Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-16 / 192. szám

.Ízelítő” a 73 millióból Gazdaságpolitikai célok — politikai eszközök 7. alapszervezeteket irá­nyító pártszervek be­számolóiban, jelentései­ben gyakran olvashatjuk, hogy a pártszervezetek figyelme mindinkább a gazdasági mun­ka irányába fordul. Számada­tokkal is bizonyítják, hogy a vezetőségi ülések és a tag­gyűlések napirendjein elsőbb­séget kaptak a gazdasági kér­dések. Könnyen hibát vétenénk azonban, ha ebből a növekvő arányból olyan következtetést vonnánk le, hogy a gazdasá­gi munka pártirányításábari napjainkban minden rendben van, a testületek előtt szerep­lő gazdasági napirendek ará­nyának növekedésével azonos mértékben javult a pártszer­vezetek ilyen irányú tevékeny­sége, vagy ilyen arányban fej­lődött munkájuk hatékonysá­ga. A pártszervezetek többsége napjainkban már jól érzékeli az e területen rá háruló fel­adatokat, s egyre nagyobb biz­tonsággal segíti a gazdasági vezetőséget üzemük, vállala­tuk, gazdaságuk tervének tel­jesítésében. Ami a pártszerve­zetek e tevékenységében ugyancsak fontos: elsősorban a politikai munka eszközeivel segítik a párt gazdaságpoliti­kájának megvalósítását. Ugyanakkor elég gyakori, hogy egyes pártszervezetek terme­lést segítő munkája egysíkú, a politikai munkát leegyszerűsí­tő, gyakran a gazdasági mun­kával azonosító, tehát mód­szereiben és tartalmában sincs vagy alig tapasztalható előre­lépés. Az egyes pártszervezeteknek a gazdasági munka pártirányí­tásával és -ellenőrzésével kapcsolatos hiányosságai első­sorban arra vezethetők vissza, hogy nem könnyű a politikai munkát megítélni, ezt ugyan­is nem lehet mechanikusan tonnákban és mennyiségi mu­tatókban kifejezni. Ennek el­lenére gyakran azonosítják a gazdasági tevékenység ered­ményeivel. Az azonos »mérce“ a pártvezetők egy részét arra ösztönzi, hogy minél többet »produkáljanak«, s félreérthe­tetlenül bizonyítsák: a gazda­sági eredményekben a párt- szervezetnek is vannak érde­mei. Ügy vélik, az eredmények elérésének leggyorsabb és leg­kézzelfoghatóbb módja, ha »kézbe veszik“ az irányítást, utasítgatnak, intézkednek, ez­zel nemegyszer megsértve a gazdasági vezetők önállóságát, jog- és felelősségkörét. A politikai és a gazdasági munka között szoros kölcsön­hatás van, de a 'köztük levő kapcsolat nem mechanikus. A gazdasági munka eredményes­sége sokféle tényező függvé­nye — az irányítás rendszere, az alkalmazott technológia, a műszaki és a munkafegyelem stb. —, s a politikai munka is közé tartozik. A politikai mun­ka azonban önmagában vagy a termelés többi tényezőjének ellenére tartósan nem lehet eredményes, tehát éppen ezért színvonalát, hatékonysá­gát nem lehet kizárólag gaz­dasági mutatókkal mérni. Ez konkrét elemzést, vizsgálatot követel, vagyis mindazoknak a tényezőknek a számbavételét, melyek a pártszervezet speciá­lis tevékenységi köréhez tar­toznak, így a gazdasági dön­tések kialakításában való részvétel, az emberi feltételek megteremtésében betöltött sze­rep, a dolgozók mozgósításá­ban kifejtett munka, az el­lenőrzés sb. A gazdasági munka irányí­tásával, ellenőrzésével, a ter­melés hatékonyságával, az al­kalmazott technológia megvá­lasztásával kapcsolatos elem­zések, döntések, a konkrét in­tézkedések kidolgozása, terve­zése és bevezetése elsődlegesen a gazdasági vezetők feladata. A politikai munka lényege az emberi viszonyokkal való fog­lalkozás. Ennek köre rendkí­vül széles és sokoldalú, kiter­jed a gazdasági élet minden területére. Az eddigiekből is kitűnik, hogy a gazdasági munka ak­kor eredményes igazán, ha a gazdasági vezetők és a párt- szervezetek azonos célért dol­goznak a maguk sajátos esz­közeivel. Hogyan alakul ki ez' a nézetazonosság a mindenna­pi élet gyakorlatában? A kö­zös vállalati célt a párt gaz­daságpolitikai törekvései ha­tározzák meg. Ez az elvi alap, melyen az egységes szemlélet és cselekvés létrejön. Hiába­való lenne azonban erre vár­ni és semmit nem tenni érte. A gazdasági vezetők felelősség­gel tartoznak a párt gazda- Ságnolitikájának végrehajtá­sáért, ugyanígy a pártszervek és pártszervezetek is. A párt- szervezetek felelőssége abban van, hogy gondos politikai elő­készítéssel minden gazdasági vezető és párttag ügyévé te- gvék a Központi Bizottság ha­tározatait. Igv válhatnak ezek a dolgozók körében tudatosan vállalt cselekvési programmá. meggyőzés a legcélra­vezetőbb módszer a pártszervezetek gazda­ságszervező munkájában, de időről időre arról is meg kell győződniük, hol tartanak egyes párthatározatok végre­hajtásában, a terv teljesítésé­ben. A pártszervezetek jelen­tős részében a pártellenőr­zés fogalmát leegyszerűsítik a gazdasági vezetők beszámol­tatására. Napjainkban mind több pártszervezet szakít ezzel a gyakorlattal, mert a pártel­lenőrzés tárháza ennél sokkal gazdagabb. Célravezető az el­lenőrzést képező témát jól is­merő szakemberek bevonása, a párttagság, a tömegszerveze­tek tagjainak, a jól dolgozó munkáskollektívák véleményé­nek kikérése, röviden a párt­ellenőrzés demokratizmusának fejlesztése. Ahogyan a felada­tok előkészítésének, szervezé­sének, a munka folyamatának szakaszaiban a tömegekkel va­ló foglalkozásban, a tömegekre való támaszkodásban van a pártszervezetek igazi ereje, úgy ez érvényes a pártellen­őrzésre is. Mihók Sándor A Dráva szövetkezet termékbemutatója Harcson Érdekes — és a tapaszta­latok szerint folytatásra ér­demes — mód­szert választott gazdag ter­mékskálájá­nak bemutatá­sára a barcsi Dráva Vegyes­ipari Szövet­kezet. Ügy ha­tároztak, hogy elsősorban a nagyközség la­koságának tá­jékoztatására termékbemu­tatót tartanak, s nemcsak a harciakat is­mertetik meg azzal, mi min­dent állítanak elő a vegyes­ipari szövet­kezetben, ha­nem a keres­kedelem kép­viselői előtt is felvonultatják kollekcióikat. Vasárnap tartották meg a színvonalat szórakoztató mű­sorral egybekötött termékbe­mutatót Barcson. Több mint négyszázan voltak kíváncsiak arra, mit tud a Dráva szövet­kezet. Az érdeklődők között ott voltak a szakmai képvise­lői: megnézték a termékbemu­tatót például a belkereskedel­mi vállalatok — a budapesti Szöváruk, a nagykanizsai Nyugat-textil —, azután a bonyáhdi Cipőipari Szövetke­zet képviselői ; valamennyi gyártó cég kooperációs part­nere a Dráva szövetkezetnek. Megtekintették azokat a cik­keket, melyeket a hazai ke­reskedelem megrendelésére készítenek, és azokat is, ame­lyek külföldre mennek. A szövetkezet idei tervében 73 millió forint értékű termék előállítása szerepel. Áruik el­jutnak a Szovjetunióba, a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba, a Német Szövetségi Köztársaságba, Ausztriába és Hollandiába. Nagy figyelmemmel kísérte az 1978-ban gyártandó termé­kek modelljeit, hiszen ezekből már egy kicsit következtetni lehet a jövő év divatjára. A termékbemutatóval egy­idejűleg ugyancsak Barcson, a Móricz Zsigmond Művelődési Központban jól szerkesztett szemléltető tablókon' láthatták az érdeklődők azt az utat, me­lyet a Dráva Vegyesipari Szö­vetkezet az alakulástól mos­tariig megtett. Meggyőződhet­tek a különféle termékeket előállító dolgozók munkakörül­ményeinek javulásáról, a ter­melés fejlődését elősegítő fel­szerelések és berendezések korszerűsödéséről. A tablókon kiemelt helyet foglalt el a lakossági szolgál­tatás. A nagyközség és a kör­nyező települések lakói gyak­ran veszik igénybe ennek az ágazatnak a munkáját, s akik eddig csak erről az oldaláról ismerték meg a szövetkezetei, azok előtt most »rányílt az ablak a Dráva Isz teljes áru­körére. A párttitkárnő bizonyított Vagonkirakás, kocsiálláspénz Az ősz közeledtével az állo­mást őnökök gyakran álmod­nak arról, hogy az áruval telt szerelvényeket szorgos kezek és nagy teljesítményű gépek a kellő időben egytől egyig kirakják. A vagon akkor van 100 százalékig kihasználva, ha örökké áruval megrakottan fut. Ilyen kedvező helyzet azonban sohasem érhető eL Már az is jó, ha az okvetlenül szükséges állásidőt a legala­csonyabbra szorítják le a vál­lalatok. De mennyi ez a legalacso­nyabb szint? Ha a fogadó vál­lalatok a megérkező szerel­vényről még aznap lerakják a terhet, hogy az üres kocsit gyorsan bekapcsolhassák a vasúti hálózat vérkeringésébe. A vasút értesíti a fogadót, hogy pontosan mikor és mennyi áru érkezik. A fogadó pedig mozgósítja rakodóit, s készenlétbe helyezi gépeit. Az emberek, gépek mozgatása üzemszervezési kérdés. Több­féle közgazdasági,, társadalmi ok is segítheti, illetve lassít­hatja ezt. Ma már sokféle markoló és targonca gyorsítja a rakodást. Pár év óta a bírságokból, a fekbérből és a kocsiálláspénz­ből befolyt összegeket a ra­kodás gépesítésére fordítják. De a gépesítés sem függet­len a helyi körülményektől. Kaposváron például, a legna- . gyobb árufogadó területen, az Erzsébet-rakodón nem növel­hető tovább tetszés szerint a gépek száma. Szűk a hely. A markolók, targoncák csak ak­kor birkózhatnak meg gyor­san a rakományokkal, ha megfelelő tér van a fordulás­hoz, az áru átrakásához. Az Erzsébet-rakodón ma már szinte egymást zavarják a gé­pek. A rakodásban bekövetkezett fejlődést jól jellemzi a Volán 13. számú Vállalatának né­hány adata. Itt az első félév­ben újabb 5 rakodógépet vá­sároltak, így ma már 45 dol­gozik a vállalatnál. A gépi rakodás fejlődése igen nagy volt az első félévben: 29 szá­zalékkal mozgattak meg több súlyt a markolók, targoncák, emelők, mint tavaly az év el­ső felében. Ugyanakkor a fá­radságos, lassúbb, de még mindig nélkülözhetetlen kézi rakodás 10 százalékkal csök­kent. Javult a gépek kihasz­nálása is: óránként lényege­sen több súlyt emeltek a ta­valyi átlagnál. Ugyanakkor a Volánnál nö­vekedtek a kocsiálláspénzek. Miféle ellentmondás ez? A háttérben egyebek között a szállítási vállalat és a Tüzép közti vita áll. A siófoki Tü­zép-telep nyári megnyitásáról van szó. A telep elkészült, s a Tüzép igyekezett a meg­nyitóra bőségesen feltölteni a raktárakat áruval. A Volán kérte, hogy ne egyszerre, lö­késszerűen küldjék az árut, mert a helyi kirendeltség azt nem képes gyorsan elszállíta­ni. Mégis így történt. Június 20-a és 30-a között egymás után érkeztek a tömött vago­nok Siófokra, egyszerre ren­geteg árut zúdítva a rakodók­ra. A szerződések szerint, ha az áru érkezését követő egy nap alatt a fuvarozó nem tudja kirakni a vagonokat, akkor a kocsiálláspénzt még a küldő (Tüzép) fizeti. A má­sodik, harmadik stb. nap már nem. A Volán minden embe­rét mozgósította, még a ka­tonáktól is segítséget kért és kapott. Mégsem bírtak időre az egymás után érkező vago­nokkal. Kirakásuk olyan tete­mes késedelemmel járt, ami' lyen a Volánnál az utóbbi időkben nem fordult elő. S nemcsak az árut követő első, hanem a második, sőt a har­madik napon is ott vesztegel­tek a tele vagonok az állomá­son. A Volánnak 280 ezer fo­rint kocsiálláspénzt kell e ké­sedelemért fizetnie — az egész fuvar értéke nem volt ennvi. E példa arra is rávilágít, hogy a jó vagonkihasználás nem pusztán egy szervezési-gépesítési gondja. Az áruszállítás összefüggő, bo­nyolult munka, csak akkor megy simán, ha minden vál­lalat szívügyének tekinti. Nyáron közvetlenül csak a Volán érezte a hosszadalma- san álló vagonok hátrányát (büntetés). De ősszel, amikor torlódnak a szállítási felada­tok, s minden üres kocsira égető szükség van, könnyen előfordulhat,' hogy a gondat­lanság bumeráng lesz: a ko­csihiány mindenkit érint. Hogy ez ne fordulhasson elő, a Volánnál különleges in­tézkedéseket hoztak a rakodá­sok gyorsítására. Szó van a szombat-vasárnapi munka megszervezéséről. Azt is el tudnám képzelni, hogy a szo~ cialista brigádok vállalnák a szombat-vasárnapi kirakást. A ; el kocsifordulók gyorsítása ősz­szel alapvető vállalati érdek­ké is válik. Cs. T. A kis irodában elvisel­hetetlen lenne a hőség, ha nem pörögne a ventillátor a párttitkár íróasztalán. Mellet­te zsebrádió áll, látszik, hogy Hadi Józsefné szereti frissen megtudni: mi újság a nagy­világban. Ez hasznos a politi­kai és a gazdasági munkájá­hoz is, mivel igazgatási-infor­mációs osztályvezető. Régóta ismerem a párttit- kárt, mindig szívesen hall­gattam a véleményét. A dol­gozók azt mondják, bármikor nyitva áll előttük az ajtaja, nemegyszer még a családi gondjaik megoldására is tőle kapnak tanácsot. Máskor munkahelyi súrlódásokat simít el, erőt önt azokba, akik va­lami miatt elkeserednek. Pe­dig az ő titkári munkája sem volt könnyű a kezdet kezde­tén, hiszen előtte mindig fér­fiak töltötték be ezt a tisztet a Somogy megyei Élelmiszer-, háztartási és Vegyiáru Kiske­reskedelmi Vállalatnál. Azzal is kezdtük a beszélgetést, hogy megkérdeztem : nem volt-e nehezebb a bizonyítás, mint az elődjeinek. Hadiné erős dohányos, kü­lönösen akkor nyúl sűrűn a doboz után, amikor beszélget Most is a rágyújtással kezdte, utána válaszolt a kérdésre. — Az az igazság, hogy a megválasztás után az alap­szervezet tagsága bizonyos mértékig nehezen fogadott Húsz évig dolgoztam a MESZÖV-nél ott lettem párt­tag 1967-ben, s négy évig szakszervezeti titkárként is tevékenykedtem. 1970-ben ke­rültem ide, a vállalathoz Amikor meghalt a párttitká- runk, akkor engem választot­tak meg, pedig még csupán két. éve dolgoztam a cégnél. Így szinte természetes, hogy az idősebbek részéről érezhe­tő volt némi fenntartás. — S ez nem törte le? — Igen-igen éreztem, hogy most nagyon kell dolgozni, bizonyítanom kell: érdemes voltam a bizalomra. A párt­titkári tisztet azért mertem vállalni, mert éreztem 'ma­gamban az erőt; s azt, hogy majd megfelelek a követel­ményeknek. Ez a feszültség nagyon rövid idő alatt felol­dódott, a tagság bizalmába kerültem, a vezetőség is be­fogadott, jól együttdolgoztam a bizalmiakkal. Ezt a taggyű­léseken is éreztem. Néha-néha szünetet tartot­tunk a beszélgetésben, mert ilyen-olyan aláírásokért jöt­ték Hadinéhoz. — Olyan időszakban kerül­tem az alapszervezet élére — folytatta —, amikor a párt-, a politikai munka, a pártirá­nyítás kerül előtérbe, s egyre fontosabb volt a gazdasági munka, az alapszervezet te­vékenysége. Őszintén szólva ez nagy gondot okozott a vezető­ségnek, s nekem is. A hat­van kommunista sokfelé dol­gozik, s úgy kellett az erejü­ket egyesíteni, hogy irányítói, segítői legyünk a helyi poli­tika érvényesítésének. Vissza­tekintve az eddigi munkámra, még sohasem éreztem hátrá­nyát a politikai munkában, hogy nő vagyok. Ez nyilván összefügg azzal, hogy a dol­Ifjúsági és honvédelmi nap Igáiban Sikeres technikai bemutató Jól szolgálta a hazafias és honvédelmi nevelés az Igáiban vasárnap megrendezett járási ifjúsági és honvédelmi nap. Harminc község KlSZ-szerve- zete, MHSZ-kllubja képviseltet­te magát, háromszázötven fia­tal versenyzett, a bemutató­nak, kiállításoknak több ezer nézőjük volt a fürdőben, A járási MHSZ-vezetőség és KISZ-bizottság az Edzett ifjú­ságért mozgalom keretében rendezte meg az ifjúsági és honvédelmi napot. Horváth Jó­zsef járási MHSZ-titikár az ün­nepélyes megnyitóban kiemel­te, hogy a játékos sportnapok növelik a fiatalok állóképessé­gét, a bemutatók pedik képet adnak mind nekik, mind az ér­deklődőknek a néphadsereg­vállalat I ben használt technikai eszkö­zökről, az MHSZ-klubok fölsze­reléseiről. A kiállítás és a bemutató na­gyon sok érdeklődőt vonzott egész nap, különösen nagy si­kerük volt a pilótaruhának, az ejtőernyőnek, a sorkatonák új egyenruhájának, a vegyvédel­mi ruhákba öltöztetett bábok­nak. a sportfegyvereknek, me­lyekkel az Európa-bajnokságon versenyeznek az MHSZ-klubok tagjai. Tablósorozatok adtak képet a munkásőrség, az MHSZ, a KISZ hazafias-honvé­delmi tevékenységéről. A ka­tonai szolgálatról, a Varsói Szerződésről, a NATO-ról ve­tített filmek telt nézőtér előtt mentek reggeltől estig. A búvár-, a hajómodell-, a re- pülőmodell- és a harcászati bemutató aratta a legnagyobb sikert. A kaposvári járás fiataljai nagy küzdelemben mércék ösz- sze tudásukat és ügyességüket. Volt járási úszóverseny, kis­puskalövészet; az utóbbiban, akárcsak az összetett honvé­delmi versenyben Mernye Vég­zett az első helyen. A fegyve­res váltófutás két első helye­zettje Eelsőmocsolád és Kapós- mérő lett. A KISZ-bizottság különdíját Nagyberki kapta meg, mint a legeredményesebb csapat. Ezenkívül ügyességi sportjátékok is voltak. Igái pártbizottsága, tanácsa minden segítséget megadott ahhoz, hogy jól sikerüljön a já­rási ifjúsági és honvédelmi nap. Az Edzett ifjúságért! moz­galom eredményes rendezvé­nye volt az igali, s méltó nyitá­nya a honvédelmi hónapnak. gozók nyolcvan százaléka nő. A gyakorlat megszerzéséhez pedig a régi kipróbált vezető­ségi tagok átadták tapasztala­taikat. Én elsősorban, rájuk tudtam támaszkodni, s ha szükség volt rá, akkor véle~ ményt, segítséget kértünk a taggyűléstől is. — Sokan említették nekem, hogy mindig megmondja á véleményét, . kiáll amellett, amit jónak tart. — Emberi tulajdonságom, hogy nyitott szemmel járok, minden érdekel. Az igazság mellett pedig akkor is kiállók, ha ez netalán valakinek vagy valakiknek nem tetszik. — Volt már kellemetlensé­ge emiatt? — Nézze, ez nem mindig népszerű feladat. Próbáljuk megkeresni a helyes utat, s kétségtelen, hogy az érdekel­lentétek miatt személyes el­lentétek is fakadnak. Sokszor gondot, nem is kis gondot okoz. Hossz tulajdonságom, hogy ezt is hazaviszem. Ez igénybe veszi az energiát. Persze nem adom fel a har­cot, még ha egyes emberekkel személyes ellentétbe kerülök is. Az élet igazolja, hogy jó úton járunk... S ha nem könnyű is, mégis rendkívül szeretem ezt a munkát, me­lyet a közösségért, az embe­rekért végzek. Ez adja az éle­tem értelmét. Ha ezt nem csi~ nálnám, nem lennék teljes ér­tékű ember! — Segít a férje? — Igen. Ő is párttag, s a családi munkát megosztjuk, ha elfoglaltságom van, akkor főz, elmosogat. Ö géplakatos a villamossági gyárban, a fiam víz- és gázszerelő az ingatlan- kezelőnél. Hadiné rendszeresen visz haza hol gazdasági, hol poli­tikai munkát. Sokat olvas, tanul, nagy híve az önképzésnek. A legutóbbi városi pártértekez­let óta tagja a városi gazda­ságpolitikai munkabizottág- nak. Nagyon jól felhaszálja a vállalati munkában is mind­azt, amit máshol tapasztal, s igyekszik a jó módszereket meghonosítani. Ügy rendezte be az életét, hogy nem zavar" ja a »-túlórázás«. Amikor azonban futja az idejéből, ak­kor szívesen kézimunkázik, kertészkedik odahaza. Olyan asszony, akii akkor is ugyan­olyan lelkesen dolgozna, ha csak egy köszönömöt monda­nának neki. Tavaly új ösztön­zést adott, amikor megkapta a Belkereskedelem kiváló dol­gozója kitüntetést. S jólesik neki, hogy a városi pártbizott­ság sem feledkezik meg róla a jutalmazásokkor. Lajos Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom