Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-29 / 229. szám
Enrico Berlinguer Magyarországra látogat Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára meghívására Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára holnap, szeptember 30-án Magyarországra érkezik. Lázár György Csongrádi megyei látogatása Helsinki szellemében, a záróokmány megvalósításáért Interjú Nagy János külügyminiszter-helyettessel a Magyar Népköztársaság külpolitikai kezdeményezéseiről Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke tegnap — Csongrád megyei látogatásának második napján — Csongrád városba utazott A miniszterelnököt a helyi tanácsházán a város vezetői fogadták. Lázár György sétát tett a városközpontban, megtekintette az új, korszerű lakóházakat, fölkereste az áfész helyi áruházát, valamint a népművészeti és háziipari boltot Rövid látogatást tett a faipari szakközépiskolában, illetve ipari szakmunkásképző intézetben is. A Minisztertanács elnöke ezután fölkereste a szentesi Termál Tsz-t, amelynek kilenc forró vizet adó kútja van. Itt a hőenergiát üvegházai, fóliasátrak, állatférőhelyek fűtésére és különféle termények szárítására is fölhasznál ják. Lázár György a kertészet és takarmánykeverőüzem megtekintése után Hódmezővásárhelyre utazott. Az Alföldi Porcelángyárban megtekintett több üzemrészt A miniszterelnök az ipari és mezőgazdasági üzemekben elbeszélgetett a munkásokkal, jókívánságait kifejező emléksorokat írt több szocialista brigád naplójába. Meghallgatta a csongrádi, a szentesi, a hódmezővásárhelyi városi és a szentesi járási pártbizottság első titkárának tájékoztatóját a település helyzetéről, fejlesztési terveiről, gondjairól. Lázár György kétnapos vidéki látogatásának befejezéseként a szegedi kisszíni lázban tartott aktívaértekezleten időszerű politikai és gazdasági kérdésekről tartott tájékoztatót. Gáspár Sándor kitüntetése Turaba) Kulatov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének helyettes elnöke szerdán délelőtt Moszkvában, a Kremlben átnyújtotta Gáspár Sándornak, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács helyettes elnökének, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának az Októberi Forradalom érdemrendet, amely- lyel 60. születésnapja alkalmából áprilisban tüntették ki. A Gáspár Sándor vezette magyar szakszervezeti küldöttség szerdán délután hazautazott Budapestre. A Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta a Magyar Népköztársaság sokirányú nemzetközi tevékenységgel veszi ki a részét a záróokmány szellemének és ajánlásainak megvalósításából. Külpolitikánkban számos — két- és többoldalú — kezdeményezéssel, 'kapcsolatfejlesztő lépéssel segítjük elő a jövő héten kezdődő belgrádi találkozó sikerét is. Erről, és nemzetközi politikánk eredményeiről, törekvéseiről nyilatkozott Nagy János külügyminiszterhelyettes az MTI munkatársának. A Magyar __NépkBztârsasâg Is a ktiv részvevője__az ___európai b iztonságért és együttműködésért folyó harcnak. Hogyan ér- tékelhetö a Helsinki óta megtett út, a__záróokmány^ végre. hajtásának eddigi menete? —• Az elmúlt két évben nem kevés történt a Helsinkiben kijelölt feladatok teljesítése, a felvázolt lehetőségek valóra váltása terén. Igen élénk politikai és diplomáciai tevékenységnek lehettünk tanúi. Kiemelkedő jelentőségű, magas szintű látogatások, fontos megállapodások aláírása jelzi a kelet—nyugati kapcsolatok szélesedését. A záróokmány végrehajtásáért gyakorlatilag minden aláíró fél részéről történtek kisebb-nagyobb erőfeszítések, de kétségtelen, hogy a legtöbbet a szocialista országok tették. A záróokmányban foglaltak kezdenek beágyazódni az európai államok kapcsolatainak talajába, s bár ez a folyamat néha lassúnak tűnik, nem szabad elfelejteni, hogy a záróokmány önmagában véve is gazdag, sok évre munkát adó, hosszú távra szóló program. A végrehajtás üteme, mélysége függ az enyhülés állásától, az államok közötti politikai kapcsolatok szintiétől. A záróokmány végrehajtásában az elmúlt két év több eredményt hozhatott volna, ha az enyhülésellenes erők tevékenységének élénkülése, ennek nyomán az enyhülés, lelassulása nem hátráltatta volna a gyorsabb végrehajtást. A tőkésvilág reakciós, haladásellenes körei részéről tapasztalhattunk a záróokmány tartalmi egységének megbontására, szellemének és betűjének kiforgatására, manipulálására irányuló törekvéseket Kísérletek történtek arra, hogy az államok közötti kölcsönös bizalmat és jobb megértést elősegíteni hivatott záróokmányt különböző kampányok — így az emberi jogok ürügyén indított kampány, vagy a szocialista országok állítólagos gyors ütemű fegyverkezéséről terjesztett rágalmak — zászlajává tegyék, a szocialista országok belügyeibe való beavatkozás igazolására használják fel. mérgezve ezzel az európai légkört. Ezek a számítások azonban nem váltak be. E mesterkedések nem tudták megrontani a záróokmány hitelét az európai közvélemény szemében, nem gyengítették pozitív hatását a nemzetközi politikai viszonyokra. Az elmúlt két év egyik fontos eredménye, hogy a záróokmány a kelet—nyugati kapcsolatok iránytűjévé vált, fontos eszköze lett az eltérő társadalmi berendezkedésű államok együttműködésének. Hogyan járni honi hazánk a Mintegy 300 gazdaságot érint Rendelet a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek szakemberellátásának állami támogatásáról A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — az érdekelt miniszterekkel és szervekkel egyetértésben — a gyakorlati tapasztalatok alapján, a követelményeknek megfelelően módosította, illetve kiegészítette a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági szövetkezetek szakemberellátásának támogatásáról szóló — múlt évi — rendeletét. A rendelkezés mintegy 300 mezőgazdasági üzemet érint. Területük és termelésük viszonylag nem nagy a mezőgazdaság egészéhez képest, egyes vidékeken és ágazatokban, s még inkább az érintett népesség számára azonban szerepük igen jelentős. A rendelet célja: a megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező szakemberek számára vonzóbbá, anyagilag is kifizetődőbbé tegye, hogy a mostoha körülmények között dolgozó gazdaságokban, azok vezetésében munkát vállaljanak. Az ilyen gazdaságokban ugyanis az átlagosnál kedvezőtlenebbek az eredmények, kisebb a jövedelem, így az üzemeknek nagy anyagi terhet jelent a termelés javításához szükséges, megfelelően képzett szakemberek foglalkoztatása. A gazdaságok ezért kapnak állami támogatást a meghatározott — például elnöki, elnökhelyettesi, főagronómu- ct, főkönyvelői, főmérnöki, fő- kertészi, főállattenyésztői stb. — munkakörökben dolgozó szakemberek bérkiegészítésére, premizálására, lakásépítkezésük segítésére, tanultnál nyl ösztöndíjakra. A múlt évi szabályozás csak az érintett szövetkezetekre volt érvényes, a mostani a hasonló adottságú . állami gazdaságokra is kiterjed. Ennek megfelelően módosult az eredeti rendelet címe is, amennyiben ezentúl a kedvezőtlen adottságú mezőgazda- sági nagyüzemek szakemberellátásának támogatásáról szól. A rendelet azoknak az érintett gazdaságoknak biztosítja az állami támogatást, amelyek üzemfejlesztési tervet készítettek és kötelezettséget vállaltak teljesítésére. A rendeletben meghatározott munkakörökben a megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező szakemberek a munkadíjon felül az állami támogatásból az eredménytől függő részesedést, prémiumot is adnak. A szakemberek anyagi ösztönzésének fokozására került be a rendeletbe az, hogy ezt a prémiumot az első két évben a tanács záróit számlájára kell befizetni, s a harmadik év végén akkor adható ki a szakembernek, ha működése bizonyíthatóan növekvő gazdasági eredménnyel járt, vagyis számottevően emelkedett az egy főre jutó bruttó jövedelem, illetve az ágazati eredmény. Egész sor egyéb intézkedéssel is kiegészült az új rendelet. Így pélcjául lehetővé teszi a korábban megállapított támogatás folyósítását akkor is, ha két mezőgazdasági szövetkezet egyesül, s az érintett szakemberek az új szövetkezetben maradnak. Az állami támogatás visszafizetésére Kötelezhető az a gazdaság, amely a vállalt üzemfejlesztési tervet felróható okokból nem teljesítette. Üj rendelkezés az is. hogy a szakemberek foglalkoztatásához nyújtott állami támogatás kivételes esetekben nemcsak a kedvezőtlen adottságú, hanem más — például árvíz sújtotta vagy gazdasági eredményei miatt több- | szőr szanált stb. — gazdaság részére is engedélyezheti a gazdasági és élelmezésügyi miniszter, a pénzügyminiszterrel egyetértésben. Korábban egy-egy gazdaságnak legföljebb öt szakember után nyújtottak anyagi támogatást, most ezt a számszerű korlátozást feloldották. Az 1978. január 1-én életbe lépő rendelet egyszerűsítette az eljárási szabályokat is. Eddig például a gazdaságok fejlesztési tervéhez a megyei tanács végrehajtó bizottságának jóváhagyására volt szükség, most elegendő a szövetkezeti közgyűlésé is, a támogatás engedélyezése pedig — ugyancsak a vb hatásköréből — a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályéba kerül. A rendelet kapcsán felvetődhet a kérdés: nem szül-e ellentéteket a szövetkezetekben dolgozók között a vezetők kiemelt javadalmazása. Nos, a rendelet éppen a kiváló szakemberek képzettségét, hozzáértő munkáját elismerő magasabb díjazással, s ezzel együtt a részükre megszabott magasabb követelményekkel segíti elő, hogy tevékenységük nyomán növekedjenek a gazdaság eredményei, s vele a tagság jövedelme is. gúróokmAny ajánlásainak megvalósításához ? — A záróokmány szellemének és ajánlásainak megfelelően sokirányú kezdeményezéseket tettünk. E tekintetben különösen fontosak voltak a magas szintű látogatások és tárgyalások. Kiemelkedő jelentőségű esemény volt Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának látogatása Ausztriában, Olaszországban, a Vitikánban és az NSZK-ban. Magyarországon járt a finn és az osztrák köztársasági elnök. Számos kormányfői, miniszteri találkozóra is sor ‘került, hazánk és a nyugat-európai országok között. E találkozókon magyar részről kifejezésre jutott a záróokmányban foglalt elvek maradéktalan végrehajtásának szükségessége. Konkrét javaslatok hangzottak el a politikai, a gazdasági, a tudományos-műszaki és kulturális kapcsolatok bővítésére. A kétoldalú együttműködés keretei segíthetik a leghatékonyabban a záróokmány Végrehajtását. Az ajánlások végrehajtásának előmozdítása céljából 17 nyugat-európai országnak, valamint az Egyesült Államoknak és Kanadának — a velük fennálló kapcsolataink szintjéből, szükségleteiből és lehetőségeiből kiindulva — írásos javaslatokat adtunk át. Az átfogó jellegű javaslatok, követve a záróokmány fölépítését, kitérnek mindazokra a kérdésekre, amelyek a címzett nyugati ország viszonylatában időszerűek a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlődése szempontjából. Javaslataink nagy hangsúlyt fektetnek a gazdasági. kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének kérdéseire, tarÉpítőipari árelemzői, árképzési gyakorlattal rendelkező dolgozót fölveszünk Ajánlatokat: a 132356. számra, a Magyar Hirdető Somogy megyei Központjába kérünk. talmazzák az államok kapcsolatait vezérlő tíz elv erősítésére irányuló törekvéseinket, és sok javaslatunk foglalkozik az úgynevezett harmadik kosár kérdéseivel is. Partnereink az átadott javaslatokat lényegében pozitívan fogadták, elismerték azok konstruktív jellegét és hasznosságát. A javaslatokról eddig folytatott tárgyalások során számos kérdésben elvi és nem egy esetben gyakorlati egyetértés alakult ki. Természetesen, a különböző tőkésországokkal az egyetértés különböző fokáig jutottunk, legszélesebb körben sikerült előrelépnünk Finnország és Ausztria esetében. Néhány más országgal viszont még csak a lehetőségek kibontakozásának kezdetén tartunk. Különösen a gazdasági diszkrimináció felszámolása tekintetében nem tapasztaljuk azt a készséget, amely a záróokmány szellemének és betűjének megfelelően is kívánatos lenne. Nem ritkán tartózkodást tapasztaltunk az emberek közti kapcsolatok egyezményes keretekben való fejlesztésével szemben is. Mindezekben a kérdésekben, hangsúlyozom, a harmadik kosár témáiban is — az olyanokban, mint például a vízumkönnyítések, a magyar kultúra jobb megismertetése — mi az eddigieknél gyorsabb előrehaladást szeretnénk látni, minél több konkrét intézkedésben megegyezni. Az átadott javaslatok nincsenek határidőhöz kötve, továbbra is érvényesek. A kétoldalú keretek mellett a záróokmány végrehajtása érdekében egyoldalú lépéseket is tettünk Példának említeném a környezetvédelmi, valamint a külkereskedelmi törvényünket, az ismert vám- és devizakönnyítéseket Folyamatosan vizsgáljuk, hogy — saját lehetőségeinktől és a nemzetközi helyzet alakulásától függően — milyen további intézkedésekre kerülhet sor. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a sokoldalú összeurópai együttműködés korszerű formái kialakításának, így az energetikai, környezetvédelmi és közlekedési összeurópai kongresszusok összehívására irányuló szovjet javaslatnak. Egyes nyugati véleménye* gc- rtnt » reodallsta országok, fcSztflk Magyarország mámára, csak a második kosár, » kereskedelmi dlszkrlmlnécté el- tgrléséáek kérdése a fontos. Erről ml a véleményét — Ez a gondolatmenet a záróokmány végrehajtását csak részekre szabdalva, egyes részeket önkényesen kiragadva, másokról elfeledkezve tudja elképzelni. Felfedezhető ebben a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése témakörének háttérbe szorítására irányuló törekvés is. A mi álláspontunk egyszerű és világos: minden esetben a záróokmány egységes egészként való végrehajtásáért szállunk síkra. A szocialista országok nem erőltetik egyoldalúan csak a második kosár teljesítését. Igaz viszont, hogy a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlődése elmarad mind a lehetőségektől, mind az együttműködés más területein elért haladástól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Belgrádban ebben a kérdésben valamiféle revansra, vádaskodásra, elszámoltatásra kell hogy sor kerüljön. Magyar részről azt szeretnénk — és Belgrádban erre törekszünk majd —, hogy a gazdasági együttműködés szélesítésének lehetőségeiről is konstruktív, hasznos eszmecsere bontakozzék ki a záróokmány alapján, tehát valamennyi részvevő fogadja el a kereskedelmi akadályok, a diszkriminációs intézkedések felszámolásának szükségességét Ami a kereskedelmet gátló akadályokkal összefüggő konkrét kérdések rendezését illeti, erre megvannak az illetékes fórumok, egyebek között a GATT és az Európai Gazdasági Bizottság. Eddigi tapasztalataink azt mutatták, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének ellenzése, a különböző nehézségek és akadályok abszolutizálása rendszerint politikai szándékokat takar. A gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének diszkriminatív akadályozása — akarva-aka- ratlan — azok kezére játszik, akik a hidegháborús légkör visszahozását, a politikai kapcsolatok rontását, a fegyverkezési verseny felszítását akarják. Saját érdekünkben és az enyhülés irányvonalának megvédése érdekében is mindent megteszünk azért, hogy előmozdítsuk a kelet—nyugat: gazdasági kapcsolatok szélesítését. Meggyőződésünk, hogy a politikai erőfeszítésekkel egy sorban a gazdasági kapcsolatok is stabilizáló tényezőként segítik elő az enyhülés mostani szakaszában jelentkező problémák megoldását. Ismerete», hogy « küszöbön álló belgrádi _találkozó_fő_té m ája a helsinki zár6okmánsr lesz. Milyen__elgondolásokkal u tazik a magyar delegáció Belgrádba? — Az előkészítő megbeszé - léseken elfogadott napirend és munkaszervezési keretek megfelelő alapot nyújtanak az október 4-én kezdődő találkozó konstruktív megrendezéséhez. A napirend lényegében egységes egészként kezeli a záróokmány végrehajtásának áttekintését és a soron levő feladatok meghatározását. Az előkészítés tapasztalatai megerősítették politikai koncepciónk helyességét, így nincs szükség korábbi álláspontunk módosítására. A belgrádi találkozón a magyar küldöttség a többi szocialista országgal együtt arra törekszik majd, hogy az eszmecsere eredményesen hozzájáruljon a helsinki szellem megvédéséhez, minden területen új lendületet adjon a zá-**l róokmány végrehajtásának. A 35 ország diplomáciai képviselőinek azon kell fáradozniuk, hogy biztosítsák: a belgrádi találkozóból a záróokmány megerősödve kerüljön ki, ne rendüljön meg a benne kifejezett érdekek egyensúlya. Ügy véljük, a találkozón biztosítanunk kell, hogy az eredmények, az elfogadásra kerülő ajánlások előremutatóak, pozitív tartalmúak legyenek, az államok közötti bizalom erősítését szolgálják, a záróokmány körén belül maradjanak és ne lépjék túl annak kereteit, ne foglalkozzanak oda nem való kérdésekkel. Szeretnénk elkerülni a vádaskodásokat. Mi nem félünk a vitától — és ha vitára kényszerülünk, lesz mit mondanunk —, de féltjük a találkozó konstruktív légkörét, kiindulva minden egyes részvevő jól felfogott érdekeiből, az enyhülés általános követelményeiből. Célunk, hogy a találkozó az egyenjogú, a bel- ügyekbe való beavatkozástól mentes kapcsolatok fejlődésének útját egyengesse. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az államok kapcsolatait vezérlő elveknek és a politikai biztonságot kiegészítő katonai enyhülés, a leszerelés kérdésének. Reméliük, hogy a belgrádi találkozó, mint a záróokmány végrehajtásának egyik közbeeső állomása, a leszerelési intézkedések meggyorsítására irányuló politikai akarat megnyilvánulása lesz. Véleményünk szerint a találkozó ilyen — a fentiekben kifejtett — koncepció alapján szolgálhatja igazán az alapvető célt, az enyhülési folyamat erősítését, így lesz eredményes — mondotta Nagy János. — Eredményei lehetővé teszik majd egy tárgyszerű záróközlemény kidolgozását, a soron következő — a belgrádi találkozóhoz hasonló — összejövetel időpontjának, helyének kijelölését. A magyar küldöttség hatékonyan kíván hozzájárulni a belgrádi találkozó munkájához, sikeres befejezéséhez.
