Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-27 / 201. szám

A több ezer éves tégla A nagyobb lakótelepek házgyári ele­mekből épül­nek. A tégla azonban még­sem vesztette el jelentősé­gét, a falazó­anyagoknak még ma is a 80 százaléka tégla. A tégla az egyik leg­idősebb építő­anyag. Már az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is használták. A tégla meg­formázott, megszárított és kiégetett agyag. Minő­sége az agyag ásványtartal­mától függ, de a tájanként különböző mennyiségű fémoxidok csu­pán a tégla színét változtat­ják meg. Készítésének módja évezredeken át nem sokat vál­tozott. A kibányászott agyagot sekély gödrökben — víz hoz- záöntése után — megtapossák, majd formákba rakják, s a szabadban — az időjárástól függően — két-három hétig szárították. A megformázott, megszárított idomokat végül a mészégetőhöz hasonló ke­mencékben kiégették. A kor­szerű téglagyártás menetrend­je ettől semmiben sem tér el, megváltoztak azonban a tég­lagyártás eszközei. A modern téglagyárak megegyeznek ab­ban, hogy termelésük függet­len az időjárástól, hogy az anyagmozgatást mindenütt gé­pesítették, és hogy az égetés többnyire szénhidrogén-tüze­HÉT VÉGI Sztanyiszlavszkij Egy rendező rendszere Konsztantyin Szergejevics Sztanyiszlavszkij (1863—1938) orosz-szovjet színész, rende­ző, pedagógus munkássága mérföldkő volt a színjátszás történetében. A XX. századi színházművészet gyakorlatá­nak és elméletének nagy alak­ja, aki ma is hatóerő. A ma- nírokba merevedett színját­szás, a rendezői munka meg- újítója volt. Tizennégy éves korában lépett először szín­padra. 1888-ban létrehozta a Moszkvai Művészeti és Iro­dalmi Társaságot, s jelentős lésű alagútkemencében törté­nik. A mai téglagyár egyik leg­fontosabb eszköze a présgép, ebben kapja meg a termék a formáját. Ez a húsdarálóhoz hasonlóan tömöríti és préseli az agyagot egy formán át. A présgépben az agyag áthalad egy 0,8—0,9 atmoszféra nyo­mású légritkított kamrán is, itt eltávoznak az agyagból a légbuborékok, és ezáltal az agyag képlékenyebb és tömö­rebb lesz. A présgép szájnyí­lásán a megformált agyag fo­lyamatosan áramlik ki. Belőle egy — az agyag áramlási se­bességével összhangban mű­ködő — vágóberendezés szab­ja le a kívánt hosszúságú da­rabokat. Képünkön: A tégla minősé­gét vizsgálják a prágai Építő­anyagipari Kutatóintézetben. Jurták helyett lakóházak Mongóliát a gyors vágtájú lovak és a jurták országaként tartják számon az emberek. A néhány évtizeddel ezelőtt még szinte egyeduralkodó, kör alapterületű, sátorszerű lak­helyeket, a jurtákat egyre in­kább a tartós építőanyagok­ból emelt házak, lakások váltják fel.. Az épültő városokat nem a toronyházak jellemzik, még csak a 8—10 emeletes épüle­tek sem, hanem a 3—4 szín­szerepeket. játszott el. Első rendezése Lev Tolsztoj Mű­veltség gyümölcse című darab­ja volt, s ebben utat talált a színész leikéhez. A külsődle­ges ábrázolást háttérbe szo­rítva a belsőt sikerült kidol­goztatnia. Röviden: a színé­szek átélték szerepüket. Nyemirovics-Dancsenko is tapsolt az előadásnak, s hat évvel később együtt szervez­tek színházat, ez volt a Moszk­vai Művész Színház, melyben Sztanyiszlavszkij színészként és rendezőként életműve leg­javát alkotta. Alekszej Tolsz­toj, Gogol, Gribojedov, Sha­kespeare, Molière, Csehov, Gorkij drámái kerültek szín­re. A színészi alkotómunka rendszerét a századforduló tá­ján kezdte kidolgozni; ennek gyakorlatra váltására is sor került. 1912-ben stúdiót szer­vezett. Nem játékstílusról van itt szó, hanem arról, hogy a mű­vészi magatartás magában fog­lalja a művészi erkölcstant is: minden műben az eszmei mondanivalónak kell aláren­delnie magát a színésznek. Értse az egészet^ s ebbe pon­tosan tudja beleépíteni a részt, melyet rábíztak. Tegye ma­gáévá a darab világát, s ne csak jelenése idején azonosul­jon a figurával, hanem a köz­bülső időben is. Egyfajta szí­Bebörtönzött adósok A fizetési kötelezettségüket nem teljesítő adósokkal szem- ben az ókorban a legszigorúb­ban jártak el: nemcsak a megélhetésükhöz szükséges elemi javakat kobozták el tő­lük, hanem rabszolgának is eladhatták őket. A római ti­zenkét táblás törvény még szigorúbb: bizonyos esetekben a kivégzésüket is megenged­te. A középkorban valamivel enyhült ez a szigor. A rab­szolgaságot eltörölték, de az adóst továbbra is fogságba vethetek. Hazánkban Mátyás király 148§-os dekrétuma úgy intézkedett, hogy »ha az adósnak az elégtételre elegen­dő vagyona nincs... szemé­lyét a hitelező kezéhez kell szolgáltatni«. Werbőczy Hár­maskönyve szerint 100 forint­nál nagyobb tartozás esetén még a nemest is el lehetett, fogni. A bíró 15 napig saját őrizetében tartotta, azután átadta a hitelezőnek, aki nem bánthatta, de ugyanúgy dol­goztathatta, mint a háza né­pét. A XVII. és XVIII. század­ban az adóst a városok és me­gyék saját őrizetükben tartot­ták. Bécsben szokássá vált, hogy ilyen esetben a város árkában dolgoztatták őket. Pesten a követelés biztosítá­sára az adós távollétében a feleségét is letartóztathatták. A letartóztatásnak két felté­tele volt, a követelés jogos­ságának bizonyítása és a szö­kés veszélye. Ha valakinek ingatlana volt, ezt elegendő biztosítéknak tartották, ilyen esetben nem féltek a szökés­től. A letartóztatott a legtöbb esetben fizetett vagy leg­alábbis kötelezte magát a rendszeres törlesztésre, az utóbbi esetben azonban rend­szerint megkövetelték egy vagyonosabb polgár kezessé­gét. Nálunk aránylag kevés em­bert zártak be késedelmes fi­zetésért. Magyar földön isme­retlen volt a zsúfolásig meg­telt adósbörtön, melyet a kül­földi regényírók — gondol­junk csak Dickensre! — olyan lélekbemarkolóan írtak le. Érdekes módon hazánkban 1852 után rosszabbodott a helyzet. Az abszolutizmus ugyanis ekkor olyan polgári perrendtartást. vezetett be, amelyik az osztrák törvény­kezésből átvett váltótörvény­székeket állított fel. Ezek aránylag sok adóst ítéltek be­zárásra. Külön adósbörtön hiányában számukra az amúgy is túlzsúfolt börtönök­ben kevés hely akadt. Sorsuk különben a többi elítéltnél enyhébb volt, fogadhattak lá­togatókat, kaphattak kintről ételt, italt; szabadon érint­kezhettek egymással. A helyzet enyhítésére a pesti városi tanács 1863 jú­niusában szégyenletes rende­letet hozott. Ügy intézkedett, hogy »a váltóperes ügyekben lefogott vagy elítélt egyéne­ket« a Rókus kórházban he­lyezzék el, azaz a kórház egy részéből adósbörtönt akart Berendezni. A határozatról az orvosok Tormay Károly tiszti főorvos­tól értesültek. Július 3-án tartott gyűlésükön tiltakoz­tak, s állásfoglalásukat ki is nyomtatták az Orvosi Heti­lapban. Előadták, hogy a kór­háznak a meglevő 645 beteg­ágya Is kevés, helyhiány miatt a betegfelvételt több ízben korlátozni kellett, járványos időben pedig fiókkórházak felállítása vált szükségessé. Ilyen körülmények között a betegágyak csökkentése a leg­súlyosabb bűn. Az intézkedés megvalósítása a betegek gyó- ! gyulását is zavarná, hiszen ’ az adósbörtön foglyai szaba­don énekelhetnek, zajonghat- nak, lármázhatnak. Azt sem szabad elfelejteni — fejezték be a memorandumot —, hogy a hosszú, több hónapos fog­ság alatt a kórházi tartózko­dás fertőzési veszélyt jelent az elfogottaknak. A tiltakozásnak foganatja volt, a felháborító intézkedést még a megvalósítás előtt visz- szavonták. A múlt század második har­madának végén egyre többen láttak be, hogy az adósok el­zárása ellentétben áll a leg­elemibb erkölcsi és közgaz­dasági elvekkel. A bebörtön- zöttek elvesztik kereseti lehe­tőségeiket, polgári és gazda­sági létalapjukat, családjuk a legnagyobb nyomorba jut. Ezért a szerencsétlen intéz­ményt a különböző országok­ban gyors egymásutánban el­törölték, Franciaországban 1867-ben, Angliában két esz­tendővel később, Olaszország­ban 1871-ben, hazánkban pe­dig 1868-ban. tes építmények. Ez részint azzal magyarázható, hogy — földrengésveszélyes területről lévén szó — az alacsonyabb épületek biztonságosabbak. Mongólia — a szocialista gazdasági közösség tagjaként — segítséget kap a lakásépí­tési program végrehajtásában is, amely 1976 és 1Ö80 között 700 ezer négyzetméter lakó­felület építését irányozza elő. Ehhez éppúgy, mint a többi szocialista ország, a Szovjet­unióból szerez be házgyára­kat, hiszen bebizonyosodott, hogy csak nagypaneles építé­si móddal lehet megvalósíta­ni a terveket. A mongol szak­emberek már jó előre gondol­tak a házgyári lakótelepek épületeinek változatos hom­lokzati kiképzésére és színe­zésére. nészi önvizsgálat minden be­mutató. Gellért Endre például így értelmezte a sztanyisz- lavszkiji színházat: »A rende­zőnek épp Sztanyiszlavszkij szellemében helyes és igaz cselekvések sorával gondos­kodnia kell arról, hogy a szín­padon egy pillanatra se szűn­jék meg a szerves élet.« Ezért volt a Moszkvai Művész Szín­ház előadásain fontos szerepe minden nesznek, zajnak: eső szemerkélésének, falevél zize- gésének, a szél fajtái érzékel­tetésének stb. Rendszere nem jutott köny­nyen érvényre, gátat szabtak a megszokások. A színház már említett stúdiója hozta meg az első eredményeket. Ebben nagy segítségére volt Szuler- zsickij, de említenünk kell munkatársai közül Mayerhol- dot is. Ahogy Sztanyiszlavsz­kij Életem a művészetben cí­mű könyvében írja, rendszer« elsősorban a fiatal színészek­nél ért célba. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelme után létrehozta a Moszkvai Nagy Színház opera­stúdióját, kidolgozva a realis­ta operai színjátszás elvi, gya­korlati alapjait. Pedagógiai, rendezői élvei, • a színészmesterség terén el­ért eredményei a jelen szín­házában is nagy szerepet ját­szanak.- L>. L. Számjegyek folyadékkristályból Az óragyártásban forradal­mat hozott az elektronika. A régi mechanikus órák szerke­zetét felváltotta az energiát szolgáltató gombelem. Az acél­rugó 36 óráig működtette az órát, a gombelem egy évig. A fogaskerekek helyét elfog­lalták a tranzisztorok, a kör- beforgó mutatókat pedig a közvetlen számkijelzés. Ezek­nek egyetlen mozgó alkatré­szük sincs. Az első, teljesen elektroni­kus karórákban a számok megjelenítését az úgynevezett világító diódákkal oldották meg. Ezek apró, átlátszó tok­ba foglalt gallium-arzenofosz- fildből készülnek, és mintegy 3 voltos feszültség hatására vörös fénnyel világítanak. Élettartalmuk gyakorlatilag korlátlan. Hátrányuk, hogy viszonylag sok áramot fo­gyasztanak. A világító diódá­kat váltották fel, s valószínű­leg teljesen ki is fogják szo­rítani őket a folyadékkristá­lyos kijelzők. Az ilyen kijelzők elő­nye, hogy kevesebb ára­mot fogyasztanak, mint a vi­lágító diódák. Folyamatosan üzemeltethetők, élettartamuk 5—7 év. Képünkön: Folyadékkris­tályos kijelzésű karóra, mini számológéppel kombinálva. Nemzetközi összefogás a jegesmedvékért I A jegesmedve a világ égj _ ‘ legritkább ragadozója, a mí­nusz 15—40 fok hőmérsékletű területeken századokon át élt szinte ismeretlenül. Ma már ritka állat, a jelenlegi állo­mányt mintegy 10 000-re be­csülik, s ebből körülbelül 1—2 ezer példány él Grönlandon. Az eszkimó vadászok évente 100—150 jegesmedvét ölnek meg. Félő, hogy a faj rövid időn belül kihal. Ennek meg­akadályozására öt ország: a Szovjetunió, Kanada, Norvé­Usenet as űrbe Különös űrszonda indul el hamarosan végtelen útjára, a Földre soha vissza nem téren­dő. Szepterhber 1-én az ame­rikaiak fellőnek egy Voyager típusú mesterséges égitestet, amelynek az lesz a hivatása, hogy a Jupiter—Szaturnusz— Uránusz útvonalon átszelje naprendszerünket, készítsen néhány felvételt, továbbítsa azokat a figyelőállomásra, majd ezzel a nekünk szánt feladatot elvégezve — neki­vágjon az űrnek. Hátha talál­kozik a Tejúton értelmes lé­nyekkel, magasrendű civilizá­ciókkal. Utolsó, a mi naprend­szerünkben lefényképezendő objektumát 1984-ben éri majd el, de a néhány esztendő, amely addig eltelik, nevetsé­gesen kevés az utána követke­ző időszakhoz, hiszen talán több millió vagy néhány mil­liárd év pereg le, amíg a Vo­yager értelmes lényekre talál a Tejút 200 milliárd csillaga között. Erre a szerencsés esetre föl­készítendő, az amerikaiak föl­di üzeneteket építenek a mesterséges égiteste. Neveze­tesen: madárcsicsergést, Beethoven Sors-szimfóniáját, dzsessz- és valamilyen okból kínai zenét. S végül, de nem utolsósorban — Jimmy Carter szavait. A szakemberek elekt­ronikus impulzusokká alakít­ják át az elnöki szózatot, s ha majd egyszer — mondjuk há­rom és fél millió földi év múlva — olyan lények kezébe kerül, akik vissza tudják ala­kítani a jeleket szöveggé, meg­ismerhetik Jimmy Carter gon­dolatait. Megtudják majd, hogy a Voyagerben van egy távoli civilizáció terméke (mármint a miénk), s remél­jük, ha majd egyszer megol­dottuk a földi problémákat, csatlakozunk a Tejút-galaxist átfogó űr civilizációhoz. öt világrész országai után tehát a Tejút államainak is módjuk lesz megismerkedniük Beethovennel és Jimmy Car- terrel. Bár az is lehet, hogy az a bizonyos tejútbeli bolygó, amely magához édesgeti a Vo- yagert, igen magasrendü ci­vilizációt képvisel, és már rég­óta tájékozódott a földi dol­gokról. Lefordítják majd az elektronikus impulzusokat, melyeket az amerikaiak a Vo- yagerbe rejtettek, s elégedet­ten bólintanak: persze, persze, Jimmy Carter, az ismert el­nök Georgiából. De ki lehet az a Beethoven? T. L gia, Dánia és az Amerikai Egyesült Államok összefogott az »ismeretlen« jegesmedve életmódjának a tanulmányo­zására természetes környeze­tében, és teljes kipusztulásá­nak megakadályozására. A jegesmedve a világ min­den nagyobb állatkertjében megtalálható, érdekes módon még a meleg éghajlatú nápo­lyi állatkertben is. Képünk a leningrádi állatkertben ké­szült. Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom