Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-06 / 184. szám

Üj csarnok épül h belgrádi megállapodás Létrejött tehát a megitla- podás: harminchá om euró­pai és a két észak ane.ikai állam kíi dötte Belgrádban elfogadták azt a tervet, amelynek alapján olt bér 4- én ismét összeülnek, immár magasabb rangú íés.ivevők­kel. miniszterhelyetteseik ve­zetésével. Július 15 e és au­gusztus i5-e között zaj ott le az előkészítő megbeszé'és, az őssz?l kerül sor az é demi tárgyalásdkra. Szüksége is van Európának valamire, ami újabb lendüle­tet ad az égj üttműködé^nek. Némi nosztalgiával gondo­lunk a helsinki napokra, az 1975-ös találkozó idTsza ára. Ahhoz az ünnepé.yes két naphoz viszonyítva a légkör valóban lehűlt — ne felejt­sük el azonban, hogy az ün­nep és a szürke hétköznapok között mindig van különb­ség. még akkor is, ha közben a felek viszonya nem romlik. Márpedig Helsinki óta — el­sősorban a nyugati fél. hibá­jából — hűvösebb szelek fúj­nak, és ezt földrészünk is megérzi. Belgrádban mégis sikerült megtenni egy fontos lépést. Hosszú hetek birkózása, a nézetek összecsapása köze­pette ugyan, de a hanmincüi állam megtalálta a közös ne­vezőt. Nem csekélység ez, hi­szen adott alkalommal még két tárgyaló fél is nehezen vergődik zöld ágra. Az ősszel pedig éppen Helsinkihez, az európai együttműködés alap­jait lerakó okmányhoz nyúl­nak majd, s ezt a sz'z oldalt lapozzák végig. Az őszi—téli találkozón is lesz- j nek viták, nyilván olykor élesek is, de az együttműkö­dés mikéntjéről vitáznak majd a felek: a palit,ki biztonság erősítéséről, az ipari és tudományos koope­ráció lehetőségéről, a ku tu- rális és az emberi kapcsola­tok (fejlesztéséről. A most lezajlott másfél hó­nap alatt ismét bebizonyoso­dott, hogy, a különböző tár­sadalmi rendszerű államok között a 'tárgyalások esik kompromisszumok, vagyis kölcsönös engedmények út­ján vezethetnek eredményre. Végsősorora Belgrádban va­lamennyi résztvevő ebben a szellemben vett részt a mun­kában; legalábbis az utolsó napokban ennek megfelelően nyilatkozott, különben nem tudták volna konszenzussal, tehát általános egyetértéssel elfogadni a terveztet. Az európai bizansá i értekezlet résztvevői hasszú évek — munkájuk megkezdése — óta olyasmit produira r.ak, ami rendkívül ritka a nemzetkö­zi tárgyalások történetében: össze tudj :k egyeztet i! 35 résztvevő sokf.ls ái áspont- ját, érdekeit, nézeteit. A sz-ciali fa országok mbst is, mint annyi ,más nemzet­közi értekezleten, mcss eme- nö megegyezési készséget ta­núsítottak. A belgrádi elő­készítő ' tanácskozás utolsó napjaiban épp egy szovj t javaslat telte föl az »i«-re a pántot. E ímege yezésv kész­ség azonban nem az mes a kicsinyes alkudozással; ne­mes célokat szolga ; az együttműködést, az eryhü- lést. Bc’grádban olyan mun­katervet fogadtak el, amely lényegében megfelel a szi- cialista országok elképzelé­seinek és főképpen Európa érdekeinek» i Li . , ,Reméljük, hogy ez az év újabb előrelépést hoz” Márkus Gyula, az MTI tu­dósítója jelenti Belgrádból: Péntek délben megtartott 59. plenáris ülésével befejezte munkáját az őszi belgrádi eu­rópai biztonsági és együtt­működési találkozó előkészítő tanácskozása. Ezen a részve­vő 35 ország küldöttsége elfo­gadta az őszi találkozó idejét, nápi- és munkarendjét rögzí­tő határozatokat, amelyeknek kidolgozása több mint másfél hónapos munkát igényelt. A találkozó nyilvános záró­ülésén Milorad Pesics nagykö­vet, a jugoszláv küldöttség vezetője elnökölt és mondott beszédet. Megállapította, hogy az előkészítő megbeszélések bonyolultak voltak, de az el­fogadott dokumentum a~ ösz- szes résztvevő igényeit kielé­gíti és a helsinki konferencia záróokmányának elvein nyug­szik. — Előkészítő értekezletünk eredményes munkát végzett — mutatott rá Pesics nagy- kőzet. — Mindannyian remél­jük, hogy ez az esztendő újabb előrelépést hoz konti­nensünk biztonsága, együtt­működése, a nemzetközi eny­hülés útján. Ezt követően a Vatikán kül­döttségének vezetője — aki az utolsó plenáris ülésen elnö­költ — az összes delegáció ne­vében köszönetét tolmácsolta a jugoszláv kormánynak az előkészítő tanácskozás kitűnő munkafeltételeinek biztosítá­sáért, majd ezekkel a szavak­kal zárta felszólalását: »A vi­szontlátásra október 4-én, Belgrádban !« Az eredményesen véget ért előkészítő tanácskozás hatá­rozatai alapján az őszi talál­kozó az új-belgrádi Száva kongresszusi csarnokban ok­Szeptemberben nyitnak... Három létesítmény Barcson — a gyerekeknek Barcson sok cigány család él. Ha gyermekeiket legalább két évig nem járatják óvodá­ba, gyakran előfordul, hogy nem boldogulnak az általános iskolában. Nagyon kell tehát az óvoda, s így elhatározták, hogy a tavaly létesített — öt­ven gyermek befogadására al­kalmas — intézményt huszon­öt férőhellyel bővítik. A múlt év őszént hoztak erre hatá­rozatot. A megyei tanács 1,2 millióval támogatta a megva­lósítást, s nagyarányú társa­dalmi összefogással és tanácsi erőforrásból elérték, hogy szeptemberben már birtokuk­ba vehetik a gyerekek az új óvodarészt is. Ugyanott — csaknem egy épületben — tisztasági fürdő is épült-. Az is kiderült a! múlt évben, hogy kevés a bölcsődei férő­hely Barcson. Üj szárnyat ka­pott tehát a meglevő épület. Szükség van kisegítő isko­lára is, mert a múlt évi — nyolctantermes — iskolabőví­tés nem oldotta meg ezt a problémát. Ezért úgy döntöt­tek, hogy nyolctantermes ki­segítő iskolát létesítenek — terven felül. Az intézmény­ben szeptemberben kezdődik a tanítás ... Három, a következő hónap­ban nyíló, illetve jelentősen bővülő gyermekintézménnyel gazdagodott Barcs. Ezek — a tavaly elkészült 50 óvodai fé­rőhellyel együtt — mintegy 1,5 millió forintban vannak. W Áramot ad a tiszai hőerőmű ll-es egysége Pénteken — gondos előké­születek után — az országos hálózatra kapcsolták a tiszai hőerőmű második blokkjához tartozó 215 megawatt teljesít­ményifi generátort. A Xl-es blokk párhuzamos kapcsolá­sának előkészületeit július 28-án, az óránként hatszáz­hetven tonna gőzt szolgáltató óriáskazán begyújtásával kezdték meg. A párhuzamos kapcsolás után a Il-es gépegvség har­minc megawatt energiát adott az országos hálózatba. A kö­vetkező napokban a generátor terhelését óránként mintegy 120 megawattra növelik. Az V. ötéves tervben a szo­ciális szempontból lényeges beruházások közül a gyer­mekintézmények megvalósí­tásához számottevő társadal­mi munkával járul hozzá a lakosság, illetve a vállalatok, hivatalok, intézmények anya­gilag is támogatják a taná­csot a cél elérésében. Kollá- rovics Lajos, a nagyközségi tanács főelőadója a tervező, a helyszíni adaptáló, a költség- vetési üzem a kivitelező. A munkahelyek bértömegük egy százalékát fordítják erre a célra, vagyis öt év alatt öt százalékkal járulnak hozzá a szép tervek megvalósításához. A Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet, a helyi tövál és a tanács 25—25 férőhely költsé­geit vállalta egy, 1979-ben el­készülő, 75 gyermek elhelye­zésére alkalmas óvoda fölépí­tésénél. A saját tervezésű és nagy­részt saját kivitelezésű gyér- J mekintézmények jelentős tár- sadalmi összefogással — tehát viszonylag olcsón — készül­nek Barcson. Ezt tanúsítja az is, hogy a mostani bővítések­nél a bölcsődében 35—40 ezer, az óvodában pedig 20 ezer fo­rint körül van egy-egy férő­hely. tóber 4-én délelőtt 10 órakor kezdődik, és részvevői arra tö­rekszenek, hogy ez év decem­ber 22-ig záróhatározattal, eredményesen elvégezzék munkájukat. Ha azonban ez mégsem sikerülne, akkor a jövő év január közepétől feb­ruár közepéig újból összeül­nek. A találkozó megnyitó ülésén számítanak Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár részvételére is. Az őszi belgrádi találkozón a küldöttségek alapvető plená­ris üléseken tárgyalnak. Kép­viselőik a napirend fő pont­jaiként : »Beható eszmecserét folytatnak mind a záróokmány rendelkezéseinek megvalósí­tásáról és a helsinki konfe­rencia által meghatározott fel­adatok végrehajtásáról, mind a konferencián megvitatott kérdésekkel összefüggésben a kölcsönös kapcsolatok javítá­sáról, az európai biztonság megszilárdításáról és az együttműködés fejlesztéséről, továbbá az enyhülés folyama­tának jövőbeli továbbfejlesz­téséről.« Kicserélték Magyarország és az NDK közötti logsegélyszerzödés okiratait Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes és Gerhard Rei- nert, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete augusztus 5-én Budapesten kicserélte a Ma­gyar Népköztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság között hatályban levő pol­gári, családjogi és bűnügyi jogsegélyszerződés módosítá­sáról és kiegészítéséről szóló jegyzőkönyv megerősítő ok­iratait. (MTI) Kétezerötszáz négyzetméter alapterületű üzemcsarnok ké­szül az Újpesti Cérnagyár nagyatádi gyárában. A gyár saját brigádja építi a gépházat, amelyben a klímaberendezés kap helyet. A beruházás harmincmillió forintba kerül. Exportunk növelésének záloga a kiváló minőségű áru Bíró József tájékoztatója a külgazdasági kapcsolatokról Bíró József külkereskedelmi miniszter pénteken a Parla­mentben tájékoztatta az új­ságírókat külgazdaságunk eredményeiről, tennivalóiról, s az árucsere-forgalom idei első Működésben a közös örlaboratórium A földi személyzet ellenőrzi a szovjet Kozmosz űrlaborató- rium működését. A mesterséges holdon — amelyen bioló­giai kísérleteket végeznek — több tőkés- és szocialista or­szágban, köztük Magyarországon készített műszereket he­Ivo?tpk pl (Telelőtől TASZSZ—MTI—K.S) félévi alakulásáról. Elmondot­ta, hogy javult a termelő- és á külkereskedelmi vállalatok együt tműködése. A külföldi partnerekkel az év első felében nagyobb ará­nyokban kötöttek magánjogi szerződéseket, mint tavaly ilyenkor. A rubelelszámolású partnerekkel már egész évi forgalmunkat, a nem rubelel- számolásúakkal a forgalom 85 százalékát kötötték le eddig. A szocialista országokkal az első félévben mind az expor­tunk, mind az importunk 22 százalékkal nőtt. A tőkés va­lutában elszámolt export 17, az import pedig 31 százalék­kal emelkedett egy év alatt. A világpiaci folyamatok nem kedvezőek. A fejlett tőkés or­szágokban a beruházások bi­zonytalanok, a fellendülés to­vábbra is várat magára. Az árak többségükben nem ked­veznek nyersanyagimportáló vállalatainknak, de azoknak a cégeknek sem, amelyek a ha­gyományos* magyar ipari ter­mékeket kínálják tőkés valu­tával fizető vevőiknek. A cse­rearányok alakulásának kilá­tásai romlottak a, múlt év ok- tóberéhez-novemberéhez: te­hát ahhoz az időszakhoz ké­pest, amikor megtervezték 1977-es feladatainkat. Azzal kell számolni, hogv az idén a nem rubelelszámolású import árai 10—VJ. százalékkal meg­haladják a tavalyi átlagára-. kát, míg az exportban csak 6—8 százalékos áremelkedés várható. így a tőkés viszony- látó cserearány romlása a ter­vezett 1 százalék helyett 4 százalékra is emelkedhet. A nemzetközi piacokon ugyanis ez év első felében 40—45 szá­zalékkal emelkedett az ólom, 30 százalékkal az ón, 60-nal a gyapot ára, a kávé pedig csaknem háromszor . annyiba kerül, mint tavaly ilyenkor. Ezzel szemben a főbb magyar exportcikkek közül a henge­relt áru ára 10 százalékkal csökkent, s olcsóbb lett a vi­lágpiacon a búza is, amelynek tonnájáért tavaly még 150 dol­lárt kaptunk. A szocialista országokkal folytatott kereskedelmünk­ben az árak a terveknek meg­felelően a tőkés forgalomban érvényesülő árak alatt marad­nak, a cserearány azonban bi­zonyos mértékben itt is rom­lik. Változatlanul kedvező számunkra a Szovjetunióból „ importált " kőolaj ára, amely tonnánként 49,20 rubel. A tő­késpiacon ugyanis — a hatá­ron átvéve — 105 dollárba vagyis átszámítva 78 rubelbe kerül egy tonna olaj. A világ­piaci árnál 60 százalékkal ol­csóbban hozzuk be a Szovjet­unióból a fenyőfűrészárut és 55 százalékkal olcsóbban a kohókokszot, A Szovjetunióba (Folytatás ó 2. oldalon> VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S Ö L J E T E K I Ara: C0 fillér Somogyi Néplap AZ M S Z M P S OM O G Y MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. éyfolyam 184. szám 1977. augusztus 6.,'szombat Zárűfilés Belgrádban

Next

/
Oldalképek
Tartalom