Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-12 / 189. szám
Köztisztaság a Balatonnál A Balatoni Köztisztasági Munkabizottság ez év tavaszán íeiülvizsgálta a Balaton déli partján a szilárd és folyékony települési hulladékok ürítöhelyeit, melyeket rendszeresen ellenőriz a Somogy megyei Köjál is. Dr. Mészáros Anna megbízott osztályvezető a gazdája ennek a területnek, őt kísértük el az útján. Balatonberénytől Földvárig gyűjtöttünk tapasztalatokat: szennyvízürítő helyeken, szeméttelepeken, elmentünk néhány szabadstrandra is, benéztünk a leilei Vadvirág kempingbe, és végül a balaton- földvári szennyvíztisztítónál egy új kísérlet kecsegtető eredményeiről beszélgettünk. Közben — ki sem kellett szállni — az út mellett is jegyzeteltünk: Balatonlelle-fel- sőt elhagyva az út mellett, a fiatal cserjésben, a fák között olyan szeméttelepet is találtunk, amely nem szerepel a hivatalosan nyilvántartottak között. De a községi szeméttelepekhez vezető földutak mellett is számos kupacot látni. Ezzel korántsem szeretnénk megbántani a Település- tisztasági Szolgáltató Vállalat dolgozóit, hogy lusták még száz-kétszáz métert döcögni a telepig a 'kocsikkal; a lakosság tesz ilyet. A Balaton-part jelentős része nincs csatornázva. Szip- pantókocsik szállítják a szennyvizet az ürítőhelyekre, melyeknek az üzemeltetése sem egyformán célszerű, helyes. Balatonberényben most készült el az a két új tőzegágy, ahova ilyenkor naponta nyolcvan, százhúsz kocsi is szállítja a háztartási szennyvizet. Tartályonként négy köbmétert. Berényből, Máriáról, Szentgyörgyről. A korábbi helytelen telepítés az élő víz szennyezésével járt, a tőzegágytól nyugatra levő élővízfolyás, berki árok a Balatonba vitte az átszivárgóit szennyvizet. A telepen két üzemeltető is van, a Településtisztasági Szolgáltató Vállalat és a DRW. S hogy illetéktelenek ne jussanak a telepre — ne keletkezzen illegális szeméttelep —, a bekötő utat itt és másutt is le kellene zárni a személyautók elől. Balatonfenyvesen már szociális helyiséget is építettek a telepen dolgozóknak. A szennyvízürítőhely mellett meg kell szüntetni a szeméttelepet, mert nem kezelik, és ezzel a talaj szennyeződik. Fonyódon üzemszerűen működtetik a hulladéklerakó-helyet és a szennyvízürítőt. Akár példának is felhozható az itteni telep szakszerű kezelése. Tervezik, hogy a jövő évre elkészül a konténermosó állomás is. Olykor nemcsak az illetéktelen szemétlerakók okoznak gondot a telepen — mondta itt Csontos Sándor —, hanem a guberálók is, akikkel szinte közelharcot kell vivni, hogy megakadályozzák őket a szemétválogatásban. Fonyódliget. Előírás van arra, hogy a kora reggeli órákban kell elszállítani a szippantókocsival a szennyvizet. Délután még itt találtuk a szállítást végzőket. A bűz a strandolok orrát facsarta. Balatonlelle felső szabadstrandján ütötte föl kis bódéját egy lángossütő. Ami nem lenne baj, ha közelében nem állna ott egy elhanyagolt WC. Az új építése a szezonban még tart... A lellei Vadvirág kemping zsúfolásig megtelt. A szennyvizet tavaly kötötték rá a csatornára. S hogy mégis óriási a bűz az aknák közelében? Egyet — ahol a legbántóbb volt az erős szag — felnyitottunk. A szennyvizet rosszul kötötték be, a csatorna nem zárt. No, és aki a labdajáték, hancúrozás után szeretne tusolni? Felülről sugárzik a tiszta és meleg víz, de bokáig ér a mocskos lé. A lakókocsikhoz szabadon vezetett kábelek életveszélyesek, hisz autók, motorkerékpárok is járnak rajtuk, megtörhet a vezeték. A településhigiénia terén a legnagyobb gond a Balaton- part jelentős részének csatornázatlansága. Nagymértékben ettől függ a tóparti üdülés kulturáltsága, a* Balaton védelme is, hisz a szennyvíz beszökhet a tóba. Az elmaradás behozása aligha oldható meg a tópart gyors fejlődésével egyidejűleg: a szakemberek szerint a munkálatok elvégzéséig célszerű lenne az építési engedélyek kiadásának időleges' szüneteltetése. A balatonföldvári szennyvíztisztító — utunk végső állomása — a nyári csúcs idején nem tudta kielégítően megoldani feladatát. Több szerv összefogott, hogy kísérletet folytasson a hatékonyabb víztisztításra. Ez a kísérlet a napokban fejeződik be. Az itt dolgozó szakemberek elmondták, hogy sikerül kidolgozni egy olyan technológiát, amely képes lesz bővítés nélkül is az eredményesebb tisztításra. Az innen kikerült víz ugyanis újból élő víz lesz. Hórányi Barna Néha megfagy a nevetés Karikatúrakiállítás Siófokon A halál oka: fulladás Minden faluban van egy homokbánya 1977. augusztus 4-én, csütör- - tökön este 18 órakor a babó- csai termelőszövetkezet bolhói üzemegységében levő homokbányában holtan találták Pin- terics Imre fogatos munkacsapat-vezetőt. A kocsit rakó emberre rászakadt a rosszul aláásott, tartását vesztett homokfal a fölötte levő földréteggel együtt, és a fogatost a kocsi oldalához nyomta, majd nyakig betemette. Talán egy percig élt. A halál oka: fulladás. A bányában még ott volt a kocsi azzal a homokkal, melyet Pinterics Imre rakott rá. A jármű a partfallal párhuzamosan állt. Azt mondják a hozzáértők, ha farral áll oda, talán nem kapja el a homok... Ki tudja. Mindenesetre az lett volna a szabályos. Meg az, ha a bánya — melyet a jegyzőkönyv hol homoknyerő helyként, hol bányaként említ — nem szabálytalanul működik. Hatalmas gödör az egész. Néhol öt-hat, másutt csak két méter magas. Ahol Pinterics Imrére zúdult, mindössze kétméteres. A föld volt nehéz — mondják a szakértők. A meddő, amelyet senki nem távolított el, csak szedte alóla a homokot. — Ebből a bányából mindig hordták a homokot az emberek — mondta Läufer Imre tsz-elnök. — Talán ötvén évvel ezelőtt is. Akinek kellett, telerakta a kocsit, azután vitte. A termelőszövetkezet területén egyébként hét hasonló van. Nem nevezzük bányának, csak homoknyerő helynek. Van olyan is, ahol szinte csak meg kell kaparni a földet, azután már lehet is szedni. — Kié a bánya? — A termelőszövetkezet területén van. A mienk. — A tsz is innen hordja a homokot? — Igen, de nekünk van gépünk, amellyel először a felszínről markoljuk a meddőt, v utána alulról a homokot. — És a tagok? — Gyakran nekik is így adunk. Pinterics Imre — ha nem olyan becsületes, rendes ember — csak szombaton jött volna homokért másodmagával, és lehet, hogy a gépünkkel. Az volt a feladata, hogy vigyen az egyik tagnak a háztájiba homokot. Csütörtökön éppen volt néhány szabad órája, gondolta, kihasználja. — A tsz-ben végzett munka keretében történt a baleset? — Igen. — így üzemi balesetnek minősül ? * — Igen. Az elnök az elsők között rohant a színhelyre, de segíteni már nem tudott. Vizsgálat a baleset ügyében. Bánya vagy homoknyerő hely? Nem mindegy. Ha az előbbi, engedely kell az üzemeltetéséhez. Ha nem, akkor mindenki viheti a homokot, ahogy akarja. A tsz vezetői és munkavédelmi felelőse azt mondják: nem bánya. Az SZMT és a megyei tanács munkavédelmi felügyelője pedig rendeletre hivatkozik, mely szerint az egy méternél nagyobb fallal körülvett homoknyerő hely bányának minősül. Ez kerül a jegyzőkönyvbe. Továbbá az, hogy a bányát és a község területén levő ösz- szes többit azonnal bezáratják. — Volt itt már kerítés, sorompó — mondja rezignáltan az elnök. — Elvitték, a sorompó is eltűnt. Minden faluban van ilyen bánya, ahonnan az építkezésekhez hordják az anyagot. Itt még nem történt nagyobb baj. Igaz, most hallottam, hogy egyszer éppen az elhalt Pinterics Imre testvérét temette maga alá a homok, de kihúzták ... Most majd bekerítjük, lezáratjuk a bányákat, engedélyhez kötjük a fuvarozást. De nagyon félek, hogy nem változtat semmit. ( — Márpedig szabályozni ! kell — így a munkavédelmi felügyelők. A bányától nem egészen száz méterre házak. Biztosan vannak apró gyerekek, akiknek kedvenc játékuk a homok ... Bolhó, Kossuth utca 63. Pin- tericsék háza. Az asszony a cémázóüzemben dolgozik. Erős akar maradni, mert nincs kire számítania. De a szívével beteg. Egyedül maradt, öreg apjával, aki már nyolcvan is | elmúlt. Gyerekük nincs. — Hogyan lesz tovább? — Megajánlották a rokonok, hogy eljönnek... A faluban az elnök visz a kocsijával. Eszembe jut: minden községben van ilyen bánya. Látom az ottmaradt kocsit, az özvegyet feketében. Hatalmas porfelhővel egy teherautó rohan szembe velünk. Az elnök leállítja. Fiatal vezető ugrik ki az autóból. — Te Gyuri, meg vagy őrülve? Nem versenypálya ez! Még az hiányzik, hogy valami baj legyen ... Simon Márta Mint minden újdonságnak, kezdeményezésnek általába*;, amely sokszínűbbé teszi kulturális életünket, jó híre támadt a nemrég megnyílt siófoki karikatúrakiállításnak is. A jó hírén kívül közönsége is van és igazi közönségsikere, melyről a helyszínen — a Dél- balatoni Kulturális Központ kiállítócsarnokában — bárki meggyőződhet. Hogy miért hangsúlyozom a közönségsikert? Mert — legyünk őszinték — annak ellenére, hogy ezen a nyáron sok rangos alkotó rangos műveit láthattuk és láthatjuk a déli part kiállítótermeiben, ilyen — rendezőnek és alkotónak egyaránt szárnyakat adó — igazi tömegsikerre« nemigen volt példa. A rutinos tárlatlátogató, aki megszokta a kiállítótermek fenséges magányát — melyben a legplebejusabb fogantatású művek is néha arisztokratikusnak hatnak' elhagyatottsá- gukban, a közönség forró, elevenítő jelenléte híján —, ezúttal szokatlan jelenségekre figyelhet. Mindenekelőtt egy percre sem marad kettesben a tárlatok sekrestyés típusú teremőrével, aki általában unatkozó arccal szokta várni a zárórát. Most tódul a közönség. És mert tódul, izzó, élettel teli a kiállítóterem légköre. Vélemények hangzanak el, s felfelcsap a nevetés. Persze, nevetés. Könnyű a karikaturistának, mondhatná valaki. Könnyű a Ludas Matyi rajzolójának, aki már bebizonyította, hogy egy országot képes megnevettetni. És ami a népszerűséget, a közönségsikert illeti, könnyű annak, aki nevettetni tud. Kétségtelen : most már — miután sok-sok rajzával fölkeltette az újabbak iránti kíváncsiságot — nem nehéz közönséget toborozni a kiállításra. De nehéz volt idáig eljutnia. Jó karika- turistáivá nőni nem köny- nyű dolog, s jó karikatu-i ristának maradni talán még nehezebb. Mi a jó karikatúra? A »-jó karikatúra fő ismérve, hogy jó karikatúra« — vallja Mészáros András, a három kiállító művész egyike, »-ötlet grafika x mondanivaló. Minél nagyobb a szorzó, annál többet ér.« Nos, ha a karikaturistának nehéz a dolga, a nézőé sem könnyű. Ne tévesszen meg senkit a gyors, felcsapó nevetés. A groteszk, a humor itt vérbeli filozófusok kifejezési formája. A jó humorista egyik leglényegesebb tulajdonDallas Jenő karikatúrája sága: intellektualizmusa. A tökéletes rajztudás csupán az akadálymentes kifejezés lehetősége. A sajátosan megfogalmazott gondolat a döntő. Sokan csak a felszínt, a karikatúra külső jegyeit, a komikus arcokat, helyzeteket honorálják nevetéssel, mások a képek mélyebb értelmét is felfogják. Sokan végignevetik a kiállítást, mások viszont addig néznek egy-egy rajzot, míg arcukra nem fagy a nevetés. Például Mészáros András őrület- sorozata láttán, vagy Dallos Jenő rajzai előtt, amelyek az uniformizált civilizáció természetellenességére döbbentik a nézőt. Balázs-Piri Balázs «-hétköznapi témáiban« is fölfedezhetjük a mulatságosban rejlő »-nem nevetni valót«, amely általában a mindenkori ember gyarlóságaira, megváltoztathatatlannak tetsző tu* lajdonság ira vonatkozik. Szóval a gondolkodó karika- turistának gondolkodó közönségre van szüksége. A kiállítás sikere pedig azt bizonyítja, hogy a közönség nagy része tudja követni a karikaturisták gondolatmenetét. Sz. A. Csehországi várak Csehszlovákiáiban és Morvaországban a műemlékvédelmi szakembereik két és fél ezer várat és kastélyt tartanak számon. A leghíresebbek köztük Karistejn, Hluboká, Opoöno, Konopiité és Kfivoklat, de sok száz más vár is műemlékritkaságnak számít. Ezek közül sok várban laknak, vagy közösségi célt szolgálnak, mint hivatalok, iskolák, üdülők, kórházak. Az épen maradt, műemlékként féltve őrzött várak mellett — amelyekre évente 500 millió koronát költ az állam — igen sok a várrom is. A műemlékekben gazdag városok közül kiemelkedik Prága, A cseh fővárosban 61 értékes műemléket tartanak számon, köztük a Hradzsin csodálatos épületeit. A legtöbb vár és várkastély — 135 — a dél-csehországi Klatovy járásban van. A legrégebbi várak, kastélyok kora ezer évre tehető. 14 „szitakötő" neve : — A meleg enywel ragasztott lamellák üzem közben, a nedves levegő hatására elengedtek, sőt olykor el is váltak egymástól. Mondanom se kell, milyen veszélylehetőségeket hordott magában a légcsavarnak ez a hibája. Így azután hosszas kísérletezés után sikerült előállítanom azt Magyar lakk: ... És Fischamendben egyre több légcsavar készült Asbóth hadnagy vezetésével. -Merészet gondoltam — írja könyvében, visszaemlékezve azokra a napokra Asbóth Oszkár. — Üj csavartípust csinálok. Asbóth-légcsavart. Olyat, amilyet a 60 lovas Szárits-monov- ! lánra készítettem még 1911 I nyarán. Ha akkor versenyre tudtam kelni a világhírű francia Chauviére-légcsavar- ral, most sem fogok szégyent vallani.« A merész gondolat újra és újra ismétlődő kísérleteket szült. Múltak az évek, s 1916 őszén izgalmas megbízatást kapott: szerkesszen különleges légcsavart arra a célra, hogy a harctereken alkalmazott és sok szempontból nehézkes kötött ballonok he- , lyett kötött helikoptereket a hideg enyvet, melynek tapadási jó tulajdonsága vetekedett a meleg enyvével, ezenkívül még megvolt az a mi szempontunkból különösen fontos sajátossága, hogy a nedvességgel szemben teljes és megbízható ellenállást tanúsított. al — Kijevbe küldhessenek a magasba. Itt — már a tervezésnél — kiderült, hogy a helikopter -élet- képességének« alapproblémája nem a motor erejében, hanem a légcsavar emelőerejében van, 1918: sikertelen kísérletek Budapesten a helikopter gyakorlati alkalmazásában, s kudarc a kísautógyártásban. 1919: a Tanácsköztársaság idején a repülőgép légcsavarját, melyen Dobos István pilóta Szamuelly Tibor népbiztost Kijevbe vitte, Asbóth Oszkár látta el többszörös lakréteggel, hogy megvédje a fát az eső kártétele ellen. Vérbe fojtották a Tanács- köztársaságot, a légcsavargyárból gyufagyár lett... Gyula bácsi emlékeiből így bontakozott ki ennek az időszaknak a képe; — Budapesten, az úgynevezett Missura-féle asztalosáru- gyárban, az Óriás utcában kezdett hozzá bátyám az első helikopter megépítéséhez. Ezt a kísérleti példányt azonban nem fejezhette be, mert a Buda pesten tartózkodó antantbizottság hadigépnek minősítette és megsemmisítette. Alig érkezett igény légcsavarok gyártására — ám mégiscsak befutott egy-kettő, de nem repülőgép vagy helikopter fontos tartozékaként kérték, hanem vízi járművekre! 1921-ben és 1922-ben egy-egy siklóhajó kapott Asbóth-légcsavart. Az előbbi 70, az utóbbi már 115 kilométeres óránkénti sebességgel hasította a Duna vizét. Tervezték, hogy ilyen hajókat járatnak Budapest és Bécs között. De ahogyan az már annyiszor történt az előző években, most is a pénzhiány akadályozta a kibontakozást, az épkézláb elgondolások megvalósítását. Az anyagi szükség indította az akkor már igencsak híres Asbóth- légcsavarok »szülőatyját« arra, hogy — hajócsavarokat készítsen.,; tJ Mégis volt valami ebben a nehéz időszakban, ami éppen ezt az időt választotta fészekrakásra: a szabadon repülő helikopter gondolata! A mai helikopter »vérszerinti« elődje fogant meg, egyelőre elméleti skiccekben — de megfogant, és már soha többé nem hagyta nyugton Asbóth Oszkárt. »Nem kötött, hanem szabadon repülő, pilótától vezetett gép ...« Itthon, Magyarországon meglehetősen komolytalan — pénzfedezet nélküli — tárgyalásokra futotta csak a partnerek részéről, ám az angol légügyi minisztérium jelezte: ha megépül és eredményesen repül Asbóth helikoptere, érdekli őket. Ez már 1927-ben történt... — Érthetetlen bizalmatlanság kísérte bátyám próbálkozásait — mondta Asbóth Gyula. — Amikor már részeredményeket, sőt határozott sikereket is képes volt felmutatni, közömbös szemlélők, mosolygó kétkedők maradtak azok, akiknek pozíciójuk is, pénzük is garantálhatta volna a gyorsabb előrelépést. Nem kellett volna mást tenniük, csak komo" lyan venni azt, amit Oszkár állít. Ami itthon süket fülekre talált, arra külföldön igencsak odafigyeltek. Hemesz Ferenc (Folytatjuk.)
