Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-23 / 224. szám
Beszélgetés Csine Mihály iroda lom történésszel EI-e Ady a feltört „magyar ugaron”? Czine Mihály, az ELTE bölcsészettudományi karának tanára nemcsak századunk magyar irodalmának tudósaként/ és oktatójaként ismert szerte az országban, hanem a szép literatúra népszerűsítőjeként, •►utazó misszionáriusaként« is. A napokban Kaposvár vendége volt, s készséggel állt lapunk rendelkezésére. — A művészetek iránti vonzalom rendszerint a gyermekkorban, a fiatalság éveiben keletkezik, s az irodalomtudós egy-egy nagy egyéniséghez való elkötelezettsége is korán sarjad, önnek is vannak ilyen ifjúkori emlékei Ady költészetéről? — Természetesen, s igen maradandónk. Tizenegy esztendősen, karácsonyi szertartáson hallottam először Ady- verset egy debreceni diáktól. ►►Mikor elhagytak« kezdetű költeményének az emléke élt bennem később is, amikor fellapoztam egy Kardos László által összeállított füzetecskét; a Magyar jakobinus dalát ismertem meg belőle. Ezek csupán véletlenek voltak, irodalmi érdeklődésem mégis szükségszerűen alakult ki. a környezet hatására. Ott Szatmár- ban, a mi vidékünkön történt a tűzvész, amely Móriczot a Fáklya megírására ösztönözte, édesanyám a regény néhány hősét is ismerte. A falubeli tiszteletes Móriczcal járt teológiára, a róla és Adyról őrzött emlékeit velem is megosztotta. A »-magyar ugarról« a budapesti egyetemre kerülvén találtam kapcsolatot Vin- cze Gézával, Ady unokaöccsé- vel, akinek a töméntelen »másodkézből való« Ady-emléken kívül Kós Károly és Áprily Lajos »atyai barátságát« köszönhetem. Ady-képem formálódásához természetesen 5k is hozzájárultak, akárcsak kitűnő tanárom, jelenlegi tanszékvezetőm, Király István profesz- szor. nr ön az új társadalom érlelődé sének idején élte át — már tevékeny részvevőként — az Ady-örökségröl folyt .vitákat. Melyek voltak ennek a szemléletváltozásnak az állomásai? — Két értelmezés ellen kellett küzdenünk, és — bár kevesebbet' — kell ma is. Az egyik az volt, amely Adyban — a hazafias és a vallásos versek meghamisításával — a világfájdalmas dzsentri magatartásforma poétáját vélte fölfedezni, a másik pedig a minduntalan Nyugat felé pislogó polgári szemlélet lekicsinylő képe. Értelmezésbeli zavarokat idézett elő az a vélekedés is, amely Ady munkásságát egyoldalúan a XIX. század hagyományaihoz, elsősorban a szimbolizmushoz kötötte. Pedig ő — amint Révai József, Lukács György és a mai irodalomtörténet-írás, mindenekelőtt Király István bizonyította — ízig-vérig századunk embere volt, a modern Magyarország, a korszerű magyarságtudat legjelentősebb szellemi előhirnöke. ö jelölte ki csalhatatlanul biztos kezzel és józan fejjel a magyarság helyét a világban, s ez jóval nagyobb érdem, mint a »magyar ugar« egyszerű bírálata, mint az ösztönös tiltakozás. Hallatlanul fontos, hogy az ő műveiben fogantak meg a haladó népiesség és más irányzatok gyökerei, meghatározó volt, hogy ő előre megfogalmazta mindazt, ami a két világháború közti Magyarországon történni fog, a legdöntőbb mégis az, ami munkásságában az »ember az embertelenségben« képzetéhez tartozik. Költészete ezért időszerű ma is. — Pedig manapság, azt hiszem, kevesebben olvassák, mint egy-két évtizeddel ezelőtt. — Valóban, az én diákkoromban jóval többen »táplálkoztak« alkotásaiból, mint mostanában. A jelenség oka nyilvánvalóan az, hogy az idő — legalábbis látszólag — másféle társadalmi gondok megA Vendégek a megye minden részéből érkeztek Csurgóra. A vendéglátók jó programot állítottak össze, minden közművelődési intézményt megmutattak. Az ismerkedés a helytörténeti gyűjteménnyel kezdődött, majd folytatódott a gimnáziumban a nagy értékű könyvritkaságok megtekintésével. Az érdeklődés egyre fokozódott, mind több kérdést tettek föl a szakmunkásképző intézetben, majd a könyvtárban. A vita igazán a művelődési központban bontakozott ki. Az ifjúsági klub helyiségében körbeülték az igazgatót, s kérdés kérdést követett. Délelőtt már elhangzott egy-egy tájékoztató a nagyközség, a járás helyzetéről, s most már az ismert adatokat »szembesítették« a köz- művelődési intézmény vezetőjének a tapasztalatával és véleményével. A gondok akkor voltak kitűnően érzékelhetők, amikor a társadalmi vezetőség névlegessége került szóba. Az is kiderült, hogy a módszertani segítség futó látogatásokon alapszik. S bizony az üzemek, a szövetkezetek sem törődnek azzal, hogy közművelődési tervük elkészítésébe bevonják a művelődési központ munkatársait, vagy — ha már nem támaszkodtak is rájuk — elküldték a kész elképzeléseket. Még jobban meglepte a közművelődési értekezlet résztoldását követeli, s a forradai- miság módszerei is eltérnen a korábbiaktól. A gyökér mégis — Ady. — A költő születésének századik évfordulója sokféle értékelésre, átértékelésre nyújt alkalmat, így a bonyolult Ady-személyiség elemzésére is. Mi az ön véleménye arról a Csinszka-vitának nevezett, nagy port felkavart »szere- csenmosdatásról«, szemrehányás-sorozatról, amely Robo- tos Imre könyve nyomán kibontakozott? — Kétségtelen, hogy az izgalmas vita valamivel árnyaltabbá tette Ady-képünket, de attól tartok, sok olvasó figyelmét elvonta a lényegtől: az Ady-életmű időszerűségének vizsgálatától. Ezért többet ártott, mint használt. A kutatás és megértés alapja nem a »kuriózumok« gyűjtögetése, hanem Lukács, Révai és Király vonalának irodalom- történeti és világnézeti hitelességű folytatása. — Ady művei esztétikailag sem értéktelenebbek, mint századunk néhány világhírű költőjéé. Határainkon túl azonban kevéssé ismerik őket. Miért? vevőit az a tény, hogy a művelődési központot kisebb-na- gyobb összegekkel támogató üzemek vezetői együtt eddig még nem ültek közös asztalhoz! Az minenképpen figyelemreméltó viszont, hogy a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezetői a csurgói gyáregység munkájának helyszíni értékelésekor mérlegre tették a közművelődést, a művelődési központ és a gyáregység együttműködését, s ezt jónak tartották. Sok szó esett már eddig is a művelődési intézmények közös fenntartásáról. A nagyatádi járásban jelenleg a csurgói művelődési központ, a lábodi művelődési ház közös fenntartású, ezekívül öt községben kapnak az intézmények kisebb- nagyobb összeget. A megyei összesítés szerint a termelőszövetkezetek harminchét, az ipari üzemek kilenc, egyéb munkáltatók tizenhárom közművelődési intézmények (ebbe a klubkönyvtárak is benne vannak) adnak támogatást. A Nagyatádi Járási Hivatal megállapítása szerint nagyon nehéz előrejutni a közös fenntartással. Ez a tapasztalat a megye más részein is. A csurgói beszélgetés felhívta a figyelmet egy fontos tartalmi dologra: nem lehet formális a közös fenntartás. Sokkal könnyebb a szerződések megkötése után újra és új— Sajnos, többnyire csak a szakemberek tudnak róla külföldön, az olvasóközönség korántsem ismeri olyan részletesen Ady költészetét, mint József Attiláét és Radnótiét. Igaz, képei nehezen fordíthatók idegen nyelvekre — Vörösmarty és Arany mellett a nyelvileg legleleményesebb magyar költőnek tartom —, átültetésük azonban nem lehetetlen. Legföljebb korábban kellett volna elkezdeni a külföldön váló népszerűsítést. — Az ön tapasztalatai szerint mit jelent Ady az idegenben élő magyarság számára? — Az Egyesült Államokban tartott előadásaimon meggyőződhettem arról, hogy az ott letelepedett hazánkfiai is egyre jobban érzik az Ady költészetében rejlő haladó szociális vonásokat. — Ön gyakran vesz részt Ady műveiből összeállított előadóesteken. Mi a véleménye azok színvonaláról? — Latinovits Zoltán már nem él... ra a megszokott helyre köny- nyebb a szerződések megkötése után újra és újra a megszokott helyre könyvelni az átutalandó összeget, mint egy asztalhoz ülve elkészíteni a közös »haditervet«. S ez nem a támogatás összegétől függ! Aki mélyebben nyúlhat a pénztárcájába, vagy most még szerényebb összeget ajánlhat fel, egyaránt megrendelő is. Adhat és kérhet ötleteket, javaslatokat, segítséget. A csurgói művelődési központ például a szemléltetéssel járul hozzá a SEFAG-gyáregységek munka- védelmi tanfolyamának sikeréhez. Nyilván más lehetőségei is vannak, amelyeket érdemes közösen kiaknázni. Ki tegye meg az első lépést ahhoz, hogy a közös fenntartók egy asztalhoz üljenek a művelődési intézménybeliekkel? Legjobb, ha a tanácsok kezdeményeznek, hiszen ez a tartalmasabb munka záloga is, mert megszünteti a mostani formális jegyeket. A legtöbb szó ugyanis most arról esik, hogy megfelelő közművelődési ajánlatokat adjanak a tanácsok, az intézmények az üzemeknek, olyanokat, amelyek megfelelnek az emberek érdeklődésének. Ennek egyik fóruma lehet a közös fenntartók tanácskozása. Természetesen nemcsak Csurgón, hanem mindenhol a megyében. Lajos Géza L. A. Fenntartók egy asztalnál Közmivelsdési ajánlatokat az üzemeknek — Valami baj van, uram? Mintha ezt kérdezte volna valaki tőle. Talán a négyből kettő gazdája. Lehet, hogy válaszolt is fennhangon, de közben befelé is beszélt: — Megesz benneteket a sárga irigység, cekkeresek, ha ország-világ Pogányszállásra figyel majd ! Kész a terv, majdnem tökéletes már! Pogány- szállás fókuszba kerül.,. Ezt a fókuszt Paskának tartogatja legközelebbre a középpont helyett. Tudatosan készült ilyen, a magyar megfelelőnél súlyosabbnak, hathatósa bbnak érzett idegen szavakkal. Kár, hogy akkor nem jött a nyelvére! Paska elnök — a taknyos! — »Majd még számolunk!« — hangsúllyal, arcállással búcsúzott el tőle a vita végén. Az útifilm gyorsulva pergett visszafelé. Jobbik Lajos agya kikapcsolt, ő maga olyan volt most, mintha nem is élne, bár a testében minden üzemel tovább: lebomlik az anyag és kiválasztódik, a tüdő légsejtjei oxigént biztosítanak a vér hemoglobinjának. Ritmusváltásokkal ugyan, de a vér végigvágtázik a vivő- és verőerek falai között. Nő a köröm és a haj, termelnek a mirigyek. — Gubbaszt, mint a tyúkok nélkül maradt kakas! — kotkodácsolta túl az autóbusz egyenletes berregését Savanyó Bözsi. — Ébresztő! — Valami baj van? — Jobbik szemközti útitársa beie- kérdezett az arcába. Ö meg zavartan ocsúdott : már megkérdezték ma ezt tőle valahol. Vagy nem először böki meg Csillagvizsgáló Anti? Üledékes szemmel nézett a cigányra. Az újra megkérdezte: — Valami baj van? Az a hangok elolvadtak a szájában és lágy ó-kká nyála- sodtak. lobbik végre érezni kezdte az ázott ruhák testes szagát. — Nincs baj, Anti. A ferdenyakú szája bátortalan mosolyra nyílott. Az autóbusz a téesz gépműhelye előtt haladt el, s Jobbik önkéntelenül az épület tátott szájába — a nyitott ajtóba — asszociálta Mizera Gyuszit. Azután a műhely fordulva a jármű fara felé úszott udvarostól. A kanyar már nem rejtette a hajdani halastó mocsarassá sárosult vizét, melyet suhángnyi, pelyhes fák őriztek. Laza deszkázató pad nyúlt a zavaros víztükör fölé. Az esőcsöppek milliónyi kört gyűrűztettek a tóra. — Ha nincs, akkor jó — mondta a cigány. Jobbik nem értette: Csillag- vizsgáló Anti korábbi kérdése és az ő válasza már ott úszott valahol az időben elmaradva tőlük, ahol a térben Mizera munkahelye. Kényszeredetten visszamosolygott a ferde- nyakúra. Hégi szállási ex a Csillagvizsgáló, tizenötször- tizenhatszor fordult az év, amióta beköltözött Máripusz- táról a faluba, hátat fordítva a putrivárosnak. Riasztó ember Orsós Antal: arca a hústalanná válás utolsó állomásainak egyikén. Sötét szemgödrök; verőfényben is árnyékot teremnek a szemek. Sebhelyképzetet keltenek ráncárkai. A csüngő, hosszú bajuszszámyak mintha lefelé húznák a fejét, de ferde nyaka miatt nappal is a csillagokat kutatja. Szégyelli a nevét, le is akarta tenni, ne legyen az árulója — cigányt Az Orsós helyett szívesebben hallja a Csillagvizsgálót. Ez a ferdenyakú világot teremtett magának Szálláson. Fogcsikorgatva, embertelen kínban, olykor magától is undorodva. Szélverte a családi putrit. A tegnapi viskó romjai mögött akkor már — igaz: a falu szélén — állt a kölcsönnel, saját pénzzel épített zömök parasztház. Kalá- kázni odajárt a rakodóbrigád, melynek tagjaként dolgozott, amíg meg nem rokkant. — Válasszon apám ! Berendezett szoba várja. Ha a régi életet akarja, fel is út, le is út! Képzőművészeti világfiét 1. Pátzay Pál A szabadság fája. A Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszárdi tagozatának új épületében helyezték el. 2. Balázs János fiatalon elhunyt festőművész felavatott síremlékének domborművét Ispánky József szobrászművész készítette el. 3. Weeber Klára budapesti — Ferencvárosi Pincetárlat — kiállításának anyagából. A kisplasztika címe: Jelmezben. 4. L. Janouch (Csehszlovákia) Ikarusz című nagy méretű kompozíciója a nagyatádi szobrásztelep újdonsága. * BAI AZS JÁNOS rpsTŐMÜvnsz 1904 1927 Népi fazekasok találkozója Pécsen Országos vásárt rendeznek i október 9-én Pécsen a fazekasok. A hagyományteremtő kezdeményezés célja az, hogy az országban szanaszét élő népi fazekasok évente egyszer találkozhassanak, megismerjék egymást, és egymás munkáit, bemutassák legszebb műveiket a közönségnek, és persze el is adjanak belőlük. Sok fazekasmestert ismernek hírből, ám ha a munkáját is meg akarják ismerni, és esetleg megvásárolni, akkor el kell utazni Mezőtúrra meg Nagyatádra, Hódmezővásárhelyre meg Sümegre. A pécsi vásáron viszont együtt láthatják majd az érdeklődők az ősi fazekasság mai művelőinek színe-javát A vásár színhelye Pécs történelmi városközpontjának egyik hangulatos tere, a szabálytalan négyszög alakú Jókai tér lesz, amelynek egyik sarkán a nevezetes Elefántos- ház áll. Október második vasárnapján lezárják a térséget a gépkocsiforgalom elől, így a fazekasok az egész teret telerakhatják portékájukkal, akár asztalokra, akár a földre, éppen úgy, mint a hajdani kirakodóvásárokon csinálták. Igazi vásári hangulatot teremtenek majd: a rögtönzött színpadon muzsika szól, s fellép a pécsi Bóbita bábegyüttes és a komlói irodalmi színpad. IFolytatjuk.)
