Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-25 / 251. szám

A pártpropaganda feladatai az új oktatási évben Beszélgetés dr. Mona Gyulával, az MSZMP KB osztályvezető­helyettesével Oktuoer közepén a pártszer­vezetekben megkezdődtek a tömegoktatás tanfolyamai, ez­zel az 1977—78-as pártoktatá­si év. Milyen célokat kívá­nunk megvalósítani az új tan­évben? — erről beszélgettünk dr. Mona Gyulával, az MSZMP KB agitációs és pro­paganda osztályának helyet­tes vezetőjével. — A Központi Bizottság a múlt év októberében __átfogó h atározatot hozott a pártpro­paganda továbbfejlesztésének tennivalóiról. A határozat megvalósítása milyen __ felada­tok megoldását igényli a Jelen időszakban? — Az 1976. október 26-i ha­tározat alapvetően hosszú tá­vú feladatokat tartalmaz, megvalósítása sok évre szóló munkát ad az oktatás irányí­tói, a propagandisták számá­ra. Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, mintha a munkát elodázhatnánk. Ellenkezőleg, a végrehajtás már megkezdő­dött, s ez máris jótékonyan befolyásolta nemcsak a pro­pagandát, de a pártszervezetek egész politikai tevékenységét. Hatására az ideológiai munka jobban a figyelem előterébe került, s mindinkább a jelen­tőségének megfelelő helyet kap. A párttagság körében to­vább élénkült az elvi, ideoló­giai problémák iránti érdeklő­dés. Pontosabban értik és is­merik a párt álláspontját egyes fontos elvi-politikai kér­désekben, világosabban látják, mit szükséges képviselniük és mivel vitába szállniuk. Ugyan­csak a határozat eddigi végre­hajtásának eredménye, hogy a pártszervezetek szinte kivétel nélkül mindenütt konkrét ok­tatási tervvel rendelkeznek. Ismételten végiggondolták, ki­nek milyen képzésre lenne szüksége, s ennek megfelelően tovább bővítették az oktatási formák helyi választékát. Em­lítést érdemel, hogy megkez­dődtek az előkészületek a szervezett önképzés, egyéni ta­nulás kialakítására is, ami egyik fontos pontja az emlí­tett határozatnak. Megkezdődött, de az új ok­tatási évben tovább erősíten­dő folyamat a szemlélet bizo­nyos fajta megváltoztatása a propagandamunka egyes kér­déseiben. Ilyen például a párt­oktatás politikai-mozgalmi jellegének erősítése, az isko- lásdi különféle megnyilvánu­lásainak leküzdése. A gond az, hogy egyelőre jobban tud­juk, mit kell megszüntetnünk, milyen formális vonásokat kell száműznünk, mint azt, hogy mit kellene ezek helyé­be állítani. Az új oktatási év­ben a propagandistáknak, a pártoktatás irányítóinak együttes erővel kell munkál­kodniuk azon, hogy kialakít­suk az eszméinkkel való meg- győződéses azonosulás eléré­sének legcélravezetőbb mód­szereit. Alapvető törekvésünk ugyanis, hogy a hallgatók ne csak megismerjék politikánk elvi alapjait, de ez váljon szi­lárd, egész magatartásukat, minden cselekedetüket meg­határozó meggyőződéssé! — Ahhoz, hogy ezt elérjük, milyen tartalmi célokat szük­séges, a pártoktatás foglalko­zásain előtérbe állítani? Más szóval, a hallgatók szemléleté- nek, meggyőződésének formá­lásában mire törekszünk most elsősorban? — Az egyik alapvető törek­vés, hogy a politikai oktatás­ban jobban hasznosítsuk pár­tunk tevékenységének törté­nelmi tanulságait. Félreértés ne essék, ez nem azt jelenti, hogy mindenhol párttörténe­tet tanítsunk, hanem azt, hogy minden oktatási formá­ban, a legkülönfélébb témák tanítása során essék szó e ta­nulságokról, használjuk fel ezeket az elvi-politikai össze­függések megvilágítására, ele­mezzük a belőlük adódó kö­vetkeztetéseket. Azonnal hoz­záteszem, hogy hasonlóképpen fontos a nemzetközi kommu­nista mozgalom általánosítha­tó tapasztalatainak beépítése a propagandába. A kettőt nem külön, egymástól elsza­kítva, hanem együttesen kell megtennünk. Másik, e munka tartalmát alapjaiban érintő törekvés, hogy erősítsük a világnézeti megalapozottságot. Ez szintén nem csupán a filozófiai téte­lek oktatását jelenti, hanem azt is, hogy minden oktatási formában törekedjék a propa­gandista a világnézeti elemek kristálytiszta tárgyalására, meggyőződéssé alakítására. Fontos teendőnk a materialis­ta világszemlélet erősítése, terjesztése. Ez értelemszerűen olyan hatással jár, hogy az idealista, vallásos nézetek he­lyét újabb rétegeknél foglalja majd el az a megközelítés, amely a világot olyannak fog­ja fel, amilyen az valóságo­san. A párttagok, a pártonkí- vüli aktivisták körében elő­térben áll a dialektikus szem­lélet meggyökereztetése. Nem azt akarjuk, hogy akár ál­mukból fölkeltve is el tudják sorolni a dialektika fő téte­leit, hanem azt, hogy irány­tűként, módszerként tudják alkalmazni azokat a mai tár­sadalmi problémáink megér­tésében és megoldásában. Ifj úmunkások Az oktatás részvevői közül az idén is nagyon sokan ta­nulmányoznak gazdaságpoli­tikai témákat. Itt a fő célunk a gazdasági folyamatok reá­lis és komplex szemléletének erősítése. A foglalkozásokon arra kell törekedni, hogy a hallgatók képesek legyenek a gazdasági problémákat min­den szélsőségtől mentesen megítélni, s levonni belőlük a következtetésekét saját teen­dőikre vonatkozóan. Nem ke­vésbé fontos, hogy az egyes folyamatokat képesek legye­nek összetettségükben és egy­mással való összefüggéseikben látni, beleértve ebbe népgaz­daságunk sokszálú külgazda­sági kapcsolódásait. Számos tanfolyamon érintik majd valamilyen összefüggés­ben a szocialista életmód problémáit. Ismeretes, hogy ez napjainkban mindinkább a fejlődés egyik kulcskérdésévé válik, s ezért a pártoktatás­ban is sokszínűén kell fog­lalkoznunk vele. A bontakozó új életforma elemeit, jelensé­geit a propaganda eszközei­vel is támogatnunk kell, óva­kodva ugyanakkor mindenféle merevségtől, sematikus leegy­szerűsítéstől. — A pártsrerveretefc íránvftó munká jában milyen kérdése • ken legyen a hangsúly az új oktatást év folyamén? — Feltétlenül meg kell em­lítenem, hogy a pártszerveze­tek nagyon gondosan, alapo­san készítették elő a most kezdődő tanévet. Azt kérjük az alapszervezeti vezetőségek­től, hogy az egész év folya­mán hasonló gonddal törődje­nek az oktatással. Különösen fontos, hogy folyamatosan szenteljenek figyelmet a pro­pagandisták munkájának, hi­szen ők kulcsszerepet játsza­nak az oktatás sikerében. Érezze minden pártszervezet felelősségteljes feladatának gondos tájékoztatásukat, fel­készítésüket. Szerezzenek kö­vetkezetesen * érvényt annak az elvnek, hogy minden ve­zetőnek kötelessége a propa­gandisták jó informálása a helyi kérdésekről. Kísérjék figyelemmel, gyűjtsék össze és elemezzék a foglalkozások politikai, tartalmi tapasztala­tait, hasznosítsák ezeket a pártmunka többi területén is. Így elérhető, hogy a pártok­tatás a következő tanévben még inkább beépüljön a párt- szervezetek politikai tevé­kenységének egész folyamatá­ba — fejezte be nyilatkozatát dr. Mona Gyula. Gy. L. „Somogybán harminc- ötezer ifjúmunkás él. Közü­lük 10 234-en tagjai a KISZ- nea. Szervezettségük gyen­gült, jelenleg harmincszázalé­kos. A munkásifjúság jelen­tős szerepet vállal megyénk társadalmi, , politikai, gazda­sági életében. Az ifjúmunká­sok döntő többsége kiáll pár­tunk politikája mellett, egyet­ért azzal, és annak szellemé­ben cselekszik. Ugyanakkor még a KISZ-tagoknál is elő­fordul, hogy a szocialista el­kötelezettség nem párosul ha­tározott kiállással, politikánk nyílt és bátor hirdetésével, sok fiatalnál a közömbösség jeleivel találkozhatunk...« Ezek a mondatok szomba­ton délelőtt hangzottak el a KISZ Somogy megyei Bi­zottságán, ahol aktivaülésen tanácskoztak arról, milyen eredményeket értek el idáig az ifjúmunkások nevelésében, s milyen feladatok várnak még rájuk. Nem véletlenül ra­gadtuk ki Szenes Imrének, á KISZ megyei bizottsága első titkárának előadásából ezeket a mondatokat Bizonyíték: van még mit tenni a KISZ Központi Bizottsága 1975. áp­rilis 18-i határozatának vég­rehajtásában. A munkássá válás gyakor­latilag a pályaválasztással kezdődik, melynek döntő sze­repe van a fiatal további élet­útjának alakulásában. Tehát, ha az ifjúmunkások helyze­tét, a körükben végzendő ne­velő munka feladatait vizs­gáljuk, a pályaválasztástól kell elindulnunk. Mint azt a KISZ megyei végrehajtó bi­zottsága egy korábbi ülésén megállapította, a fiatalok pá­lyaválasztásának, pályairá­nyításának elősegítésében te­vékenyen részt vesznek az üzemi KISZ-szervezetek. Jó ötletnek bizonyult az »Egy üzem — egy iskola« akció meghirdetése. Jóllehet, itt is akad tennivaló. Van olyan iskola — hallottuk —, amely több vállalattal jó kapcsola­tot épített ki, ugyanakkor olyan is akad még, amely nem talált együttműködő partner­re. A helyzet megváltozta­tásából a KlSZ-szervezetek- nek is részt kell vállalni ok. Ugyancsak jó ötlet volt, hogy munkásfiatalokat lássanak el (fivezetői megbízatásokkal, .sajnos, csak szerény eredmé­nyekről lehet szólni. Kevés a munkás ifivezető: a me­gyénkben dolgozó 699 közűi mindössze 100. A munkásifjúság utánpót­lását a szakmunkástanuló fia­talok adják. Számuk ma 6145, s ami örvendetes, közülük 4048-an KISZ-tagok. Itt je­lentkezik az egyik legnagyobb ellentmondás. A szakmunkás­fiatalok között elég sok — csaknem hetvenöt százalék — a KISZ-tag, ugyanakkor a munkásfiatalok körében már gondot okoz a szervezettség. Igaz ugyan, hogy több nagy­üzemünknél kellő figyelmet fordítanak a pályakezdők in­dulására. Mégis a KISZ-es patronál ások egyik hiányossá­gaként kell megemlítenünk, Műszakpótlék — gondokkal Május 22-én jelent meg a Munkaügyi Minisztérium ren­deleté az új, megemelt ösz- s/.egü műszakpótlékok beveze­téséről. A rendelkezés előírá­sai július 1-től léptek hatály­ba. Azóta csaknem négy hó­nap telt el. Milyen tapaszta­latokat szereztek a Mezőgép Vállalatnál, mit jelent a pót­lekok fölemelése a nagy érté­kű gépek kihasználásában? Dóra László műszaki igazga­tóhelyettest és Heil Tiborné munkaügyi osztályvezetőt kér­deztük. — A rendelkezés hatásának fölmérésénél abból kellett ki­indulnunk, hogy szabad mun­káskéz továbbra sincs a me­gyében. A fizethető több pénz nem jelent egyúttal több embert Is. Viszont alkalmunk nyílt a belső ésszerűsítésekre, átszervezésre. Lényegesen ja­vítani tudjuk egyes gépek ki­használtságát. S ez a nagy ér­tékű berendezéseknél jelent sokat — Például? — Könnyebb második-har­madik műszakra szervezni az embereket Nagyjából a ren­delet megjelenésével egyidejű­leg vezettük be egy 2,5 milliós lángvágóberendezés három­műszakos üzemelését. Azóta sincs baj vele. ügy alakult, hogy egyes, kevésbé fontos be­rendezések folyamatos üze­mét — a munkaerőhiány miatt — még egy műszakban is nehéz biztosítani, ezzel szemben e valóban értékes be­rendezések most állandóan működnek. S ez nem közöm­bös a hatékonyság növelésé­ben. Mit is jelentett az új mű­szakpótlék a munkásnak? Aki második műszakban dolgozik, húsz-, aki a harmadikban, negyvenszázalékos pótlékot kap. A részletkérdéseket igaz­gatói utasítás szabályozza a vállalatnál. S ilyen részletkér­dés akad néhány. A rendelet megjelenése és bevezetése kö­zötti időt — mint mondják — a vállalatnál rövidnek talál­ták. Van egy pár fehér folt. amelynek szabályozására a rendelet nem tér ki. Pedig ezek nem kis fontosságúak. így például a túlórázás és a második-harmadik műszak (amiért fölemelt pótlek is jár) kapcsolatának több kriti­kus pontja is akad. Ezeknek megbízható, pontos rendezésé­re lenne szükség, miként az országban minden más bér­ügy esetében. A vállalatok emelkedett bér­költségeit a rendelet szerint központi támogatás ellensú­lyozza. Az alaprendelet ki­mondja, hogy azok a vállala­tok nem kaphatnak támoga­tást. amelyeknél a második és a harmadik műszakban telje­sített munkanapok aránya nem éri el a 8 százalékot.' Ahol en­nél több, de a 20 százaléknál még kevesebb, azok 50 száza­lékos állami támogatást kap­hatnak. Ahol a 20 százalékot is meghaladja ez az arány, ott a bérköltségnövekedés három­negyedét adják központi alap­úul. — Mekkora ez az arány a vállalatnál? —Nem volt könnyű kiszá­mítani. Az elmúlt 2—3 évben 1 egész sor szervezési változási következett be nálunk. Egye­sültünk a zalai Mezőgéppel, hozzánk került a Finommecha- niivi stb. Ezek az üzemek más-más adottságúak voltak. Zalában például alacsony volt a második-harmadik műszak­ban dolgozók aránya, a régi mosoni gyárban magas. De még így is — a 75-ös adatok szerint — elértük a 20 száza­lékot. Tavaly már 22 körül jártunk. — Mennyi a, támogatás ősz­szege? — 634 ezer forint. — Sa megnövekedett bér­költség? — 1,8 millióra becsüljük. Tehát a költségeknek még az 50 százalékát sem kaptuk meg támogatásból. — Mit jelent ez a vállalati gazdálkodásban? — Nehéz a helyzet. A meg­növekedett bérköltség be nem tervezett költség, a béralapból kell valahogy kigazdálkodni. Ván természetesen tartalék összegünk, de nemcsak erre a célra. így azután amennyire örülünk a megemelt műszak- pótléknak, úgyannyira fáj is miatta a fejünk. Cs. T. hogy sok — koraibban ered­ményes mozgalmi munkát végző — fiatal kapcsolata egy időre vagy végleg megszakad a KlSZ-szel. a KlSZ-szerve- zetek kezdik megtalálni en­nek ellenszerét Ma már eigyre több helyen tapasztalható, hogy a KISZ-vezetők tudta nélkül nem lépi át a gyárka­pui egyetlen fiatal sem. A munkaügyi osztályokon ke­resztül már a felvételkor tu­domást szereznek a pályakez­dő érkezéséről, s gondot for­dítanak arra, hogy beszélges­senek velük, segítsék őket a beilleszkedésiben. Ebben fontos szerepet ját­szik a munkahelyi közösség. Elsősorban a szocialista bri­gádok kedvező hatása figye­lemre méltó. A pályakezdő fiatalok mellé olyan brigádta­got állítanak, aki képes arra, hogy szakmai tudását, tapasz­talatát átadja, ugyanakkor se­gítse a fiatalt az üzemi élet más területének megismeré­sében. Igazán szép eredmé­nyeket elsősorban a nagyüze­mek brigádjai érnek el (elektroncsőgyár, SÁÉV, sió­foki KW, villamossági gyár, textilművek). A munkásfiatalok fele fa­luról jár be munkahelyére. A »kétlakiság«, a közlekedési nehézségek, a falusi hagyo­mányok gyakran gördítenek akadályokat a fiatalok mun­kája elé, és lassítják a mun­kássá válás folyamatát is. Ezért kell még nagyobb kö­rültekintéssel foglalkoznunk az ingázó fiatalok helyzete­vei, úgy, hogy azt a húskom­binátnál vagy a SÁÉV-néi te­szik. A szombat] tanácskozáson kiemelten foglalkoztak a munkásfiatalok továbbképzé­sével, továbbtanulásával, a munka versenyekben való rész­vételével is. Tovább nőtt a munka mellett tovább tanuló fiatalok száma, különösen a szakközépiskolák iránt nagy az érdeklődés. Az üzemeken belüli szakmai továbibképzés- sek azonban nem jelentősök. Jól szolgálhatnák e feladatot a »Ki minek mestere« című szakmai, politikai vetélkedők, csakhogy a szervezéssel és a mozgósítással gyakorta baj van. Nagyobb figyelmet kell fordítani az ilyen vetélkedők, versenyek előkészítésére. Nemrégiben aBca^n* adódott arra, hogy szakmun­kásfia ta lókkal beszélgessünk a szakmai könyvekről. Az ak­kor elhangzottak is alátá­masztják az aktívaülés egyik megállapítását: a munkásfia­talok körében mind nagyobb az igény az önképzésre, ön­művelésre. A számok is bizo­nyítanak: Somogybán 18 ezer fiatal vesz részt a KISZ po­litikai képzésein, 1861-en ta­nulnak az állami oktatásban és 1173-an a pártoktatás kü­lönböző fórumain. N. J. Új erőmű épül Vietnamban Dél-Vietnam egyik legnagyobb beruházása lesz az a villa­mos erőmű, melyet az egykori Saigonban, a mai Ho Si- Minh-városban létesítenek. Brigádonként ötvenezer Jorint Tervek határidő előtt »... Szeretném hinni, lei~ kesedésiink tartós és értelmes lesz. Olyan közösséget aka­runk, melyben mindenki jól érzi magát.- Tapasztalatcsere az egri AGROBER Ybl Miklós brigádjánál... Látogatás a képtárban ... Zója-óvodások megajándékozása gyermekjá­tékokkal ... Ünnepség a bri­gádtag, Kovács Rezsőné ki­tüntetése alkalmából... Kö­szönet a nagyberki ifjúsági park létrehozása érdekében végzett társadalmi munká­ért. .. Idézetek, villanások a So~ mogyország és a Vásárhelyi Pál brigád naplójából. Ezek a gondosan vezetett, képekkel ízlésesen, gazdagon illuszrált naplók szavak nélkül is el­mondják, amit az AGROBER megyei kirendeltségének párt- szervezete, szakszervezete, KISZ -szervezete és gazdasági vezetősége most a háromne­gyed éves értékeléskor így foglalt írásba : »... a szocia­lista munkaverseny jól szol­gálja kirendeltségünk jő cél­ját, a mezőgazdaság fejlődé­sének elősegítését. Az ered­mények igazolják, hogy cél­szerű volt az év elején át­szervezni a brigádokat, a mozgalom életszerűbbé vált, a brigádtanácskozásokat őszinte, aktív eszmecsere jel­lemzi.­Az év elején az AGROBER- nek mind a hét szocialista brigádja csatlakozott a csepe­li versenyfelhíváshoz. Érde­mes megjegyezni — és ez nem mellékes körülmény —, hogy gyakorlatilag a hét brigád magába foglalja a kirendelt­ség szinte valamennyi dol­gozóját, igy mondhatni, az egész vállalat versenyt kez4 deníényezett az októberi for' radalom évfordulója alkalmá­ból. A háromnegyed éves érté­kelés adatai még hiányoznak a naplókból, de a tények már ismertek. Valamennyi brigád vállalta, hogy november 7-ig ötvenezer forint értékű tár­sadalmi munkát végez. Szep­tember 30-ig 317 450 forint értékűt valósított meg a hét brigád. Ebben a hónapban két további dokumentáció el­készítésével újabb negyven­ezer forint jön hozzá, így már most bizonyosnak lát­szik,: vállalt kötelezettségüket hiánytalanul teljesítik. Az egész kirendeltség részére elő­írt éves tervnek 87 százalé­kánál tartottak szeptember 30-án. Számok, százalékok ezek; a gyakorlatban rekonstrukciós és kivitelezési terveket, épülő telepeket, utakat jelentenek a mezőgazdaságnak. És megta­karítható forintokat azzal, hogy az AGROBER szocialista közösségei többletmunkával, határidő előtt befejezik fel­adataik egy részét. Néhány példa: a kányái gépműhely kiviteli terveit az eredeti ha­táridő előtt hat és fél hó­nappal, ez év október elsején rendelkezésre bocsátották, a tabi tsz beruházási program­ját a jövő év második ne­gyedéve helyett szeptember 13-ra összeállították, csaknem egy hónappal előbb elkészí­tették a göllei tsz, a Kutasi Állami Gazdaság alapokmá­nyát — és lehetne sorolni to­vább. Az eleven versenyszel­lemnek nagyüzemeink, me­gyénk egész mezőgazdasága látja hasznát. r. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom