Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-10 / 213. szám
PARKETTAHEGYEK Rendelik, de nem viszik A parketta naponta téma a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csurgói üzemében. Meggyesi Ferenc, a termelési csoport vezetője így fogad: — Jobban örültem volna, ha parkettáért jön, főleg ha nem száz, hanem legalább 20—30 ezer négyzetmétert vásárolna. Az üzemben naponta ezer négyzetméter hornyos parkettát gyártanak, és hetenként körülbelül ennyit adnak el. A hét hat napjából tehát öt napig raktárra termelnek. A raktár azonban kevés, a parketta pedig »kényes« áru: száraz levegőjű, szellős helyiségben tartható csak. Az itt gyártott áruval tele van már a raktár, felépítettek egy színt, s azt is telerakták, és parketta került a garázsba. Most különböző színeket, üres pajtákat keresnek, hogy tárolni tudják. A csurgói üzem terve 220 ezer négyzetméter volt. Ezt 180 ezerrel csökkentették: a parketta mégis sok. Drága vagy olcsó ? ' A kereslet csökkenése nem érte meglepetésként az üzemet. A múlt év vége felé már látni lehetett, hogy csökken a parkettapiac. Megrendelések azonban érkeztek. A Dél-dunántúli Tüzép Vállalat a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság egyik legnagyobb megrendelője. A szerződésben lekötött áruból az év első háromnegyedében azonban csak 23 ezer négyzetmétert vitt el Csurgóról. A negyedik negyedévben pedig mindig kevesebbet kért: ez érthető is, hiszen ilyenkor már csökken a kereslet a padlóburkoló iránt. Azt mondja a termelési csoportvezető, hogy bejárták az Alföldet, de alig volt eredménye. Legföljebb egy-két vagonnal tudtak »elrázni«. Mi az oka a kereslet hirtelen csökkenésének? Okként említik, hogy sok a parketta. (A hagyományos mellett betört a piacra a panelparketta is!) Az elmúlt években több tsz és ktsz is megkezdte a gyártását. Az igények viszont nem növekedtek, mert a lakásokban tért hódít a padlószőnyeg. Pásztor Lászlónak,, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kereskedelmi osztályvezetőjének véleménye szerint ma már csak minden negyedik új lakásba kerül parketta. A többit padlószőnyeg borítja, vagy egyszerűen műanyag szőnyeget terítenek rá. — A parketta iránti kereslet csökkenését jól mutatja — mondta az osztályvezető — az Építőipari Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalat megrendelése: jövőre fele annyi hagyományos parkettát kér, mint az idén. — Drága a parketta? — Látszólag drágább, valójában nem az. Ha valaki parkettával rakatja le a lakását — a minőségtől és a fajtától függően — 40—50 forinttal kerülne többe négyzetmétere, mintha padlószőnyeget vásárol. A padlószőnyeg viszont — szakemberek véleménye szerint — körülbelül nyolc évig bírja. A mi parkettánk — a fafajtától és a lakástól függően — 30—60 évig szolgálja a vevőt. Az élettartama tehát legkevesebb négyszerese a padlószőnyegének. így számolva olcsóbb. A parkettavásárlók sorában első helyen említik a kislakásépítőket. ök a Tüzép-tele- peken szerzik be. A Tüzép viszont nem veszi át az üzemtől a megrendelt árut, hiszen a raktáraiban van bőven parkettá. Igaz, egy része nem magyar, hanem import. Gyártani kell Szakemberek mondják: a parketta iránt mindig is változó volt a kereslet. 1975-ben például szinte könyörögtek a vevők a csurgói üzemben ai parkettáért, egy évvel később kiegyenlítődött a kereslet és a kínálat. Az idén viszont gondot okoz az értékesítés. A Csurgón gyártott parketta körülbelül hatezer kétszobás lakáshoz lenne elég. Egy bizonyos határig csökkenteni lehet a termelést, de leállítani nem. Az alapanyag ugyanis mellék- termékként keletkezik. Ennek egy részét most átmenetileg más cikkek gyártására használják fel. A termékválasztékot viszont alapvetően befolyásolja két tényező. Az egyik az. hogy az üzemben levő gépeken nem sok a variációs lehetőség, a másik pedig az, hogy a munkások ehhez értenek. Mást gyártani, jelentős keresetcsökkenés nélkül, hosz- szú ideig nem tudnak. Ezzel legalább azonos súlvú gond az is, hogy a parkettafrízt (alapanyagot) nem lehet korlátlan ideig tárolni. — Próbálkoztunk már az exporttal is — mondja a termelési csoportvezető —, sajnos, nem megy. Az első és másodosztályú tölgyparkettából valamennyit még csak ki lehetne vinni, de más fajtákból és alacsonyabb osztályba sorolt termékből semmit. így adódott, hogy nemcsak a parkettánk sok, hanem a fríz is. Az üzem optimális készlete 2600 négyzetméter. Nekünk pedig már 3600 négyzetméter van, nagy része akác és cser. Legutóbb a pécsi Univerzum Szakszövetkezet révén sikerült a jugoszláv—magyar kishatár- mentí forgalomban 700 négyzetméter ládaelemet eladni. Azonban ez sem segft. Gondoltunk arra is, hogy itt, Csurgón megkezdjük az árusítást: a Tüzép eddig ugyanis azt kérte, hogy mi ne adjunk el kis tételben. Sajnos, valamit kell tenni. Fejtő-rakodó gépek sorozatban Az Országos Bányagépgyártó Vállalat budapesti törzsgyárában készítik a bányászat egyik célgépét, a lejtő-rakodót. Az F6 IIK típusú munkagépből már a második ötdarabos szériát készítik, és a tervek szerint még az idén öt lejtő-rakodó gép készül majd el. ____ Cserép kályhás a konvektorok világában Nincsenek kis ügyek EGYIK PäRTTITKAR ismerősöm mondta a több órás beszélgetés végén, mintegy summázva az alapszervezet tevékenységéről ismertetetteket: az üzem párton kívüli dolgozói olyan nagy érdeklődéssel kisérik a taggyűlések határozatait, hogy nemegyszer a csarnokban is megállítják, érdeklődnek a terveikről, az elképzeléseikről. Ha olyat elintéznek, mint a szervezés megjavítása, a jobb anyagellátás, rögtön híre fut közbelépésüknek. így azután azt az elvet vallják, hogy minden kis ügy fontos valakinek vagy valakiknek, nem lehet figyelmen kívül hagyni. A pártcsoportok révén minden kommunistát arra ösztönöznek, hogy jelezzék a belső és természetesen a gyárkapun kívüli gondokat is. Ez a magatartás egyre általánosabb. A pártmunka módszereinek fejlődését mutatja, hogy tágul az alapszervezetek hatóköre. Ez azért fontos, mert a tömegekkel való kapcsolatot is erősíti, tekintélyt szerez és bizalmat ébreszt mindenkiben, aki azt látja, hogy az alapszervezet kész minden gond orvoslására. A somogyszili taggyűlésen szóba került például, hogy nem lehet előre csomagolt tőkehúst kapni. Ez természetesen nemcsak a kommunistáknak, hanem a község minden lakosának gondot okozott. Az igali áfész a jelzés nyomán rögtön intézkedett, újra ott voltak a húscsomagok a pulton. S a somogysziliek jó érzéssel mondogatták: ezt gyorsan elintézte a szövetkezet a kommunisták kérésére. A bogiári borkombinát pártvezetősége egy rossz intézkedést változtatott meg a mun- i kások sürgetésére. A vásárlási ’ jegyeket csak az állami gazdaság központjában kaphatták meg, s ez bizony sok utánajárást kívánt. Amikor elintézték, hogy újra a borkombinátban szerezhessék be, a hangulaton érződött az elismerés. Olyan is előfordul, hogy panaszok tömege kerül felszínre egy jó rendezvény révén. A karádi pártbizottság sikeres fórumot tartott, s ezen a gazdasági, a kereskedelmi, a köz- művelődési és oktatási kérdések sokaságára vártak választ, nem szólva a községfejlesztés gondjairól. Volt, amit azonnal elintéztek, másók határidejét későbbre halasztották. A rendezvény tekintélyét elsősorban az adja a községbeliek és a bejárók előtt, hogy a pártbizottság azóta is figyelemmel kíséri a későbbre ígért intézkedéseket, nehogy megfeledkezzenek róla az illetékesek. A közélet iránti érdeklődést, a társadalomért végzett munka vállalását is elősegítik ezek az akciók, hiszen jó példát adnak a pártszervezetek a környezetüknek. A donneri pártszervezet rendszeresen síkra száll azért, hogy a megye- székhely e gyorsan fejlődő részén a mai igényeknek megfelelő könyvtár nyíljon, a mostani helyiség ugyanis nagyon kicsi. A kommunistáknak nagyon jó a kapcsolatuk a városrész üzemeivel és intézményeivel, s még abban is segítettek, hogy együttműködés alakuljon ki a könyvtár és a Kefe- és Műanyagipari Vállalat között. Ez az erők egyesítését és a heTyiséggond átmeneti megoldását is szolgálja. A politikai munka fontos részének tartják a nagyatádi körzeti alapszervezetek is, hogy felkarolják a párton kívüli idős embereket a városban. A most megnyílt szép, új klubjukban programot és összejöveteli alkalmat kínálnak nekik. MINDEN ÜGY FONTOS — s ez kiváltképpen az emberek közötti hatással mérhető. Ezért érdemes állandóan tágítani a kört, még messzebbre irányítani a figyelmet. Lajos Géza Kiútkeresés Mindez azonban nem lehet megoldás. Azt, hogy mennyi a reális igény, nehéz megmondani. A forgalmazók — az idei, kedvezőtlen tapasztalatok alapján — jövőre kevesebbet rendelnek. Az Építőipari Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalat majdnem a felét az ideinek és a Tüzép is mérsékelni kívánja a megrendelést. — Ebből következik — mondja a kereskedelmi osztályvezető —, hogy még jobban vissza kell állni a termeléssel. Növelni kell viszont a gyalult parketta exportját, és — bár tárgyalunk a vevőikkel — ma még csak azt tudom mondani, hogy bízzunk abban: jövőre jobban megy, Dr. Kercza Imre Cserépkályhás és samott- kőműves a szakmája. A műhelyben türelemre int: a gipszformákat sürgősen le kell venni a mintáról, mert beforrósodtak. Majdani virágcserepek gipszöntvényeit emeli le a nagy, gyűszűfor- májú alapról. A fal mellett torony áll már belőlük. Kuruczi László a Kaposvári Fazekas Háziipari Szövetkezet dolgozója. Baján tanulta a szakmát, de Kaposváron jobb megélhetést remélve 1963-ban ide költözött. Még a feleségét is elcsalta a fonodából, legyen ő is agyagos. Lemossa kezéről, karjáról a gipszet, s a fehér falú műhely sarkában a szerszámosládára telepszik. — Beszélgethetünk. A kályhásrészleg vezetője voltam, kijártam a helyszínekre a munkát fölvenni, tanulók voltak a kezem alatt, de ami a legszebb volt: mintáztam, formáztam, kiégettem a cserépkályhák csempéit, azután fölépítettem belőlük a kályhát. Mindezt múlt időben mondja. Betörtek a gázkonvektorok, terjed a központi fűtés. A szövetkezet föladta a küzdelmet, de a kályhásait nem eresztette szélnek. Az udvar félreeső zugában szépen fölrakott zöld csempék. Kézbe vesz közülük egyet: — Ez a hullámos — törli az ingébe. — De csináltunk lóhere mintásat, tökmagosat, tulipánosat... Gondolatai mindig vissza-visszaka- landoznak a kályhás múltra, bár így folytatja. — Megtaláltam a helyemet, mint ahogy a többiek is. Sőt az egyik tanulómból a legnagyobb részleg vezetője, a felügyelő bizottságunk elnöke lett. Szóval nem maradtunk kenyér és jövő nélkül. Kuruczi Lászlót először a raktárvezetéssel bízták meg. Ki nem állhatta; hiányzott neki a fizikai munka. A tmk állományába került, s ma is oda tartozik. Ha kellett, a szövetkezet átépítésekor falat húzott, meszelt, cipekedett, vasmunkát végzett. Mindenesként emlegetik. — Jöjjön, mutatok valamit magának — derül föl az arca, s a forró égetőkemencékhez megyünk. — Gorombáé ru-ke- mencék ezek. 225 ezer forintba került volna, ha megrendeljük. Mi 60 ezerből megcsináltuk. A szövetkezetnek van még két fatüzeléses égetőkemen- céje — mindkettőt Kuruczi építette, mint ahogy a többi nyolc, már új rendszerű, elektromos kemencét is. A kilencediket a napokban fejezte be. Ez jóval kisebb, 500 literes, a tanműhelyben áll. A mester szinte simogatja tekintetével a monstrumokat. Valamennyi karbantartásáért, üzemképes állapotáért ő felel. — Amikor a kályhásrészleget megszüntették, nem fordult meg a fejében, hogy önállósítja magát? — Nehezen szakadtam volna el a közösségtől. Hasznomat veszik, mert csupán festeni, korongozni nem tudok. Ahhoz nehéz a kezem. Az is marasztalt, hogy ha mondok valami újat, arra odafigyelnek. A szövetkezet vezetőségébe is beválasztottak. A lakása tele van kerámiával. Legféltettebb kincsei a 32 darabos kályhacsempe- gyűjtemény darabjai. Saját termékeik közül is ott van a legszebb tizenkettő, emléknek. — Azon töröm a fejem — mondja —, hogy ha már a modern, emeletes blokkházban nem építhetek cserép- kályhát, a konvektort beburkolom keráníiával. A dohányzóasztal, a folyóirattartó roskadozik a kerámiával foglalkozó szaklapoktól; ez a harmincnyolc éves munkás mindennapjainak nélkülözhetetlen szellemi tápláléka. A hazai kerámiaüzemeket, szövetkezeteket —egy kivételével — már végigtanulmányozta. Amikor erről beszélgetünk, látom, egy kissé haragszik saját magára. — Időegyeztetés miatt nem tudtam bejutni a pécsi Zsol- nay-gyárba. Ezt akarom sürgősen pótolni, azután szeretnék eljutni Csehszlovákiába: körülnézni, mit csinálnak ők az agyagból. Kuruczi László nem boldogtalan ember, bár csóvál- gatja a fejét, amikor szóba kerül, hogy a nagyobbik fia, aki pályaválasztás előtt áll, »felkapott, lázas szakmáról«, az autószerelésről álmodozik. És ő miről álmodozik? Arról, hogv kuriózumként évente tiz-tizenöt habán cserépkályhát megépíthetnek a szöveti izeiben. Gombos Jolán Százötven hektár meg a kis parcellák A városellátás színe és fonákja Hogyan veszi ki a részét Nagyatád lakosságának ellátásából a háromfai Május 1. Termelőszövetkezet? A té- esz városellátó tevékenységét értékelte — Hantosi István téeszelnök beszámolója alapján — legutóbbi ülésén a Nagyatádi Városi Tanács. Nagyatádnak jóval kisebbek a zöldségellátási gondjai, mint általában a többi városnak — írtuk nem sokkal utána. hogy megyénknek ez a települése városi rangra lépett. A megállapítást alátámasztotta, hogy Nagyatádon sokan élnek olyan, nem mezőgazdasági dolgozók, akiknek helyben, a lakóházuk körül vagy a környéken kertjük van, ahonnan nemcsak saját szükségletre, hanem gyakran értékesítésre is futja a különféle termel vényekből. Ebből következik, hogy a helyi fogyasztási szövetkezet, a megyei Zöldért ki tudja elégíteni az igényeket. Akkor is szóltunk róla, saz említett tanácsülési beszámolóban ugyancsak szerepelt: milyen fontos szerepet tölt be a felsoroltak mellett is a Május 1. Te melőszövetkezet. Nem adhat mindenből elegendőt, mert zöldség termelési »skáláját« főképp a tagság meglehetősen magas átlag- életkora — az ötven érv körüliek vannak túlsúlyban — határozza meg, s lényegében ez szab határt a zöldségtermelő terület nagyságának is. A növénytermesztésen belül a búza, a kukorica, az olajos és takarmánynövények mellett találjuk a zöldségféléket, a többinél kisebb területtel, 150 hektárral. Amellett, hogy nő az àtlagœ életkor, szerephez jut egy másik, nem kevésbé fontos tényező is: mindkevesebb a számításba vehető munkaerő. Márpedig köztudomású, hogy a legnagyobb kézierőigényük a kertészeti növényeknek van. Ahoi gépesíthetnek, ott kevesebb a gondjuk. Terven felüli bevételt hozott a zöldborsó, és kilátás van rá, hogy a szántóföldön termelt paprika is jó eredménnyel hálálja meg a költségeket, a törődést. A termés több csatornán jut el a fogyasztóhoz, közvetve és közvetlenül jelentkezik a város- ellátásban. Kap belőle — szükség szerint — a kiskereskedelem, és amikor elérkezik az eltevések időszaka, nagy mennyiségű paprika ju.t a piacra (erre a célra négy- hektárnyi paprikát tartanak fenn a városnak). A primőröknél érdekes tapasztalatokat summázott a termelőszövetkezet elnöke : Nagyatád felvevőképessége úgyszólván jelentéktelen, éppen ezért tavaly és az idén is az ilyen árunak majdnem 95 százalékát kivitték a városból a felvásárló szervek. Említettük, hogy 150 hektáron termel zöldségféléket a Május 1. Tsz. Ekkora területen természetesen nem lehet olyan választékos és mennyiségben is gazdag »konyhakertet berendezni«, hogy az egy fejlődő város igényeit teljes egészében kielégítse. A Május 1. Tsz-nek nem is lehet ez a legfőbb termelési feladata, csupán az, hogy adottságaihoz képest, minden lehetőséget kihasználva segítsen ebben a munkában. Ezért is született a tanácsülés vitája alapján — és a termelés-ellátási bizottság véleményére támaszkodva — olyan döntés, bogy a téesz és az áfász közösen határozza meg a városellátással kapcsolatos tennivalókat, állapodjanak meg abban, ki mit vállal a feladatokból. A bizottság segíti a két szövetkezet közötti együttműködést ezen a téren, ösz- szehangolja a munkát. így talán annak a területnek is akad használója majd, melyet a téesz már korábban felajánlott, s most ismét felkínált: a két Rinya-ág közötti részt felparcelláznák, és azoknak a rendelkezésére bocsátanak, akik szívesen kertészkednek. H. F.
