Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-15 / 217. szám

Tanácsülés előtt Sok a tartalék a közművelődésben Tapasztalatcserék tanácselnököknek SZUGGESZTOPÉDIA A tanulás mint az öröm forrása A nagy kulturális hagyo­mányú Csurgó adott otthont a nagyközségi közös tanácsok elnökei részére szervezett köz- művelődési értekezletnek. A megyei tanács két és fél évvel ezelőtt tárgyalta meg Somogy közművelődésiének a helyzetét, s határozta meg a feladatokat. A testület most napirendre tűzi a tanácshatározat végre­hajtását, figyelembe véve a közművelődési törvényt, az újabb párthatározatokat, s így dolgozza ki a feladatokat hosszabb távra. Böhm József, a megyei ta­nács elnöke nyitotta meg az értekezletet, amely már a ta­nácsülésre való felkészülést jelentette. A közművelődés helyzetének megítéléséhez jó alapot adott két beszámoló. Pápa Imre csurgói tanácsel­nök arról beszélt, hogy mit tettek a tanács közművelődési határozatának végrehajtásáért Csurgón. Dr. Várszegi Erzsé­bet, a Nagyatádi Járási Hiva­tal elnöke pedig a nagyatádi járás eredményeit, a gondokat és a feladatokat foglalta ösz- sze. Különösen nagy vissz­hangot váltott ki az előadó a járás általánosítható és másutt is felhasználható tapasztala­tainak elemzésével. Jó ösztönzést adott a vitá­hoz, hogy az értekezlet részve­vői megnézték a csurgói mű­velődési intézményekét. A lá­tottak, és különösen a műve­lődési központban kialakult eszmecsere, nagyon hasznosak voltak a tennivalók meghatá­rozásához. Sok szó esett a tanácsok te­vékenységéről, hiszen az állam általuk irányítja a közműve­lődést. A barcsi példa is bi­zonyítja, hogy az a helyes, ha a tanács elsősorban arányokat, elveket dolgóz ki, s ennek megfelelően gondoskodik az intézményhálózat működésé­ről. A pontos és alapos tervek meghatározóak, s a nagyköz­ségeknek a társközségekre is gondolniuk keH. A csurgói ta­pasztalatok és a megyei pél­dák is figyelmeztetőek. Az üzemek, a szövetkezetek egy része még mindig nem készíti el a közművelődési tervét. A tanácsoknak éppen ezért sok­kal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy min­den gazdasági egység eleget tegyen a kötelességének. S természetesen arra is, hogy a tervekben foglaltak meg is va­lósuljanak. Dr. Horváth Sándor, a me­gyei pártbizottság propagan­da- és művelődési osztályának vezetője szerint a megyei pártbizottság, a megyei tanács közművelődési határozata óta e tevékenység tervszerű, rend­szeres és következetes a me­gyében. A látványos Rendez­vények száma csökkent ugyan, annál több viszont a tartalmas aprómunka. A közművelődés állami fel­adat, így minden községi ta­nács elsőrendű teendője, hogy kidolgozza önálló művelődés- politikai elképzeléseit. Ha ugyanis gyorsabban akarunk előbbre lépni, akkor csiszol­nunk kell az elképzeléseinket, számba venni, hogy mit aka­runk tenni, s ez mit kíván tőlünk. A tanács legyen a megrendelő az intézmények­ben, most ugyanis olykor még fordítva van. Az önálló elkép­zelés megkönnyíti, hogy a ta­nácsok összehangolják e tevé­kenységüket a tömegszerveze­tekkel és -mozgalmakkal. Itt egyébként még nagyon sok a tartalék. A munkásművelődés (ezen belül a felnőttoktatás, a szakmunkásképzés) előrelen- dítését szintén ezen az úton lehet elképzelni. Böhm József megyei tanács­elnök foglalta össze az egész napos értekezlet tapasztala­tait. ö is kiemelte, hogy a másfél megyeszékhelynyi la­kosságú nagyközségek szerepe meghatározó Somogybán, hi­szen állandóan nő a vonzás- körzetük. Egÿéb feladataik mellett gondbskodníuk kell ar­ról, hogy kialakítsák az össze­hangolt közművelődési elkép­zelésüket, megtervezzék ezt a tevékenységet, s figyelemmel kísérjék a megvalósulását. A csurgói tanácskozás egyik ta­pasztalata, hogy tovább kell munkálkodni a közművelődés feltételrendszerén, például vi­lágosan meghatározva. hogy szintenként (megye, város, já­rás, nagyközségek és intézmé­nyeik stb.) kinek mi a pontos feladata és tennivalója, még­pedig az egymásra épültség érdekében. Az a feladat, hogy minden erőforrást a helyi egyetemes célok elérésének érdekében használjanak fel. A közművelődés állami irá­nyításáról szólva kiemelte, hogy nagyon lényeges a köz- művelődés helyi összehango­lása. Sokszor elhangzik olyan vélemény, hogy a gazdasági vezetők nem támogatják meg­felelően a közművelődés ügyét. Az a helyes álláspont ebben a kérdésben, hogy o tanácsok igényeljék bekap­csolódásukat a kidolgozott el­képzelések alapján, s akkor ők is cselekszenek. A munkás­ság. az ifjúság, a nők művelt­ségének gyarapítása szempont­jából az üzemek jelentik a legfontosabb támaszt, s ezen beiül is a műhelyek, a szocia­lista brigádok. A tanácsok el­sősorban azt igényeljék a gaz­dasági vezetőktől, hogy a köz- művelődés legfontosabb mun­kahelyi felad'•■H dolgozzák ki. Az üzemek és a lakóhe­lyek kapcsolata szintén fontos, Ez volt az első eszmecsere tanácsi vezetőkkel a megvei tanács október 4-i ülése előtt. A felkészülést, a tapasztala­tok még szélesebb körű össze­gyűjtését és a véleménycse­rét szolgálja a járási hivata­lok elnökeinek barcsi, és a városi tanácselnökök tervezett nagyatádi értekezlete. A hosz- szú távra szóló megyei fel­adatok 'kidolgozásához ez a jó módszer nagy segítséget ad. lu G. Vetélkedők, baráti találkozók megyeszerte November 7-re készülnek a somogyi fiatalok Mind több szó esik ezekben a napokban a KXSZ-alapszer- vezetek gyűlésein, az ifjúsági klubok foglalkozásain a Nagy Október történelmi tanulsá­gairól, a Szovjetuniónak a vi­lágbékéért, az enyhülésért ví­vott következetes harcáról, a testvéri nép gazdasági, poli­tikai és kulturális eredmé­nyeiről. Azok a somogyi fiatalok, akik részt vettek a II. szov­jet-magyar ifjúsági barát­ságfesztiválon, élménybeszá­molókon szólnak az emléke­zetes napokról, a szovjet fia­talok életéről és a Komszo- mol munkájáról, hisz a so­mogyi KISZ-tagok is készül­nek a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lójának méltó megünneplésé­re. Kálmán Katalin, a KISZ megyei bizottságának mun­katársa elmondta, hogy ezek­ben a hetekben és hónapok­ban számtalan eseményen és rendezvényen emlékeznek az évfordulóra. A KISZ-bizottságok és -alapszervezetek több helyen szerveznek vetélkedőket és kiállításokat a baráti ország­ról. Ezeken a Szovjetunió tör­ténetét, a szovjet emberek mindennapjait mutatják be. Izgalmasnak ígérkező vetélke­dősorozat részesei lehetnek majd középiskolásaink a Ki tud többet testvérmegyénk- röl? című szellemi tornán. Sok helyen lesznek honvédel­mi versenyek és emléktúrák. Az évforduló tiszteletére Ren­dezik meg az Ismerd meg jobban Somogy megye V. öt­éves tervét című vetélkedő­sorozat döntőjét. A vetélke­dőt a megyei KISZ-bizottoág az ifjúmunkások számára hir­dette meg. November 5-én Böhönyén megyei aktívaülést tartanak a KISZ-esek, s ott értékelik a helyi termelőszövetkezeti KISZ-alapszervezetek mun- kaverseny-felhívásához csat­lakozott alapszervezetek mun­káját. Ezen a napon megye­szerte koszorúzási ünnepségen vesznek részt a fiatalok az idősebbekkel együtt. Az év­forduló tiszteletére Kaposvá­ron, a Killián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Köz­pontban kiállítást rendeznek. Az Ifjúsági Lapkiadó Válla­lat mutatkozik be különböző kiadványaival. Ehhez kapcso­lódva tartják meg a somogyi ifjúsági klubok Mi világunk pályázatának »Kelet felől« cí­mű vetélkedőjét. A szuggesztopédia fogaimét a nyelvtanulással kapcsolat­ban kapta szárnyára a hír. Joggal: a televízióban, az új­ságokban megjelent közlés nagy feltűnést keltett: öt hét alatt kétezer lexikai egységet (nem szót) lehet ezzel a mód­szerrel elsajátítani. Akik el­végezték á, tanfolyamot, tud­ják, semmi misztikus nincs benne. Akik oktatják — ke­vesen vannak. Azt meg vég­képp kevesen tudják, hogy ez csupán része egy egész ki­bontakozásban levő tudo­mánynak, a szugge^ztopédiá- na.k, ami ugyancsak része egy nagyobb ágnak, a szuggeszto- lógiának, mely az ösztönzés, sugalmazás tudománya. Dr. Szabó Zoltán, a Kapos­vári Tanítóképző Főiskola ad­junktusa évek óta figyeli ezt a tudományágat, járt Bulgá­riában, ahol Lozanov pro­fesszor már húsz éve foglal­kozik vele, és ahol intézetet hoztak létre ennek kutatásá­ra, sőt mivel az oktatásban használják, öt éve tizenegy iskola diákjait tanítják ezzel a módszerrel. — Mire is alapoz ez a tu­domány vagy módszer? — A pszichiátriai gyakor­latban vették észre —, de az egyszerű gyógyításban is tapasztalható —: a beállító­dás, az orvos és a beteg kö­zötti kapcsolat befolyásolja a beteg gyógyulását. . Ha bízik az orvosban, felszabadulnak olyan pszichés, fizikai és egyéb tartalékai, amelyek se­gítségével önmaga is hozzá­járulhat a gyógyuláshoz. Azt is kimutatták, hogy a belső motiváltsága során javulnak az intellektuális képességek, hosszabban tartó és kevésbé megerőltető a figyelés, javít­ható az emlékezés stb. Egye­bek mellett ezt használják fel a pedagógiai gyakorlatban is. — Hogyan? — Elsősorban a kisgyere­keknél nagyon fontos a peda­gógus szuggesztivitása, és az a légkör, amelyet egyrészt saját személyével, - viselkedé­sével, másrészt a körülmé­nyekkel, a tanítási-tanulási folyamat szervezésével, a megválasztott módszerekkel stb. — pl. érdekes játékok, zene — tehát komplex hatá­sokkal kialakít annak érde­kében, hogy a gyerekeket rá­hangolja a tanulásra. így el­érhető, hogy a tanulás az öröm forrásává válik, és a ta­nuló bízik a pedagógusban, — ha úgy tetszik — ráhagy­ja magát, örömmel, növekvő önbizalommal tanul — és teljesítőképessége is növek­szik. — A módszer első hallásra nagyon egyszerű. — Valóban. Ennek ellené­re a kutatók egészen meglepő eredményekre jutottak. Ezzel a tanulási-tanítási stratégiá­val sikerült pl. két tanév Bővül a prágai Nemzeti Galéria anyagát egy év alatt eredmé­nyesen elsajátíttatni. Persze, a szuggesztopédia több tudo­mányág — idegélettan, pszi­chológia, szociológia, oktatás- technológia stb. — eredmé­nyeit is figyelembe veszi, al­kalmazza, tájékozottságot és sokoldalú felkészültséget igé­nyel. Van orvosi, pedagógiai és művészeti »oldala«, mégis egy egységes rendszer. Tehát egy kissé bonyolultabb, mint amilyennek tűnik. Kimutatták pl. azt, hogy a memorizálás­hoz a legoptimálisabb az agy — a nyugalmi állapothoz ké­pest — 5—10 százalékos fe­szültségnövekedése. Ez a kü­lönböző szuggesztiós eszközök alkalmazásával — különösen a zene felhasználásával — létrehozható. Kz — és egyéb más fiziológiai vagy pszicho­lógiai jelenség — mérhető, a kísérletek során befolyásol­ható, előre megtervezhető, így tehát kialakíthatók és műszerekkel ellenőrizhetők a tanuláshoz szükséges optimá­lis féltételek. Arra is rájöttek, hogy mi­vel az emberi agy bal felén talánhatók inkább az intel­lektuális élet irányításának központjai (gondolkodás, be­széd stb.), a jobb fél pedig inkább a művészetek befoga­dásáért, a művészi képessé­gekért, a megérzésért stb. »felel«, a személyiség fejlesz­tése érdekében egyszerre, azo­nos időben az egész agyat, az egész idegrendszert kell fog­lalkoztatni, kell megterhelni, így érhető el, hogy gondolko­dó, de ugyanakkor érzékeny, érzelmileg is fejlett embere­ket neveljünk. A logikusnak és a szépnek együtt kell hat­nia. A tudományok és a mű­vészetek, a szuggesztiós esz­közök, a tanulók önmagukba vetett hitének megerősítése, a jó légkör, a pozitív érzelmek stb. együtt' azt eredménye­zik, hogy a tanulók örömmel dolgoznak, önkéntelenül is tanulnak, nemcsak szándéko­san vagy tudatosan. Mindez megkívánja és feltételezi, hogy a tananyag komplex, összetett legyen. — Ez azt jelenti, hogy a szuggesztopédiai módszer egyszerre »tanít« matemati­kát, kémiát, irodalmat, zenét? — Nem egészen így. De gondoljuk csak el: az élet­ben tantárgyanként kapjuk az ismeretet? Ami a valóságban összefügg, azt nem feltétlenül szükséges az iskolában sem különválasztani. Nálunk is vannak próbálkozások, foly­nak kísérletek a komplex tantárgyakkal kapcsolatban. Bulgáriában a kísérleti isko­lákban a tananyag tervezése során a komplexitásnak és a globalitásnak fontos szerepe van. A tanulókat ért hatások így .összerendezettek, sokfé­lék. A részletek a háttérben maradnak, a lényeg: az ösz- szefüggésék, az egész, a rend­szer kerül előtérbe. Sok le­hetőség van a játékra, a sze­replésre, a megjelenítésre, és sokat énekelnek, zenét hall­gatnak. A zene mintegy ötvö­zi a különböző hatásokat, cse­lekvéseket, eseményeket, han­gulatot teremt, sok asszociá­cióra ad lehetőséget. — Milyen volt ez a gyakor­latban? — Meggyőző. Jártunk pl. egy első osztályban, ahol ma­tematikát tanultak a gyere­kek, körülbelül azt, amit ná­lunk. A tanítási órán sok fel­adatot oldottak meg, képze­letben utaztak — elmondták, milyen országokat látnak, ki­számítottak elképzelt, illetve »látott« területeket, sebessé­get, közben énekeltek, vagy hallgattak egy-egy olyan dalt, amely jellemző arra az or­szágra, amelyik fölött »re­pültek«, beszélgettek a Duná­ról, a Duna menti országok­ról, majd valaki elmondott egy aktuális, verse t. Ennek -kapcsán újabb ismeretekre tettek szert — közben megol­dottak nagyon sok feladatot, fejben, írásban vagy a táblá­nál, és sok humoros eset kap­csán nagyokat nevettek. Egy­általán nem voltak fáradtak, és mi sem vettük észre, hogy vége lett az órának. Csodál­koztunk a tanulók tudásán, életkedvén, és mi magunk is jól szórakoztunk. Mintha ér­tékes, művészi előadáson, mű­soron vettünk volna részt, ahol egy kicsit mi is szerep­lőknek éreztük magunkat. — Nem lehet-e, hogy így szétforgácsolódik a gyerek fi­gyelme? — Nem. Évek óta bizonyít­ják, hogy a globális módszer, annak fizikai és szellemi ha­tása segíti, előreviszi a tanu­lást. — De például egy matema­tikai levezetés közben nem lehet bekapcsolni a zenét, nem lehet megszakítani a folya­matot. — Természetesen nem min­den feladatnál kell ezt alkal­mazni. A szuggesztopédia is »csak« egyféle oktatási-tanu­lási stratégia, s nem univer­zális módszer. Sokszor a di­rekt tanulásnak, vagy a ma­golásnak van értelme. Min­dig meg kell tudnunk válasz­tani a legcélszerűbb straté­giát. Ez a stratégia arra is alkalmas, hogy a kisgyerek kori örömteli tanulással meg­alapozza a tanulási kedvet. Lozanov professzor intézeté­ben tanulnak szovjet, ameri­kai, japán szakemberek. A két-három hónapja ott élő amerikai mondta: életében nem látott még annyi boldog gyereket, mint itt... És még egy adat bizonyításképpen: kimutatták, hogy a szuggesz­topédiai módszerrel tanulók között körülbelül 200—300 idegbeteg gyerek gyógyult meg. — Magyarok tanulnak-e Szófiában? — Nem, csupán hárman jártunk ott tíz napig. Pedig érdemes volna. Az utóbbi években sokat kísérleteztünk, nagy összegeket fordítottunk oktatógépekre, a programozás­ra stb. Éz a módszer nem anyagigényes. A hatása nagy. Sok országban terjed. Minden újjal szemben van ellenállás, sok akadály. Hogy ne men­jünk messzire: itt Kaposvá­ron már két tanfolyam lezá­rult, megvan a szuggesztopé­diai rendszerrel történő nyelv- oktatásnak minden feltétele, újabb jelentkezők is vannak. Egyelőre azonban tanfolyam mégsem indul. S. M. Kezdődik a tanítás a dolgozók általános iskoláiban Új kiállítási termekkel bővül a prágai Nemzeti Galéria. A gyűjtemény bemutatja a cseh, szlovák és külföldi művészet számos értékes remekét. A kiállítások hálózata egyre gazdagodik, s a gíaléria új épületeket is kapott az elmúlt években. Képünkön: A Régi Képtárat a prágai várban, a Szent György-kolostor egykori lermeioen helyezték el. Ezekben a napokban meg­kezdődik a tanítás a dolgozók általános iskoláiban is. A je­lentkezéseket általában még nem zárták le. azok, akik ezt valamilyen okból elmulasztot­ták, még fölkereshetik az is­kolák igazgatóit, tagozatve­zetőit, a vállalatok, mezőgaz­dasági üzemek oktatási fele­lőseit. Ma már nemcsak egyé­ni. hanem gazdasági szem­pontból is nagy jelentőségű, hogy lehetőleg minden dolgo­zó rendelkezzék legalább az általános iskola nyolc osztá­lyának ismeretanyagával. Hangsúllyal foglalkozott ez­zel a kérdéssel az 1972-es ok­tatáspolitikai párthatározat, amelynek nyomán fellendü­lés volt tapasztalható. Míg az 1972—73-as tanévben mint­egy 25 ezren vettek részt az általános iskolai felnőttokta­tásban, egy év jnúlva ez a szám megközelítette a 60 ez­ret, és két év múlva a 69 ez­ret. 1975-től azonban ismét lassú csökkenés kezdődött, s ez annál inkább figyelmet érr demel, mert ma hazánkban egymilliónál több felnőttnek nincs meg az általános isko­lai végzettsége. Ugyancsak a párthatározat nyomán és a gondok ellen- súlyozására az Oktatási Mi­nisztérium számos intézke­dést tett. Mindenekelőtt a már hagyományos oktatási formák — esti és a levelező képzés — mellett újabb lehe­tőségeket teremtett a tovább­tanulásra. Gyorsan népszerű­vé vált az úgynevezett inten­zív tanfolyam, amelyre már az első évben, 1973-ban jóval több mint 30 ezren jelentkez­tek. Ez a szám azóta is 30— 40 ezer körül van,

Next

/
Oldalképek
Tartalom