Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-30 / 203. szám

Újabb sikertelen hétvége

(Folytatás a 4. oldalról)

42. perc: Molnár balról ívelt be szögletrúgást, Foki rossz ütemben jött ki kapujából, s mellette Kiss az őrizetlenül hagyott kapuba fejelt. 1:0.

56. perc: Landek baloldalról élesen kapu elé lőtte a labdát. Nagy kiugrott a védők közül, és 6 méterről ő is a hálóba fejelt. 1:1.

78. perc: Széling cselezgetett a 16-oson belül, a kapo- lyi védők késlekedtek, s a csatár 11 méterről védhetett énül lőtt a jobb sarokba. 2:1.

81. perc: Nagy összecsapott Markánnal, majd a sípszó után hozzávágta ellenfeléhez a labdát, ezért a játékvezető kiállította.

Nem úgy indult a mérkőzés, hogy a somogyi együttes vesztesként vonul le a pályáról. Az első fél órában határozott fölénnyel játszottak a kapolyiak. Három biztosnak látszó gólhelyzetet teremtettek, de azokat el is hibázták. Ezután javultak fel a kanizsaiak, akik végül is helyzeteik alapján

Bronzérem az evezős VB-n

A hollandiai evezős Európa- bajnokságon is finálé volt vasárnap. A magyarok elsősorban Ambrus Mariannért szurkoltak még szombaton, aki az egypárevezősök versenyében a nagy nevek társaságában is éremszerzési eséllyel rajtolt. Női evezősünk nem is okozott csalódást, a rangos mezőnyben a harmadik helyen végzett.

Vasárnap a kisdöntőkben voltunk érdekeltek, a döntő számokban már nem volt izgulni valónk. Két férficsapatunk, a kormányos kettes és

nyolcas csak odáig tudott eljutni. A nyolcas döntőben 29 résztvevő országból 18-nak a versenyzői szerepeltek.

A férfi VB végeredménye: Kormányos négyes: 1. NDK, kétpárevezős: 1. Nagy-Britan- nia, kormányos nélküli kettes: 1. Szovjetunió, egypárevezős: 1. Dreifke (NDK),

kormányos kettes: 1. Bulgá- I ria (12. Magyarország), kormányos nélküli négyes: 1. NDK, kormányos nélküli négy- párevezős: 1. NDK, kormányos nélküli nyolcas: 1. NDK (10. Magyarország).

megérdemelten nyertek. A Kiss J. SE csatárai sokat idegeskedtek. A mezőnyben két egyenrangú ellenfél küzdött Jók: -Lovkó, Simon Z., Sulyok II., Szabó F., Kiss, illetve Foki, Mód, Gergelics.

Kálmán Ferenc

További eredmények: Keszthely—Sabaria 3:2, Rákóczi SE —Oroszlány 2:0, Bábolna— Sellye 1:0, PVSK—KOMÉP 1:0, Veszprém—Soproni KSE 3:1, Soproni Textiles—Pét MTE 2:1, Kőszeg—Bauxitbányász 0:0, Répcelak—Véménd 1:1.

A bajnokság állása:

A községben egyeduralkodók

Megtalálni, merre vezet az út

1. Bábolna

4

3

1

—

6—2

7

2. PVSK

4

3

—

1

12—2

6

3. Sopr. Text.

4

3

—

1

8—4

6

4. Bauxitb.

4

1

3

—

5—3

5

Bakony V.

4

2

1

1

5—3

5

Véménd

4

2

1

1

5—3

5

7. Oroszlány

4

2

1

1

7—7

5

8. Keszthely

4

2

1

1

8—9

5

9. MÁV NTE

4

2

1

1

4—9

5

10. Pét

4

2

—

2

9—6

4

11. Kőszeg

4

1

2

1

3—4

4

Répcelak

4

1

2

1

3—4

4

13. Sabaria

4

2

—

2

5—7

4

14. Rákóczi SE

4

1

1

2

4—4

3

15. Ajkai A.

4

1

1

2

7—9

3

16. Siófok

4

1

—

3

4—6

2

17. KOMÉP

4

—

2

2

1—3

2

18. Kiss SE

4

1

—

3

3—6

2

19. Sellye

4

1

—

3

Z— 5

2

20. Sopr. KSE

4

—

1

3

4—9

1

Meglepetések nélküli forduló a megyei bajnokságban

(Folytatás a 4. oldalról)

VBKM: Bab — Farkas (Gáspár), Kurdi, Lenti, Szabó, Mali, pataki, Kelemen, Kiss (Táskái), Szalai, Huszár. Edző: Fülöp János. Csurgó: Németh — Kovács, Máté, Polgár, Imrei, Kincs, Novák, Vaja, C. Kovács, Péntek (Báló), Hosszú (Balogh). Edző: Horváth János.

Közepes színvonalú mérkőzésen megérdemelten nyert a Vasas a lelkes csurgóiak ellen. A 17. percben Hosszú megsérült, kórházba szállítot- iflták. Góllövők: Huszár (2). Jók: Rab, Kurdi, Szabó, Máli, illetve Németh, Máté, Polgár, Imrei.

VBKM Vasas ifi—Csurgó ifi 4:1

Csupor Gyula Fonyód—Balatonboglár 2:1 (1:1)

Fonyód, 200 néző. Vezette: Gerencsér. >

Fonyód: Fenyves — Sipos (Ve csera Z.), Gyuricza, Horváth, Fe jes. Nagy, Vecsera J., Zámbori Kocsis (Krokovics), Kardos, Lan dór. Edző: Hruska István. Bala tonboglár: Fáncsi — Pintér I. Muszti, Kozér (Somogyi), Gergye Osváth, Bánhegyi, Pintér II. Oláh, Pető, Koszics (Györkös) Edző: Bolla László.

Alacsony színvonalú mérkőzésen, némi szerencsével nyertek a fonyódiak. A bogiáriak l:0-ás hazai vezetésnél 11-est hibáztak. Góllövők: Kardos (2), illetve Pintér II.

Fonyód ifi—Balatonboglár ifi 3:0

Zákányi Kálmán

Kadarkút—N agy atád 1:1 (0:0)

Kadarkút, 400 néző. Vezette: Csiba.

Kadarkút: Turman — Csernus (Mihovecz), Bakonyi, Gelencsér, Schwindt, Buckó (Nagy Gy.), Kiss, Koltai, Ernyes, Matán, Nagy L. Edző: Matán József. — Nagyatád: Sobrák — Roznik (Szabó I.), Hofmann, Resák, Szabó II., Czár, Ilics, Papp (Vidák), Kovács, Mohácsi, Brezovszky. Edző: Fuisz János.

A tíz emberrel játszó ka- darkútiak végig egyenrangú ellenfélnek bizonyultak. A pontosztozkodás igazságos. Kiállítva: Matán a 25. percben, durvaságért. Góllövők: Nagy L., illetve Vidák. Jók: Csernus, Gelencsér, Schwindt, illetve Szabó II., Ilics.

Nagyatád ifi—Kadarkút ifi 3:0

Matán József

Tab—Szőnyi SE 3:1 (3:0)

Tab, 250 néző. Vezette: Du- esai.

Tab : Kiss — Reichert, Szabó G., Mireider, Ulreich, Vendl, Kovács, Fias, Kavetzky, Berki, Szabó Gy. Edző: Czabula Miklós. Szőnyi:

Kaipl — Kisgéczi, Kolozsvári, Kalmár, Érsek, Klenovics, Kiss, Pintér (Máté), Várhelyi, Borbély, Beznek (Hosszú). Edző: Balatoni Sándor.

Jó iramú, kemény összecsapáson a tabiak már az első 45 percben eldöntötték a két pont sorsát. Szünet után is támadtak, de a helyzeteket kihagyták. Góllövők: Kovács (2), Szabó Gy., illetve Borbély. Jók: Mireider, Ulreich, Kovács, Fias, illetve Kolozsvárii Várhelyi, Borbély.

Tab ifi—Szőnyi SE ifi 5:2 Farkas István

A FORDULÖ VÁLOGATOTTJA:

Németh (Csurgó) — Batki (Marcali), Gyuricza (Fonyód), Gelencsér (Kadarkút), Ulreich (Tab)j Kovács (Tab), Ilics (Nagyatád), Kalányos (Zimány), Szakács (Ba- latonföldvár), Basics (Balatonlel- le), Kurdi (Balatonföldvár).

KB-s ifjúsági bajnokság:

RÁKÓCZI IFI—VÉMÉND IFI 8:0

(A találkozót Vóménden játszották.

SIÓFOK—AJKAI ALUMÍNIUM 1:1 (Otthonában játszott a somogyi csapat.)

A bajnokság állása a 3. forduló után:

1. Marcali

3

3

—

15— 1

6

2. Barcs

3

2

1

—

7— 3

5

Táncsics

3

2

1

—

7— 3

5

4. B.-lelle

3

2

—

1

10— 2

4

5. Lengyeltóti

3

2

—

1

6— 7

4

6. Latinca SE

3

2

—

1

5— 8

4

7. B.-földvár

3

1

1

1

9— 5

3

8. VBKM

3

1

1

I

3— 2

3

9. B.-boglár

3

1

1

1

4— 4

3

10. Fonyód

3

1

1

1

4— 5

3

11. Tab

3

1

—

2

5— 6

2

12. Nagyatád

3

—

2

1

2— 3

2

13. Szőnyi SE

3

1

—

2

3— 7

2

14. Somogyszob

3

—

2

1

7—12

2

15. Zimány

3

1

—

2

2— 7

2

16. Csurgó

3

1

—

2

3—11

2

17. Kadarkút

3

■—

1

2

3— 5

1

18. Lakócsa

—

1

2

9—12

1

Hangulatos helyiség. A szó önmagában nem fejez ki túl sokat, de azoknak a fiataloknak, akik a Mezőgép mernyei gyáregységében dolgoznak, s akik társadalmi munkában építették, díszítették klubhelyiségüket, annál többet mond. Itt Mernyén az üzem dolgozóinak 40—42 százaléka harminc éven aluli. Nemcsak nagy létszámú, hanem tevékeny is az itteni KlSZ-szerve- zet. Ezt bizonyítja a KISZ KB dicsérő oklevele, amelyet még tavalyelőtt kaptak. Akkor még nem volt klubhelyiségük.

— Tavaly elhatározták a fiatalok, hogy építenek maguknak — mondja Hajdú János, a gyáregység igazgatója. — Mi minden támogatást megadtunk, ami az erőnkből tellett. A legnagyobb gondot a munka kivitelezése okozta. Egy régi szociális épületet alakítottak át, és segítségül hívták a SÁÉV KlSZ-szerve- zetét. A tagok szívesen jöttek, s látható, hogy értékes, szép munkát végeztek.

Odabenn kellemes hűvös, tisztaság és meglepő ízlésesen berendezett helyiség látványa fogad. Bármelyik nagyváros elfogadhatná exkluzív szórakozóhelyül. Itt mindent a fiatalok csináltak. A különösen szép, fekete bárpultot például két régi konyhaszekrényből alakították át.

A klub berendezése egyébként azt is mutatja, a gyár vezetői magukénak érzik a fiatalok kulturált szórákozásá- nak gondját. Fekete-fehér és színes televíziókészülék áll egymás mellett egy polcon, azonkívül magnetofon, lemezjátszó, erősítő, hangfal: egy

egész stúdió berendezése.

A megnyitás óta programok is sorjáznak már a klub rövid életében. Szilveszterkor nemcsak fiatalok ünnepeltek itt. Azután neves művészek látogattak ide: Ruttkay Éva, Bárdy György és voltak izgalmas ismeretterjesztő előadások is.

— Egy kicsit egyeduralkodók vagyunk a községben — teszi hozzá Gálosi Károly klubvezető. — Ezért a szabályzat szerint azok a fiatalok is járhatnak hozzánk, akik nem a gyár dolgozói.

— Mit jelent ez az egyed- uralkodás?

— Ennek oka sajnos nem pozitívum — magyarázza ifjabb Kertész Zoltán KISZ-tit- kár. — A községben sem mozi, sem kultúrotthon nincs, mivel a korábbi épületet le kellett bontani. Jelenleg ide vagy az iskola hasonló klubjába járhatnak a fiatalok. Szerencsére velük nagyon jó a kapcsolatunk, így egyeztetni tudjuk az egyes programokat aszerint, milyen közönségsiker várható.

Hetenként négyszer: hétfőn, szerdán, szombaton és vasárnap tart nyitva a helyiség, s munkaszüneti időben sör árulására kaptak engedélyt. Azt mondhatnánk, hogy a törzsközönséget alkotó mintegy ötven fiatal és az alkalmanként ide látogatók Igényeinek ez megfelel. így igaz is, ám olykor meglehetősen nehéz megvalósítani. A fiatal klub vezetői még nem találták meg azokat a törvényes kereteket, amelyek között állandó támogatást kaphatnának. így a büfé ugyanolyan áron kénytelen árusítani, ahogy vásárol, mivel a helyi áfész csak 0,3 százalékos árrést tudott volna adni. Ez kétezer forintos havi

forgalom mellett hat forintot hozna. Ebből még a törött üvegeket sem lehet pótolni. Egyelőre még nincs megoldás erre, s ha valami galiba akad, azt a vezetők »zsebe érzi meg«. Pedig egy kis haszonra nagy szükség volna. A gyárnak ugyanis nincs módja olyan kisebb értékű tárgyakat beszerezni, mint például a lemezek. Márpedig a fiatalok állandóan érdeklődnek: megjelent egy új kiadás, mikor szerzi meg a klub?

A jó klubélet titka a változatos programok mellett az állandó fejlesztés. Szép tervek itt is vannak. Ma már szerte a megyében kitaposott ösvényen járhatnak az ifjúsági klubok. A mernyei fiataloknak is ez a követendő út, csupán a kapcsolatokat, a segíteni tudó illetékeseket kell megtalálniuk.

B. A.

Hanglemez

Chopin A tréfát gyakran komolyan kell venni — különösen a zenében. A kottalapokon megörökített, hangversenypódiumra szánt tréfa — a scherzo — sohasem túri a komolytalan kedélyességet. Bizonyság erre több Beethoven-szimfónia mó- kázásból ördögien félelmetessé

Megszólalnak kövek és emberek

Ahol a víz az élet

Nem készültem föl arra, hogy Taskentben a háborús Budapestbe botlom.

Egyetlen étterembe sem sikerült bejutni. Mindenütt .telt ház, a portások a Hotel Üzbegisztánban küldenek. Ott lakom. Oda nem megyek. Lehetne Pesten vagy . Budán. Pedig másutt mást akar látni az ember. Bolyongásomat egy csajhánában fejezem be, egy mellékutca partján. A csajhána azt jelenti : teaház. Zöld teát isznak benne.

Ilyen csajhánákba járhatott Naszreddin Hodzsa is, mondom magamban, amikor körülnézek a kopott teremben. Meg Vámbéry Ármin, Körösi Csorna Sándor is.

A bejárat mellett és szemben két nagy, szőnyegekkel letakart dobogó. Néhány szék — ezek valószínűleg épp olyan jövevények itt mint én —, senki nem. ül rajtuk, a dobogókra heverve, ülve sakkoznak, teáznak és csodálkozva mérnek végig, amikor becsukom magam mögött az ajtót, s rögtön folytatják a sakkjátékot.' a teaiv.ást5 Leülök az egyik székre. Érzem, még nem fogadtak be, s ha ez nem történik meg, öt percen belül el kell mennem.

A sarokban televízió, a másikban vízíorraló, a falon

két plakát, egy kitüntetés, egy Frunze-kép. Mihail Frunze 1920-ban a turkesztáni front főparancsnoka volt. Innen nem messziről, a Sark szállóból irányított.

Csöndesen koppannak a sakkfigurák, gőzölögnek a teás edények. Szándékosan nem csészéket írtam. Itt a teát pici tálakból isszák. Néhány perc múlva egy törzsvendég felém nyújtja a teás edényét.

— Csáj — mondja. Iszom, azután visszaadom és ő is iszik.

Befogadtak.

Bejön a tulaj — afféle gebin lehet ez a csajhána —, és hozza a zöld teát. Megmutatja, hogyan kell elkészíteni. Ezt már tudom ugyan, de nem akarok okoskodni, sem elrontani az örömét, hogy bevezethet valamibe. A teát néhányszor vissza kell önteni a kannába, hogy jól elkeveredjen, erős legyen. Jó diákként elisméüem, azután kérek egy sakkot is. (Naszreddin Hodzsa is kért volna.)

A gazda elénk teszi a sakkot. Nem kell sokat beszélni, felállítjuk a figurákat és játszunk. Én rosszul. Közben körülöttünk toporog a gazda. Végre úgy dönt, mégis megkérdezi, honnan sodort ide a jó szél.

— Budapestről — mondom,

és máris magyaráznám, hol van ez a város.

— Voltam ott — ragyog fel a gazda. — A város, amelyiknek egy hídja sincs.

— Most van — mondom neki, de hiába, mert már el is—tűnt.

Magának is hoz teát, és beszélgetni kezdünk.

— Nagy csónakokkal járkáltunk át a Dunán, a jeges vízen.

— Azután épült egy pontonhíd — mondom.

— Meglehet, azt már nem vártam meg — mondja, és kortyol a teából. — A végén még hazaérni is sikerült — lekoppantja a teáscsészét, és rám néz.

Jól láthatóan lezárta a második világháborúról szóló, igazából el sem kezdett beszélgetést. A fiáról viszont hosszan és szívesen mesél. A »fiú« agrármérnök a Taskent- hez közeli Éhség-sztyeppe egyik szovhozában. Az Éhségsztyeppén még tizenöt-húsz éve is csak egy válfaja létezett a mezőgazdaságnak: a félnomád állattenyésztés. Csa- lós a vidék elnevezése is: sohasem volt sztyeppe, hanem kietlen, terméketlen sivatag, az éhség sivataga. Óriási beruházásokkal az ötvenes-hatvanas években építették ki a Szir-Darjából táplálkozó öntözőrendszert. A magyarországi meg az Üzbegisztán! öntözés abban különbözik egymástól, hogy nálunk az öntözés a termés javulását, hozamának növekedését szolgálja. \ Üzbegisztán legtöbb körzetében elképzelhetetlen a földművelés öntözés nélkül.

Ahol vége a víznek, ott véget ért a föld — mondják az üzbégek. De ahova a víz eljutott, ott az élet születik meg. Az egykori éhségről elnevezett puszta ma Üzbegisztán egyik legjobb gyapottermesztő területe. Szovhozainak telepein átlagosan öt-hat ezer ember él, köztük a Budapestet járt teás fia is a fehér aranyat termeli. Magyarország is nagy mennyiségben importálja az üzbegisztáni gyapotot.

Amikor ott jártam, ha a vége felé közeledett is már, még tartott a gyapotszüret. Valamikor szeptember ele- jén-közepén kezdődik, s elhúzódik november végéig is, mert a gyapot nem egyszerre érik be. Egy-egy táblán többször is végig kell menni, hogy leszedhessék a termést. Kézzel — többnyire. A gyapot- szedés gépesítése Írendkívül nehéz. A bokrok közt hajlongva, apró finom tokokból kell kiszedni a termést, emiatt egyes fajták gépesítésével még csak kísérleteznek, amiben élen járnak az Éhségsztyeppe szovhozái. Sőt, a megelőző munkák egy részét is géppel végzik.

A homokos földúton gyakran huppan a kerék a vékony erecskék árkaiban, s szinte másfél kilométerenként megyünk át a nagyobb csatornák hídjain. Egy évtized munkájával félmillió hektár sivatagot változtattak termőfölddé ebben - köztársaságban.

Zelei Miklós

(Folytatjuk.)

korszerűen

váló scherzotétele, s még inkább az a négy Chopin-scherzo, amelynek felvételeivel a Hungaroton Hanglemezgyártó Vállalat meglepte a zongoramuzsika barátait.

Nem arra valók ezek a művek, hogy a balatoni fürdőzés utáni esti pihenés közben romantikus elmerengésünk és csillagbámulásunk hangulati aláfestői legyenek, ahog> an egyes Chopin-hívek ma is gondolják. A hagyományos scherzo szerkezeti szabályainak gyakori megszegése, az el-elbújta- tott, majd vissza-visszahívott dallamok, a csapongónak látszó, valójában szigorú meg- komponáLtság — a szenvedély fölé emelkedő szerzői tudatosság megnyilvánulása — más ízlést, másféle előadásmódot követel manapság, mint az az érzelgős „nevelőszemlélet”, mely a lengyel zongorapoéta alkotásait egy évszázadon át körüllengte.

Ránki Dezső kontrasztokra, hangulati ellentétekre való fogékonysága, a hirtelen dinamikai és tempóváltoztatásokra i való képessége megóvta attól ’ a csapdától, amelybe nála jóval tapasztaltabb és nevesebb zongoristák is beleesnek: olykor- oiykor az egysíkúságtól. Érzékenységének megejtően szép megnyilvánulása például a h- moll darab (Op. 20) lírai középrészének megható előadása, illetve az elmélyült ábrándozásból a visszatérő gyors rész tragikus tobzódásába való hirtelen átcsapás. Sok elemzésre, tudatosságra vall a cisz-moll scherzo (Op. 39) érzelmi ellentmondásosságának feltárása és az Bsz-dúr darab lírai-elbeszélő hangulatának részletes kidolgozása. A mutatós és hallatlanul népszerű b-moll műben a drámai momentumok hatásosak és meggyőzőek, ám a lírai főtéma túlságosan gyorsra sikerült — különösen a visszatéréskor. A szépséghiba egyetlen tanulságra jó: a sietős tempó nem mindig ellenszer az érzelgősségre. A lemez élvezhetősé- géből a fogyatékosság vajmi keveset von le. l. a.