Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-25 / 226. szám

Jutalom a győztesnek Verseny, ahol mindenki nyert Izgalom és lelkesedés. Ez jellemezte azokat- az acél- szürke egyenruhásokat, akik azért találkoztak tegnap reg­gel a munkásőrség megyei parancsnokságán, hogy el­döntsék: melyik egység raja bizonyul a legjobbnak abban a versenyben, amely a mun­kásőrség soraiban indult a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak tiszteletére. Zsók Ferenc megyei parancsnok köszöntöt­te őket, s az elnökségben he­lyet foglaló vendégeket, köz­tük: dr. Túri Imrét, a megyei pártbizottság osztályvezető­jét, Nagy Sándort, az orszá­gos parancsnokság képviselő­jét, valamint Varga Józsefet, az SZMT titkárát, ,s a szovjet katonákat. Traktoros, lakatos, , fonónő, gépkocsivezető, mérnök és még sok más foglalkozású emberek voltak a versenyzők között. Valamennyien egysé­geikben, a munkahelyeiken a versenyben a legjobb ered­ményt értek el, ezért kerül­hettek a megyei döntőbe. Ala­pos felkészültségről adtak bi­zonyságot A feleletek szinte kivétel nélkül azt jelezték, hogy a megyei döntőre eljutott rmm- kásőrök az eltelt hat hónapot kemény tanulással töltöttéit. A versenyzőtársak is tapsol­tak, amikor a barcsi Horváth Lajos munkásőr a Szovjetunió gazdasági fejlődéséről adott feleletéért- elsőként kapott 15 pontot '— legtöbbet — a zsű­ritől. Akkor is dörgött a taps, amikor Pintér Lajos, a kapos­vári járás munkásőre, s niég néhányan hasonló eredményt értek el. Szinte elvonult előt­tünk a Nagy Október több je­lentős eseménye, megeleve­ned tek a második világhábo­rú győztes csatái. A testület életével kapcsolatos kérdések­re is pontos, szabatos vála­szok hangzottak el. Színesí­tette a versenyt a diavetítés — fel kellett a képeket is­merni — és az írásos totó. Az utolsó pillanatig tartott az izgalom: ki gyűjti össze a legtöbb pontot. Ez a marcali egység Hor­váth János rajának sikerült. S amikor ismertették a mun­kásőrség országos parancsno­kának díszparancsát, amely­ben köszönetét mondott a versenyben való eredményes részvételért, kiderült: az or­szágos parancsnok a győztes rajt jövő május 1-én a Szov­jetunióba küldi jutalomuta­zásra. Az első helyezettnek járó oklevelet Nagy Sándor adta át az országos parancs­nok megbízásából. S nemcsak ők nyertek, ha­nem a, Versenyben résztvevő valamennyi munkásőr is. Er­ről beszélt dr. Túri Imre, amikor tolmácsolta a megyei pártbizottság üdvözletét, elis­merését: — Az igazi eredmény az a példamutatás, helytállás, amit munkásőreink a szolgálatban és az üzemeikben tanúsítot­tak. Ebben a versenyben min­denki nyert, hiszen a tanulás, a készülődés során új ismere­tekkel gazdagodtak, s ezáltal érzelmileg közelebb kerültek a szovjet emberekhez, erősö­dött népeink barátsága. Meghatottan köszönte meg a döntőre való meghívást Ju- rij Fromov Ivánovics őrnagy, s főként azt, hogy a munkás­őrök felkészültségükkel bizo­nyították: érzelmileg mélyen kötődnek a szovjet néphez s történelmi múltját, eredmé­nyeit a magukénak vallják. Zsók Ferenc elismerő sza­vaival ért véget a megyei döntő. Sz. L. Illegális kommunista sejtet szervezett Haracsi Mihályra emlékezünk A harmincnégy évvel ez­előtti esemény a megye mun­kásmozgalmának dicső fejeze­te. Az 1933. március 21-re vir­radó reggelen nem várt meg­lepetésként röpcédulákat ta­láltak több utcában a mun­kába induló munkások. A Ma­gyar Tanácsköztársaság már­tírjainak emlékére harcba hív­ta őket a fasiszta terror, a munkásság üldözése, gyilkolá­sa, börtönbe vetése ellen. Né­hány röplapon ott volt az alá­írás: «-Vörös Segély«, «Kom­munisták Magyarországi Párt­ja«. A kaposvári kommunista sejtet, amely sajtótermékeket terjesztett, agitált, majd a röp­lapokkal nyíltan is színre lé­pett, egy Budapestről érkezett elvtárs, Haracsi Mihály szer­veztek meg 1932-ben. Egyre többen kapcsolódtak be Var­ga Ferenc irányításával — Víqh Pál, Kelemen Ferenc és mások. A röplapszórás után elfogták, bíróság elé állították őket. A vádirat szerint Varga Ferenc és társai az állami és társadalmi rend felforgatásá­ra irányuló bűntettet, illetve vétséget követtek el, mert a proletáruralom erőszakos, te­hát forradalmi úton való lé­tesítésére mozgalmat indítot­tak. Haracsi Mihály hetvenöt évvel ezelőtt született Kapos­váron. A hajdani lelencsors mély nyomokat hagyott benne akkor is, amikor már szabó­mesterséget tanult. Korán be­kapcsolódott az ifjúmunkás­mozgalomba, s a Tanácsköz­társaság nagy hatással volt az akkor tizenhét éves fiatalem­berre. Ez tettekben nyilvánult meg az ellenforradalom idő­szakában. Ott volt, amikor újjászervezték a ruházati munkások szakszervezetét, mégpedig a legnagyobb terror idején. Letartóztatás, fogház következett ezután, majd szö­kés a soproni fogházból Auszt­riába. A bátor fiatalember 1924- ben tagja lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának. Há­rom év múlva szervező mun­kára hazaküldték Ausztriából. Nehéz körülmények között, ezernyi veszéllyel küzdve vé­gezte a pártmunkáját, nemegy­szer letartóztatták. Az őt fi­gyelő csendőrnyomozó 1932. január 16-án hajnalban a dom­bóvári vasútállomáson tartóz­tatta le. Haracsi Mihály ekkor már megkezdte a kaposvári sejt szervezését Varga Ferenc munkanélküli asztalossegéddel karöltve. Akkor éppen sajtó­termékeket, röplapokat és Vö­rös Segély-bélyegeket hozott a fővárosból. A nyolchónapos fogházbün­tetés után az ország más vidé­kén, az Alföldön a vidéki pa­rasztságot szervezte Busi Vin­cével együtt. 1934-ben három­évi fegyházbüntetésre ítélték. A szegedi Csillagbörtön fog­lyainak egyik elismert vezető­je volt, s ő is részt vett több éhségsztrájkban. Amikor ki­szabadult, rendőri felügyelet alá helyezték, majd 1940-ben behívták munkaszolgálatra, azután újra rendőrhatósági felügyelet alá helyezték. A német megszállás idején Haracsi Mihály megszökött az internálás elől, s elindult ar­ra, amerre a felszabadító csa­patokat sejtette. Kiskunfélegy­háza felszabadulási után azon­nal megkezdte a Magyar Kommunista Párt megalakítá­sát, s ő volt az első titkára is. Később a főváros VI. ke­rületében végzett pártmunkát. Évekkel később Kiskunfélegy­házán telepedett le. 1956 után az elsők között vett részt a párt újjászervezésében, 1961- ben a Szocialista Munkáért Érdemrenddel tüntették ki. Nagy szerepe volt az ifjúság kommunista nevelésében is. A több mint harmincnégy évvel ezelőtti kaposvári kom­munista sejt megalakításában elévülhetetlen érdemeket szer­zett Haracsi Mihály, aki 1963. március 17-én hunyt el Kis­kunfélegyházán. • • * Haracsi Mihály kiskunfél- egyházai sírjánál íegnap ko­szorúzás! ünnepséget rendez­tek. A kaposváriak nevében Bognár József, a kaposvári nárt-vb tagja, a húskombinát pártbizottságának titkára, Ba- lajcza János, a városi tanács elnökhelyettese. Büchler Ta­más, a városi pártbizottság munkatársa koszorúzta meg a veterán sírját. Régi ismerős, kedves vendég tisztelte meg megyénket a hé­ten. Hétfőn Somogyba látoga­tott a battonyai ünnepségre ér­kezett szovjet küldöttség veze­tője, Ny. I. Szoboljev, az SZKP Kalinyin területi Bizott­ságának titkára. Testvérme­gyénk képviselőjét Somogy ve­zetői többek között tájékoztat­ták az októberi forradalom tiszteletére kibontakozott mun-' kaverseny eredményeiről, vendégünk pedig arról adott áttekintést, hogyan készülnek a Szovjetunióban, illetve szű- kebb hazájában a kiemelkedő évfordulóra. Az elmúlt hat nap somogyi eredményeit áttekintse, azt hiszem, találó kifejezés: a ta­nácskozások hetét zártuk le. Hétfőtől szombatig ugyanis több országos és megyei szerv rendezett különböző témájú és jellegű összejövetelt Ka­posváron, illetve a Balaton- parton. Kedden a megyei bíróság épületében tartotta ülését a megyei képviselőcsoport. A hely megválasztása nem volt véletlen; jogpolitikáról volt, pontosabban: a képviselők megvitatták a Polgári Tör­vénykönyv módosítási terveze­tét, mely a jövő héten kerül az országgyűlés elé. Ezzel kapcsolatban áttekintették a megye bűnügyi helyzetét is. A kép nem túlságosan rózsás — elsősorban a Balaton-part sa­játos körülményei adják a sö­tét szint —, de tény: az utób­bi két évben érezhetően erő­södik a társadalmi közösségi felelősség a bűnözés vissza­szorításában. Csütörtökön ülésezett a Szakszervezetek Megyei Taná­csának elnöksége. A testület a bizalmiak jogkörével és fel­adataival foglalkozott, kiemel­ve e tisztségviselők összetett, sokoldalú tevékenységét és fo­kozottabb felelősségét. Pénte­ken Kaposváron tartotta meg­beszélését a húsprogram KISZ- védnökségének országos ope­ratív bizottsága, Komjáthy Lajos elnökhelyettes vezetésé­vel. Ezen — egyebek között — arról volt szó, miként segíthe­tik — elsősorban fegyelmezett munkával, társadalmi tevé­kenységgel, társaik mozgósítá­sával — a KISZ-fiatalok a Kaposvári Húskombinát re­konstrukcióját. Tegnap délután nem hivatalos tanácskozásnak, hanem bensőséges hangulatú találkozónak adott otthont a Kaposvári Városi Tanács nagyterme. A hajdani, 1946— 49 között működő József Atti­la Népi Kollégium egykori ta­nulóit köszöntötték a megye, a város vezető szerveinek kép­viselői. Két Balaton-parti tanácsko­zásról is beszámolhatunk. Sió­fokon tegnap fejeződött be az a kétnapos tudományos ülés, melyett a Magyar Gyermekor­vosok Társaságának dél-du­nántúli tagozata rendezett a gyermekgyógyászati kutató­munka legújabb eredményei­ről és a területi ellátás idő­szerű kérdéseiről. Fonyódon a víztisztítással foglalkozó szak­emberek gyűltek össze és tár­Véget ért a vezetők és szervezők országos tanácskozása Cselekvési program készül Tizenhárom év telt el azóta, hogy a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság elnök­sége először összegezte a vég­zett munkát. Azóta a társa­ság komoly szellemi erőt és vezgtési-szervezési tapasztala­tot gyűjtött és az egész or­szágban kiépültek szervezetei. A tegnap véget ért két na­pos kaposvári tanácskozáson ennek alapján állapíthatták meg: lezárult a mennyiségi növekedés korszaka. Ezután a minőségi munka érdekében kell erőfeszítéseket tenni. Jövőre tisztújító közgyűlést tart az SZVT, s már az idén hozzákezdenek a középtávú cselekvési program kidolgozá­sához. A tanácskozást e két esemény jegyében tartották. Hogyan lehet korszerűsíteni a munka mechanizmusát? Erről beszéltek előadók és felszóla­lók egyaránt. Jelenleg gond, hogy a társaság hatósugara nem túl nagy. Magyarorszá­gon néhány százezer gazdasági vezető dolgozik, s munkájuk­nak csak töredékét fogja át az SZVT. Pedig hatalmas felada­taik vannak a vállalati szer­vezés, a szervezési kultúra fejlesztésében. 1971-ben átfogó párt- és kormányhatározatok születtek a szervezési munka korszerűsítésére. Az eltelt hat évben mégsem történt elég ezen a téren. A társaság a maga eszközeivel, munkájával meggyorsíthatja ezt a folyama­tot. Mit tartalmazzon a cselekvé­si program? A párt- és a kor- nányhatározatokban megszab­ták a műszaki—tudományos egyesületek tennivalóit. Ez vonatkozik az SZVT-re is. A társaság ismeri az egyes mi­nisztériumok, népgazdasági ágazatok igényeit, s a szakosz­tályokban dolgozó tagjai sok közvetlen tapasztalat birtoká­ban vannak. Ez a kidolgozan­dó cselekvési program alapja. A tanácskozáson a szervezet működésének legtöbb — jó és rossz — oldala is szóba került. Jelenleg 225 bizottság működik az SZVT-nél. Munkájuk azon­ban eléggé eltérő. Egyesek cél-, mások réteg- és szakmai jellegűek. Akad olyan bizott­ság is, amely többnyire csak névleges, tagjai nem jönnek össze, nem tartanak rendez­vényt sem. A társaságnak csak a javára szolgál, ha a jövő­ben szervezetileg korszerűsíti önmagát. gyaltak a Balaton vizét szeny­nyező veszélyforrásokról, a víztisztítás lehetséges módjai­ról. Elsősorban ugyan kiállítás volt a címe annak a nagysza­bású és már az első napokban is igen sok érdeklődőt vonzó bemutatónak, melyet a Ka­posvári Mezőgazdasági Főis­kolán nyitottak meg pénteken, az esemény azonban kitűnő al­kalom volt a sokoldalú tapasz­talatcserére, vitára, a tájéko­zódásra is. A négy megye részvételével rendezett kis- árutermelői tájkiállítás min­den bizonnyal további ösztön­zést és ötleteket ad a háztáji gazdálkodóknak, a kertbará­toknak a fejlettebb módszerek alkalmazásához. A mezőgaz­daságnál tartva említjük meg. hogy a hét eleji esőzések, a hűvös idő alaposan próbára tették a betakarításban dolgo­zó tsz-tagokat. az állami gaz­daságok munkásait, no meg a kisegítésre érkezett katonákat, diákokat is. Különösen a cu­korrépa szedése okozott több helyen gondot. Az időjárás azonban fokozatosan javult, és most már úgy látszik, nem­csak a megkezdett munkák folytathatók, hanem a hét ele­jén megindulhatnak a kukori cabetakarító gépek is. Paál László Nagy erőfeszítéseket tettek eddig is a legújabb informá­ciók összegyűjtésére és a ta­gokhoz juttatására. Az SZVT titkárságának gondozásában megjelenő Sajtószemle eljut a tagokhoz, s a friss értesülése­ket rendszeresen fölhasznál­hatják napi munkájukban is. Segítik a munkahelyi vezető- képzést — különböző kiadvá­nyokkal. Az utóbbi másfél év­ben például 8—10 kötetnyi so­rozat látott napvilágot ebben a témakörben. Tanfolyamokat szerveztek, amelyeken megle­pően sokan vettek részt. Hé­zagpótlónak számított a fővál­lalkozói,' illetve az értékelem­zői kurzus. Az oktatás, to­vábbképzés munkájának fej­lesztésére 1979-ben országos tanácskozást tartanait, ahol széles körben megbeszélik a városi, megyei és a fővárosi küldöttek tapasztalataikat. A legújabb szervezési eljárások, vezetési módszerek elsajátítá­sát segíti a társaság szakosított könyvtára. A viták, gondolatcserék haszna leginkább a hétközna­pi életben mérhető majd le. Altár úgy, hogy szervezetteb­bé, olajozottabbá válik az egyes bizottságok, szakosztá­lyok, megyei, városi csoportok munkája, akár úgy, hogy sa­ját munkahelyükön hatéko­nyabban tudnak dolgozni a szervezők és vezetők. A tanácskozás dr. Kovács Ferenc városi tanácselnök zár­szavával ért véget. ízelítő a sikerből Az őszi BNV-n az «Otthon« kiállítás, azon belül a bűtor áll az érdeklődés középpontjában, a bútorok közül pedig a Béka szekrényfal — több változatban — a sztár. A híradástechnikában a Videotoné a pálma, a mintaszerűen formatervezett, egymással kombinálható tranzisztoros rádió­ért és az úgynevezett digitális óráért. Eddig csak japán gyárt­mányút árultak nálunk elég borsos áron. A fiatalos ruházkodásban továbbra is a «katonás« megjelenés számíthat sikerre. Ennek tulajdonítható a lenipar kelméjéből a Szegedi Ruhagyárban készített szafari öltönyök sikere is, amelyet méltán jutalmaztak BNV-díjjal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom