Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-16 / 244. szám
Viharkollekció Különös »kollekciót-« állítottak össze a Karakum sivatagban dúló viharokról egy türk- méniai sivatagkutató intézet munkatársai. A meteorológiai állomások és speciális megfigyelőpontok által gyűjtött adatok szerint a csaknem félmillió négyzetkilométer terüle- tű Türkméniában évente átlagosan 360 homokvihar keletkezik. fyaöáma/öi || |||||||||J| II III ! Hl® 111 BHIIEII RlflGaZIRI Hol tart az érsebészet? A legszelesebb helyek a köztársaság nyugati vidékein vannak. A karakumi viharok átlagsebessége meghaladja az óránkénti 60 kilométert Kiszámították, hogy még a legkisebb vihar is több mint kétmillió tonna port és apró homokszemcsét emel a magasba, de orkán esetén eléri a 15 millió tonnát. Az erős szélviharok a homokot egészen a Kaukázusig, sőt Ukrajnáig elhordják. A sebészek a legutóbbi évtizedekig nem mertek komolyabban hozzányúlni az erekhez, a sebészet fejlődésével azonban létrejött egy külön szakterület: az érsebészet. Kialakulását elsősorban a pontos diagnózist lehetővé tevő röntgenvizsgálat, az angiográfia tette lehetővé: a vizsgálandó érszakaszba sugárelnyelő kontrasztanyagot fecskendeznek, mely a beadás után készített felvételeken az érpálya legapróbb részleteit is megmutatja. Ily módon kideríthető, hogy a vérkeringés folyamatosságát tágulat vagy szűkület, esetleg elzáródás akadályozza-e, sőt ezek pontos helye is szem elé kerül. Ma már sok beteg életét mentik meg érműtétekkel. A felnyitott erekből eltávolítható a keringést akadályozó vérrög, az erek kóros kiöblösödéseit, esetleg az elzáródott érszakaszokat kiiktatják, a hiányt pedig megfelelő méretű emberi érrel pótolják. De arra is van lehetőség, hogy a beteg erek egyes szakaszait szövetbarát műanyag érprotézisekkel helyettesítsék. A szervezet ezeket nemcsak befogadja, hanem teljesen magába is olvasztja, falát élő szövettel burkolja, és apró lyukacsain keresztül a belsejébe nőve élő belhártyát képez. Az érsebészet fontos célja: a vérrögök elleni küzdelem, amely sokszor közvetlenül életmentő beavatkozást jelent. Ha az érben — máig sem mindig tisztázott ok miatt — a vér kis mennyisége megalvad, trombózis keletkezik, egyrészt lehetetlenné teszi a test bizonyos területének vérellátását, másrészt állandó veszélyt jelent, hogy a keringés sodrása folytán leválik a vérrög, és vándorol (embólus). A legnagyobb veszélyt a szív jjregében lapuló véralvadék jelenti, mert egy hevesebb szívdobogásra egyenesen az artériás keringésbe jut, és pillanatok alatt kiköthet az agyban, vesében, végtagokban, a beleket tápláló erekben, vagy magában aszív- izomzat ereiben. Agy- és szívembólia esetén még ma sem lehet sebészeti eszközökkel segíteni, a tüdő- vagy a hasi erek elzáródása esetén azonban segít a megfelelő műtét A végtagok ereinek az embólusát pedig újabban műanyag katéterrel »takarítják« ki. A haj" lékony műanyag katéter végén felfújható gumiballon van. Egy vastagabb éren bevezetik a katétert, messze felnyomják az érbe úgy, hogy az elcsúszik az embólus mellett. Ezután felfújják a ballont, mely a katéter visszahúzásakor maga előtt tolja az embólust A combon bevezetett katéter segítségével így akár bokáig is végigtisztítják az ereket. Üj abban amerikai sebészek már a nyaki erekhez is hozzá mertek nyúlni. A George Washingtoni Egyetemen egy beteg nyakából úgy operáltak ki eret, hogy testhőmérsékletét 20 C fokra csökkentették a műtét közben. Korábban megbénult végtagjait már tudja mozgatni és állapota napról napra javul. Kígyóinvázió, Olaszország több helyén elszaporodtak a kígyók. Északnyugaton, Aosta vidékén már több mint száz elsősegélyhelyet kellett kígyómarás elleni szérummal ellátni. Legújabban Rómát is kígyóinvázió fenyegeti: e hüllők a zöldövezetekből behatolnak a lakóházakba. Számos család a hűtőszekrényében szérumot tart ellenük. A mérgeskígyók ugrásszerű elszaporodását a szakemberek azzal magyarázzák, hogy eltűntek természetes ellenségeik, a sünök és a ragadozó madarak. Róma kertészeti hivatala most sündisznókat helyezett ki a zöldövezetekbe. Fúrás ezer lóerővel Svájcban több mint négy kilométer hosszú új vasúti alagút épül, mely a Zürich- Bern vasútvonalat 8 kilométerrel megrövidíti, s így a gyorsvonatok menetrendjét a két város között negyedórával csökkenti. Az alagút nagyobb része Fehér arany tervek kidolgozását, a kivitele- ! ez megvalósul, az üzbegisztáni zésnek pedig a következő öt- gyapot feltöltheti az egesz vi- éves tervben indulnia kell. Ha | lágot! ____________________ h armadkori agyagos homokkőben halad, és ebben a szakaszban viszonylag új módszert alkalmaznak: egyetlen óriás fúrót, amely egyszerre távolítja el a kőzetet az alagút teljes keresztmetszetéből. Korábban az ilyen alagútak építésére az ősi, faácsolatos »bányászati« módszeren kívül más eljárásokat is alkalmaztak. Ha laza volt a talaj, akkor fúrópajzzsal dolgoztak. Szilárd kőzetben robbantással megy a munka. A robbanóanyag elhelyezésére szolgáló, néhány centiméter átmérőjű lyukakat korszerű építkezéseken síneken mozgó állvány segítségével fúrják. Az új alagútban alkalmazott módszer az említett eljárások kiegészítője — állvány, de nem túl szilárd kőzetben alkalmazzák. Ott nincs szükség pajzsra, mert a fejtés és az alagútfalazat megépítése között rövid idő alatt omlás nem következhet be, és robbantásra sem, mert az ilyen kőzet mechanikus úton is fejthető. A megfelelő gépet — különösen ilyen nagy méretben — nem volt könnyű kifejleszteni. A gép lelke az alagút keresztmetszetével egyező méretű acéltárcsa a fejtőszerszámokkal, a tárcsa tengelye a hajtóművel, a gép kerete számos hidraulikus sajtóval, amelyekkel egyrészt megkapaszkodik a már elkészült alagút falában, másrészt a fejtendő felülethez szorítja a tárcsát. A gépnek munka közben óriási erőt kell kifejtenie. Hajtásához ezer lóerő szükséges, fejtőtárcsáját 700 kilopond erővel nyomja az alagút homlokfalához, így érthető, hogy tömege 300 tonna, kb. 3 gőzmozdonyénak megfelelő. A gép teljesítménye nagy: naponta 20 méter alagútat fúr ki. Fantom katonák Az Egyesült Államok az utóbbi időben bőségesen ellátta a világot csodafegyverekkel. »Kaptunk« szárnyasrakétát, neutronbombát, szuperszonikus vadászbombázót. Ehhez a bőséghez most az amerikai hadigépezetnek egy talán még korszerűbb terméke — a »fantom katona« is járult. A következőről van szó: kiderült, hogy a New York állambeli Albany toborzóirodában a lelkes tisztek mindenáron igyekeztek kielégíteni a főnökség katonaigényeit. Ez persze nem mindig sikerült: az amerikai ifjak között nem annyira népszerű a katonai szolgálat, mint ahogy azt a Pentagon illetékesei tervezték. Így azután a precíz hivatalnok tisztek és tiszthelyettesek úgy döntöttek: mindenképp ki kell elégíteni a regruták számát nyilvántartó és ellenőrző komputer éhségét. Ha másként nem megy, hát akkor kitalált nevekkel. Hogy pontosan hány fantom harcos van jelenleg az amerikai hadügyminisztérium nyilvántartásban, azt egyelőre nehéz megállapítani. A tetteseket ugyan — amint egy névtelen feljelentés leleplezte őket — azonnal a képviselőház egyik albizottsága elé citálták. De ők csak arról a húsz névről tudtak vallomást tenni, amelyet Al- banyban találtak ki — a pentagon! normákat kielégítendő. Elmondották, hogy valószínűleg más toborzóirodák is hasonlóan cselekedtek, hiszen azokat szintén fűti a hadsereg iránti szeretet. »Ha egy ilyen feladatot kap az ember, azt nem kérdőjelezi meg7« — mondotta Andrew Allen százados, a toborzók feje. A dolog elgondolkoztató. A bősz toborzók újoncozási módszerei nyilván hamarosan további követőkre találnak. Fantom-katonákat soroznak be a hadseregbe, s a mindentudó számítógép valószínűleg ezeknek is rendre kiutalja majd a zsoldot és az egyéb illetményeket. Az ilyen katona jobban kordában tartható majd, mint a hagyományos. Engedelmes, nincsenek különleges igényei, nem számít soron kívüli előléptetésre, extra kosztra, tábori sztriptízre. Nem fogyaszt marijuánát, nem megy részegen szolgálatba. Sorozása tehát, úgy látszik, mindenképpen előnyös az Államoknak. A világot pedig úgysem < fantom katonák aggasztják... Miklós Gáboi Üzbegisztán lakói büszkék arra, hogy náluk nagy bőségben található az aranynak mindhárom változata. A sárga arany tekintetében a Szovjetunió második legnagyobb nemesfém-lelőhelye Üzbegisztán Van fekete aranya, vagyis kőolaja is. A legnagyobb kincsük azonban a fehér arany, a gyapot. A gyapottermesztés eredményeit jól érzékelteti, hogy amíg a háború előtt csak ritkán érték el az évi egymillió tonnás gyapottermést, a múlt évben rekordtermést, 5,3 millió tonnát takarítottak be. A Szovjetunió évi gyapottermése 8,5 millió tonna, ennek nagy részét Üzbegisztán termeli. További perspektívát jelent egész Szovjet Közép-Ázsia gyapottermesztésére az a merész terv, amely szerint egyes szibériai folyók vízét erre a területre fogják vezetni. Ezek a tervek reálisak, 1980-ban — az érvényes határozat szerint — meg kell kezdeni a részletes Szopós tigrisek A szibériai tigrisek évek óta jól megszervezett, szigorú vé" delem alatt állnak a Szovjetunióban. Ennek eredménye- ként az állomány már ismét annyira szaporodott, hogy a szovjet kereskedelem különböző állatkertekbe exportálja is őket. Az úgynevezett mand- zsutigris^ rendkívül értelmesek, a szcffidatigrisek pedig a legolcsóbbak. Fogságban a tigris valamennyi alfaja kereszteződik egymással; így egy különleges keverék típus jött létre, az úgynevezett állatkerti tigris, amelynek eredete ma már kinyomozhatatlan. A tigrisek az állatkertben jól szaporodnak, bár nem olyan rendszeresen, mint az oroszlá" nők. Terhességük több mint 100 napig tart; egy-egy alomban rendszerint 2—3 kölyök születik. Megfigyelték azt is, hogy ha az apaállat együtt marad a kicsinyekkel ugyanolyan gyengéden és óvatosan bánik velük, mint az anyjuk. A fiatalon befogott vagy fölnevelt tigrisek nemcsak nagyon szelídek és ragaszkodók, hanem rendkívül találékonyak is. A képen látható két kis szibériai tigris — Leon és Lud- vik — a prágai állatkertben született Tolvaj madarak Ausztrália egyes vidékein a bennszülöttek rendszeresén átkutatják az ott élő különféle csérényépítő madarak fészkeit, ami egészen jól jövedelmez. Ezek a vakmerő madarak ugyanis nem egyszer a nyitott ablakon át is behatolnak a lakásokba, és válogatás nélkül magukkal viszik a csillogó tárgyakat, sokszor értékes darabokat is. Az állatok viselkedését hosz- szú időn át tanulmányozó kutatók szerint a madarak »klep- tomániájának« nyilván több oka van. Kétségkívül sok esetben az élelemszerzés ösztönének káros szenvedélyévé vált, tévútra tért, elfajult változatával van dolgunk. A csillogó tárgyak igéző hatása ugyanis könnyen megmagyarázható azzal a vonzerővel, amelyet a madarakra a színes külsejű bogarak gyakorolnak. De a madár nyilván a legcsillogóbb pénzdarabról is hamar megállapítja, hogy semmi köze sincs a bogarakhoz, mégis megtartja és gondosan elrejti azt. Ez a készletek felhalmozására irányuló ösztön valamennyi varjúféle közös jellemvonása. A 1 épen a szemfüles fotóriporter ritka pillanatot örökített meg: tolvajlás közben rajtakapta a varjút. Autóút a vasút fölött A nyugatnémet vasútak felajánlották a szövetségi útügyi főosztálynak, hogy vasúti pályák fölé építenek autópályákat. Egy-egy autópálya kb. 7 méterrel a vasúti sínek fölé nyúló oszlopokon nyugodna. Az autópályán így egyrészt bejuthatnának a nagyvárosok szívébe, másrészt például hegyes vidékeken a vasút által már elfoglalt, egyedül használható terepen, a völgyekben futhatnának. Az iparvidékeken így elkerülhetők lennének a lassú és költséges telekkisajátítások, az autóút már kitűzött pályán haladhatna, s a vasúti és országúti közlekedés nem gátolná egymást. A terv nyilvánvaló problémákat is fölvet. így például meg kell oldani a nagy sebességgel száguldó autók biztonságát 7 méter magasban. E célból már tanulmányoznak különleges típusú korlátokat. A kétszintes út természetesen csak bizonyos esetekben jöhet szóba. A síkságon, lakatlan területen futó hagyományos autóutak költsége jóval kisebb, mint a függesztett úté. A fémből készült függesztett út esztétikus hatása is kétséges. E kifogások ellenére Franciaországban is megkezdték a hasonló tervek tanulmányozását és kidolgozását. Kísérleti állat a házisertés Az Egyesült Államokban évenként több mint 50 millió állatot használnak kísérleti célokra, ezekből 38 millió a fehér egér és a patkány. Szám szerint utánuk következnek a tengerimalacok, a házinyúlak, a hörcsögök, s végül a kutyák, a macskák, a majmok és az egyéb emlősök, valamint a madarak. Nemzetközi viszonylatban a szükséglet kísérleti állatokban évenként 10—15 százalékkal emelkedik. Mind nagyobb mértékben alkalmaznak házisertéseket is: újabban az USA-ban, az NDK- ban és az NSZK-ban is kísérleti célokra alkalmas törpe sertés tenyésztésével próbálkoznak.
