Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-15 / 217. szám
V Tltokkeresöben" Dániában B „szabadelvű“ nagygazda A zöld pázsiton jól mutat a fehér kutya és fehér inges, fehér vászonnadrágos gazdája. Peter Hansen-Hoeck gazdasága Karisében. A fa alatt terített asztal : jeges üdítő és sör. A farmer energikus, nagy darab ember. — Foglaljon helyet! Elmondok mindent a farmról, azután kérdezhet. Érzem, hogy itt fölösleges, időhúzó kérdést nem tehetek föl. Peter Hansen negyvenéves, apósától vette át a gazdaságot néhány éve. A birtokot- az apósa apja vásárolta 1920-ban, előtte gazdatiszt volt ugyanitt. Hansen Svédországban szerzett agrármérnöki diplomát. Négyszázötven hektáros gazdaság, száz tejelő tehénnel és egy lucernaszárítóval, ahol bérszárítást is végeznek. — Hány órát dolgozik naponta, Hansen úr? — Tizennégyet. — Hány alkalmazottja van? — Négy a földművelésben, három a tehenészeti telepen, három a szárítónál és egy a gépjavítóban. Az embereim évi 70 ezret keresnek, ingyen laknak az épületeimben, a túlóráik fejében pedig húst, tejet és fűtőolajat kapnak tőlem. Kérem, én szabadelvű vagyok. A legjobb dolgozók a nettó nyereségből is részesednek. Végignézzük á gazdaságot. Tisztaság. A fejőházban megkér, hogy legyek csendben, a szárítóban pedig, hogy siessünk. A tehenészeti telep 1800 négyzetméteres, a két praktikus épületben összesen 300 tehenet lehetne tartani. Mintha a gondolataimban fürkészne, most ő kérdez. — Mit gondol, mennyi idő alatt építettük fel? A magyar építőkre gondolok, és éves távlatok jutnak eszembe, de nem mondok semait. Kis hatásszünet után vágja ki: — Egy hét alatt. Minden télen egy hónapig tanulnak valamilyen szakmunkát az emberei. Hegesztést, vastechnikát, ácsolást, mindenki mást. A tandijat a farmer »álija«. Az irodában Ipmputer, két perc alatt »dobja ki-«, hogy mi van a raktárban. A falon agancsok, vaddisznóiéi. Az ablakból látjuk, hogy tizennégy gyerek diadalordítássál foglal helyet két 'kocsiban. A farmer felesége fürdeni viszi őket. — Hány a magáé? — Mindegyik — nevet. Ismét az udvaron, a terített asztalnál. Mintha feloldódott volna a hangulat. — Tudja, nehéz eldönteni. Sosem tudom, hogy a mező- gazdaságba invesztáljak vagy a szárítóba. A Közös Piac irányítja nálunk is a gazdálkodást, de nem egyenesen, hanem így! (Kezével kígyóhaladást utánoz.) — A földárak nagyon magasak. Nem tudom, hogy egy fiatal, ha nem örököl, miként tud földet vásárolni. Sokszor gondolok a gyermekeim jövőjére, és nem találok megnyugtató magyarázatot. Valamikor én is a földet túrtam, A kezemben morzsoltam, megszagoltam. Most egy irodában ülök, társam a számítógép. Szerencse, hogy az embereim szeretnek: Péternek szólítanak és tegeznek mindannyian. (Szuperszonikus repülőgép hasítja felettünk a kék eget, fehér kondenzcsíkot húzva. »Ott repül az adóm!-« — mondja Hansen kesernyés gúnnyal.) — Ezt akartam még mondani. Az adó nagyon magas. Sokat töprengek, tépelődöm a világ dolgain. Ha a gazdálkodásból és a piackérdésből nem csinálnának politikát, az lenne a jó. Ha nem lenne a Közös Piac országai körül a vámok miatt sokszor áthatolhatatlan fal. Bízom benne, hogy a jövőben ez szükségszerűen változni fog. —. Gondolja, Hansen úr, hogy a fiatalokban is megvan ugyanaz a gazdálkodó hajlam és földvásárló kedv, mint az ön korosztályában? — Bizonyos vagyok benne. A búcsúzás előtti, utolsó kérdésemre kapott válasz meglepett : — Hansen úr, úgy látom, ön sokat dolgozik, és épp ezért mindene megvan. Mi lenne egy teljesíthető kívánsága? — Szeretnék az őszi szarvas- bőgésen Magyarország erdeiben vadászni... Eddig tartott a »titok« keresése. Nem találtuk a Dán Szövetkezetek Központi Szövetségénél, a tehenészetben, a megtermékenyítő állomáson, nem találtuk a tőkés farmernél. Viszont nem láttunk lapátjára támaszkodó rakodó- munkást, aratás közben sza- lonnázó kombájnost, , . lazsáló adminisztrátort sem. Láttuk viszont, hogy egy 700- as tehenészeti telepet hárman látnak el (nálunk 15 embert foglalkoztatnának ilyenen), láttuk, hogy a farm tulajdonosa tizennégy órát dolgozik, láttuk, hogy egy állattenyésztési telep hogyan építhető fel minimális költségből. Láttuk, hogy megfelelő ellenőrzéssel — mely a gazdaságban kezdődik — hogyan szavatolható a minőségi áru. Lehet, hogy ez lenne a »titok«? Gabnai Gábor 1400 hízó a háztájiból A háztáji bizottság elnöke szerint Somogyjádon és környékén aligha találni olyan fiatalt, aki hajlandó lenne munka után otthon állatokkal bajlódni. Tóth László elnök még azt is hozzátette, a mintegy 300 hektár háztáji jogosultságból a tagok csupán 80 hektárnyit mérettek ki maguknak földben, a többit természetben, azaz betakarított gabonában — takarmányban kérték. Az indok kézenfekvő: megöregedtek az emberek, az otthoni munka mellett már nehéz volna kinn a mezőn is dolgozni. A kormányrendelet értelmében a szövetkezet munkanapokat ír jóvá a háztájiban lekötött szerződések teljesítésére. Ez természetesen ösztönzőleg hat, kivéve, ha már nyugdíjasokról van szó. Nekik ugyanis már nincs munkaidejük. A fiatalok viszont nem állnak be a sorba, így a kedvezmény túlnyomórészt a 40 éveseket érinti. Ök még viszonylag hosszú ideig fenntartják ezt a termelési formát. Somogyjádon az emberek véleményé szerint még jó pár évig fejlődés várható. B. A. Cselekedni a közösségért Dr. Gyííszü Miklós főtitkárhelyettes nyilatkozata a Vöröskereszt kongresszusa előtt Októberben tartja V, kongresszusát a Magyar Vöröskereszt. Az előkészítő időszak a napokban fontos állomásához érkezett, megkezdődtek a megyei küldöttértekezletek. Ebből az alkalomból arra kértük dr. Gyűszű Miklós orvos ezredest, a Vöröskereszt főtitkárhelyettesét, hogy foglalja össze az alapszervezeti taggyűlések, valamint a városi, járási és kerületi küldöttértekezletek tapasztalatait. Miként hajtotta végre a megközelítően egymillió tagot számláló mozgalom az előző kongresszus határozatait? Jobbakká válnak — A tanácskozások a magyar vöröskeresztes mozgalom jelentős fejlődéséről adtak számot. Azt hiszem, joggal fogalmazhatok így: a Vörös- kereszt alapvetően végrehajtotta IV. kongresszusának határozatait — kezdte nyilatkozatát a főtitkárhelyettes. — Növekedett a mozgalom társadalompolitikai jelentősége, a lakosság életében jelentős szerepet játszik. Erősödött a Vöröskereszt tömegszervezeti jellege is. Ma már az alapszervezetek túlnyomó többségét ténylegesen is kollektívák, általában tevékeny vezetőségek irányítják, amelyek nemcsak a feladatok körvonalazásában, hanem a határozatok végrehajtásában is cselekvőén részt vesznek. Az elmúlt, több mint négyéves időszak munkája azt bizonyítja — s erre utal a taggyűléseken jelenlevők magas száma is —, hogy a Vöröskereszt aktivistái átérzik tevékenységük humánus és mindinkább szocialista jellegét. Azáltal, hogy segítséget nyújtanak például a szociálpolitikai, a népesedéspolitikai feladatok végrehajtásához, maguk is egy kicsit másokká, ha szabad így mondanom: egy kicsit jobbakká válnak. Olyan tulajdonságokat alakítanak ki magukban, amelyek a szocialista emberre jellemzőek. Ki tagadhatná például, hogy a véradóban, amikor fölajánlja idegen embereknek a vérét, valami olyan érzés, élmény játszódik le, amely által mindenképpen gazdagabb lesz... Az alapszervezeti vezetőségi tagok száma mintegy 60 ezerre tehető, és közülük sokan még soha nem töltöttek be közéleti funkciót. Gyakorlatilag arról van szó, hogy ezek az emberek itt kezdik el, itt kezdenek foglalkozni a közösség ügyével, és tanulnak meg cselekedni a közösségért. Jelzőezolgálat — A Vöröskereszt tagsága a IV. kongresszus óta számban is növekedett, de fontosabbnak tartjuk azt, hogy tevékenysége gazdagodott. Egy- egy alapszervezetben nem általában beszélnek családvédelemről vagy egészségnevelésről, hanem — összhangban más szervekkel — tényleges feladatok végrehajtásából vállalnak részt. Nem kevésbé fontos a vöröskeresztes jelzőszolgálat szerepe. Ily módon is rendkívül sokat tehetnek — és ezzel a lehetőséggel aktivistáink élnek is! — például az alkoholizmus ellen, vagy a környezetvédelemért. Javaslatok — A munka gazdagodására utal a taggyűlések, küldött- értekezletek Vitajellege, kritikus légköre. Nagyon figyelemreméltó javaslatok hangzottak el. Egész biztosan a kongres'szuson is szóba kerül az a javaslat, mely az elsősegélynyújtók ismereteinek »karbantartására« hívja fel a figyelmet. Számos helyen fölvetették, hogy korszerűsíteni kell a tisztasági mozgalom módszereit ; másutt arról szóltak, hogy az alkoholisták elvonókúrára küldésének útja- módja egyszerűsítésre szorul, vagy hogy tovább kell növelni az egészségügyi propaganda színvonalát. Sok helyütt vállalásokat is bejelentettek a taggyűlésen. Vas megyében például arra vállalkoztak, hogy társadalmi erővel két közúti egészségügyi állomást hoznak létre a forgalmas 8-as út mentén, ahol 'vöröskeresztes aktívák tartanak állandó ügyeletet. Köszönetét mondunk a társadalmi aktíváknak munkájukért. Köszönetét mondunk a bajba jutott és megsegített emberek, idősek nevében, akiknek az ápolását, gondozását vállalták., azoknak a betegeknek., sérülteknek a nevében, akiknek a gyógyulásához a vöröskeresztes aktívák se-1 gítsége is hozzájárult; köszönetét az állami , gondozott gyermekek, az egymásra talált családok, a kismamák — tehát tízezrek, százezrek nevében. A köszönetét egyébként , képviselőink a taggyűléseken megjelent 700 ezer vöröskeresztes aktívának közvetlenül tolmácsolhatták. A kimerülő olajkutak hasznosítása A zalai olajbányászat egyik legrégebbi lelőhelye a lovászi olajmező. A kimerülőben levő kutak »felélesztésére« új módszert honosítottak meg a Dél-dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szakemberei: vizet és széndioxid gázt sajtolnak a kutakba. Az így keltett nyomás felszínre hozza az olajat. Az idén ezzel a módszerrel 9 ezer tonna olajfát bányásznak. Képünkön: A fogadóállomás. Három községre ■; terjed , ki; a somogyjádi terrtielőszövetkezet. Várda és Edde lakói is tagjai a 74-es egyesülés óta a nagyüzemnek. Az a dátum azonban másért is érdekes; az új szervezeti forma és az akkor megváltozott vezetési szemlélet eredményezte, hogy a következő években mindjobban fölfelé ívelt a háztáji állattenyésztés. Még az egyesüléskor megszervezték az otthon hizlalt állatok értékesítését a közösön keresztül. Erről adhat most számot Taranyi Vince, a termelőszövetkezet háztáji bizottságának elnöke. — Az idén 35 kocát helyeztünk ki, de még szeptember végén további tizet eljuttatunk a megrendelőkhöz. Az akció kedvezményes, az igénylők nem készpénzért, hanem másfél éves törlesztésre kapják az állatokat. A Somogyjádon és környékén lakó gazdák háztáji hízósertés-értékesítésé 30 százalékkal nőtt Ez az előző évi 3 millió forinttal szemben az idén 5,5 millió forintot jelent. Szép összeg, s az eredményben nem csekély hányaddal részesül a jó szervezés, a zökkenőmentes lebonyolítás. Úgy látszik, a mind jobb körülmények, az ösztönzők további fejlődést hoznak. Erre utalnak a szövetkezét javuló statisztikái is. A szövetkezet 780-as tagságából mindössze 280 ember az aktív dolgozó, a fennmaradó 500 vagy nyugdíjas, vagy járulékos. Ebből az 500-ból kerül ki az otthon állatot tartók nagy többsége. Az idén 14Ô0 sertést, 800 süldőt, 200 malacot értékesítenek a háztájiból, s Várdán népszerű a bikahizlalás is. A hagyományosan növénytermesztő tsz zökkenőmentesen tudja biztosítani a tagoknak és a nem tagoknak egyaránt az elegendő mennyiségű takarmányt. A körzeti állatorvos véleménye szerint az utóbbi időben Jádon ugyan csökkent valamelyest, de a két másik községben emelkedett a háztáji állomány nagysága. Egyre népszerűbb az int7 í- lás is. És mégis.*. Az utolsó harmad a tejüzem építésén lió forintot számlázott a Nehéz volt a nyár a Kaposvári Tejipari Vállalatnál. Erdész István főmérnök így summázza tapasztalatait: »Veszélyes körülmények között, emberfölötti munkát végeztek a dolgozók azért, hogy minden reggel ott legyen a boltokban, az elárusítóhelyeken a friss áru. És lesz még egy ilyen nyarunk. A beruházási alapokmány szerint ugyanis az új kaposvári tejüzemben a jövő év negyedik negyedében kezdődik a próbaüzem, és 1979. január 1-től termel teljes kapacitással. A határidő megtartása nekünk létkérdés.« A 240 millió forint értékű beruházás építési fővállalkozója a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. A technológiai szerelést az Élelmiszeripari Gépgyár végzi. Hogyan áll a munka egy évvel befejezési határidő előtt? ' A legnagyobb feladat a technológiai sort magába fogfaló főépület elkészítése és szerelése. Ezenkívül egy szociális létesítmény, egy tmk-csarnok, egy kazánház és szennyvíztisztító mű épül. A kivitelezés 1975« ben kezdődött. A beruházó — a Kaposvári Tejipari Vállalat — és a kivitelező pé! dás együttműködésének eredményeként jó ütemben haladt a munka. — Kéthón apónként úgynevezett kcntrollnapi jegyzőkönyvek készültek, Há valaki i ezeket előveszi, csak dicséretet talál bennük — mondta Erdész István. — Az építés megkezdése előtt az egész beruházásra hálódiagram készült. Ennek alapján — a végső határidőt figyelembe véve — határoztuk meg a teljesítési részhatáridőket. Decemberig minden az előre elkészített ütemterv szerint ment. Azóta úgy érezzük, hogy lassult a kivitelezés üteme : kevesebb ember dolgozik ott, mint amennyivel a hálódiagram számol. Azt én nem tudom megítélni, hogy ez indokolt-e vagy sem. Amikor láttuk, hogy kevesebb a létszám, akkor — velünk egyetértésben — úgy csoportosította át a munkásokat a vállalat, hogy a technológiai szerelők helyet kapjanak a főépületben. Ezt a főépületet az építőknek az év első felének végén át kellett volna adniuk a technológiai szerelőknek. A határidőt közös megegyezéssel szeptember végére módosítottuk, mert úgy ítéltük meg, hogy a befejezés végső határidejét ez nem veszélyezteti. Ha a pénzügyi teljesítést nézem, abból az . derül ki, hogy lemaradás van az építkezésen, hiszen a teljes építési költség csaknem 115 millió forint, s ebből eddig 46 milSÁÉV. Tudom azonban azt is, hogy a műszaki teljesítésben előbbre tart a vállalat. — Tapasztalatom szerint beruházóval is és az Élelmiszeripari Gépgyár szerelőivel is jó az együttműködés a tejipari építkezésen — mondta, Gyulavári Tamás, a SÁÉV igazgatója. — Egymás munkáját nem akadályozva, hanem segítve dolgozunk együtt. Voltak olyan részhatáridők, amelyeket előbb teljesítettük, és olyanok is, amelyeket késve. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez nem okozott fennakadást a szerelésben. A termelőcsarnok nagyméretű és nagy értékű gépei már a helyükön vannak. Néhány üzemrészre lakat is került, mert teljesen készen van. Az építés ütemét tekintve a végső határidőhöz képest körülbelül negyedévvel előbbre vagyunk. A főépületben a technológiai szerelést szeptember 30-a után már nem zavarja semmi . sem. — A beruházó véleménye szerint sok még a szakipari munka. — Ami visszavan, nem jelentős már, nem tesz ki többet egymillió forintnál. Ha valaki csak a pénzügyi teljesítést nézi, akkor úgy ítélheti meg, hogy elmaradás van. Ennek oka alapvetően az, hogy a költségvetés magasabb, mint a költség. Nem használtuk fel a tartalékot és az árkockázat címén félretett pénzt. — Ebből az is következik, hogy kevesebbe kerül a beruházás? — Ebből csak az következik, hogy a SÁÉV által végzett építési munka nem kerül annyiba, mint amennyivel a költségvetés számolt. A szerződés megkötésekor a két vállalat megegyezett abban, hogy 1978. június 30-ra elkészíti a beruházást. Ennek megfelelően alakítottuk ki a részhatáridőket is. A technológiai szerelés megkezdése után az Élelmiszeripari Gépgyárral is jó együttműködés alakult ki, s ez tette lehetővé, hogy a hálódiagramban meghatározott helyeken adjunk lehetőséget á szerelésre. Ennek is része van abban, hogy az év végéig a technológiai szerelők feladatuknak körülbelül a 90 százalékát elvégezhetik. így látja a beruházó... ...és így a kivitelező Mikor kezdődik I próbaüzem? A kiegészítő létesítmények közül a tmk- csarnokot és a kazánházat magába foglaló épület áll legközelebb a befejezéshez. Az ősszel megérkeznek ide a kazánok is. A beruházónak és a kivitelezőnek egyaránt az a véleménye, hogy a szociális épület — amelyet most falaznak — és . télen is dolgoznak rajta — elkészül az üzemkezdésre. A legtöbb a kérdőjel a szennyvíztisztító körül. Üj technológiát használnak itt, ezért tervmódosításra volt szükség. Költsége magasabb az eredetileg tervezettnél, de a szakemberek véleménye szerint jobb hatásfokú is. A gond csupán az, hogy erre most készült el a kiviteli szerződés. Az építési munkákat 1978. június 30-ra vállalta a SÁÉV, a technológiai szerelők szeptember 30-ra ígérik. hogy megkezdődhet az egyhónapos próbaüzem. A kérdés kézenfekvő; mi lesz akkor, ha az építők tartják ígéretüket, és negyedévvel az eredeti határidő előtt elkészítik a tejüzemet? Két lehetőség kínálkozik: az egyik az, hogy a tisztító elkészüléséig a technológiai szennyvíz tisztítás nélkül jut a csatornába. A másik pedig az, hogy a több mint 200 millióért - elkészített üzemmel megvárják, amíg befejeződik a 9,5 millió forint értékű tisztítómű szerelése. Dr. Kercza Imre
