelőző tevékeny­ségre, mint a részfoglalkozá­súak, mivel ez utóbbiaknál az üzemegeszségügyi ellátásra szánt napi egy-két óra jobbá­ra csak a gyógyításra elegen­dő. Nemrég szervezték meg a megyéi üzemi szakrendelést, amelynék fő feladatai közé tartozik: segíteni a vibrációs és zajártalmaknak kitett dol­gozók rendszeres szűrését, el­lenőrzését, gondozását. Május­tól négy hónapon át több mint hétszáz dolgozó szűrését végezték el, közülük tizet al­kalmatlannak tartottak az ad­dig végzett munka további el­látására. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a vállalatok kielé­gítően gondoskodnak az üzem­orvosig illetve szakorvosi ren­delőkre, jelentős összegeket fordítanak a szükséges mű­szerek és gyógyszerek beszer­zésére (az üzemi befektetése­ken túl a megyei tanács — a bérjellegű kiadások mellett — mintegy 300 ezer forintot biz­tosított évente az üzemi ren­delők működéséhez). Ami to­vábbra is fontos cél: még vonzóbbá tenni az üzemorvosi pá’yát. Az üzemorvosok szá­mának gyarapodása ugyanis nélkülözhetetlen ahhoz, hogv az üzemegészségügyi ellátás tovább javuljon. Az Ikarus székesfehérvári gyára vállalta, hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére a tervezettnél 250 autóbusszal szállít többet a Szovjetunióba. Felajánlásukat november 30-ig teljesítik: szerelik már — szalagon — az Ikarusok műszerfalát. (MTI-íoló — Hadas János íelv. — KS) Felülvizsgálják a regionális tejlesztési tervet A húszéves BIB jubileumi ülése Keszthelyen vizsgálatokat kezdett, és a VI. ötéves terv végéig olyan intézkedések várhatók, ame­lyekkel hosszú időre meg le­het óvni a Balatont és kör­nyezetét. Az elmúlt két évtized fej­lődésén kívül szó esett nap­jaink gondjairól és a jövő terveiről is. Beszámoltak ar­ról, hogy felülvizsgáljálí és módosítják a Balaton fejlesz­tésének regionális tervét, és a távlati koncepcióban első he­lyen a környezetvédelem sze­repel. A regionális terv első­sorban a társadalmi érdekeket helyezi előtérbe és a legjobb közterületeket a közösségi, a csoportos üdülés szolgálatába állítja. Húsz évvel ezelőtt alakult meg az ország első tájegységi intéző bizottsága. Ebből az alkalomból Abrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter elnökletével csütör­tökön — Keszthelyen, az egy­kori Festetics-kastélyban — ünnepi ülést tartott a Balato­ni Intéző Bizottság. Hangoztatták az ülésen, hogy a nyári pihenéshez a Bala­tont és környékét úgy kell megőrizni, hogy a természet adta környezet ne szenved­jen csorbát,' az emberi be­avatkozás ne károsítsa a vi­déket. Ennek érdekében a Magyar Tudományos Akadé­mia és az Országos Vízügyi Hivatal környezetvédelmi A Francia Köztársaság mi­niszterelnökét ünnepélyesen fogadták a Ferihegyi repülő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom