Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-01 / 231. szám

HATVAN ÉV - HATVAN KÉP Munkaverseny a kaposvári áfésx-nil Színvonalas fölkészítés 80 ezer forint értékű társadalmi munka IIj tanfolyam, újonc propagandisták A Kaposvár és Vidéke Áfész-nél nagy hagyományai vannak a szocialista munka­versenynek. Az elmúlt három év eredményei, a kapott kitün­tetések is ezt bizonyítják. Ebben az évben csatlakoz­tak a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lójának tiszteletére indított munkaversenyhez. A dolgozók 90 százaléka tett felajánlást, 17 közösség 216 taggal a szo­cialista brigád cím elérését tűzte ki célul. Részt vesz az áfész a szövetkezetek közötti munkaversenyben, és páros­versenyben áll a csurgói áfész- szel. A szövekezetnél több ver­senyformát honosítottak meg. A vállalások egyaránt vonat­koznak a gazdasági és szövet­kezetpolitikai munkára. Az áfész 10,3 százalékkal nagyobb forgalmat akar elérni, mint az előző évben. Ezt a félév végéig 13,6 százalékra sikerült telje­síteni, ami 27 millió forint forgalomemelkedést jelent. A szövetkezet évi forgalma meg­közelíti a 800 millió forintot A kiskereskedelem és a ven­déglátás területén a szeptem­ber 1-ig lebonyolított forgalom adatai állnak rendelkezésre. Az előbbinél 15,5, az utóbbinál 8,9 százalékkal volt magasabb a forgalom, mint az előző év hasonló időszakában, örvende­tes, hogy az üdítő italok fo­gyasztása 41 százalékkal nőtt. A felvásárlásban elmaradtak az előző évitől, de intézkedé­seket tettek azért, hogy az év végéig megvásárolják a terve­zett mennyiséget. A forgalom növekedését segítette, hogy a szövetkezet a jobb ellátás ér­dekében 20 százalékkal — ez 7,5 millió forintnak felel meg — növelte az üzletek árukész­letét. Jelentős fejlesztést valósítot­tak meg. Nemrég adták át a szerelvényáru szaküzletet, a szeszmentes Badacsony büfét Még ebben az évben átadják a 16 millió forintos beruházással épülő kaposvári hüsiüzemet, a mernyei kisvendéglőt. Megkez­dődött a mosdósi ABC kisáru- ház építése és a szennai üzlet­ház korszerűsítése, ott kisven­déglőt és élelmiszerboltot nyitnak. Kaposváron, a Május 1. utcában gyógynövény-szak- üzletet, a Vörös Hadsereg út­ján táp- és takarmányboltot nyitnak. A szövetkezetpolitikai ( munka területén kiemelkedő, hogy az ez évben alakult öí szocialista brigád hat hónap alatt teljesítette éves vállalá­sát. A társadalmi munka értéke szeptember 1-ig 80 ezer forint volt. A festők szocialista bri­gádja például Toponáron in­gyen festette ki az óvodát. A szövetkezet a taglétszámát éves szinten 300-zal kívánta növelni, ezzel szemben szep­tember végéig 683 új tag lé­pett be. Az áfész ebben az évben 35 ezer forintos anyagi támoga­tást nyújtott a szennai Zselic népi együttes fenntartásához, amely kiemelkedő eredménye­ket ért el az újjáalakítás óta. A festők szocialista brigádja a megyei anyanyelvi vetélkedőn a második helyen végzett. A jól szervezett munka verseny­nek nagy része van abban, hogy az első félévben csaknem 10 millió forint nyereséget ér­tek el, ez 2,5 millió forinttal több, mint az előző év hason­ló időszakában volt. A szövetkezethez tartozó 44 község üzleteinek korszerűsí­tésére, karbantartására 36 szá­zalékkal többet fordítottak, mint 1976-ban. Az első félév­ben 450 forinttal csökkent az egy leltárra jutó hiány össze­ge. A szövetkezetben végzett összes ellenőrzés 50 százaléka — 460 eset — a fogyasztói ér­dekvédelemmel volt kapcsola­tos. D. Z. Vas megyében több éve szerveznek valláskritikai és gyházpolitikai tanfolyamokat. Az ottani tapasztalatokat és tankönyvet országosan is jó­nak tartják, s az 1977—78-as oktatási évben több megye — köztük Somogy is — megszer­vezi, mint a tömegpolitikai ok­tatás megyei tanfolyamát. A jövendő propagandisták öt napon át készülnek föl csöppet sem könnyű felada­taikra. A tanfolyam anyagát már előre megkapták, átolvas­ták, s szinte *►kész« kérdések­kel érkeztek vidékről és a me­gyeszékhelyről az Oktatási Igazgatóság székhazába. — Magas szintű az anyag, ezért különösen fontos, hogy a propagandisták előkészítőn vegyenek részt. Azok, akik ilyen tanfolyamot vezetnek, ál tálában elvégezték az esti egyetem hároméves általános tagozatát, egy részük a szako­sítót is — mondja Herke Mik­lós, a pártépítési tanszék ve­zetője. Török László, a propagan­dista tanfolyam vezetője azzal egészíti ki, hogy a megyében harminchét helyen szervezték meg a valláskritikai és egy­házpolitikai tanfolyamot. Első­sorban a siófoki, a marcali, a barcsi járásban ismerkednek az érdekes témákkal. A me­gyei tanfolyam célja: a propa­gandisták az ismereteket úgy adjá'k tovább, hogy az a fel­világosítást szolgálja, a tanfo­lyam pedig feleljen meg az ateista propaganda egyik for­májának. — Éppen azért, mert elő­ször indulnak ilyen tanfolya­mok, fontos a sikeres évzárás. Ugyanis csak erre alapozva le­het majd még szélesebb kör­ben megszervezni a követke­ző oktatási években. Herke Miklós ehhez azt te­szi hozzá, hogy a járási párt- bizottságok a rendszeres, szín­vonalas helyszíni támogatás­sal, ellenőrzéssel segíthetnek az e témában kezdő propa­gandistáknak. S mivel fő fel­adatuk a magyarázás, ezen ke­resztül a meggyőzés, valóban nem maradhat el az útmuta­tás. Megnézem az ötnapos tanfo­lyam tematikáját. Olyan elő­adások szerepelnek benne, mint a vallás keletkezése, lé­nyege és funkciói, a vallás és az egyházak szerepe az osz­tálytársadalmakban, a szocia­lista állam és az egyházak vi­szonya hazánkban. A propa­gandisták magyarázatot kap­tak a vallás és kultúra, a val­lás és erkölcs viszonyára is. S természetesen a tanfolyam vezetésének módszerei is szó­ba kerültek. Az egyik előadás szünetében Sztankó Józseffel, a kaposvári 512. számú szakmunkásképző iskola tanárával beszélgettem tapasztalatairól. — Pártfeladatként bíztak meg azzal, hogy megszervez­zem a tanfolyamot, s részt vegyek a mostani fölkészíté­sen. A pártvezetőségnek az a terve, hogy elsősorban a pár- tonkívülíek járnak e szeminá­riumokra. — Milyennek tartja a ki­adott tananyagot? — Rendkívül érdekesnek... Különösen azok a tények ra­gadtak meg, melyek az állam és az egyház kapcsolatával foglalkoznak. — Milyenek az előadások, a konzultációk? Felmutatja a már csaknem telejegyzetelt füzetét. — Ügy érzem, hogy nagy segítséget adnak. Jónak tartot­tam, hogy az előadók nem ra­gaszkodtak a tananyaghoz. A konzultációkon sok érdekes kérdésre kaptunk választ. A bő történelmi áttekintés he­lyett a jelenlegi országos, me­gyei helyzetet ismertük meg. — S amikor már megkez­dődik az oktatás? — Elegendő az útravaló — mondja mosolyogva. — Szeret­ném én is ugyanilyen érdeke­sen továbbadni ezeket az is­mereteket. Természetesen arra is szakítok időt, hogy az iro­dalmat átnézzem. E témákat nagyon szépen lehet előadni. Nem gondoltam, hogy engem is ennyire érdekel majd. A valláskritikai és egyház- politikai tanfolyam propagan­distái tegnap befejezték a fel­készülést. Most már az szük­séges, hogy a tanévnyitóig át­gondolják a témákat, s meg- keresség a legjobb módszere­ket. Csak ez hozhat sikert az »-újonc-« tanfolyamon. Hosszú diófasor szegélyezi a kövesúttól Igalpusztára vivő íöldutat. Hatalmas vadgesz­tenyék, hárs- és juharfák áll­ják körül az egykori urasági kastélyt, s történelmi időket átélt fák szegélyezik az épü­lettől az istállókig vezető rö­vid, sáros utat is. A kastélyon kívül néhány épület van csak a pusztán. Két asszony éppen ruhát te­reget, egy fiatalasszony akis- gyermekét tanítgatja járni, az istállók mellett három férfi cigarettázik. A pusztán van a Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskolai Tangazdaság tehenészete. E telep vezetője az 53 éves Simon István. — Húsz esztendeje éppen, hogy ide költöztünk. Azóta itt élek a feleségemmel, a fiammal — ők is a gazdaság­ban dolgoznak. Közben meg­szaporodott a család: a fiam megnősült, a menyem is ve­lünk lakik, s itt született a pusztán a most tizenhét hó­napos unokám is. Velünk együtt hat család él itt. Sok a gyerek, kilenc jár közülük iskolába. Naponta fogat viszi őket Igalba, s hozza haza. Kö­zel a falu, mégis messze, fő­ként, ha beáll az őszi esőzés, meg a tél, akkor szinte jár­hatatlanok az utak ... Ma sem könnyű az élet a pusztán. Villany van, minden otthonban szól a rádió, mű­ködik a televízió, ezenkívül azonban más minden messzi­re van. Esténként a legtöbb család korán nyugovóra tér, csak a fiatalok vállalkoznak arra, hogy moziba vagy vala­milyen előadásra elmenjenek a »»közeli« Igalba. — Én már megszoktam, szívesen maradnék itt tovább­ra is. A gyerekek azonban Igalba vágynak, szeretnének ott építkezni. Nekem itt van a munka: ide kerülnek a vemhes tehenek, évenként Húsz éve Igalpusztán Közel a falu, mégis messze 200—300 borjút adunk át a többi telepnek. Az állatok leginkább éjszaka ellenek. Kétszer-háromszor is megné­zem éjszakánként, mi újság az istállóban. Az ellésnél pe­dig négyen-öten segédkezünk. Zokszó nélkül jönnek a tár­saim — Varga Ferenc, Ától Ferenc, Lakatos József állat- gondozók, meg a fogatosok is, amikor szólok, hogy segíteni kell. Nem elégedetlenkednek, bármilyen késő van... Ez a kötelességünk, s most külö­nösen fontos, hogy minden a legnagyobb rendben legyen. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak a tiszteletére vállaltuk: a minimálisra csökkentjük az elhullást, segítjük, hogy gaz­daságunk még eredményeseb­ben dolgozhasson. Ennek érdekében határoz­ták el csaknem tíz éve szo­cialista brigád létrehozását. Tizenketten lettek a tagjai. A Győzelem brigád élére Si­mon Istvánt választották tár­sai. — A gazdaság egyik legjobb brigádja a Győzelem. Há­romszor nyerték el az arany koszorút, s az idei munkájuk alapján szintén a legjobbak között vannak. Simon István, Varga Ferenc, Lakatos József és Ától Ferenc kiváló jelvé- nyes dolgozónk. Szívügyük­nek tekintik gazdaságunk ér­dekeit. Németh József igazgató vé­lekedik így Simon Istvánról, a Győzelem brigádról, az eb­ben a kis közösségben dolgo­zó állattenyésztőkről és foga- tosokróL Csaknem harminc éve, hogy Simon István, ez a magas, ha­tározott, erőteljes ember az állami gazdaságnál dolgozni kezdett Előtte Patalomban napszámoskodott. Abban a községben, ahol cselédember gyerekeként nevelkedett föl. Kitartása, ragaszkodása, kö­tődése a gazdasághoz szép példa a mai fiatalok előtt. Még napszámos volt, ami­kor a kommunista pártba je­lentkezett 1948-ban. Alakulás­tól tanácstag, a pusztaiak ér­dekeit húsz éve képviseli. S, hogy mennyire elkötelezte magát a marxista eszmék, rendszerünk iránt, azt jelzi: alakuláskor kérte felvételét a kaposvári járás munkásőr- egységébe, s ma, 53 évesen, több mint 20 évi szolgálati múlttal rajparancsnok. Há­romszoros kiváló parancsnok. Gelencsér Ferenc, a kapos­vári járás Szalma István mun- kásőregységének parancsnoka így beszél Simon Istvánról: — A legjobb munkás- őrünk Most volt a lövészet, minden fegyverrel kiváló eredményt ért el, akárcsak az elmúlt években. Az igali faluvégről vissza­nézünk a lassan sötétbe bo­ruló pusztára. Simon István ott maradt társaival az istál­ló mellett, mert most huszon­három állat fog elleni. Lehet, hogy éjszaka egyetlen órára sem tudja majd lehunyni a szemét. Nehéz itt élni... Csak az olyan emberek, mint Simon István, tudnak két évtizedet is eltölteni, akik érzik mun­kájukért a felelősséget, s ab­ban örömet találnak. Szalai László II Szovjetunió története képekben A béke dekrétuma. 1917. november 9-én (régi időszámítás szerint október 27-én) a szovjetek lapjában, az Izvesztyijá­ban megjelent a sokak által várt hír. A lap első oldalán közölte a békéről szóló dekrétum szövegét, amelyet előző nan hagyott jóvá az Ossz-orosz országi Szovjetkongresszns. Hív a Vörös Hadsereg. Az imperialista hatalmak és a belső ellenforradalom nem fogadta el a fiatal szovjet állam által felkínált békejobbot, hanem megdöntésére szövetkeztek. Munkás- és parasztfiatalok százezrei jelentkeztek önként » hadseregbe, a forradalom védelmére. Búcsúztatás a Vörös téren. Az intervenciósok és a fehérgár­disták ellen a frontra induló egységek díszszemléje a Vörös téren. A sorokban nők is meneteltek. Szükség volt minden fegyvert fogó kézre, hiszen 14 tőkés állam hadserege támadt a forradalmi Oroszország ellen. Május elseje. A munkások május elsejei seregszemléje az ország súlyos helyzete ellenére, a polgárháború véres évei­ben sem maradt cl. 1919. május elsején Lenin egy rögtön­zött emelvényről szólt a teret betöltő tömeghez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom