Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-04 / 182. szám

rOiizid.t Sztidz ajzJt&LÍq. ! Augusztus 1-én este harmadmagammal bementein a kaposvári Volga presszóba. Három üveg sört rendeltünk, és bedobtam a zenegépbe 4 db kétforintost. A felszolgáló két szám elhangzása után teljesen lehalkította a gépet, mondván: zavarja a zene a számolásban. Mondtam, hogy bent van a pénzem a gépben, szeretném végighallgatni a két számot, de ő hajthatatlan maradt. Ezután kértem a vendégkönyvet. Hiába. Mondtam, addig nem fizetek, míg meg nem kapom, erre kihívta a rendőrséget. Mivel itta­sak nem voltunk, nem történt egyéb, minthogy igazoltat­tak bennünket, majd a számla rendezése után távoztunk. Magam is eladó vagyok. Tudom, hogy a vásárlók könyvét mindig a vevő rendelkezésére kell bocsátani. Kérdésem: a Volga presszó dolgozóira ez nem vonat­kozik? Tisztelettel: 0.gdrfi Jfáiztá Somogyaszaló, Kossuth u. 71. Tisztelt Szerkesztőség! Garancsy Tiborné, Kaposvár, Zrínyi u. 4. szám alatti lakos július 27-én megjelent panaszára az alábbiakat vá­laszolom. A levélíró által kifogásolt kenyér megállapításunk sze­rint nem volt nyúlós. Ahhoz, hogy ezt a kenyérbetegséget megelőzzük, nyáron szükséges a savanyítás fokozása. A panaszos észrevételét köszönöm, azt azonban nem ígérhetem, hogy lényegesen »édesebb« kenyeret fogunk gyártani, mert a laboratóriumi vizsgálatok eredményei szerint kisebb mértékű savanyítás esetén a kenyér mikro­biológiai romlására kellene számítani. Tisztelettel: Szöngí JLtjái ü/.erne so por’.vezető. Somogy megyei sütőipari vállalat Módszerek Sokféle pénzszerzési mód­szer virágzik a Balaton-par- ton. Most kettőről számolok be, sok helyütt találkozhatunk velük. Nem hiszem, hogy az alko­holizmus elleni harc vezérli a csaposokat, amikor a korsókba töltik a sört. Mégis keveseb­bet adnak. Fonyódon a vas­úti sorompó közelében kap­tam két kriglivel. Mozgoló­dott bennem a kisördög, ezért ráböktem a hitelesítő vonal­kára. amely jóval a sör szint-, je fölött látszott, és kérdez­tem : — Lesz ez ennyi? — Lesz, ha elül a hab — nyugtatott meg a hölgy, és esze ágában sem volt rátöl- teni. Szerényen megjegyez­tem: hiszi a piszi, de olyan szemeket meresztett rám. hogy jobbnak láttam odébbállni. Kivártam, amíg elmegy a sör habja. Mit mondjak: nem lett annyi... A következő vásár­lásnál még bosszút is állt raj­tam az asszonyság. Közölte, hogy nem tud visszaadni 40 fillért. Tanakodtam, mit te­gyek, de föladtam a harcot. Nem sokkal utánam egy bácsi fröccsöt kért. ö sem járt jobban. A csapos egy üvegből töltötte a bort. Mérce nélkül. Minek az? A szem­mértéke viszont nem volt tö­kéletes. Rátöltötte a szódát, és újfent nem tudott visszaadni, ezúttal 80 fillért, pedig köz­ben sok apró vándorolt a kasszába. Itt az élet két hónapig tart. Nekünk, élhetetleneknek meg úgy kell. Minek iszik az, aki meg is nézi, mennyit kap. V. P. Divat vagy ismerethiány? Mindig is jelen voltak, az utóbbi időben viszont mintha még inkább elszaporodtak vol­na folyóirataink, hetilap­jaink, napilapjaink irodalmi vagy kulturális tematikájú ol­dalain a hivalkodó címek. Ezek minden szerénységet nélkülözve, azt igyekeznek az olvasóba szuggerálni. hogy most valami rendkívüli, vala­mi különleges olvasmányél­mény következik. Kikiáltói stílusban: «-Ilyen még nem volt!« Ugyanakkor az említett cikkcímek irodalminskodók is. Mely címtípusra gondolunk? Az effélékre: «Rendhagyó ri­port a műkincsekről«. Ugyan mitől rendhagyó? Talán még sohasem esett szó a lapokban a műkincsekről? Vagy: »Sza­bálytalan interjú Sütő And­rással«. S azután következik "gy nagyon is szabályos, csak ^nnen más műfajú irásmű, melyet portrénak szoktunk nevezni. Vagy: »Előzetes he­lyett-«. Dehogy »helyett«, a legszabályosabb előzetes hír­verése következik egy kultu­rális eseménynek! A »címkórság« mögött alig­hanem a bizonytalanság búj- kál. Spirálfüzet Miért hiánycikk gyakorta a hathatvanas spirálfüzet? A válasz nem is olyan egyszerű. A hathatvanas spirálfüzet úgynevezett iskolaszer, ami azt jelenti, hogy diákoknak készül, s állami dotációval ke­rül a pultokra. Eredeti ára né­hány fillérrel több. mint ki­lenc forint. Olcsó és prakti­kus. Ezért nemcsak a diákok kedvelik, hanem a vállalatok, intézmények is használják be­írófüzet gyanánt. És itt jön a bökkenő! Spirálfüzetből — figyelem­be véve a diákok számát me­gyénkben — csak meghatáro­zott mennyiséget szállít a papíripar. Vagyis, csak a (Má­koknak készül. A vállalatok­nak drágább, ragasztott be­írófüzetet ajánlanak. Az utób­binak — ismert gond — lé­nyegesen rosszabb a minősé­ge, így a hathatvanas spirál­füzetet, az iskolafüzetet ke­resik a közületek is. Ők nagy­ban váisárolnak, természetes hát, hogy gyorsan hiánycikk lesz a spirálfüzet. Az írószerboltokban nem lehet mindenkitől igazolást kérni, hogy diák. Talán a ra­gasztott beírófüzetet kellene olcsóbban és jobb minőségben gyártani? Esetleg több spirál- Mtzetet? M. J. AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTT$ÁGANAK t A P J A XXXIII. évfolyam, 183. szám. Csütörtök, 1977. augusztus 4. Október fénvei Szovjet jubileumi történeti kiállítás nyílt a Munkásmozgalmi Múzeumban Október fényei címmel a Szovjetunió Lenin-díjjal és Októberi Forradalom Érdem­renddel kitüntetett Központi Forradalmi Múzeumának anyagából nyílt kiállítás szer­dán a budavári palotáhan, a Munkásmozgalmi Múzeum aulájában. A Munkásmozgalmi Mú­zeum és a Kulturális Kapcso­latok Intézete által rendezett több mint félszáz nagyméretű tablót, történelmi dokumentu­mot, korabeli fényképfelvéte­lek és eredeti tárgyi emlékek egész sorát felvonultató kiál­lítást — melyet a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom győzelme 60. évfordulójának alkalmából mutatnak be ha­zánkban — Boros Sándor kul­turális miniszterhelyettes nyi­totta meg. Beszédében egye­bek között hangsúlyozta, hogy a kiállítás első azoknak a ki­emelkedő hazai, rendezvények­nek a sorában, amelyekkel kulturális életünk a világ el­ső szocialista állama megszü­letésének 60. évfordulóját kö­szönti. Meggyőződésem — mondotta —. ez a kiállítás is hozzájárul ahhoz, hogy a mú­zeum látogatói, közöttük fia­taljaink. még mélyebben ért- ség a nagy október világtör­ténelmi jelentőségét, életünk­re gyakorolt hatását, s ezáltal jól Szolgálja a szocialista köz­művelődést. az internaciona­lista nevelést és a magvar— szovjet barátság erősítését. A kiállítás sokoldalúan és gazdagon mutatja be a 60 év­vel ezelőtti eseményeket és azok történelemformáló hatá­sát. Bemutatja a világ első szocialista államának hat év­tizedes társadalmi, politikai, gazdasági fejlődését, a fejlett szocialista társadalom alapvo­násait. politikai és á'lanti szer­vezeteit. A látogatók elé tárja a szocialista eszmék világmé­retű térhódítását, a szovjet nép küzdelmét a népek ’kö­zötti béke, barátság és együtt­működés megszilárdításáért, és képet ad a Szovjetunió, va­lamint a szocialista országok testvéri népeinek nemzetközi együttműködéséről. Az augusztus 23-ig nyitva tartó kiállítást Budapest után Varsóban és Berlinben is be­mutatják. T v-jegyzet „Vén Európa" Hotel Adósságot törleszt a televí­zió, amikor irodalmunk nem eléggé méltányolt, vagy iga­zából meg sem ismert jele­seinek műveit átveszi a ki­sebb hatósugarú színházak­tól. Nem a saját adósságát törleszti, hanem a mienket. Ez történt most is, amikor a megjelent művei ellenére sem népszerű, igazán olva­sott Reményik Zsigmond »Vén Európa« Hotel című drámáját a veszprémi Petőfi Színház előadásában megis­merhettük. Az írónak ezen­kívül csak két darabját ját­szották: 1943-ban a Vígszín­ház Az atyai házat mutat­ta be, 1954-ben pedig a Kard és kockát játszotta el a Pe­tőfi Színház társulata. Miért maradt idegen egy olyan író a színház világában, akit — művei igazolják — érdekelt a színpadi műfaj, a dráma, s egységes életművet hagyott maga mögött? A magyarázat ugyanaz, mint a magyar avantgarde szinte egész - vo­nulatánál : jelentkezésekor az értetlenség miatt, később a felszabadulás utáni első év­tizedben politikai okokból szorult le az irodalom po­rondjáról. Így fordulhatott elő, hogy más nemzetiségű szerzők műveit — például Brechtét — előbb ismerhet­tük meg, mint a hazaiakat. Ismeretanyagunkhoz még csak annyit: Reményik 1939- ben írta drámáját, mely be­mutatása esetén a maga ko­rában nyílt figyelmeztetés lehetett volna ! Csaknem éjjeli menedék­hellyé züllött a színpadi tör­ténés kezdetére az a hotel, melyet Buenos Airesben Otto Knöpfte bevándorló alapított. A dráma kezdetére már szin­te modelljévé vált az egyre fasizálódó kapitalizmusnak: mostani tulajdonosa. Kari Knöpfle — Don Carlos — nyíltan fosztja ki a nyomor­tanyává silányult szálloda pénztelenedő. egyre lecsú- szottabb lakóit. Családon be­lüli viszonyai össze-vissza bogozódnak, csak egyetlen törvény érvényes rájuk: az, melyet a pénz diktál. így vá­lik Knöpfle sógonőjéből — akihez Don Carlost »gyen- . géd« szálak fűzik — törvény­szerűen utcalány a darab vé­gére. Aki a hotelből kikerül, az vagy halott, vagy maga- ; tehetetlen. Pénze a tulajdo­nos zsebébe vándorol. Az épület — a maga való­ságában is jelkép! — omla­dozik; a mű végére szinte maga alá temeti azokat, akik még benne maradtak. Don Carlost az egyik utcára lö­kött embere öli meg. A veszprémi előadást Hor- v ai István rendezte, jól fosztva meg a darabot azok­tól a sallangoktól, melyek mára már fölöslegessé váltak. A művet nem sikerülhetett azonban igazi drámává alkot­nia, mert annak epikus anya­ga ellenállt a szándéknak, így közepes előadást láttunk, közepes színészi teljesítmé­nyekkel, Táczos Tibor, Szo- boszlay Sándor, Czeglédy Sándor, Linka György, Per- laky István részéről. Ennél gyengébb alakítással szolgált a beszédhibás Dobos Ildikó, valamint a fiatalon is modo­ros. hiteltelen Takács Ka­talin. É. L. Gyiimiilcsssiiret géppel Százötven ember munkáját végzi el a képen látható gyümölcsszüretelő gép. Az ügyes szerkezetet — mely a Balkan—5 nevet kapta — plovdivi bolgár kutatók egy csoportja terveoU. Halálos kimenetelű motorbaleset A gyorshajtás, a száguldás újra áldozatokat követelt. Két fiatalember. járt szerencsétle­nül. Kedden a késő esti órák­ban Balalonszemesen, a Fő utcában a 18 éves Kondákor Zoltán zalaegerszegi tanuló MZ motorkerékpárjával gyors­hajtás következtében egy bal­ra ívelő útkanyarban lesod­ródott az úttestről, átszágul- dott a vízelvezető árkon, és egy platánfának ütközött. A motor utasa, a 16 éves Szí­jártó Ferenc keszthelyi tanu­ló a baleset következtében a helyszínen életét vesztette. Kondákor Zoltánt a mentők a siófoki Kórházba szállították ahol tegnap délután belehall sérüléseibe. Két fiatal lett a száguldás áldozata. Főleg nyáron, ami kor motorosszezon van, sajnos gyakran kell beszámolnunk hasonlóan szomorú esetekről De hiába a figyelmeztetés, hiába a közlekedésbiztonsági szervek propagandamunkája, néhányan mégis kockára te­szik életüket. Legyen ez a kü­lönösen szomorú példa újabb figyelmeztetés a motorosok­nak : ne kockáztassanak! TAR M ionon Reklám Angliában új reklám- ötlet született : a London— Brighton közötti vasútvo­nalon a sínek mentén legelő tehenekre »zeké­ket« adnak, amelyeken különböző sloganeket he­lyeznek el. A mozgó »élő« reklám jól felhívja magá­ra a figyelmet. Rosszmájúság — Elegem van ezekből az ifjoncokból! Ha férj­hez megyek, a férjem le­gyen legalább kétszer olyan idős, mint én. — Ilyen öreg férfiak nincsenek is a világon! — beszélgetnek a barát­nők. Megbizotós — Már megint mit kö­vettél el, Ivánka, hogy sa­rokba állítottak? — Semmit. Ha vendé­gek jönnek, mindig ide- állok, hogy eltakarjam a lyukat a tapétán. .Különbség a különbség a az elefánt kö­— Mi bolha é zott? — Az elefántnak lehet bolhája, de a bolhának nem lehet elefántja! Elismerés — El kell ismernem, a nők mindig szebbek a férfiaknál — így a férfi. — Természetesen — így a nő. — Nem természetesen, mesterségesen... őszinte pincér — Mondja Nmeg őszin­tén, mit válasszak — kér-, di az étlapot böngésző vendég a pincértől. — Egy másik éttermet, uram! Kis félreértés Izgatott férfihang hívja a szülészetet: — Halló, doktor úr, a feleségem fiút szült? — Igen. Az első gye­rek? — Nem, itt a férje be­szél! Okoskodás — A balerinák miért táncolnak lábujjhegyen? — Nehogy felébresszék a közönséget! Megtudta — Hallom, a lánya a maga tudta nélkül ment férjhez. — így volt. — És mikor tudta meg, hogy a lánya férjhez ment? — Amikor elvált. Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Föszerkesztö-h.: Paál László Szerkesztőség: Kaposvár, Utlnci Sándor u. 2. Postacím: 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca sándoi 1 ulea 2. Postacím : 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza 1 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postás kézbesít öltnél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft, Index: 25 907. ISSN 0133—0608. Készült a Somogy megyei Nyom­daipari vállalat kaposvári özemé­ben. Kaposvár. Május 1. u. ni. Felelős vezető : farkas Béla igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom