Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-07 / 210. szám

Ara: 80 fillér XXXIII. évfolyam 210. szám 1977. szeptember 7., szerda Szolidaritás Szükség van rá? Még a filmhíradók, távirati irodák és a külföldet járó tudósítók szűkszavú jelentései is egy­értelmű erővel adják meg a választ: igénylik. Igénylik a világ minden táján, ahol a gyengébb, a szegényebb, az elnyomott sokaság harcol a szebb jövőért, függetlensé­géért. akaratának szabad nyilvánításáért. Ezekből a pár szavas, né­hány filmkockából álló je­lentésekből a gondolkodó, jó érzésű, a demokratikus életet már idegpályáiban elraktáro­zott emberek megfelelő in­formációkat nyernek. S ez meghatározza cselekvései­ket. Nem véletlenül Látha­tunk — ugyancsak rövid tu­dósításokban — tüntetéseket, felvonulásokat, szolidaritási nagygyűléseket. Ugyan mi köze a Chilében elnyomott, börtönnel fenyegetett embe­rekhez annak a svéd állam­polgárnak, aki az esőverte utcán táblát cipelve követeli, hogy »szabadságot a chilei hazafiaknak«? Soha nem lát­ta őket közelről, s mégis fel­vonul, mert az alapvető em­beri normák megkövetelik, hogy minden erőszakkal szemben fellépjünk, s min­den erőszakkal elnyomott ember és gondolat érdekében szót emeljünk. A valóság azonban még a hírekből ismertnél is keser­vesebb. At tudjuk-e érezni teljes súlyában a létbizonyta­lanságot? A remegve félést az erőszaktól, annak bárme­lyik pillanatban megnyilvá­nuló hatását? Tudjuk-e azt. hogy milyen életet szül az. ha a család férfi vagy nő tagjai évek óta hiányoznak a vacsoraasztal mellől? Erez- tük-e a tehetetlenséget, ami­kor a keservesen, de szor­galmasan végzett napi mun­ka után sem jut elég kenyér az asztalra? S tudjuk-e: mekkora akaraterő, elszánt­ság, elhatározottság, a cél elérésének milyen hittel telt reménye kell ahhoz, hogy veszély közepette is vállal­juk a harcot a szebb jövőért? Az őszi szolidaritási akció mögött mindez meghúzódik. A Hazafias Népfront barát­sági, béke- és szolidaritási tevékenysége ezt segíti fó­rumhoz jutni. A pártszervek irányításával, a tanácsi szer­vekkel, töm'egszervezetekkel és -mozgalmakkal együttmű­ködve az a cél, hogy társa­dalmunk erőteljesebben fe­jezhesse ki véleményét az imperializmus agresszív erői, a gyarmati elnyomás, a neo- kolonializmus, a fajüldözés és a fasizmus a világ több országában érezhető jelenlé­te ellen. Szükség van a ma­gyar nép szolidaritására, a viiág haladó közvéleményé­nek megnyilvánulására, ha a nemzeti és társadalmi felsza­badulásért küzdenek, akár­milyen távol tőlünk, ha az emberi jogok érvényesülése csorbát szenved, ha tovább akarjuk erősíteni a népek ba­rátságát. Hány és hány pontja van a földnek, ahol fölfigyelnek a mi erőfeszítéseinkre, ahol örömmel fogadják a hírt: szolidárisak vagyunk har­cukkal! A Távol-Keleten és Latin-Amerikában egyaránt. Mindenütt, ahol a nemzeti, politikai és gazdasági füg­getlenségért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért küzdenek. Chilében is — ahol sötét erők dúlnak, à nyílt fasizmus jegyében. Szükség van a szolidaritá­sunkra a Közel-Keleten is, ahol a haladó arab erők vár­nak erre a segítségre. Az őszi szolidaritási akció idején a világ minden táján figyel­nek hangunkra. Készül már a népgazdasági terv A vállalatok e hónapban megismerik Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tegnap fogadta Václav Hulát, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság mi­niszterelnök-helyettesét. az ál­lami tervbizottság elnökét. A ! idei terv sikeres végrehajtá­saiban és a minisztériumokban ipján — már az 1978. évi nép- A tervezőmunka menetéről a István, az Országos Tervhi- ’I munkatársának. gatartásunk, a gazdaságirányí­tás milyen kérdésekre helyez­ze a hangsúlyt. Ezért a jövő évi terv előkészületei már áp­rilisban elkezdődtek. Minde­nekelőtt mérlegeltük a gazda­sági növekedést befolyásoló tényezőket, főként a külső piaci hatásokat, s vizsgáltuk, hogy az idei gazdasági növe­kedés lendülete átmeneti vagy tartós tényezők hatására kö- vetkezett-e be. Mindennek megítélése ötéves tervünk to­vábbi szakasza szempont! ából is fontos tájékoztatásokat ad. Tervezőmunkánkat segíti, hogy ebben az időszakban készült el a szabályozórendszer mű­ködésének értékelése. Mint ismeretes: 1976-ban néhány jelentős változás tör­szí vélyes, baráti légkörű meg­beszélésen reszt vett Huszár István, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, valamint Václav Moravec, Csehszlová­kia budapesti nagykövete^ tént a közgazdasági szabályo­zásban, s most vizsgálták sza­bályozórendszerünk hatásait. Az értékelés azt mutatta, hogy egyes szabályozókat 1978-tól módosítani 'kell. Ahhoz, hogy jobban ösztönözzenek a haté­konyabb munkára, erősíteni kell a szabályozók úgynevezett normatív elemeit, fölszámolva az indokolatlan kedvezmé­nyeket. engedményeket, a túl­zott támogatást. A többletnye­reség. a többletjövedelmek forrása ne az indokolatlan tá­mogatás. hanem a hatéko­nyabb munka legyen. — A jövő évi népgazdasági feladatokkal és a közgazdasá­gi szabályozással kapcsolatos elképzelések — folytatta a fő­osztályvezető — kialakultak, és ezeket az Országos Tervhi­vatal augusztusban a Minisz­tertanács elé terjesztette az­zal a javaslattal, hogy e kon­cepciók alapján szabja meg a jövő évi terv kidolgozásával kapcsolatos feladatokat. A ko­rábbi években általában szep­temberben kerültek a kor­mány elé a tervet érintő ja­vaslatok. Mégsem az időbeli nyereség a legfontosabb, ha­nem az. hogy a Miniszterta­nács állásfoglalása most komplexebb. konkrétabban rögzíti az éves terv kidolgo­(Folytatás a 2. oldalon) Az ország legfőbb erőit a Sára összpontosítja, a tervhiva pedig — beható elemzések al gazdasági tervet készítik elő. következőket mondotta Dobo. vatal főosztályvezetője az M' — Az éves terv előkészíté­se az idén 'korábban kezdő­dött, mint az előző esztendők­ben. Ezt nem utolsósorban az tette szükségessé, hogy a gaz­dasági életben néhány jelen­tős változás következett be: a párt Központi Bizottsága ál­lásfoglalásának megfelelően az idén meggyorsult a gazdasági fejlődés, ugyanakkor külgaz­dasági kapcsolatainkban a pia­ci feltételek másként alakul­tak, mint ahogy gondoltuk. — Fontos feladat tehát — emelte ki Dobos István — tü­zetesen vizsgálni, hogy a gyor­sabb ütemű gazdasági fejlődés és a fejlődés feltételeiben be­következett változások hogyan hangolhatok össze. milyen le­gyen 1978-ban gazdasági ma­Lázár György fogadta VácSav BiuSát Jobb körülmények között Megkezdődött a cukorgyári kampány Tegnap hajnalban beúsz­tattak az első vagon répát a Kaposvári Cukorgyárban. Az öreg gyár — a folyamatos re­konstrukció nyomán — meg­fiatalodva kezdte az idei kam­pányt, amelynek során 33.0 ezer tonna cukorrépát dol­goznak föl és előreláthatólag 35—10 ezer tonna cukrot gyártanak. Három műszak­ban 1150 embert foglalkoz­tatnak itt, de még további 150 jelentkezőt várnak, főleg a rakodáshoz, Dr. Tiszaváry Ottó, a gyár főmérnöké elmondta, hogy az eddigi mérések szerint a répa cukortartalma 14—15 száza­lék között van s ez egy — rnásféi százalékkal magasabb, mint a többi gyárban mért cukortartalom. Az új labora­tóriumban végzett vizsgálatok az idei répát jónak minősí­tik. Csakhogy amíg tavaly a sárral birkóztak, az idén a melegtől féltik a répát, mert befülled a tárolásnál. A mostani kampány jelleg­zetessége, hogy a répafeldol­gozók között hol itt, hol ott bukkan az ember villanysze­relőkre, építőipari munkások­ra: szépül-épül a gyár. Csajághy Károly, a labora­tórium vezetője talán az egyik legboldogabb emoer mostanában. A laboratórium az egykori fabódéból korszerű — egymillió forint értékű — gépekkel fölszerelt, tágas he­lyiségbe költözhetett a kam­pány kezdetére. »Időszerű volt már nagyon — mondja —, hiszen már az elődöm elődje is elavult körülmények kö­zött dolgozott.« Vadonatúj kőfogóberende­zést kezel Máté József úszta­tó elómunkás. Ö így beszél a kezdésről: »Abban a pillanat­ban elmúlt a derékfájásom, mihelyt az első répa bejött«. Hudi László főgépész szá­mára ez a harminckettedik kampány. ' »Megérhettem, hogy a mi ' tmk-műhelyünk a legkorsze­rűbb az összes cukorgyári tmk-műhely között.« Trébusz Ferenc, aki a szi­rupházban csoportvezető és a gyár munkavédelmi felügye­lője, nyugodtabb, mint más­kor. Ipari televízió, automa­ták könnyítik a munkát, az új kövezeten biztonságosabb a járás, és közös vályú he­lyett zöld csempés zuhanyo- _ zóban mosakszanak műszak ‘után. Özvegy Farkas Jánosné és Kiss Istvánná idénymunkás. Este tíz óra tájban jelenik meg az első szem cukor, most ráérnek komótosan eszegetni. — Akkor is megjár az uzsonnaidő, ha már itt a cu­kor, de akkor szaporábban eszünk majd — mondják. Egyikük 1959 óta, a másikuk hat éve minden őszön rend­szeresen visszatér a cukor­gyárba. A megbízott termelési osz­tályvezető, Pálfalvai László idegesen nyargal a lépcsőkön. Az első órákban egy-egy döc- cenő előfordul még, nem cso­da, ha kissé morc az ábrá­zata. Nem úgy, mint Baksa Lajos térüzemvezetőé, aki hol a gyárudvaron tűnik föl ke­rékpárján, hol valamelyik színes korlátú lépcső magasá­ból irányítja beosztottjait. Az összeforrott törzsgárdában az a szóbeszéd járja róla, hogy ha beköszönt a minden évben szokásos szénanáthája, min­denki tudja: indul a kam­pány. A főmérnök az új létisztitó állomást mutatja, az épülő 5000 köbméteres olajtárolót, a szellősebbé váló üzemet, az osztrák szalagmérleget, ami pontosan mutatja, hogy órán­ként 70 tonna répaszelet ha­lad át a futószalagon és hogy épp hányadik tonnánál tarta­nak. A lényerő meredekjén fölkapaszkodva szép kilátás nyílik a terjeszkedő gyárra. G. J. Új iskolát építenek Huszonnégy tantermes általános iskolát épít Kaposváron a Béke—Füredi-tömb közepén a Somogy megyei Állami Épí­tőipari Vállalat. A több mint 50 millió forintos beruházás fogadószintje már elkészült, s hamarosan megkezdik a szerkezet összeszerelését is. Az előreláthatólag 1979. június 30-án átadásra kerülő épületben a gyakorló iskola kis­diákjai tanúinak majd. Az iskolában két úszómedence is lesz és 6fâ0 adagos konyhájáról majd később a szomszéd­ban fölépülő óvoda 120 gyermekét is ellátják. Ülést tartott a megyei tanács-vb r Átmeneti levéltárat létesítenek A sokoldalú — megőrzési, tudományos es közművelődési — tevékenységet folytató me­gyei levéltár hosszú évek óta mostoha elhelyezési körülmé­nyek között dolgozik; minde­nekelőtt súlyos raktározási gondokkal küzd. A helyhiány az újabb iratok elhelyezésé­ben. az anyagok kezelésében és feldolgozásában egyre na­gyobb nehézséget okoz. A je­lenlegi feszültséget csak jó egy évtized múlva lehet véglege­sen megszüntetni, amikor a megyei tanács székházának egy részét levéltárnak alakít­ják át. A mai körülmények meg­változtatásával azonban eny- nyi ideig már semmiképp sem lehet várni, mert lehetetlenné teszi nemcsak a továbblépést, hanem a most folyó — igen értékes és széles körű — mun­ka megfelelő szintű végzését is. Csak egyetlen adatot en­nek alátámasztására: mintegy 2500 iratfólyóméter, a külön­böző szerveknél meglehetősen szakszerűtlenül tárolt irat­anyagot kellene átvenni a le­véltárnak úgy, hogy ezzel egyben megtegye a kezdő lé­péseket o szocialista kori le­véltár megalapítására. Pótol­hatatlan értékek sorsa forog tehát kockán. Ezért határozott úgy tegna­pi ülésén a megyei tanács vb, hogy az elhelyezési gon­dok enyhítésére a levéltár rendelkezésére bocsátja a Ka­posvártól tizenöt kilométerre .evő batéi kastélyt. Az épületet — a műemlékfeiügyélőség irá­nyításával — restaurálják. Ha ez — a jelek szerint két év múlva — befejeződik, az átmeneti levéltár megkezdheti működését, és hosszabb távon is segítheti az intézménv mun­káját. Ezzel együtt egy tudo­mányos szakalkalmazottal és három ügyintézővel is bővül az intézmény személyi állo­mánya. A vb értékelte a megyei munkaügyi osztály tevékeny­ségét is. A napirend tárgyalá­sán részt vett és felszólalt Szi­geti István munkaügyi mi­niszterhelyettes, aki délután a megyei tanács vezetőivel So­mogy munkaerőhelyzetéről ta­nácskozott. A miniszterhelyet­tes tegnap meglátogatta az 503-as szakmunkásképző új kollégiumát, valamint a Pá­lyaválasztási Tanácsadó Inté­zetet. It^al feladat a jövő év előkészítése Ülést tartott a zöldségtermelési koordinációs bizottság A termeltetés, a felvásár­lás, az értékesítés segítése, a lakossági ellátás javítása, az érintett vállalatok jobb együttműködése érdekében éppen négy hónappal ezelőtt alakult meg a megyében a zöldségtermelési, -forgalma­zási koordinációs bizottság. A tegnap délutáni tanácskozá­son röviden értékelve az ed­digi tevékenységet megállapí­tották: etz ellátás javulásában, a forgalmazás jobb szervezé­sében része van a testület­nek. Olyan időszakban váltot­tak szót a végzett munkáról, amikor néhány zöldségféléből országosan is elhelyezési gon­dok mutatkoznak. A mezőgazdaságban a csúcsmunkaidő nem ismeret­len ^fogalom, ezúttal azonban a csúcs néhány terméknél je­lentkezett. Ez pedig új, nem könnyű helyzet elé állította a forgalmazókat, a feldolgo­zókat. A számok önmagukért beszélnek: a Nagyatádi Kon- (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom