Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-16 / 244. szám

Hogyan élnek a tanács nélkül?

—- Semmit nem tevékenykedünk! — Ez volt az első mondata a kérdésre Kiss István nyugdíjas kisiparosnak, a Hazafias Népfront öreglaki bizottsága elnökének. Igaz, amikor lakásából az utcáig kísért, már bizakodóbb hangot ütött meg, valahogy így:

— Hiszen a tsz-szervezés is nehezen ment, most mégsem kívánja senki vissza a régi formát. Majd meglátjuk...

Dacos ember, azt mondták, és igencsak kiállt a közös tanács ellen. Higgadtan sorolja az érveit:

— Nézze : mi. eljutottunk egy szintié, valamivel magasabbra, mint a hasonló nagyságú községek. Sokat tettünk, amíg ilyen környezetet teremtettünk magunknak. Igen, elsősorban a tanács. Mert ott szavaztuk meg a javasolt kétszáz helyett a háromszáz forintos községfejlesztési alapot. Tudtuk, magunknak teszünk jót. Meg is lehet nézni a községünket. Van járdánk, vizünk, ostornyeles világításunk, klúbkönyvtárunk, és mi rendben tartottuk a baráti-hegyi utakat is .De most azt mondják a népek: minek erőlködjünk? Mert támogatásra inkább a többi társközség szorul. Akokat is föl kell hozni egy bizonyos szintre, legföljebb majd csak jó öt év múlva léphet öreglak előbbre.

Horváth Endre, az általános iskola igazgatója óvatosan fogalmaz.

— Nekünk nincs semmi bajunk. Előzékenységet és segítőkészséget tapasztaltunk az új tanács részéről. Hogy az intézmény fejlesztésében hogyan kapunk segítséget Lengyeltótiból? Majd meglátjuk. Én mindeneseire elmondtam az aggályaimat az ezt a témát tárgyaló pártvezetőségi ülésen

— meg is kaptam érte az elmarasztalást, hogy tanult ember létemre nem értem meg az idők szavát —, hogy a politikai életben, meg a lakosság hatósági ügyeinek intéaéspbea törés következik be.

példát mondjak: májjs elsején már a székhelyköz- ség’ben kellett felvonulni a lakosság képviseletében, augusztus 20-ra meg Marcaliba utazott nagygyűlésre a küldöttségünk. De a lakosság túlnyomó többsége nem vesz részt ilyen jellegű politikai rendezvényen.

Kardos József, a közös tanács egyik elnökhelyettese, egyben a területi pártalap- szervezet titkára, hosszan keresgéli a megfelelő kifejezést. Végül kiböki:

— Hiányzik a tanács. Mert mióta a politikai vezetés kivonult, bizony visszahúzódtak az emberek.

— Mért? A tanács testületé, szakigazgatási szervei képviselték a politikai hatalmat a községben? És a pártszervezet? A KISZ? A hazafias népfrontbizottság? Nagy a tanácstagi csoport, mely a korábbi létszámban7 képviseli a községet Tótiban?

Visszakérdez:

— ön járja a megyét, ismeri a falusi szervezetek, mozgalmak életét. Mondja meg tiszta szívéből: nem a tanács képes elsősorban társadalmi munkát, falugyűlést szervezni, meg közünnepet rendezni? Jó, tudom, hogy a párt a politikai vezetőerő a községben is, de a végrehajtásban igen nagy szerepe volt a tanácsnak. Az apparátusnak meg a tagoknak, a testületnek is.

Skoff István kirendeltségvezetőt a hajdani tanácsház ►►vb-titkár« feliratú ajtaja mögött találom meg. ö töltötte be ezt a tisztséget az egyesülésig. Most négy íróasztala van. és mindig ahhoz ül, amelyikhez az ügy tartozik.

— Járlatlevél, adófizetés, hatósági igazolás . .. Akad mindig valami — mondja némi nosztalgiával. A kérdésre fegyelmezetten válaszol :

— Nincs különösebb probléma. Az emberek tudomásul vették, eszerint megy az élet,

Mégis milyen hátránynyal járt a »-házasság« — az első félév tapasztalatai alapján — a lakosság részére?

— Sokat kell bejárni Lengyeltótiba. Ott intézik a kies bejelentkezést, és ez — figyelemmel az állami gazdaság

I dolgozóinak nagyarányú ván- ! dorlására — a lakosság te- [ kintélyes hányadát érinti. Az- I után itt vannak a szociális meg gyámügyek, melyeket ugyancsak bent intéznek. És mindehhez kedvezőtlen a buszközlekedés. A szervezés időszakában fölvetették a tanácsban ezt is.

Benczes István, a nagyközségi közös tanács elnöke jól ismeri ezeket a nehézségeket, de azért érthető figyelemmel hallgatja, hogyan vélekednek az első félévről az öreglaki vezetők. Azután válaszol a csokorba gyűjtött véleményekre.

— A legnagyobb gondot az okozta, hogy sem magam, sem az apparátus tagjai nem tudtunk olyan gyakran a társközségekben tartózkodni, mint amennyit szerettünk és amennyit kellett volna. Magam ugyan részt vettem az öreglaki tanácstagi csoport ülésén, örömmel adtam beszámolót a helyi pártalapszerve- zetnek, esetenként egyes szak- igazgatási szakelőadók is eljutnak a helyszínre, mindez azonban kevés. Semmiképpen sem pótolja a korábbi rendszeres tanácsi — elsősorban igazgatási és testületi munkát. Nem mentség, legföljebb magyarázat, hogy temérdek új és a korábbinál nagyobb feladattal kell megbirkóznunk itt az irodákban, azonkívül a felettes hatóságokkal, partnerszervezetekkel tartott kapcsolat is sokkal több időt vesz el. Tervünk — és ez is elsősorban a közlekedés javulásától függ —, hogy kéthetenként egész napos fogadást, illetve helyszíni ügyintézést tart a szakapparátus, magam pedig ugyancsak megpróbálom betartani a fogadóórákat. Sajnos, egyelőre alig rendelkezem az időmmel. Mindenesetre nem szeretném, ha öreglak elismerten szorgalmas és környezetére sokat adó lakossága ezután kevésbé törődne lakóhelyével; és elsikkadnának azok az energiák, melyek eddig a szép eredményt kimunkálták.

Kár lenne szemet hunyni az egyesülés kedvezőtlen tapasztalatai fölött. Csak az új körülmények őszinte számbavétele, a kialakult hangulat reális megítélése lehet ugyanis a feltétele annak, hogy mennél rövidebb ideig tartson a sokkos állapot. Az is igaz viszont, hogy elsősorban a helyi vezetőségnek kzll mielőbb úrrá lennie a borúlátáson, és megtalálnia az új helyzetnek megfelelő mozgalmi, szervezési, kapcsolattartási formákat.

Mindenekelőtt a ta_

nácstagi csoport és a hazafias népfrontbizottság munkáját kell felélénkíteni, tevékenységüket rendszeressé és tartalmassá tenni. Mert igaz — és ebben sem szabad illúziókat kelteni —; elsősorban a többi társközségben kell az alapellátás feltételeit megteremteni, de az öreglakiak sem maradhatnák el saját lehetőségeiktől! Az igényesség változatlanul sajátja a lakosságnak, és kielégítéséért nem lesznek restek ezután sem munkálkodni. A megszervezésben az irányításban azonban a vezető szerveknek nem csökkent, ellenkezőleg: nőtt a felelősségük. Mint ahogy a nagyközségi közös tanácsnak is szinte erején felül kell rendszeresebben kapcsolatot teremtenie a társközséggel. Egyetlen vezető sem tévesztheti szem elől : semmilyen szervezeti változás nem okozhat törést vagy visszaesést egy-egy település politikai életében. És ez különösen vonatkozik egy kétezer lakosú községre.

Paál László

A nagyobb politikai és szakmai tudás hetének is nevezhetnénk a mostanit. Aki figyelemmel kísérte az eseményeket, bizonyára észrevette, mennyi kapcsolódott e két területhez. Megkezdődtek például a műszaki könyvnapok, azután a pályaválasztási hetek. Az utóbbi nagy segítséget ad azoknak a családoknak, amelyekben a gyermekkel együtt választás előtt állnak. A kiállítás, az előadások csak az útmutatást vállalják, ehhez járulnak majd az osztályfőnöki beszélgetések, az üzemlátogatások. Csak így. közösen lehet közelebb jutni ahhoz az elképzeléshez, hogy a gyermekek képességei, elképzelései összhangban legyenek a társadalom igényeivel és lehetőségeivel.

A kitekintés mindig jobban megmutatja a saját eredményeinket. s természetesen a teendőinket is. Több olyan fórum volt a megyén kívül, amelyen somogyiak is részt vettek. Ilyen például az idegenforgalmi újságírók buda- nesti kongresszusa. Ezen most az ifjúsági turizmus témáját vitatiák meg. Az egyik francia küldött azt hangsúlyozta,

hogy a turizmus a békét és a népek egymás közötti barátságát szolgálja. Ezt a Balaton somogyi partján már hosszú évek óta lemérhettük, mind a szakszervezeti üdülőkben, mind az Express földvári táborában. A most megkezdett nagy fejlesztés különösen hozzájárul, hogy még több nyugati fiatal ismerhesse meg hazánk tájait, népünk, ifjúságunk életét. Tíz évvel ezelőtt egyébként megyénk. Siófok volt az Idegenforgalmi újságírók kongresszusának színhelye.

A szomszéd megye székhelye, Szekszárd adott otthont a tegnap befejeződött kétnapos országos mezőgazdasági vándorgyűlésnek. Somogy mint mezőgazdasági megye. úgy képviseltette magát, hogy minél többet hasznosithasson a tanácskozásból. Nem kisebb jelentőségű témát vitattak meg a szakemberek, mint azt, hogyan lehet közkinccsé tenni a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdőgazdaság műszaki és tudományos eredményeit.

Még három hét választ el bennünket az októberi forradalom 60. évfordulójától. Egyre több rendezvény középpontjában áll a Szovjetunió életének megismertetése. Kiemelkedik a Betűk szárnyán a Szovjetunió körül elnevezésű vetélkedősorozat. A somogyi MSZBT-tagcsoportok nagy lelkesedéssel vettek részt tavaly óta a szellemi vetélkedőn. Ezt az érdeklődést mutatta a megyei döntő is. Az iskolások jubileumi gyermek- rajz-ki állításán kívül a magyar és a nemzetközi békemozgalom eredményeit, bemutató »búszmúzeum« útja 'érdemel említést.

Befejeződött a somogyi propagandisták fölkészítése az e héten kezdődő politikai oktatási évre. Az elméleti és a gyakorlati ismeretek nagyban hozzáiárui hatnak ahhoz, hogy a propaganda: a megye minden részében még közvetlenebbül kapcsolódjon a párt politikai gyakorlatához, s tudományosan megalapozott választ adjon a ma kérdéseire. Ebben a tevékenységben a siker záloga a propagandista jó meggyőző munkája. A muníciót ehhez megkapták a

Göcseji munkásőrök

Gyakorlat a csácsi völgyben

Piros rakéta röppen a magasba. Közben az őrszem telefonon is jelzi, hogy a völgyet körülölelő, fákkal, bokrokkal sűrűn benőtt hegyoldalból »-gyanús« személyek lopakodnak az objektum irányába. A védelmet ellátó munkásőrök tüzelőállásba helyezkednek, egy részük pedig két oldalról bekerítésre indul.

Feldörögnek a fegyverek, rövidesen hangzik a felszólítás: »Adják meg magukat, fegyvereket eldobni !« A támadók — látva reménytelen helyzetüket — engedelmesen állnak fel. fegyvereik már a földön hevernek. Zöld rakéta jelzi: a diverziót megakadályozták.

E percben a völgy másik sarkából kisebb csoport erős tüzeléssel rohamozza meg az objektumot. A támadás nem éri váratlanul az őrséget: tűz- párbai alakul ki, megismétlődik az előbbi bekerítési manőver, s az újabb támadók is hasonló sorsa jutnak, mint társaik.

Vége a csács-bokodi völgyben a harcgvakorlatnak. ahol a Zala megvei munkásőrök nqfnr=-7.erűen vizsgáztak . . .

— A Göcsejben tevékenykedő munkásőröknek is azonos a feladatuk, mint az országban másutt szolgálóknak : becsülettel védeni a néphatalmat és példát mutatni a termelésben — hangoztatta Tóth Lajos, a megyei pártbizottság titkára azon a kétnapos sajtótájékoztatón és bemutatón, melyen a részvevők megismerhették Zala munkásőreinek tevékenységét. A megyei pártbizottság titkára hozzátette: »Azt tapasztaljuk,

hogy munkásőreink becsülettel meg is felelnek ennek a feladatnak.«

Erről beszélt Tóth Gyula megyei parancsnok is, aki ismertette a testület munkáját, a kiképzési eredményeket, a munkásőröknek a termelésben való helytállását; kiemelkedő sikerekkel készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára, eredményesen vesznek részt a csepeli munkások felhívása nyomén kibontakozott versenyben.

Pacsa, Haladás Termelőszövetkezet.

Az előképzés sikeres befejezése után ez év januárjá-' ban tették le az esküt, s kezdték meg szolgálatukat a szövetkezetben dolgozó munkásőrök: állattenyésztők, traktorosok, gépkocsivezetők, valamennyien kommunisták,

KTSZ-isták. Amikor Tóth Antal, a pártbizottság titkára és Nagy Miklós elnök a szövetkezet munkájáról, az eredményekről meg a tervekről szól, elismeréssel beszél a munkásőrökről is:

balatonszemesi tanfolyamon, illetve a szakszervezeti propagandisták múlt heti fonyódi továbbképzésén.

A héten a megyei KISZ- bizottság az Ifjú Gárda feladatait is megtárgyalta. Figyelmet érdemel az az elképzelés, hogy a gárdisták gyakrabban vesznek részt túrákon. sportrendezvényeken. Célul tűzték például. hogy minden fiatal részt vesz az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalomban. A szabad idő hasznos eltöltését szolgálja a tervezett gárdistaklubok megnyitása. Latiunkban sokat írtunk az Ifjú Gárda szemléiről. s e rendezvényeken sok a részvevő is. Ezután még színesebbek lesznek e találkozók. s jobban felhasználják őket a tapasztalatok kicserélésére. Az »Egviitt a gárdában« akc'ó iegvében rendszeresen tnlá'koznnk a» ú+törő- gándisták is az Tfjú Gárda somogyi tagjaival.

Éneklő fiatalok járták az jjtcákat a hé'en. »Leszere- lők« — mondták az. emberek megértőén. Most már úira megkezdik a munkát, s nagyon fontos, hogy tapasztalataikat az Ifjú Gárdában. a KISZ-ben is felhasználják. A katonaviselt fiúk beilleszkedése a munkahely és az egyén közös érdeke.

Lajos Géza

— A közös és a társadalmi munkában is példát mutatnak. Jó az almatermésünk, kétszáz vagonnal exportálunk. S . hogy eddig 130 vagonnal sikerült útnak indítani, az az ö kezdeményezésüknek az eredménye: vasárnaponként kommunista műszakot tartanak, szedik az almát, s példájukat követik mások is, főként a szocialista brigádok. Más területen is helytállnak, segítenek a vagyonvédelemben. a közbiztonság megszilárdításában. Éppen a napokban fogtak el egy körözött bűnözőt.

Gellénháza, az olajipar központja.

Az olajiparban dolgozók adják Zala megye munkásságának többségét, s ők képezték és képezik mindenkor a munkásőrség utánpótlását. Olyan emberek, mint például a nagykanizsai Borbély Ferenc esztergályos, aki alapító munkásőr, alapszervezeti titkár, megyei párt-vb-tag, sza- kaszparancsnok-helyettes és közben az esti egyetem szakosítóián tanul.

■— Önálló olajipari munkás- őregységünk húsz évvel ezelőtt alakult meg, s a napokban vette föl a tizenegy évvel ezelőtt elhunyt Matécz

Napról napra nehezebb körülmények között kell végezniük a mezőgazdaságban dolgozóknak nagy őszi feladataikat. Október közepe van, igen sok munka van még vissza.

Vannak gazdaságok, amelyekben — ha fellapozzák az előkészületek idején összeállított kapánytervet — nyugodt szívvel elmondhatják: eddig rendjén megy minden. De nem ritka az sem, ahol megkéstek, elcsúsztak, mást mutat a határ és ismét mást a terv.

Nem a terv a fontos — mondhatná bárki —, hanem az, hogy a legkedvezőbb időben, a lehető legjobb minőségben kerüljenek földbe az őszi kalászosok magvai, veszteségmentesen, biztonsággal jusson a tá- rolóhelyekre vagy a feldolgozóba a termés. Igaz is meg nem is ez a megállapítás. A cél elérésében nagy fontossága van a jó kampánytervnek, rossz úton jár tehát, aki igy kezdi: nem a terv a fontos ...

A minap Babócsán hallottam azt a véleményt, hogy a kampányterv készítésének módja, minősége már jórészt meghatározza az őszi munkák kimenetelét. Nem túlzó ez a megállapítás, és nem becsüli túl egy írásos program jelentőségét. A kampányterv elkészítésének megvannak az általános szabályai, mi mindent szükséges figyelembe venni ahhoz, hogy valóban az őszi munkák

Ferenc, megyénk nagy forradalmárának nevét. Száz szocialista brigádunkban mindenütt megtalálhatók munkásőreink, tizennégynek munkásőr a vezetője. Sebest László munkásőr Bázakerettyén dolgozik brigádjával: elnyerték a vállalat kiváló brigádja kitüntetést. Valamennyien csatlakoztak a csepeli felhíváshoz, s terven felül 10 ezer tonna olaj kitermelését vállalták, meg azt, hogy tíz százalékkal csökkentik a költségeket — mondja Salamon Béla, a párt- bizottság titkára.

Jártunk a megyei parancsnokságon levő emlékszobában. »Örökösei vagyunk« címmel mutatja be az emlékszoba a magyar munkásmozgalom dicső "múltját, a munkásőrség létrejöttét, mindennapi életét, tevékenységét. Azt, hogy folytatóik az 1919-es hagyományoknak. s hűek névadóik, köztük dr. Hamburger Jenő — Zala szülötte — s az alapítók példájához.

A néphatalóm védelmében!

Ez ösztönözte húsz évvel ezelőtt az alapítókat, s ez ösztönzi ma is a zalai munkásőröket a szolgálatban és a termelésben való helytállásra.

vezérfonala lehessen. Babócsán annak idején elővették a múlt őszi tervet, összevetették a tényekkel. így világossá vált, hogy mely munkaszakaszokban terveztek rosszul, mire kell több eszközt, erőt fordítani, hol volt túlzott a »biztonsági rátartás«. A tanulságok alapján intézkedtek. Még akkor, idejében.

Tartalékokkal és biztonsággal láttak neki az őszi feladatoknak. A biztonságot a különösen gondos felkészülés adta, tartaléknak tekintették azokat a szervezeti elgondolásokat és eszközöket, melyekkel akkor élnek, ha rendkívüli időjárás következik, ha különösen »szorult« helyzet alakul ki.

Bizonyos, hogy ilyen felkészüléssel könnyebben le lehet győzni a nehézségeket. A példát azért idéztük, mert sajnos sokfelé a tervezettől eltérő a helyzet. Kevesebb területen van földben a búza magja, nincs annyi kukorica a magtárban, mint kellene.

A terv felülvizsgálata, módosítása, további intézkedések megtétele alapvető és lényeges módszer ahhoz, hogy ezek a néhány helyen tapasztalható késések megszűnjenek, hogy jó minőségben, október végéig földbe kerüljön a jövő évi kenyér magja, a raktárakba az idei termés.

V. M.

Szalai László

Kampányterv és biztonság