Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-02 / 232. szám
Negyven év a belgyógyászaton A főorvos életállomásai A régi kaposváriak azt mondják dr. Wirth Ferenc, a megyei kórház 1. számú belgyógyászati osztályának főorvosa azok közé az emberek közé tartozik, akik nélkül ez a város nem lenne ugyanolyan, mint amilyen. Mások még azt is hozzáteszik: olyan pontos reggelenként munkábamenet, hogy órát lehetne hozzá igazítani. Hogy hány beteg emlegeti hálásan, nem őrzi statisztika. Amikor néhány évvel ezelőtt szívinfarktusban maga is megbetegedett, csodálkozva tapasztalta, mennyien aggódtak érte. Számára ismeretlenek is megszólították első sétáján. Fölteszem a kérdést, hogyan lett a balatonszentgyörgyi fiúból orvos. S már tudom, hangja az, amellyel rögtön hat a betegre. Nyugtató, »gyógyító« hang ez a bariton. — Családunkban nem volt orvos. Apám kereskedőként dolgozott a kenyerünkért. Nem tudok időpontot mondani, mikor gondoltam először arra, hogy embereket fogok gyógyítani. Az emberbaráti érzések apámtól öröklődtek belém elsősorban; ő rendkívül emberszerető volt- Arra emlékszem, hogy néha társaság gyűlt össze nálunk; ott volt a körorvos, dr. Szüts Ottó, majd az utóda, dr. Kiszling Ernő is. Ha a felnőttek között maradhattam, mindig az orvosra figyeltem a legjobban. — Mi maradt meg azokból a szentgyörgyi évekből? — Noha a községnév »csal« egy kicsit, hiszen Balaton- szentgyörgytől másfél-két kilométer a tó, én a Balatont ott szerettem meg egy életre. A szentgyörgyi dombról az egyik legszebb kilátás nyílik rá. Bár azóta Boglárhoz köt a Balaton, a régi, gyerekkori ismerősöket számon tartom; Végh Jenőt, Csiszár Pistát. Baty- tyánpusztáról Tolnai Pistát. Keszthelyen járt gimnáziumba : erős fegyelmű, jó hírű középiskolába. A városka műemlék házaival, parkjával, kastélyával hangulatos keretet adott a diákévekhez. Főként a matériális tantárgyakhoz fűzte érdeklődés; a premontrei gimnázium tanárai közül ma is emlegeti dr. Szalui Albin, dr. Klempa Károly, dr. Jobs Viktor óráit. Jobs az egészségtant oktatta; kevés diák szerette a tárgyat, de ő e kevesek közé tartozott. Szerecz Imre az irodalom szeretetét oltotta bele. — Ma is nagyon szeretem a verseket. Ady, József Attila, hogy úgy mondjam, »kötelező«. Vajda János lírája ked- veltette meg velem a költészetet így jutottam el Kosztolányiig, Babitsig, Tóth Árpádig, Illyésig. Ismerősökre, barátokra is találtam a költők között Balatoni ismeretség fűzött az elhunyt Kónya Lajoshoz. Kedvelem Benjámin László költészetét S velük kellett volna kezdenem, hiszen itt élnek: Takáts Gyuláét, Papp Árpádét. Szakcikkeket, Balaton-tár- gvú írásokat maga is publikált. Valóságos könyvtára van a Balatonnal foglalkozó könyvekből is. E kitérő után az életút következő állomásához érünk. — Az egyetemet Pécsen végeztem. A város a maga szellemiségével hatott rám. Sós Zoltánnal még a keszthelyi gimnáziumi évek alatt barátkoztunk össze: ő jogászhallgató volt Pécsen, így együtt maradhattunk. Ez a baráti kapcsolat máig is tart, noha ő Ausztráliában él. Az egyetemen sok, világviszonylatban is hírnévre szert tett profesz- s őrt hallgathattam. Zechmeis- ter Lászlót, Lansfeld Gézát, ' Entz Gézát, Ángyán Jánost egyaránt említhetem. — Hogyan került Kaposvárra? — Vonzott az a lehetőség, hogy a szülőmegyémbe kerülhetek vissza. Ezt további érvként csak erősítette az, hogy a kórház szállást, étkezést biztosított. Nem tudom, tudja-e, amíg az ember a kórház területén lakott, nem nősülhetett ... — Hogyan alakult a személyes sorsa? — Áz első kórházi alkalmazott, akinek bemutatkoztam, később a feleségem lett. Tudniillik a röntgenosztályon kerestem leendő főnökömet, dr. Rutich Jenő rendkívüli egyetemi tanárt, akit én korábban a pécsi egyetemen hallgathattam. 1948-ban nősültem. — Köszönjük ezt a kis kitérőt. Hogyan kezdte a pályáját akkoriban egy kórházi or>s? — Gyakorló orvosként. Jómagam 1937 decemberében. Gyermekgyógyász szerettem volna lenni, s a belgyógyászatnál kötöttem ki; ennek sok rokon vonása van az előbbivel. Fél évig az ideg-elmeosz- tályon dolgoztam dr. Endresz Frigyes egyetemi magántanár, főorvos vezetésével, egy évig a tüdőgyógyászaton dr. Berki Béla főorvos irányításával. Mindkettejüktől sokat tanul tam. Persze, dr. Rutich Jenő hatott rám leginkább. úgy érzem, és az őt halála után Böszörményi Nagy Géza egyetemi magántanár, főorvos. Tudniillik sok függ attól, hogy az orvos hogyan közeledik a beteghez: a széretetet a beteg méltányolja, az orvosnak pedig könnyebb a dolga. 1945-ben lett segédorvos. 1946-ban szerzett belgyógyász szakorvosi képesítést. Életút- és pályaállomás ez is: adjunktussá nevezték ki 1950 márciusában. Böszörményi Nagy Géza örökét, az osztály vezetését 1952 november elsején vette át. Emellett két évig a kórházigazgató tisztét is ellátta. Hogy mi minden változott azóta, hogy ide került, számokkal felel: — A belgyógyászaton 96 ágy volt, hat orvosi státussal. Ma két osztály működik, 135-ös ágylétszámmal. Az 1. számú belgyógyászati osztályon 68 ágy található, hat orvosi állásunk van ehhez. — Milyen átalakuláson ment át a szakág? — A diagnosztikai módszerek, a laboratóriumi és eszkö- zös vizsgálatok nagy fejlődéséről számolhatok be. Űj gyógyszereket fedeztek fel, elég, ha az antibiotikumokra hivatkozom. Vagy itt vannak a mellékvesekéreg-készítmé- nyek. A műszeres gyógyításban is óriási a változás. A nagyon alapos betegvizsgálat, az észlelés pontossága, a gyógykezelés* hármas egysége érvényesül munkájában. Miként a gyógyító munka, az oktatói tevékenység és a tudományos munka összefonódása is. Beosztottjai közül ma többen főorvosi, rendelőintézet-vezetői vagy körzeti orvosi státusban tevékenykednek. Szívesen oktatta 1973 óta — a kaposvári akkor lett úgynevezett »oktatókórház« — a leendő orvosokat is. Munkáját többszörösen elismerték: 1952-ben Érdemes orvos kitüntetést, 1964-ben a TIT egészségügyi szakosztályában végzett tevékenységéért Szocialista Kultúráért érmet. 1971-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta. Decembertől nyugdíjasnak számít. Negyven évet töltött emberek gyógyításával. Igaz, vonzza a szeretett tó, s a kedvelt időtöltés, a horgászat. De — úgy tervezi — kevesebb megterheléssel járó orvosi munkát végez majd továbbra — Lépést szeretnék tartani a belgyógyászat fejlődésével. Csöndes magabiztossággal mondja. Egy ember,' a legszentebb konoksággal: perben a halállal — embertársaiért. Műemlékvédelem Somogybán Zamárdi népi ihletésű, újjáépített tájháza ad otthont a múzeumi és műemléki hónap megnyitójának. Képletes ez a hely, mert hangulatával, berendezésével és újjáépítésével szinte jelzi azt az utat, amelyet a somogyi műemlékek megmentésén fára- dozók az utóbbi esztendőkben megtettek. Visszatekintve a fáradságos, sok akadállyal teli útra, elmondhatjuk: munkánk nem volt hiábavaló. _ A megyében egyre több felújított műemlék látható, s ezek az arra járóknak is bizonygatják a megye történelmének hajdani kulisszáiként a körülöttük lezajlott eseményeket. Somogyváron az egykori bencés apátságnál — melyet 1091-ben alapított I. László, sírhelyként óhajtván magának örök nyughelyül — a romkonzerválási és restaurá- ciós munkákat kezdték meg az ásatások befejeztével. Készülnek a hely megközelítését biztosító út tervei is. 1980-ra — mintegy 6 millió forint költséggel — komoly bemutatási lehetőség kínálkozik a Kupa-hegyen. Szennán, a sokszor megírt és megcsodált festett templom lábainál bontakozik a falumúzeum hívogató képe. A rinyakovácsi — kisbajomi talpasház kicsiny, ablakai mögött a berendezés elhelyezése a feladat. A pajták, bognárműhe- helyek, ólak, igazi zselici hangulatot varázsolnak a négy évre kialakított munkaterületről. A helyreállított templom mellett, a volt papiak falai között, még az idén elkészül a felvételi épület és a lakás. Szorgos kezek restaurálják a templom melletti fejfagyűjtemény kiállítására váró anyagát is. Jellegében hasonló a harmadik kiemelt munkahely, a szántódpusztai mezőgazdasági együttes. Itt társadalmi összefogással, a MÉM és a A lábodi román kori temetőkápolna (részlet) helyreállítás közben. tonkeresztúron eredeti fényében hirdetik Dorfmaister tehetségét a helyreállított oltárképek és falfestmények. A kastélyprogramban helyreállították a mikei és a nágo- csi épületeket. Az előbbiben Leskó László Somogyi tájház Szennán, Tévéfelvételen Beintés zsemledarabbal MADARCSICSERGES már nem hallatszik a cseri parkban, a kedves tollas lényeket elűzte a nyárvégi hideg. Mégsem marad dallam nélkül : énekfoszlányok szűrődnek át a fák között, s a pádon beszélgető kékruhás kislányok egyikének megállapítása: — Gyerekek, büszkék lehetünk Somogyra! Arról természetesen nem szól, hogy e cáfolhatatlan igazság fordítva is érvényes. A szűkebb pátriának is jó oka van, hogy büszke legyen az itt nyüzsgő nebulókra, a kaposvári Tóth Lajos Általános Iskola kisdiákjaira. Nem véletlen, hogy a Televízió Síppal, dobbal, énekszóval című sorozatának következő, negyven- perces adása róluk készül. Érzik a felelősséget. Nem találják helyüket, izegnek- mozognak, folyton folyvást a »stáb« körül őgyelegnek. Határtalan az izgalom. Az egyik riportalanynak kiszemelt gyerek a »mikrofonláztól« rendre megismétli a kérdéseket is. Üjra föl kell venni! Az izgalmat csak növeli, hogy a tévékocsi hangszóróján egy elveszett kulcscsomó kerestetik: a becsületes megtaláló jutalmat kap... Sokan a zsebükhöz nyúlnak — s folyik tovább a felvétel. Zákányi Zsolt, a kamarakórus és a hetventagú énekkar vezetője idegesen cigarettázva sétál fel és alá. Az ő együtteseinek »aláéneklésével« veszik föl a műsor zömét, s ráadásul a hétvégén Budapesten, az ELTE aulájában is szerepelniük kell, a zenei világnap alkalmából rendezendő kórushangversenyen. Nemrégiben kapott hírt arról, hogy a londoni BBC rádiótársaság januárban rögzíti szalagra az bennem ' iskola énekkarainak néhány, produkcióját. Amikor tanári módszereiről, elképzeléseiről faggatom, szerényen megjegyzi : — Talán nem is a kirakatba kerülő eredmény a fontos, hanem az ízlésvilág, a zenei tudatosság kialakítása, és az, hogy a gyermekekre zúduló sokféle zenei hatás közül mi a legértékesebbet adjuk. Hogy később ne érjék be a »bóvlival-«. Az ösvényen sündörgő kislányok azonnal a pad köré gyűlnek, amint lehetőségük van csevegni a zenéről. Egyikük közben Schubert Hársfáját kezdi dúdolni, másikuk lemezeiről — a Bánk bán, a Carmen, az Aida, a Varázsfuvola — beszél, telistele érzéssel. Szőke nyolcadikos bakfis szo- morkodik : — Jövőre szakközépbe megyek. De azért vissza-visszajá- rok majd az énekkarba. Egy leendő énektanárnő »tévéképes« nyilatkozatot ad a kórus tevékenységéről: — A próbákon lehetetlen elfáradni, főleg ha vidám darabokat énekelünk. Én a Ko- dály-kórusokat kedvelem a legjobban, a Hegyi éjszakákat és a Szent István királyt otthon mosogatás, takarítás közben is gyakorlom ... A kamarakórus büszkén áll a kamerák elé. A tavasz báját dicsőítő Marenzio-madrigál elején a tévéstáb egyik hölgytagja ökölvívói mozdulatokkal jelez, s az éneklő szájak egyi- ke-másika hangos nevetésre húzódik. Újra kell venni! A hangulatos kezdésre Zákányi tanár úr a háttérben mosolyogva int be — a bal kezében szorongatott zsemledarabbal. Ebédidő ide vagy ode, a dal a fontos. A szabadtéri színpad hátsó falán csinos kiállítás: a tanári tudatossággal irányított gyér-1 meki lelemény »termékei« — rajzlapon, térítőn, fában. A rajzszakkörök ízléses munkái közt világosan megkülönböztethetők a korcsoportok, a fantázia szülte, kedves állatfiguráktól a tudatos perspektívával formált lakóházig. Mindenen a természethez való közelség jele. E tapasztalatot Papp Gyuláné szakkörvezető is igazolja: — Nem az a legfőbb célunk, hogy a gyermekeket utánzásra oktassuk. A művé-1 szét lényege, hogy az embereket közelebb hozza a természethez, s ez különösen vonatkozik a városi gyerekekre. A KÉZIMUNKASZAKKÖR tagjai, Kondoraly Zsuzsanna tanárnő pártfogoltjai, a »rajzosokkal« együtt ülnek a mereven bámuló kamerák előtt. Az ő alkotásaik — karádi és bu- 1 zsáki hímzések, fafaragások — szintén remek kiegészítői lesznek a műsornak. Vizuális megnyilvánulásai ugyanannak, amit az énekkarok, a fúvósok, a somogyi népi játékokat elképesztő »ráérzéssel« előadó harmadikos-negyedikes apróságok a maguk eszközeivel kifejeznek: az Alkotó Gyermek gondolat- és érzésvilágának. Dr. Varga Károly műsorvezető nem titkolt elégedettséggel jár-kel a forgatás helyszínén. — Ez lesz sorozatunk tizenkilencedik adása, de mindez megunhatatlan. Semmi sem pótolhatja a gyerekek öntudatlan kedvességét és ügyességét. A műsorok visszhangja? Egy kisvárosból az adás után 2800 levelet kaptunk. Nem túlzás, ha azt mondom, az alkotó, önmaga kifejezésére törekvő gyermek társadalmi üggyé vált. Lengyel András Siótour segítségével végzik a munkát. A 32 épület közül a fogadóépületet és a kiskas- télyt már teljesen helyreállították. A Pálóczi Horváth Adám .nevével fémjelzett együttes építkezését 1985-re szeretnék befejezni, s azután bemutatnak itt egy eredeti mezőgazdasági települést a XIX. századból. A mezőgazdasági, borászati, vadászati, lótenyészeti kiállítások, lóversenypályák különös helyet teremtenek majd a Balaton táján, ide csalogatva a hazai a külföldi látogatókat. A műemlék épületek megmentésének nyitányakor elhatároztuk, hogy a történelmi-építészeti korok időrendjét követjük. E szellemben varázsoltuk újjá Teleki és Szenyér XIII. századi templomát. Középkori oszlopfők, freskók, kőfaragások idézik a kor szellemét csakúgy, mint a so- mogyszili, az igali és az an- docsi helyreállításnál. Somogy ékszere a törökkoppányi gótikus templom, s bontakozik már a lábodi és a csurgói templom felújításakor a román és a gót építészet rejtett kincstára is. A barokk emlékek közül Memyén, hátrányban, Nikién és Öreglakon régi szépségében találhatók már az egyház épületei, Tabon és Balaa tsz konyhája és étterme, az utóbbiban gyermeknevelő intézet működik. A niklai Berzsenyi-kúria helyreállítása is műemléki felügylettel készült, s megkezdték a munkát a batéi kastélyban is, ahol a megyei levéltár jelenkori részlege kap helyet. Még az idén sor kerül a kisasszondi volt Sárközy-kastély tatarozására; itt a tsz és a múzeum kapna otthont, Csokonai-em- lékszoba létesítésének szándékával. A műemléki albizottság külön tervtárat alapított, ahol megtalálhatók a fölmérés dokumentumai, a fényképek és egy ötszáz diapozitívból álló képanyag. Népi műemlékeinket is állami támogatással tartjuk fenn ott, ahol a jó szándék, a megértés és a tisztelet találkozik. Vörs, Zamárdi, So- mogyszentpál, Istvándi, An- docs és Torvaj faluképében csillogó értéket jelentenek a védett emlékek. Az országosan is elismert tevékenység anyagi fedezetének zömét a megyei tanács teremtette elő. de egyéb csatornákon is sikerült támogatást biztosítani. Ügy gondolom: a műemlék somogyi világában még lehet fokozni a lelkesedést. Szigetvári György a műemléki albizottság elnöke Több részes film Marxról Több részes filmet forgatnak szovjet—NDK koprodukcióban Marx Károly életéről és tevékenységéről. A film rendezője Lev Kulidzsanov, a Szovjet Filmművészek Szövetségének vezetője. A felvételeket a moszkvai Gorkij és az NDK- beli DEFA stúdióban készítik. Marx szerepét bolgár színész alakítja. »A tudományos szocializmus megalkotójáról készült film a stúdiónkban forgatott Híres emberek élete című sorozat egyik legfontosabb darabja lesz — közölte a rendező. A sorozat első hat részében Marx ifjúságával, a társadalmi—politikai, forradalmi tevékenységének kezdetével kapcsolatos tényekről és eseményekről számolunk be.« Somogyi Néplap