Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-02 / 232. szám
A XX. század színháza Szimatgép Még a legtisztább embernek is van valamilyen sajátos, csak rá jellemző szaga, amelyet azonban az ember szaglószerve általában nem érzékel, csak a kutyáké. Még náluk is jobb »szimattal-« rendelkeznek a jelenleg alkalmazott úgynevezett szaganalizátorok, amelyek ezerszer erősebben érzékelik a szagokat, mint a kutyák orra. Főleg a kriminalisztikában használják őket: segítségükkel szagmintát vesznek az adott helyszínen, és azt összehasonlítják a gyanúsított szagával. MAGAZIN A gyógyító lárma A csend gyógyít Ez igaz, de állítólag igaz ennek az ellenkezője is. Visseli olasz profesz- szor szerint azoknak a személyeknek gyógyításában, akik gépkocsibaleset következtében mély álomhoz hasonló állapotba kerülnek, eredményesen alkalmazható — a zaj. Piros hó, békaeső Illetlenség lenne a telet már most beharangozni. Bár az időjárás nagyon morcán hozta meg az őszt — korábban a vártnál, korábban a naptárak jelezte időpontnál — mégis azt mondhatjuk: a hó, a nagy, a régi telekre jellemző vastag, hosszú i-deig megmaradó fehér takaró egyre ritkább. Némi túlzással úgy is fogalmazhatnánk : ritka, mint a fehér hó. Semmiképpen sem mondhatják el ezt az idősebb emberek, akik jó néhány telet átéltek már, térdig jártak a hóban, s csikorgó reggeleken lapátolták a kristályokká vált vizet Nekik a színes hó volt a ritkaság. Mert ilyen is van: színes hó. A magyarázatot a légtölcséreknél kell kezdeni. Nálunk is gyakori ez, s főleg akkor tűnik föl, amikor a nyári melegben a forgószél felkapja, s két-három méteres, néha nagyobb magasságba emeli a port. Fut a tölcsér ... Ha mindezt óriási méretekben képzeljük el, megleljük a színes havazás jelenségének magyarázatát. A légörvények néha tíz kilo méter magasra emelik a ki tudja, hol fölszedett finom színezőanyagot, ott fennt pedig az uralkodó légáramlás vállalja a szállítást, s néha ezer kilométereken hurcolja magával terhét Több olyan szélfajta van, amelyik — többek között — azért is híres, mert fölszedi a föld porát — arról a részről, ahol ezeknek a szeleknek a felszálló áramlata van. Ilyen a számum, a habub, a kha- szím: mindegyik rengeteg port és homokot szív föl a sivatagból. S néha vörös a színe, például a laterit (vöröskőzet) porától. Ettől válik azután — sokak bámulatára, mesés magyarázatok forrásául szolgálva — pirossá az eső, a hó. Érdekesség, hogy a piros talán a leggyakoribb elszíneződés. S nemcsak a laterit, hanem más is okozhat elszíneződést. A tudomány különös jelenségként könyvelte el — természetesen ismerve a jelenség okát —, hogy 1833. augusztus 23-án kitört a Távol-Keleten a Krakatau vulkán. Az ismert történelem legnagyobb vulkáni katasztrófájaként emlékezetes esemény nyomán a vulkáni hamu és por 70 ezer méter magasra szállt föl, s csaknem akkora területen szóródott szét, mint Magyarország kilencszerese. Az ezen a részen esett esők színe is elvál totzott — a hamu és a por hatására. Ismert szólás ez is: »Majd ha cigánygyerekek potyognak az égből...« Ennek aztán tényleg nincs semmi alapja, ám az emberek közös tapasztalata ismeri azt a jelenséget is, amikor élőlények hullanak az égből. A »ludas« természetesen megint csak a nagyméretű légtölcsér. Előfordul, hogy nagy szívó ereje nyomán kisebb pocsolyák, tócsák »szárnyra kelnek«, a bennük levő kisebb halakkal békákkal együtt. S a jobb sorsra érdemes szállítmány aztán valahol visszahull a földre — halastól, békástól. Előfordulhat az is, hogy egy élénk piros színű, kis élőlény okozza a hó vagy az eső elszíneződését. Véresőnek, véres hónak nevezte ezt a népnyelv, s mondani sem kell, hogy különös jelentőséget tulajdonított a nem mindennapi eseménynek: természetfölötti tüneménynek képzelték, istencsapás előjelének tartották. Nálunk, Magyarországon is ismert ez, bár meglehetősen ritka jelenség. Följegyezték, hogy 1868. február 25-én, 1901. március 11-én, majd utoljára 1941. február 1-én volt nagyobb méretű színes havazás, eső. Ez utóbbiról egyébként azt is tudjuk, hogy 40 ezer négyzetkilométernyi terület fölött ISO ezer tonna mennyiségű por hullott le. Ez a por a Szaharából származott, s ennyi homok elszállításához tízezer vagonra lett volna szükség. M. A. Nagymama a benzinkútnál Mennyi szép emléket hagy maga után a nyár, a szabadság, az utazás! De nem mindenki számára. Eddig — ez közismert — sok szabadságra utazó francia kitette kutyáját, macskáját az utcára arra az időre, amíg távol van. Újabban (igaz, csak itt-ott fordult elő az ilyesmi) találkozni olyan nagyszülőkkel is, akiket hasonló kutyasors ért. Egy orvos a France Inter Rádióban elmondta, hogy a kórházban, ahol dolgozik, tizenhét — hirtelen hajléktalanná vált — nagymama és nagypapa jelentkezett ezen a nyáron, segítséget kérve. Kialakulóban vannak a móriszerek. A papa, a mama, és a gyerekek nyaralni mennek. Bepakolnak a kocsiba, beültetik a nagymamát vagy a nagypapát is. Egy benzinkútnál megállnak, tankolnak, kávéznak, s a nagyszülőt beküldik a mosdóba, hiszen még hosszú út áll előttük. Mire az öreg kijön, c kocsi eltűnt. Mit tehet? Fölkeresi a legközelebbi rendőrőrszobát, onnan elviszik valamilyen menhelyre, ahol legalább tető lesz a feje fölött és naponta háromszor enni kap, amíg a család vissza nem érkezik. Mit mond ilyenkor az itthagyott nagymamának csokolá- uébarnára sült fia. leánya és az unokák? Nem tudom elképzelni S mit tehet a szegény, idős asszony vagy férfi? Nem engedheti meg magának a meg- sértődés luxusát, nem csaphatja be büszkén az ajtót és nem távozhat emelt fővel. Nincs hova. Legföljebb a menhelyre. Vannak kevésbé embertelen módszerek is. Megszaporodtak a kórházakhoz érkező kérelmek: vizsgálják ki X vagy Y nagyszülőt, mert gyenge, panaszkodik, aggódnak érte. Mire a kivizsgálás befejeződik, a férj, a feleség és a gyerekek vissza is jöttek a tengerpartról. Nem derűs annak a nagyszülőnek a helyzete sem, aki néhány hétre egyedül marad a lakásban. S még az is előfordul, hogy a szomszéd házak i.’ üresek, és a ritka társalkodópartnerek egyike, a fűszeres is bezárt erre a néhány hétre. Ez is rossz, de nem mérhető a benzinkutas módszerhez. S ha tejtély számomra, hogy mit mond a visszatérő család a nagyszülőnek, még kevésbé tudom elképzelni, hogyan magyarázzák eljárásukat a kisgyerekek előtt, akik természetesen mindezt jól látják, s egyébként is árgus szemekkel figyelik a szülő magatartását. Vagy nem is magyarázkodnak hanem iskolának szánják ezt a színjátékot? Tanulja meg a gyerek, hogyan viselkedjen húsz-harminc év múlva. T. L Kedvező széllel Régi ötlet igába fogni a szél erejét. Perzsiában már kétezer évvel ezelőtt szél hajtotta munkagépeket használtak : ezek tengelye még függőleges volt. Ez a típus a XII. századig egyeduralkodó volt. Akkor Angliában és Franciaországban, később Hollandiában vízszintes tengelyű szélmalmokat kezdtek építeni. A XVII. század közepén a holland telepesek létesítették Amerika földjén az első ilyen malmokat. Az első modern, energiatermelő szélmotorral Dánia büszkélkedhetett 1890-ben, majd az Egyesült Államokban épült hasonló erőgép. A századforduló és a második világháború között mintegy hatmillió kis szélmotor forgott a hatalmas országban, közülük több még ma is működőképes. A Szovjetunióban, a Feketetenger partján 1931-ben kezdett működni egy 100 kilowat- tos szélturbina, 30 méter magas tornyon 30 méter átmérőjű rotorral. A világháborúban elpusztult szerkezet évente 280 ezer kilowattóra energiát termelt. Dániában különösen nagy hagyományai vannak a szélenergia hasznosításának, a századforduló táján még vagy 100 ezer, jórészt villamos energiát is termelő szélmalom tarkította a tájat. Csehszlovákiában is nagy hagyományai vannak a szél hajtotta szerkezeteknek. Csehországban és Morvaországban több mint 200 szélmalmot tartanak nyilván. Képünkön: Észak-Morvaor- szágban, Partutovice mellett egy XVIII. századi szélmalom, tőié balra pedig egy modern, szél hajtotta vízemelő berendezés. Lezárat lass sor A kígyóméreg titka A kígyók méregmirigyének váladéka nagy molekulájú, mérgező és nem mérgező hatású, szinte fajonként változó összetételű fehérjék keverékéből áll; mellettük 65—80 százalék vizen kívül egyéb, kis molekulájú szerves és szervetlen anyagok is előfordulhatnak A méregmirigyek módosult nyálmirigyek. Váladékuk is eredetileg csak a táplálék lenyelését elősegítő — és kisebb mértékben annak lebontására, emésztésének kémiai előkészítésére alkalmas enzimeket is tartalmazó — folyadék. A nyálmirigyek váladéka a méregfogakon keresztül olyan kémiailag hatékony anyagokat juttat a zsákmányba, amelyek gyorsan végeznek veíe (nehogy elmenekülhessen), és mint emésztőnedvek, azt felszívódásra alkalmas vegyületekre bontják le. _ Színháztörténeti sorozatunk végére értünk, de be nem fejezzük. Nem is lehet: alakul, formálódik a színház, szinte napról napra. Valahányszor egy-egy olyan előadásra kerül sor, amely gondolatiságával gúzsbaköt vagy szertelenségével felszabadít bennünket, nézőket. Reménytelen lenne, ha valaki pontosan körül akarná határolni a jelen színházát, annyira sokirányú, sokszínű. Néhány jelentősebb »színházi embert« — Jouvet fogalmazta így — sorolunk csak, a teljesség igénye nélkül. A franciák közül éppen Louis Jouvet-vei kezdjük, aki 1951-ben halt meg. Színész, rendező volt Az avantgarde rendezői társaság alapító tagja. Szeretetteljes becenévre tett szert: ő volt a Patron, a társulat — Comédie des Champs-Elysées — gazdája, s később az Athénée Színházé is. Molière művei szinte új életet nyertek általa, s Gira- doux nagymértékben neki köszönhette sikereit. »Keressetek, tökéletesedjetek, soha ne elégedjetek meg azzal, amit csináltok« — tanította növendékeinek színész-pedagógusként. Antonin Artaud (1896—1948) nevéhez fűződik a »kegyetlenség színházának« fogalma. Elvetette az irodalmi szöveget, s elsősorban keleti hatásokra, közvetlen időszerűségen és pszichológián alapuló színházat hozott létre. A kor nagy mítoszait fejezte ki, rítus formájában; olyan nyelvet beszéltetett a színpadon, melynek az élő, logikus beszédhez kevés köze volt, s a gesztusoké volt a főszerep. A kegyetlenség az ő értelmezésében nem szadiz- must. hanem tiltakozást fejez ki. Nagyon sok követője van tna is. Jean-Louis Barrault Görög kiadó a moszkvai kiáltáson »A moszkvai könyvkiállítás nemcsak méreteivel, a résztvevők számával, hanem a szervezés pontosságával, a kiadók szakmai találkozóinak nagyszerű lehetőségeivel is meglepett« — jelentette —, Sztelesz Berebatosz, a gör„g Szinkhroni Epohi kiadó képviselője. Görögország 14 vezető kiadóval képviseltette magát ezen a fórumon. » Berebatosz közölte, hogy csak a Szinkhroni Epohi 12 könyvet ad ki október 60. évfordulója alkalmából. iíj módszer a földrengések előrejelzésére Üzbegisztán, sőt az egész szovjet Közép-Ázsia földünk egyik íöldrengéses területe. Alig egy évtizede, 1966-ban pusztult el a főváros, Taskent egy része. A taskenti földrengés után hozták létre az Üz- bég Tudományos Akadémia Szeizmológiai Intézetét, amelynek feladata a földrengések kutatása, illetve az előrejelzési módszerek kidolgozása. Taskent alatt, 2000 méteres mélységben föld alatti vizek vannak, amelynek kémiai ösz- szetételét és ennek változásait már az 1966-os földrengés előtt is tanulmányozták, majd a rengés alatt és után is. Megállapították, hogy a földrengés előtt kb. 24 órával megváltozik a víz kémiai összetétele. A víz felhozza tehát a készülő földrengésről az információt, csak meg kell azt érteni. Ezt a módszert azóta kipróbálták több helyen is, és az illetékes szervek fölfedezésnek minősítették. Azóta a Szovjetunión 'kívül az Egyesült Államokban, Japánban és Olaszországban is alkalmazI zák. A módszer csak azt jelzi, hogy közeledik a földrengés időpontja, 1—4 napon be- I lül bekövetkezik, de hogy mi- I lyen erősségű lesz, hogy pontosan hol fog kipattanni, azt ném jelzi. Legutóbb ez év január 27-én két megfigyelő állomás jelentette, hogyy földrengés várható. És valóban, nyolcas erősségű rengés rázta meg a Fergániai-medence és Tádzsikisztán egy részét. De volt idő felkészülni! Képünköif.: a taskenti Szeizmológiai Intézet egyik laboratóriuma. színész-rendező a hívének tartja magát, ö a mai francia színjátszás egyik vezető egyénisége, a totális színház híve. Elsőrendű szerepet tulajdonít a ritmusnak, a mozgásnak. Jean Vilar viszont a népszínház megteremtésében szerzett nagy érdemeket: klasszikus műveket vitt közel a tömegekhez. Roger Planchon az epikus színház híve, szintén nagy egyénisége a jelen francia színjátszásának. •< Artaud-hatásokra építette rendezéseit a lengyel Jerzy Grotowski is. ö — akárcsak Planchon — Ionesco egyik darabjával aratott sikert. Többször túllépett saját korábbi nézetein. A »szegény színháztól« eljutott a híres Laboratóriumig. amelynek legutolsó működési fázisa már nem színház funkciójú: a meghívott nem előadásra megy, hanem olyan helyre, ahol életének egy időszakát töltheti el, s kilépve a hétköznapokból, ünnep részese lesz. Bizonyos értelmű alkotó kapcsolat fűzte »hozzá egy időben Peter Brook-ot, az egyetemes színház másik nagy- élő egyéniségét, aki a »holt« színház minden jellemzőjét elrúgta magától, s a »nyers« színház naturalista voltát 'kiküszöbölve meghirdette a »közvetlen« színházat. Kísérletei csaknem mind eredménynyel járnak, színészeinek külsődleges eszközök nélkül, a saját személyiségükön fölemelkedve kell elhitetniük azt a figurát, amelyet a néző elé visznek. így például az Ikrek előadásán csaknem kövér színészeknek kellett elhitetniük, hogy éhhalállal küszködő néptörzs tagjai. Szólnunk kell Giorgio Strehler olasz »színházi ember« költőiséget realizmussal ötvöző produkcióiról éppúgy, mint Benno Besson NDK-ban működő svájci rendező Brechten iskolázott, híres előadásairól a Deutsches Thea- terben. A szomszédos Csehszlovákia is seregnyi eredeti rendezőt vonultathat föl. említsünk most közülük kettőt. Otomar Krejca Divadlo za Branou (Színház a kapu mögött) nevű társulatát, amely- i :en »poétikus-lélektani« elő- cdásokat hozott létre. Nagy lemzetközi sikereket aratott a j Három nővér, a Macska a sí- I neken produkcióival. Jan ! Grossman is nagy szerepet j játszott a mai cseh színházi k.iltúra sokrétűségének kialakításában. Tovsztogonov, Ljubimov, Ef- rosz munkásságát emeljük ki a sokszínű szovjet színházi jelenből. Jurij Petrovics Liubimov vendégként a Vígszínház- 1 an rendezi Dosztojevszkij egyik művét, ezért szólunk róla külön. Brecht, Mejerhold, Sztanyiszlavszkij hatottak rá. 1964-ben megteremtette a moszkvai Taganka Színház magját. Merész rendezői elképzeléseivel, stilizált megoldásaival gyakran kerül viták kereszttűzébe. Legutóbbi rendezései 'közül hazánkban is siker volt a Hamlet, melyben Viszockij alakította a címszerepet. Nemrégiben a teljességre törekedve vitte színpadra Bulgakov nagvszerű A Mester és Margaritáját. Lezáratlan a sor.., L. L. szemüveget leaenëKnex? Az új-zélandi állattenyésztők nemrégiben csodálkozással vették észre, hogy teheneik katasztrofálisan gyorsan megvakulnak. Megvizsgálták az ismeretlennek hitt vírust, és az állatorvosokat hívták segítségül. A szakemberek nem minden nehézség nélkül állapították meg: nem vírusokról van szó, hanem ezen a környéken gázvezetéket fektetnek le, és a tehenek órákig bámulják a hegesztést. Az egyik oaklandi cég munkatársai átgondolták a helyzetet, és az alábbi javaslattal álltak elő: sötét szemüvegeket kell gyártani a szikrákat kedvelő tehenek számára. A farmerek nem fogadták örömmel az újítást, néhányan egyenesen tiltakoztak. Vajon mi- éri? »Ki lesz a bűnös, ha az újdonság következtében a teheneknek elapad a tejük?!« — kérdezik szüntelenül a konzervatívok.
