Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-14 / 191. szám

„Loptam, eladtam, meg pihentem néha” Mohón nyúlt a cigaretta után, tövig szívta. A fogdában ilyen apró örömökben nem lehet része, a szabad életben pedig Bedő Árpád nem sokáig eivezhete a cigaretta ízét. — Április 16-án szabadul­tam, és augusztus elején buk­tam le újra. Strandlopásokért. Amikor valami olyan dolgot vettem észre, amit nem őriz­tek, elvittem: rádiót, ezt, azt. Hát valamiből élni kell. — Korábban miért ült? — Legutóbb lopásokért, csalásért, okirathamisításért. Szereztem egy útlevelet, ké­ket, nyugat-európai országok­ba szólót. — Disszidálni akart? — A, dehogy. Eladtam 30 ezer forintért. — Könnyű túladni a lopott holmin ? — Nagyon. Amikor én a Balaton-parton loptam, rög­tön felutaztam az áruval Pest­re. Ott a műszaki bizományi előtt öt perc alatt túladtam mindenen. Legutóbb egy rá­diót meg egy fényképezőgépet vittem el Siófokról, a kem­pingből egy sátorból. A gép­ért nem sokat adtak, mert rossz volt. Azt hiszem zárni- bás. Kipróbáltam előtte, de nem sikerültek a képek. Min­dig fényt kapott a film. — összesen mennyit ült ed­dig? — Vagy 12 évet, a 35-ből. Mert 35 éves vagyok. Mond­hatom. nagy tapasztalatokat szereztem. Esküszöm, több tapasztalatom van, mint egy nyomozónak, mert ő lehet, hogy többet dolgozik, de nem ismeri a mi gondolatvilágun­kat. Én azt mondom, ami bal­hét csináltam, azt elviszem. Az már mindegy a bíróság előtt, hogy 10 vagy, 15 balhé. Ugyanannyit kapok érte, eset­leg alig többet. De akkor egy­szerre letudtam az egészet. Most már mindig arra gondo­lok, ami a bíróság előtt lesz. A bíró helyébe képzelem ma­gam. Mert nem mindegy, ha az emberre úgy bizonyítanak rá valamit vagy pedig magá­tól beismeri. Én olyan dolgo.- kat is elmondtam a rendőrsé­gen, amit nem tudtak volna rám bizonyítani. — Ha éppen, szabadlábon van, hol lakik? — Lakásom nincs. Legutóbb amikor szabadultam, volt pén­zem. Összejöttem egy lánnyal, haveroknál laktunk. Aztán később utaztam. Pesten felül­tem a vonatra, kialudtam ma­gam, reggel a Balaton-parton magamhoz vettem egy-két holmit, majd vissza Pestre, ott eladtam a cuccot. Ha el­fogyott a pénz, újra utaztam. Árpádot egyébként éppen az irományai mellől hozták el beszélgetésre. Jó pár oldalt te­leirt már. Most emlékezik ar­ra, mi mindent csinált. — Csak az idővel vagyok bajban. Nem tudom pontosan sorba rakni az eseményeket. Üssze-vissza jutnak eszembe a dolgok. Egyébként már jelent meg írásom, olyan novellafé­le vagy mi. A Heti Híradó- bán. Az a börtönújság. — Mi'volt most a legutolsó akciója? — Egy villabetörés. Nem is betörés, mert csak úgy bemen­tem. Láttam, hogy nincs ott senki; este körülnéztem, az egyik ablak ki volt törve. Be­nyúltam, és kinyitottam az ablakot. Aludtam egy jót, ám reggel kicsit későn ébredtem: Műszereket kölcsönöznek Az MTA Műszerügyi- és Méréstechnikai Szolgálata több mint ezer intézettel áll kapcsolatban. A tulajdonában levő 100 millió forint értékű különféle; műszereket olyan intézetek veszik kölcsön, amelyeknek csupán rövid időre, egy-cgy spe­ciális munkához kell. A tervek szerint továbbfejlesztik a műszerparkot, és 1985-re már csaknem 500 millió forint ér­tékű műszer áll majd az ügyfelek rendelkezésére. (MTI-íotó — Hadas János felv.) a szomszédok már fenn vol­tak, lelépni nem lehetett. Ki­nyitottam az ajtót, fogtam egy seprűt, aztán nekiláttam jár­dát seperni, takarítgatni, ren­det rakni. A szomszédok kér­dezték, ki vagyok; mondtam, hogy a tulaj rokona. A szü­lök majd jönnek utánam, mert el akarjuk adni a vil­lát. meg mindent', ami benne van. A szomszédok azt kér­dezték, asztal, szék van-e el­adó. Mondtam nekik, hogy van, és tőlem megvehetik. De az üzletből semmi nem lett, mert fél kettőkor leléptem. Akkor már érezterh, hogy le­bukok. — Meg a szállodai akciók miatt is keresték. — Igen. mert nemcsak vo­natban aludtam. Van úgy, hogy kicsit elfárad az ember, és pár napig pihenni kell. Egy lopott személyi igazolvánnyal jelentkeztem be a szállodák­ba. Négy-öt napra szobát bé­reltem, aztán fizetés elölt le­léptem. — De az egyik szállodában mást is csinált. — Németek akartak eladni ISO NSZK-márkát. Megegyez­tünk az összegben, aztán a srác a WC-ben a zsebembe nyomta a pénzt. Én láttam, hogy az ötvenmárkás oké, de a 100 márkást tízesre cserél­ték ki. Gondoltam: engem át nem vágtok. Fogtam a tíz­márkást, visszadúgtam a gye­rek zsebébe, hogy nem üzle­telek. Az ötvenessel meg le­léptem. Később túladtam raj­ta. —• Mikor dolgozott utoljára? — 1972-ben. — Most, amikor kiszaba­dult, nem gondolta, hogy el kellene helyezkednie? — De igen. Ki is váltottam a munkakönyvemet, aztán va­lahogy elmaradt a dolog. Lop­tam, eladtam, meg pihentem néha. Mert azért az emberben jókora feszültség van, hiszen amolvan macska-egér játékot játszunk, és én vagyok az egér. Tudom, hogy előbb- utóbb elkapnak, akkor meg kár tagadni, el kell vinni a balhét. Ez az elvem. Most biz­tos kapok vagy öt évet. és gondolom, szigorított őrizetet is. Ezt mindig be kell kalku­lálnom, ha csinálok valamit. Azt, hogy hány bűncselek­ményt követtem ej, nem tu­dom, most rendezem magam­ban a dolgokat. Talán úgy 15—16-01. — Hol bukott le? — A siófoki strandon, augusztus 3-án délután. Mikor eljöttem abból a villából, a strandra mentem. Ott kaptak el. A villából Bedő Árpád nem vitt el semmit, máshonnan annál többet. Személyi iga­zolványt is lopott, a magáéba munkahelyet írt be, le is pe­csételte. Egész jól sikerült, ő azonban »elégedetlenkedett«, mondván: »a vonaton csinál­tam, nagyon mozgott a kocsi, ezért nem tökéletes«. Dán Tibor Autók, javítások A gépkocsijavítás minőségé­ről minden autós a saját ta­pasztalata alapján mond vé­leményt. Aki elégedetlen, az reklamál: vagy a munkafelve­vőnél — az Afit kaposvári üzemében minőségellenőmek nevezik —, vagy az üzemve­zetőnél, vagy egyszerűen meg­írja panaszát valamelyik szervnek. A szerkesztőségi postával érkezett panaszokat ismerik a kaposvári Atit-szervizben is. Az okokról kérdezem Zsoldos Sándor szervizvezetőt és dr. Katona Andrást, az Afit 14. sz. Autójavító Vállalat pa­naszügyekkel is foglalkozó munkatársát. Kezdjük a sta­tisztikával! Az év első felében a vállalat pécsi központjában hatvan panasz érkezett a ki­lenc üzem tevékenységével kapcsolatban. Ebből 36 garan­ciális jellegű, tehát a gépko­csit gyártó cégek hibájára vezethető vissza. A másik 24 a javítók tevékenységével függ össze. Ebből a 24-ből hét jut Kaposvárra: tehát az átlagnál több a panasz* A hétből négy eljutott a szerkesztőségbe is. A panaszok útja Panaszt tenni az szokott, aki a szolgáltatással elégedetlen, és ott adja elő sérelmét, ahol leginkább orvoslást remélhet. — A panaszok intézését a vállalaton belül utasítás sza­bályozza — mondja dr. Kato­na András. — Az ügyfél a műszakvezetőhöz fordulhat leggyorsabban. Ha ott nem in­tézkednek, az üzemvezetőhöz mehet, ha úgy érzi, hogy ott sem intéztek el igazságosan, a vállalat főmérnökéhez kerül az ügy, s az itteni döntést még a tröszt ügyfélszolgálatánál is felül lehet vizsgáltatni. Az ügyfél — aki természe­tesen félti a járművét — a szervizben véleményt mond a munkáról, de ezeket a fóru­mokat csak ritkán járja végig. Ha az üzemben nem intézik el panaszát, más úton keres or­voslást. A panaszok megítélésénél abból kell kiindulni, hogy aki szót emel, elégedetlen: úgy ér­zi. hogy nem kapta meg azt, amit kifizetett, nem tartották be a határidőt vagy rosszul végezték el a munkát. Az autó nemcsak használati esz­köz, hanem jelentős érték is a családban. A tulajdonos ar­ra bízza rá, akiben megbízik. Kevés olyan autós van, aki egy szerviz alkalmával — ha teheti — nem nézi végig, hogy mit csinálnak a kocsijával. A kaposvári Afit-szervizben er­re nincs módja: belépőt kap­hat ugyan, s a minőségellenőr kíséretében »megtekintheti a kocsi javítását, de nem néz­heti azt végig«. A szerviz in­doka: a munkát zavarja és az üzemben baleset is érheti. A szerviz — és az Afit állás­pontja ezzel kapcsolatban vi­lágos: elfogadni azonban csak akkor lehet, ha panaszmente­sen dolgozik a javítóműhely, megszerezte már az ügyfelek bizalmát. A hibák egy része azonban az átadáskor nem, csak később derül ki. A pana­szok azonban nem is erről szólnak. Példák a levelekből Beadtak egy Skodát karos­szériajavításra és amíg a tu­lajdonos a szárrilát intézte ki­gyulladt a kocsi. A szerviz szerint a tulajdonos hanyagol­ta el az elektromos rész kar­bantartását: ettől keletkezett a tűz. — Mi csak karosszériát ja­vítottunk. — Amikor átveszik, nem vizsgálják át a kocsit? — Van egy munkafelvételi állásunk másfél éve, ezen mindent meg tudunk nézni, javítani azonban csak azt le­het, amit az ügyfél megren­del. — Ezek szerint, ha például rossz egy kocsi fékberendezé­se, de a tulajdonos nem ren­deli meg a javítást, kiengedik a kocsit a szervizből? — A magántulajdonban le­vő kocsikat igen, de rávezet­jük a számlára,, hogy csak vontatni szabad. — És ha a szerviz előtt be­leül? — A legtöbb, amit tehetünk, hogy értesítjük a rendőrséget Ha állami tulajdonban van a kocsi, természetesen addig nem mehet ki, amíg ki nem javítjuk. Egy Zsigulit karosszériaja­vításra adtak be; a hátsó ré­sze volt sérült. Amikor érte mentek, az első sárhányót cserélték éppen. A kocsi a szervizben összement egy má­sikkal. — Aki vezette — jogosult volt erre — fegyelmit kapott, és kártérítésre köteleztük. A szerviz udvarán meglehe­tősen nagy a zsúfoltság: te­herautók, személykocsik sora­koznak, építkezés, átalakítás is folyik. Mindez megnehezíti a munkát, de ha a technoló­giai utat betartják, nem for­dulhat elő ilyen eset. A szer­viz rendjét az ott dolgozó em­berek szervezett, fegyelmezett munkája jelenti. [ szakembereket keresünk. Eb­ben a szervizben ma 141 em- I bér dolgozik. Amikor én más­fél éve átvettem az irányítást, többen voltunk. Akik azóta elmentek, nagyrészt nem ön­ként változtatott munkahelyet. A jó munkáért jutalom jár, a fegyelmezetlenségért büntetés. Ezalatt a másfél év alatt na­gyon sok fegyelmit osztottunk ki: volt, aki figyelmeztetést kapott, és olyan is. akit elbo- . csátottunk. A munkát irányí­tók és ellenőrzők többsége ki­cserélődött. A legjobb szere­lőkből lettek a művezetők, minőségellenőrök. — A bizalmat sokkal nehe­zebb visszaszerezni. mint megszerezni. Épp ezért nagyon örülünk egy számnak. Az év első felében a tervünk azt ír­ta elő, hogy tevékenységünk 33,3 százaléka legyen a lakos­sági szolgáltatás. E Szolgálta­tások aránya elérte a 37,8 szá­zalékot. Nagyon sok kaposvá­ri székhelyű vállalat, intéz­mény elpártolt tőlünk a ko­rábbi években: a személygép­kocsikat más javítókba vitték. 1 Azóta többen már visszahoz- ! ták javításra a kocsikat, és ! úgy tudom elégedettek a mun­kámmal. A magánautók tu­lajdonosainak a bizalmát még nehezebb visszaszerezni, akit egyszer sérelem ért, aligha jön vissza, amíg meg nem győző­dik a változásról. Fegyelmik Zsoldos Sándor üzemvezető: — Ha figyeli az újságot, lát­hatja, hogy hirdetés útján is Műszaki felszerelés Egy gépkocsiról véleményt mondani csak alpos vizsgálat után lehet. A tulajdonos nem biztos, hogy ért a kocsihoz, legföljebb azt tudja elmonda­ni, hogy milyen hibát észlelt, okát — az esetek többségében — nem ismeri. Megállapítása a szerviz feladata. Az új munkafelvételi állás — a szer­viz vezetőjének véleménye szerint — alkalmas e- felada­tok elvégzésére. — A műszerezettség tehát megfelelő? —• A célszerszámaink jók. Van azonban néhány műsze­rünk, amelyik nem a legkor­szerűbb: szénmonoxidot mi is tudunk mérni, de nem biztos, hogy ugyanazt az értéket ad­ja, amit a műszaki vizsgán használt Infralit mutat. A megrendelést elküldtük: ha megérkezik a műszer, használ­juk is. A gumiszerelést kézzel végezzük még, s ez/korszerű­nek egyáltalán nem mondha­tó. A korszerű berendezést hónapok t>ta várjuk, eddig még nem érkezett meg. Dr. KercZa Imre „Vezess kiválóan!” megyei döntő i4 „szitakötő“neve : i4. HiC Asbóth Oszkár nem sok meg­értést — és különösen nem anyagi támogatást — várhatott itthon nagy tervének beteljesü­léséhez. Érthető tehát, hogy a francia delegációt is biza­kodva várta. Ahogyan az an­golok, ők is meggyőződhet­ték róla, mit »tud« Asbóth helikoptere. Mindkét látoga­tó csoport úgy búcsúzott, hogy — ígért, konkrét tár­gyalások viszont egy német céggel kezdődtek, s ezek oly­annyira előrehaladtak, hogy már-már reménykedni lehe­tett: megvásárolják az elő­vételi jogot — amikor kide­rült: ez is csak zsákutca..» A további kísérletek szín­helyéül — a már említett okok miatt — csakis külföldi műhelyeket választhatott, jt tervek megvalósítására ott 0 Somggl Néplap nyílt mód. »Autorotációs fej­lesztési munkámat csakis külföldön végezhettem el' — írja Az első helikopter cí­mű könyvében Asbóth Osz­kár. — Elsősorban Francia- ország és Anglia jöhetett szá­mításba, már kifejlődött kap­csolataink alapján...« 0 Tárgyalások Párizsban, ugyanott légcsavarokat is készített. Mintadarabokat küldött az angoloknak. Tá­jékoztatást adott — és lehe­tőséget filmkészítésre — a hollandoknak. Igazi nemzet­közi forgalom alakult ki az A. H. körül. De vajon melyik partner cselekszik már vég­re? Beszélgetésekkel, hivata­los és nem hivatalos tárgya­lásokkal nem lehet érdemle­gesen előbbre lépni — erről addigra már jócskán volt ta­pasztalata Asbóth Oszkárnak. Párizsból Hágába utazott, hátha ott sikerül valamit el- • érnie — és sikerült! Hollan­diában szerződést írt alá, s másnap már átkelés a csator­nán, irány — Anglia ... ... Azután hideg zuhany­ként érte odakint a fogadta­tás: hallani sem akartak semmiféle helikopterről. Itt­hon még jóformán nem is szippantott kiadósat a hazai levegőből, amikor egy sajtó- nyilatkozata nyomán perbe fogták. Endresz György piló­ta és navigátora leszállás közben lezuhant a római re­pülőtéren, s Asbóth Oszkár a szerencsétlenség okaként a rosszul kijavított légcsavart említette — ezt rosszailották az ellenlábasai... Ez idő alatt egy másik bírósági ügye is »futott«: kísérleti autóját, melyet légcsavar hajtott, sze­rencsétlenség érte, s ennek során két ember halálát lel­te... Nehéz terepen is eredményesen Fel-felbőgnek a hatalmas tehergépkocsik motorjai. Fürge kezű fiatalok szorgoskodnak a nyitott motorháztetőknél. Pár pillanattal korábban vették át azt tartalmazta, milyen »-hibá­ja« van a teherautónak. Ezt kell minél rüvidebb idő alatt kijavítani. Néhány méterrel távolabb személygépkocsik várnak arra, hogy rejtett, illetve az előidé­zett hibát a versengők kijavít­sák. Nem messze innen motor­kerékpárosok startolnak. Ne­héz a terep. Kapukon kell át­menni; Szinte helyben fordul­ni, kanyarodni, vízzel teli po­harat áttenni egyik asztalról a másikra, majd billenő deszkán végighaladni, s nyomban át­hajtani egy akadály alatt... Szabó László bogiári verseny­ző bizonyult a legügyesebb­nek. Nagy a biztatás a kézigrá­nátdobóknál. Jókedvűen, lel­kesen folyik a vetélkedés. .Itt Kaposváron, a Lonka- hegyi gépkocsitanpályán ren­dezte meg a Magyar Honvé­delmi Szövetség a »Vezess ki­válóan!« verseny megyei dön­tőjét a szövetségnél hivatásos járművezetést tanuló fiatalok számára. Helyesebben: Itt csak a hibaelhárítási és a ve­zetési gyakorlatra került sor. Előtte az MHSZ székházában politikai felkészültségükből, KRESZ-böl és műszaki isme­retekből a lőtéren pedig lövé- zetből bizonyítottak. — Többen is igen alaposan | felkészültek. A politikai kér­dések között proletár interna- I cionalista, katonapolitikai, történelmi, és munkásmozgal- rpi témák szerepeltek. A felké­szítést eredményesen segítették a tanfolyamok KlSZ-csoport- jai — mondotta Marosi János, az MHSZ megyei veztőségének munkatársa. Szeles János, a gépjármű is­kola vezetője a »Vezess kivá­lóan!« verseny céljáról szólt: — Szeretnénk, ha a szüvet- I Bégünknél jogosítványt szerző J fiatalok tudásukat eredménye­sen kamatoztatnák előbb a hadseregben, majd a polgári életben is. Ez a hetedik ilyen verseny, a résztvevők a járá­sok és a városok legjobbjai. Akik itt nyernek, azok mennek szeptemberben a veszprémi döntőre. Közben már indulnak a gépkocsik. Nem könnyű fel- I adat a szűk »alágúton«, majd az árkokon keresztül fektetett keskeny pallókon és a mocsa­ras terepen áthajtani. S az sem, hogy a meredek dombon úgy álljanak le és induljanak újból a kocsikkal, hogy, köz­ben a jármű egyetlen centimé­tert se csússzon hátra. Az idén első alkalommal bő­vítették e versenyt motorke­rékpáros-vetélkedővel. Varga János őrnaggyal a hegy tetejéről figyeljük az egymás után induló verseny­zőket. ő már úgy nézi mind­egyiket mind leendő katonát. Sok évi tapasztalatait így ösz- szegezte: — A szövetségtől évről évre képzettebb fiatalok kerülnek ki. akik nemcsak szeretnek járművet vezetni, hanem ala­posan értik is szakmáju­kat ... Három csapatnak és négy versenyzőnek nyújtotta át a III. osztályú gépjárművezetői jelvényt. Ezek a fiatalok már minősített vezetőként kezdhe­tik meg katonai szolgálatukat. Elégedetten szólt a verseny­zők felkészültségéről Molnár Tibor alezredes, a megyei ve­zetőség titkárhelyettese is, amikor átnyújtotta a szövetség jutalmait. Szeles János a Vo­lán 13. sz. Vállalatának aján­dékait adta át a legjobbaknak. Első lett Bogdán László a nagyatádi járásból; a második helyre a kaposvári Farkas Tamás, a harmadikra pedig a marcali Király István került A csapatgyőzelmet a nagyatá­di fiatalok szerezték meg. Az egyéni verseny három helye­zettjével ők utaznak majd Veszprémbe. Első alkalommal jutalmaz­ták meg azbkat az okiatokat, akiknek a tanítványai ered­ményesen szerepeltek. Ezért Kapott jutalmat Czink István, Lörincz József és Dezse Mik­lós gépjármüoktató. Sz. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom