Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-14 / 216. szám

I Különböző korosztályoknak Kétrészesek, kosztümök Az anyag is nagyon változatos A legnagyobb sikerre szá­míthatunk, ha kétrészes ru­hát vagy kosztümöt válasz­tunk ki bizonytalan időjárás esetén. Különböző korosztá­lyoknak, valamint erősebb és vékonyabb termetűeknek egyaránt ez a ruha típus a legelőnyösebb. Kiegészítő tar­tozékként pamutpulóvert, ingblúzt, parasztblúzt lehet választani — az időjárásnak és az alkalomnak megfele­lően. A kétrészesek alapanya­gául igen nagy választék áll rendelkezésünkre: pamutvá­szon, len típusú vászon, könnyű műszálszövet, jersey stb. A legpraktikusabb az egyszínű anyag, mert akkor az öltözködési variációk a legszélesebb 1 11 lehetőséget nyújt­ják. Modelljeink a legfavorizál- tabb megoldást mutatják be, GYÓGYÍTÓ FŰSZEREK Nemcsak főzelék — ízesítő is A kompié mint jól kihasznál­ható együttes újból divatba jött. A ruha és kiskabát azo­nos anyagból készül, vagy azonos, de más léptékű min­tázattal. ezekhez hasonlóak készen a konfekciószaküzletekben és áruházakban is kaphatók. Az 1. modell: készülhet farmervászonból vagy finom shantungselyemből. Klasszi­kus zsánerű kosztüm, csopor­tos berakásokkal bővített szoknyával és a férfizakóhoz hasonló, csípőig érő kabátká­val. A rajzon mintás pamut­pulóvert mutatunk hozzá; melegebb időben ez praktikus és fiatalos. A 2. sz. modell: kardigán­kabátka és négyrészes trapéz- szoknya. Csinos megoldás, ha azonos anyagból készül, de lehet a színben árnyalati dif- ferecia is. Ilyen: kétféle sár­ga vagy kék, és akkor a ka­bátkán a paszpól színét a szoknya anyagából lehet meg­választani. Ehhez a kétré­szeshez kihajtott nyakú ing­blúzt viselhetünk, csíkos, pettyes vagy virágos mintá­zattal. A 3. sz. modell: szafaritípu­sú kétrészes. Pamutvászonból, jerseyből a legszebb; igen di­vatos fekete színben fehér tű­zéssel, vagy »keki« színben arany (sárga) tűzéssel. Az öv bújtatott, az ujjak hosszúak, de a belül elhelyezett pánttal felgyűrve rögzíthetők. A szok­nya csoportos rakásokkal van bővítve Nádor Vera A kapor elsősorban mint kitűnő ízű szósz vonult be a szakácsművészetbe és az éte­lek közé. Nagyon kevesen tudják,, hogy mint fűszer is kitűnő. Levesek, saláták, gom­ba ízesítésére használják jel­legzetes jó aromát ad a körö­zöttnek, a sajtnak, de fel lehet használni belőle még a szé­kelygulyáshoz is, ugyanúgy, mint például a mindenki által ismert tökfőzeléknél. A sava­nyúságoknak kellemes aromát ad — ezt a háziasszonyok tud­ják. Mit gyógyít? Az egyipto­miak fejfájás ellen teát főztek belőle, a népi gyógyászatban a bélműködést serkentő- teát. Manapság a magiát törik ösz- sze. ebből készítenek teát — ugyancsak gyomorbántalma'k ellen, sőt köhögéscsillapítónak is. A fűszerek könyve ajánl egy teakeveréket, amely kaporból készül : Egy csomag kapormagból, majoránnából. ánizsmagból, fodormentából, bengekéregből, édesköményből 2 evőkanál­nyit főzzünk meg 1—2 percig, fél liter vízben, majd szűrjük csészébe. Étkezés után fo­gyasszuk. A fokhagyma a kertek leg­ismertebb növénye — nem is nagyon nevezzük fűszernek. Sokan nem tudják, hogy mi­lyen hasznos anyagai vannak. A háziasszonyok mártások ízesítésére is használják és készítenek szószt is belőle. Felhasználásának köre bővebb, mint amennyit általában tu­dunk róla. Házunktája, kiskert A szőlő telepítése ói.) Méreg az erdőben (11.) Ha megtörtént a baj, A szőlőfajta kiválasztásá­nak és a művelési mód meg­határozásának fontosságáról a múlt héten írtunk. Ehhez te­gyük hozzá, hogy nagyon fon­tos a talaj gondos előkészíté­se: a tereprendezés és , az alaptrágyázás. A telepítéstől számított három éven belül alakul ki a tőke tejes gyökér­zete. Ez idő alatt a tőkék kö­zelében 50—100 centiméteren belül talaj munkát 10 centimé­ternél mélyebben végezni nem szabad. A kijelölt területről először is a gyomokat távolítsuk el! Ne szántsunk alá a talajba, mert ezzel csak a magokat szórjuk szét, és a későbbiek során területünk még jobban elgyomosodik. A talajt 70—90 centiméter mélységben forgassuk meg — laza homoktalajon is. Lényege a talaj lazítása. Ezután követ­kezik a trágyázás. Szerves trá­gya hiányában jó minőségű komposzt és műtrágya is meg­felel. Szőlő szaporítóanyagot csak megbízható helyről szerezzünk be. Az ültetéshez a szaporító­anyagot készítsük elő. Csakis olyan oltványt, hazai gyökeres vesszőt és rügydugványt tele­pítsünk, amelyeknek jól fej­lett talpgyökereik vannak. Az oldalgyökereket feltétlenül távolítsuk el ! A talpgyökere­ket attól függően kell vissza­metszeni, hogy az ültetést fú­róval végezzük; lyukakba-e, avagy pedig gödörbe. Amennyiben fúróval végez­zük az ültetést, a talpgyöke- réket 2—4 centiméter hosszú­ságúra kell visszametszeni, a gödörbe ültetésnél pedig 10— 12 centiméterre. A sérült gyö­kérágakat el kell távolítani. Amennyiben az ültetéshez sima vesszőt használunk, az 50 centiméter hosszú legyen. Ezt úgy készítjük elő, hogy a legalsó rügy alatti 3—4 centi- méteres Csonkot 4—5 millimé­terre vágjuk vissza; a legfölső rügy fölötti csonkot pedig 3—4 centiméterre. (Folytatjuk.) Minden egyes — erdőben talált vagy alkalmi árusoktól vett — gombát szakértővel kell ellenőriztetni. Ma már ez aligha jelent gondot, hiszen a nagyobb piacokon és a kirán­dulóközpontokban könnyen lehet gombavizsgálóhelyet ta­lálni. A mérges gomba elfogyasz­tását követően általában 1—2 óra múlva jelentkeznek a tü­netek, a gyilkos galóca eseté­ben azonban a lappangási idő egy teljes nap is lehet. Ez­után erős hányinger, hányás, hasmenés lép föl, a nagy fo­lyadékveszteség pedig kiszá­radáshoz, vérnyomáseséshez vezet. Később — a gombában levő méreganyag jellegétől függően — máj-, vese- vggy idegrendszeri károsodás tü­netei uralják a képet. A mérgezett sürgős kórhá­zi elhelyezést igényel. Az otthon nyújtott szakszerűtlen segély, a házi kezelés valójá­ban nem segítség, hanem a beteg életét veszélyeztető sú­lyos felelőtlenség. Enyhébb mérgezést ehető gombából készült romlott ete­lek is okozhatnak. Ez utóbbi azonban nem valódi gomba­mérgezés, jelentőségében nem különbözik attól a betegség­től, amit más romlott ételtől is lehet kapni. Mindenesetre célszerű a gombát frissen fo­gyasztani, és elkészítés után — lehetőleg — még hűtőszek­rényben sem tárolni. Helytelen lenne a fentiek­ből arra a következtetésre jutni, hogy a gomba fogyasz­tása veszélyes, és hogy azt a legjobb teljesen kihagyni az étrendből. Aki így gondolko­zik, az egy igen értékes, fe­hérjékben gazdag tápanyag­ról mond le, és kellemes, ízes, finom ételektől fosztja meg magát. Kellő óvatossággal úgy is elkerülhetjük a mér­gezéseket, hogy közben azért jó étvággyal elfogyasztjuk a gombapaprikást. Gyógyító hatásának az ókori népek különleges varázserőt tulajdonítottak. Egyes primi­tív törzsek például amulett­ként a nyakukban hordták. Később — talán intenzív il­lata miatt — a kuruzslósze- rekhez keverték. Annyi bizo­nyos, hogy gyógyító hatását a modern orvostudomány és vegytani analízisei igazolta. Alig van még egy növény, amelynek ennyiféle jótékony hatása legyen. Az érelmeszesedés gyógysze­re, megelőzésének módja, ha valaki rendszeresen fogyaszt­ja. Bélfertőtlenítő, vérnyo­máscsökkentő, — epe- és máj- bántalmakra is 'kitűnő szer. Ételeink kitűnő fűszere, bár sokan nem szeretik erős sza­gát, ízét. Ha levesbe, főzelékbe, ko­csonyába tesszük, mielőtt szét­főne, vegyük ki. Erős illata miatt kár nélkülözni, mert ízesítő hatása és jótékony gyógyító ereje mellett nagyon sok olyan anyagot tartalmaz, amire a szervezetnek nagy szüksége van. Szénhidrátban, ásványi sókban, fehérjében, C-vitaminban gazdag. Manapság már por és krém alakban is forgalomba hozzák, csökkentve tisztításával és szeletelésével kapcsolatos ap­ró kellemetlenségeket. A fokhagymát régen gyak­rabban használták salátákhoz. Manapság riktábban. Pedig érdemes. íme, egy salátaöntet receptje: 1 tojásból 1 dl olajjal sűrű majonézt keverünk. Felenged­jük fél deciliter fehér borral, I adunk hozzá 2 deciliter tej­fölt, evőkanálnyi reszelt vö­röshagymát, egy gerezd össze­tört fokhagymát, sót és törött borsot. Villával összenyomkod­juk. 10 dekagramm rokfort sajtot, és a mártáshoz kever­ve hűtőszekrénybe tesszük. Tálalás előtt a megmosott sa­látára öntjük. Az áfonya hazánkban a Sopron környéki hegyekben terem. Borsó alakú hamvaskék termését a gyógynövénybol­tokban lehet kapni. Ezt a fűszert — bár ritkábban hasz­nálták — inkább szószok ké­szítésére alkalmazzák, vad­ételek mellé. Pedig — mivél elég kis mennyiségben jut hozzá az ember, nagyon ér­demes fűszerként kisebb mennyiségben használni éte­leinkben. Készítenek belőle lekvárt, bort, szörpöt. Különleges zamatán kívül érdeme, hogy fontos védő­anyagokat tartalmaz, amelyek a gyomor- és szájbetegségeket csökkentik, vagy kialakulását akadályozzák. A marhasültet vadas ízűvé teszi, ha a következő módon készítjük el. A marhaszeleteket sózzuk be, egyik oldalukon kenjük meg mustárral, borssal, szór­junk rá egy kis kakukkfüvet, majoránnát és tegyük be né­hány napra, fóliába csomagol­va hűtőszekrény mélyhűtő részébe. Amikor kivettük, nagy lábosban pirítsunk hagy­mát, fokhagymát olajon — ha van, tegyünk bele zöldpap­rikát —. és ebbe a masszába helyezzük a hússzeleteket, amelyet hintsünk meg áfonyá­val, és tegyünk mellé egy babérlevelet. Párolás közben öntözgessük fehér borral, és mielőtt kész, süssük zsírjára vagy olajára. Simon Márta Matyó föld kincse otthonunkban A reneszánszát élő népmű­vészet jeles hazája a matyó­föld. Mezőkövesd, Tard és Szentistván községben élnek ma is a színpompás népmű­vészetükről messze földön hí­res matyók. (Az egykori köz­séget még Mátyás király emelte mezővárosi rangra. Maga a matyó elnevezés is a Mátyás névből származik: Mezőkövesd lakosságát a kö­zeli falvakban élők megkü­lönböztetésül nevezték így.) A matyók hímzéskultúrája igen régi, az első erre vonat­kozó adatok az 1870-es évek­ből származnak. Ügyes kezű lányok, asszonyok akkortájt lepedővégeket hímeztek, majd később a legények lobogós ingujját, aztán meg a kes­keny férfi- és női kötény al­ját. A korabeli matyó hímzé­sek színei a piros és a kék. s csak később tértek át a több szín használatára, öt zsínben pompáznak a jelleg­zetes matyó motívumok: a matyórózsa, a szívrózsa, a cserfarózsa, a tulipános levél és a bimbó. A legkedvesebb szín — ezt mutatják a régi múzeumi darabok — a piros: az öröm, a nyár, a nap jelké­pe. A fekete hímzés régen OTTHON CSALAD Őszi vadvirágok Mezőkövesdi kötényminta. nem a gyász, hanem a ter­mést adó föld, az élet szimbó­lumaként élt, a kék szín pe­dig a bánatot, az őszt, az el­múlás gondolatát jelezte. A hímzések szépségét az egyszerű íróasszonyok tehet­ségének, nagyszerű forma- és színérzékének, alkotókészsé­gének köszönthetjük. A fia­(Molnár László rajza) talabb generációból is jócs­kán akad követő, mostanában elsősorban a népművészeti szövetkezetben. A különleges keresztszemes hímzés köz­pontja változatlanul Tardon van: itt a piros szín az ural­kodó. Gyakori a kézimunká­kon a madár, a kutya, a szarvas, a növénymotívum. 1 2 3 4 m 5 6 7 8 m 9 10 ~ 1 11 m m m 12 m 13 14 m IS 16 17 18 19 m 20 $ 21 & 22 E 23 24 m 23 m 26 27 28 29 m 30 Vízszintes : 1. Elődre. 5. Nem erre. 9. ősszel is virágzik. 11. Félig feszes. 12. Mássalhangzó — kiejtve. 13. Méreg. 15. Fejrevaló. 17. öszikének is nevezi a nép. 19. Érint. 20. Sima. 22. Négylevelű növény a páfrá­nyok családjából. 25. Vajon tatár? 2)5. Közterület. 27. Íme. 28. Nem közlegény. 29. Csökken. 30. Mesefigura. Függőleges: Évszak. Gyümölcs. * Ráragyog. Nem a másik. Névelő. lz.elt lábú. Azonos mássalhangzók. Bűz — névelővel. Téli sport. Bátor alakját. Az őszi rét lila virága. Puha. Életnedv. Megbeszélést. Tüzel. Az egyik szülő — becézve. Lopva figyelj. Rohanó. 25. Ilyen szer is van. 27. Félig lakó. K. J. Beküldési határidő : 1977. szep­tember 19, hétfő. Kérjük, hogy a szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be. s írjátok rá: »Gyer­mekkeresztrejtvény-« ! Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Könyvek. Táska. Vo­nalzó, Körző, Csengetés. Dávid Anna »Meneküljön, aki fél« című könyvét nyerte: Csön- dör Patricia (Marcali), Loncsár Zoltán (Berzence). Drescher Iza­bella és Szabó Krisztián (Kapos­vár). A könyveket postán küldjük el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom