Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-03 / 207. szám
Szertartás volt A XX. század színháza Szívjuk el a békepipát! Olyannyira közismert már ez a kifejezés, hogy az indiá- nosdit játszó gyerekek sem mulasztják el egymás között »elszívni«, ha hősi és vitézi tettekben bővelkedő harc után elássák a csatabárdot. ' Eredetében ez a szokás valóságos szertartás volt. A régi utazók számos helyen tudósítanak bennünket arról, hogy az idegeneket gyakran fogadták békepipával az észak-ame- riliai indiánolt. A hitelesnek mondható beszámolók közül az elsőt a XVII. századból ol- \ áshatjuk Marquette francia misszionárius naplójában. így ír Marquette: »1673. június 25-én találkoztunk az indiánokkal. Négy óreg közeledett hozzánk, közülük kettő gazdagon díszített pipát hozott magával. Ünnepélyesen közeledtek, és a pipát az ég jelé emelték. Majd felkértek minket is, hogy szívjunk belőle, mert — mint mondották — a pipa jelenti a békés szándékot. Mi is szívtunk a pipából, s utána meghívtak bennünket a falujukba.« A békepipát — ezt kevesen tudják — minden törzs a saját színeivel, jeleivel ékesítette. Túl az indiánok fejlett ízlésén, ennek egyéb oka is volt: többek között a hosszabb útra bocsátott követek zavartalan közeledését is biztosította. (Egyébként az olyan eszközt, mely az egymással háborúban álló törzsek közötti ideiglenes »tűzszünetet«, a követek sérthetetlenségét biztosította, szinte az egész földkerekségen megtalálhatjuk.) Az észak-amerikai indiánok által használt békepipa hosz- szú szárát fából, a fejét pedig egy könnyen megmunkálható agyagféléből készítették. A dohánytartó fej rendszerint fordított T alakú volt. Ez a kultikus eszköz járt azután kézről kézre. A békepipa elszívását kísérő szertartás valóban érdekes, méltóságteljes és nagy hatású lehetett. Nem mindenki szívhatott belőle. A békekötés befejezéseként a törzsfők füstöltek a békepipából, s csak azt követően a törzsek vénei. A békepipának — ez kevésbé közismert — megvolt az ellentéte is: a harci pipa. Ennek a hadviselést jelentő színekkel befestett pipának az elszívása vagy elküldése a másik törzshöz hadüzenetet jelentett. Fogkefe a mikroszkóp alatt Az innsbrucki egyetem fogklinikáján és elektromikrosz- kópiai intézetében megvizsgálták, melyik az a fogkefe, amelyik legjobban tisztítja és masszírozza a fogat, illetve a fogínyt; esetleg melyik sérti azt. A vizsgálatok alapján kiderült, hogy a fogkefe hatása lényegében a szőrök hegyétől függ. Az a jó fogkefeszőrzet, amelynek végét egyenesen vágják le, illetőleg élei lekerekítettek. A ferdén metszett, úgynevezett »v« profilt mutató fogkefeszőr nehezen kopik, lándzsaszerűen sérti a fogínyt és a fogzománcot. A kereskedelmi forgalomban levő fogkeféknek több mint 50 százaléka hegyes végződésű volt. Általános érvényű rendelkezésnek kellene megszabnia a fogkefeszőrök végeinek minőségét — hangoztatják a tudósok. Óriáskígyók otthon A kígyók, a népek monda- és mesevilága alapján már ősidők óta a rossznak az ármánynak és a veszedelemnek a szimbólumai. Pedig éppen olyan kevéssé gonoszak vagy álnokok, mint bármely más állat, s a tévhittel ellentétben igen kevés közöttük a veszélyes. A kígyófajok csak 10— 13 százalékának van méregmirigye és mérget vezető foga, s csak kis részük képes arra, hogy egészséges embernek komolyan ártson vagy megölje. A föld sok vidéke — köztük a trópusok is — mérgeskígyókban szegény, sőt egyenesen mentes. Sqk fajra jellemző az a módszer, hogy a zsákmányt rátekerédve megfojtja. Minden kígyó egészben nyeli le zsákmányát, akár élő az, akár élettelen. Ezt a koponya sajátos felépítése teszi lehetővé. A boa és anakonda nőstények teljesen kifejlett ivadékot szülnek, 20—30 ivajdékuk születéskor átlagosan 70 centiméter hosszú. A piton viszont tojásokat rak, amelyeket kikelésig a nőstény őriz. A kígyók sokszor nemcsak hosszúkkal tűnnek ki, hanem bőrük rajzolatának szép mintáival és pompás színével is, amely különösen vedlés után csillogó fényben tündököl. Érthető, hogy tartásukkal — sas adatkerten kívül — az amatőrök is szívesen és sikeresen foglalkoznak. Híres kígyógyűjtő egy prágai orvos, dr. Miloslav Kalás, aki egyébként egy csehszlovák óceánjáró hajón teljesít szolgálatot. Harminc ritka kígyófaj van a gyűjteményében. Képünkön: Az orvos és kislánya egy fiatal boával. OLCSÓ Párizs a divatvilág királya, de az egyik neves francia divattervező, Pierre Carden úgy látszik trónfosztásra készül. Az idén nem itt, hanem Lyonban, a selyem városában rendezte meg a téli modellek bemutatóját. »Befejeződött a régi, és megkezdődött az új korszak!« — szerénykedett egy lyoni újság. A neves divatkreátor nemcsak a helyváltoztatással igyekezett fölhívni magára a figyelmet, hanem demokratizmusával is. Ha új korszak jön, törjünk keresztül minden gátat! »A divat többé nem a kiválasztott rétegek előjoga« — mondta a bemutató előtt tartott beszédében. A versenytárs tervezőket ennek hallatára valószínűleg kiverte a hideg veríték, a katasztrófa sötét árnyait látták tornyosulni fejük Kísérletek Sztanyiszlavszkij »szárnyai alatt« rendezőnemzedékek nőttek fel. Említettük már, hogy munkatársainak egyike Vszevolod Emiljevics Mejer- hold volt, aki kísérleteit a mestere által tervezett stúdióban folytatta. Stilizált, szimbolista színpadképre törekedett. Az agitatív, politikai, plakátszerű színház létrehozója volt, nagy vidéki körútja után a pétervári Ko- misszarzsevszkaja Színház — főrendezőjeként, majd álnéAluminium a repülőgépiparban ven vezetett stúdiójában. Ez pedig egyenlő volt a szakítással a sztanyiszlavszkiji iskolával. Ahogy a szakirodalom jellemzi Mejerhold munkásságát: pályája tele volt nagy sikerekkel és nagy kudarcokkal. Elmélete szerint kora színházművészeti feladata a »•gépiség" színpadra állítása volt. Majakovszkijjal együtt vallotta, hogy a színház nem tükör, hanem nagyítóüveg. Majakovszkij művei az ő rendezésében kerültek színre. Egész tevékenységét áthatotta a forradalmi pátosz. A színészi testmozgást az akrobatika felé fejlesztette: a színész egész testével részt vett a játékban. Biomechanikai játéktechni'kának nevezte ezt a stílust Mejerhold. A megszokott díszletek helyett jelzéseket, konstrukciókat, vasszerkezeteket alkalmazott. A kaposvári rendezők közül Szőke István Erdő rendezésének színpadképe idézi fel a mejerholdi elképzeléseket. A Cyrano díszletvázai is utalnak erre az iskolára. Me- j er hold produkciói közül a majakovszkiji műveket, valamint a Csodaszarvast és Vis- nyevszkij Döntő csapás című drámájának színpadra vitelét szokták leggyakrabban emlegetni. Akárcsak őt, Alekszandr Tajrovot is új realistának nevezd« a kritika. Sokfajta előadást hozott létre, merev kubista színházat, de mozgalmas Giroflé-Girofla operettet is. »Teatralizálni kell a színházat« — célkitűzése ezen a ponton találkozott Majerholdéval. Jevgenyij Vahtangov szintén Sztanyiszlavszkij-tanít- ványként kezdte, s pályája során sohasem tagadta meg mesterét, ö is a naturalista játékmód ellen lázadt, megteremtve az úgynevezett fantasztikus realizmust. Kz októberi forradalom után a szovjet színház egyik legaktívabb szervezője volt. Cozzi darabja, a Turandot hercegnő az ő rendezésében ironikus játékká vált, commedia deli’ arte modorban. Artisztikus színpadképeit fotók, díszlettervek őrzik. Mindhármukra jellemző volt, hogy a színpad és a közönség közötti határvonalat akarták előadásaikkal szűkíteni, azaz a nézőket a darab részeseivé avatni : Vahtangov Turandot hercegnőjében a színészek például aktuális vicceket meséltek a nézőknek A német Ervin P'iscator ugyancsak mindent elkövetett, hogy a színházat megújítva filmvetítéssel, nyütszí- ni díszletváltással túlvigye az előadást a színpad határon. Sok forradalmian új, s mais érvényben lévő felfedezésükön túl azonban nem lehet tagadni, hogy eltávolodtak a Az alumíniumot korunk fémének nevezik, joggal, hiszen az élet minden területére betört. Előnyös tulajdonságai — például a kis fajsúllyal párosult nagy szilárdság, az ennek következtében előálló súlycsökkenés, az üzemanyagban, vontatási energiában megnyilvánuló megtakarítás, a hasznos teher növelésének a lehetősége, a jó zajelnyelő képesség stb. — alkalmassá teszik felhasználását a járműiparban is. A gépkocsi- és autóbusz-, vasúti kocsi és hajógyártásban egyre több helyen helyettesítenek vele más anyagot. Legnagyobb szerepe azonban a repülőgépgyártásban van. Érdekes, hogy a magyarországi születésű Schwarz Dávid elgondolásai alapján tervezték és készítették el Németországban 1897-ben az első merev vázú kormányozható léghajót, melynek szabadalmát Zeppelin megvette. 1917-ben jelent meg az első Junker-gép, a Ju—4, amely teljesen alumínium ötvözetből készült. Ugyancsak az első világháborúban készültek Tupoljev orosz tervező könnyűfém gépei is. Az 1930-as évek elején a repülési sebesség növekedésével kezdtek aiumínium lemez burkolatot alkalmazni a repülőgépeken, sőt a belső hossz- és keresztmerevítőket is alumíniumból állították elő. Az alumínium nemcsak könnyűségénél, hanem jó megmun- kálhatóságánál fogva is igen alkalmasnak bizonyult erre a célra. Ma már a repülőgépek szárnyai, teste, kizárólag alumínium ötvözetből készülnek, a könnyű sportgépeken, a hangsebességet jóval túllépő katonai gépeken és az óriási teherbírású személy- és teherszállító gépeken egyaránt. Az úgynevezett peroneus- izom bénulása nyomán a betegek nem képesek a lábfejüket emelni. Ennek következtében a járáskor lelógó lábfejük, illetve cipőorruk a talajba ütközik, hacsak nem emelik a lábukat igen magasra, egy kissé hátrafelé csúsztatva téve a földre. így azonban még bottal is nagyon nehéz, fárasztó a járás. A Philips-gyár előállított egy izomstimulátort, amely ebben az esetben segíti a járást, feltéve, hogy az izomhoz tartozó idegpálya ép. A cigarettacsomag nagyságú készülék érzékelő talpbetétből, generátorból, elektródából és vékony vezetékből áll. Az egészL. L. séges lábon viselt cipőbe helyezett talpbetét érzékeli a ránehezedő súlyt (amikor a beteg az ép lábára lép), és a beteg lábra helyezett elektróda segítségével bekapcsolja a generátort. A generátor impulzust küld a bénult izomnak, amire a lábfej felemelkedik. és lehetővé teszi a normális lépést. Amikor az egészséges láb felemelkedi az impulzus megszakad. Ugyancsak megszakad két másodperc után automatikusan akkor is, ha a beteg mindkét lábán áll. A készülék a gyakorlatban is bevált, sőt a tapasztalatok szerint bizonyos idő elteltével gyógyítja is a bénulást. Izomstimulátor ' , I Erdősítés repülőgéppel Az eszak-urali Kozsim folyó felső folyásánál egy csaknem 2 ezer hektárnyi területen befejeződtek a repülőgépek segítségével elvégzett fenyő- erdő-telepítési munkálatok. A korábban tűzvész által elpusztított erdők helyén azért volt szükség újak telepítésére, mert a tudósok számításai kimutatták, hogyha zord természeti viszonyok között semmi remény az önregenerálódásra. A neheze^ megközelíthető területet csak úgy lehetett a tundra támadása ellen megvédeni, hogy a magokat a DIVAT fölé. Pierre Carden pofa bagóért adja a modelleket: a lyoni bemutatón (forintra átszámítva) hatezertől huszonöt ezerig vesztegették az egyes darabokat. Egyelőre nincsenek megbíz« ható értesüléseink arról, vajon a lyoni selyemszövő lányok megrohamozták-e a bemutatótermet és rááldozták-e havi jövedelmüket, hogy megvásárolhassák a legolcsóbb kreációkat. Talán divattervezőnk is érezte, hogy a demokratizmusnak a divat területén való megvalósításához kellene még egyet s mást tenni, mert politikai nyilatkozatához a következőt fűzte hozzá: »A jövőben minden asszony bátran hozzám fordulhat, ha nem. is tudja megvenni a ruhát, megtekintheti a modelleket.« £ e levegőből szórták le. A talaj- kutatókból és biológusokból álló különleges expedíció előzetes környezet- és talajvizsgálatai biztató eredményekkel szolgáltak. A kijelölt, gondosan előkészített 2000 hektárnyi terület beültetéséhez 4 tonna lucfenyőmagra volt szükség. Az első adatok szerint a kísérlet eredményes volt. Jelenleg további 7000 hektár körüli területet készítenek elő repülőgépek segítségével végzendő erdőtelepítéshez. célból a lyoni divatbemutató belépődíját 250 forintnak megfelelő összegre csökkentette. A színvonalas divatbemutató részleteinek leírására — a jövő télre várható módi a pe- lerinek, a ponchók, a kapucnik, a télikabátot helyettesítő belebújós valamik és a szoknyanadrágok — szakmai fel- készültség hiányában nem vállalkozom. Annyit azonban még hadd mondjak el, hogy aktusaként a helyi szakácsművészet remekeivel vendégelték meg a közönséget. Egyebek között pezsgőt, valamint szarvasgombával és libamájjal töltött csirkét szolgáltak fel — ugyancsak a demokratizmus jegyében — annak jelképéül, hogy amit Pierre Carden nyújt, ahhoz minden munkanélküli hozzáférhet. r. L A növényvilág matuzsálemei A föld legöregebb élőlényei azok az óriás marnmut- fenyők, melyek az észak-amerikai kontinens nyugati partvidékén, a Sziklás-hegységben élnek. Ennek a harmadkari maradványnövénynek ma már szinte minden példányát természetvédelmi tör- vény védi. Magasságuk 78— 85 méter, korukat 3—5000 évre becsülik. Hihetetlenül gyorsan nőnek, 30 év alatt elérik a 24 méteres magasságot és a 40 cm-es törzsátmérőt, amihez nálunk például a bükknek 70 évre van szüksége. A legöregebb példányok elérhetik, sőt meghaladhatják a 100 m-es magasságot. összehasonlításul annyit, hogy Budapesten a Szent István bazilika kupolája csak 96 m magas. Jegygyűrű az orreimpáhan Egy Pétrucci nevezetű római aranyműves azzal a javaslattal állt elő, hogy a jegyes- és házaspárok többé ne az ujjakon, hanem az orr- cimpájukban viseljék a jegygyűrűt. Nemcsak azért, mert a kör forma mellett még csepp formák, ovális és sokszögletű jegygyűrű formák is lehetségesek, hanem főleg azért, mert »az eljegyzés és házasságkötés bizonyítékának« e formája sokkal nagyobb lélektani hatást gyakorol a társadalomra és a közvéleményre. Pétrucci kijelentette, hogy a jegygyűrű orreimpában viselése fokozott mértékben jelezné a házassági állapotot és fokozná a házastárs vonzalmát. A maga részéről — mondotta — törekedni fog a jegy-orrgyűrű mutatósságára, úgyhogy a jegyesek, férjek és feleségek valóban nehezen tudják majd megállni, hogy ne viseljék ezt a hűséget biztosító ékszert. Az aranyműves szerint a legtöbb férfi hajlandó lenne arra, hogy lyukat fúrasson az orreimpájába. Só in agyi Néplap
