Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-27 / 201. szám
A több ezer éves tégla A nagyobb lakótelepek házgyári elemekből épülnek. A tégla azonban mégsem vesztette el jelentőségét, a falazóanyagoknak még ma is a 80 százaléka tégla. A tégla az egyik legidősebb építőanyag. Már az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is használták. A tégla megformázott, megszárított és kiégetett agyag. Minősége az agyag ásványtartalmától függ, de a tájanként különböző mennyiségű fémoxidok csupán a tégla színét változtatják meg. Készítésének módja évezredeken át nem sokat változott. A kibányászott agyagot sekély gödrökben — víz hoz- záöntése után — megtapossák, majd formákba rakják, s a szabadban — az időjárástól függően — két-három hétig szárították. A megformázott, megszárított idomokat végül a mészégetőhöz hasonló kemencékben kiégették. A korszerű téglagyártás menetrendje ettől semmiben sem tér el, megváltoztak azonban a téglagyártás eszközei. A modern téglagyárak megegyeznek abban, hogy termelésük független az időjárástól, hogy az anyagmozgatást mindenütt gépesítették, és hogy az égetés többnyire szénhidrogén-tüzeHÉT VÉGI Sztanyiszlavszkij Egy rendező rendszere Konsztantyin Szergejevics Sztanyiszlavszkij (1863—1938) orosz-szovjet színész, rendező, pedagógus munkássága mérföldkő volt a színjátszás történetében. A XX. századi színházművészet gyakorlatának és elméletének nagy alakja, aki ma is hatóerő. A ma- nírokba merevedett színjátszás, a rendezői munka meg- újítója volt. Tizennégy éves korában lépett először színpadra. 1888-ban létrehozta a Moszkvai Művészeti és Irodalmi Társaságot, s jelentős lésű alagútkemencében történik. A mai téglagyár egyik legfontosabb eszköze a présgép, ebben kapja meg a termék a formáját. Ez a húsdarálóhoz hasonlóan tömöríti és préseli az agyagot egy formán át. A présgépben az agyag áthalad egy 0,8—0,9 atmoszféra nyomású légritkított kamrán is, itt eltávoznak az agyagból a légbuborékok, és ezáltal az agyag képlékenyebb és tömörebb lesz. A présgép szájnyílásán a megformált agyag folyamatosan áramlik ki. Belőle egy — az agyag áramlási sebességével összhangban működő — vágóberendezés szabja le a kívánt hosszúságú darabokat. Képünkön: A tégla minőségét vizsgálják a prágai Építőanyagipari Kutatóintézetben. Jurták helyett lakóházak Mongóliát a gyors vágtájú lovak és a jurták országaként tartják számon az emberek. A néhány évtizeddel ezelőtt még szinte egyeduralkodó, kör alapterületű, sátorszerű lakhelyeket, a jurtákat egyre inkább a tartós építőanyagokból emelt házak, lakások váltják fel.. Az épültő városokat nem a toronyházak jellemzik, még csak a 8—10 emeletes épületek sem, hanem a 3—4 színszerepeket. játszott el. Első rendezése Lev Tolsztoj Műveltség gyümölcse című darabja volt, s ebben utat talált a színész leikéhez. A külsődleges ábrázolást háttérbe szorítva a belsőt sikerült kidolgoztatnia. Röviden: a színészek átélték szerepüket. Nyemirovics-Dancsenko is tapsolt az előadásnak, s hat évvel később együtt szerveztek színházat, ez volt a Moszkvai Művész Színház, melyben Sztanyiszlavszkij színészként és rendezőként életműve legjavát alkotta. Alekszej Tolsztoj, Gogol, Gribojedov, Shakespeare, Molière, Csehov, Gorkij drámái kerültek színre. A színészi alkotómunka rendszerét a századforduló táján kezdte kidolgozni; ennek gyakorlatra váltására is sor került. 1912-ben stúdiót szervezett. Nem játékstílusról van itt szó, hanem arról, hogy a művészi magatartás magában foglalja a művészi erkölcstant is: minden műben az eszmei mondanivalónak kell alárendelnie magát a színésznek. Értse az egészet^ s ebbe pontosan tudja beleépíteni a részt, melyet rábíztak. Tegye magáévá a darab világát, s ne csak jelenése idején azonosuljon a figurával, hanem a közbülső időben is. Egyfajta szíBebörtönzött adósok A fizetési kötelezettségüket nem teljesítő adósokkal szem- ben az ókorban a legszigorúbban jártak el: nemcsak a megélhetésükhöz szükséges elemi javakat kobozták el tőlük, hanem rabszolgának is eladhatták őket. A római tizenkét táblás törvény még szigorúbb: bizonyos esetekben a kivégzésüket is megengedte. A középkorban valamivel enyhült ez a szigor. A rabszolgaságot eltörölték, de az adóst továbbra is fogságba vethetek. Hazánkban Mátyás király 148§-os dekrétuma úgy intézkedett, hogy »ha az adósnak az elégtételre elegendő vagyona nincs... személyét a hitelező kezéhez kell szolgáltatni«. Werbőczy Hármaskönyve szerint 100 forintnál nagyobb tartozás esetén még a nemest is el lehetett, fogni. A bíró 15 napig saját őrizetében tartotta, azután átadta a hitelezőnek, aki nem bánthatta, de ugyanúgy dolgoztathatta, mint a háza népét. A XVII. és XVIII. században az adóst a városok és megyék saját őrizetükben tartották. Bécsben szokássá vált, hogy ilyen esetben a város árkában dolgoztatták őket. Pesten a követelés biztosítására az adós távollétében a feleségét is letartóztathatták. A letartóztatásnak két feltétele volt, a követelés jogosságának bizonyítása és a szökés veszélye. Ha valakinek ingatlana volt, ezt elegendő biztosítéknak tartották, ilyen esetben nem féltek a szökéstől. A letartóztatott a legtöbb esetben fizetett vagy legalábbis kötelezte magát a rendszeres törlesztésre, az utóbbi esetben azonban rendszerint megkövetelték egy vagyonosabb polgár kezességét. Nálunk aránylag kevés embert zártak be késedelmes fizetésért. Magyar földön ismeretlen volt a zsúfolásig megtelt adósbörtön, melyet a külföldi regényírók — gondoljunk csak Dickensre! — olyan lélekbemarkolóan írtak le. Érdekes módon hazánkban 1852 után rosszabbodott a helyzet. Az abszolutizmus ugyanis ekkor olyan polgári perrendtartást. vezetett be, amelyik az osztrák törvénykezésből átvett váltótörvényszékeket állított fel. Ezek aránylag sok adóst ítéltek bezárásra. Külön adósbörtön hiányában számukra az amúgy is túlzsúfolt börtönökben kevés hely akadt. Sorsuk különben a többi elítéltnél enyhébb volt, fogadhattak látogatókat, kaphattak kintről ételt, italt; szabadon érintkezhettek egymással. A helyzet enyhítésére a pesti városi tanács 1863 júniusában szégyenletes rendeletet hozott. Ügy intézkedett, hogy »a váltóperes ügyekben lefogott vagy elítélt egyéneket« a Rókus kórházban helyezzék el, azaz a kórház egy részéből adósbörtönt akart Berendezni. A határozatról az orvosok Tormay Károly tiszti főorvostól értesültek. Július 3-án tartott gyűlésükön tiltakoztak, s állásfoglalásukat ki is nyomtatták az Orvosi Hetilapban. Előadták, hogy a kórháznak a meglevő 645 betegágya Is kevés, helyhiány miatt a betegfelvételt több ízben korlátozni kellett, járványos időben pedig fiókkórházak felállítása vált szükségessé. Ilyen körülmények között a betegágyak csökkentése a legsúlyosabb bűn. Az intézkedés megvalósítása a betegek gyó- ! gyulását is zavarná, hiszen ’ az adósbörtön foglyai szabadon énekelhetnek, zajonghat- nak, lármázhatnak. Azt sem szabad elfelejteni — fejezték be a memorandumot —, hogy a hosszú, több hónapos fogság alatt a kórházi tartózkodás fertőzési veszélyt jelent az elfogottaknak. A tiltakozásnak foganatja volt, a felháborító intézkedést még a megvalósítás előtt visz- szavonták. A múlt század második harmadának végén egyre többen láttak be, hogy az adósok elzárása ellentétben áll a legelemibb erkölcsi és közgazdasági elvekkel. A bebörtön- zöttek elvesztik kereseti lehetőségeiket, polgári és gazdasági létalapjukat, családjuk a legnagyobb nyomorba jut. Ezért a szerencsétlen intézményt a különböző országokban gyors egymásutánban eltörölték, Franciaországban 1867-ben, Angliában két esztendővel később, Olaszországban 1871-ben, hazánkban pedig 1868-ban. tes építmények. Ez részint azzal magyarázható, hogy — földrengésveszélyes területről lévén szó — az alacsonyabb épületek biztonságosabbak. Mongólia — a szocialista gazdasági közösség tagjaként — segítséget kap a lakásépítési program végrehajtásában is, amely 1976 és 1Ö80 között 700 ezer négyzetméter lakófelület építését irányozza elő. Ehhez éppúgy, mint a többi szocialista ország, a Szovjetunióból szerez be házgyárakat, hiszen bebizonyosodott, hogy csak nagypaneles építési móddal lehet megvalósítani a terveket. A mongol szakemberek már jó előre gondoltak a házgyári lakótelepek épületeinek változatos homlokzati kiképzésére és színezésére. nészi önvizsgálat minden bemutató. Gellért Endre például így értelmezte a sztanyisz- lavszkiji színházat: »A rendezőnek épp Sztanyiszlavszkij szellemében helyes és igaz cselekvések sorával gondoskodnia kell arról, hogy a színpadon egy pillanatra se szűnjék meg a szerves élet.« Ezért volt a Moszkvai Művész Színház előadásain fontos szerepe minden nesznek, zajnak: eső szemerkélésének, falevél zize- gésének, a szél fajtái érzékeltetésének stb. Rendszere nem jutott könynyen érvényre, gátat szabtak a megszokások. A színház már említett stúdiója hozta meg az első eredményeket. Ebben nagy segítségére volt Szuler- zsickij, de említenünk kell munkatársai közül Mayerhol- dot is. Ahogy Sztanyiszlavszkij Életem a művészetben című könyvében írja, rendszer« elsősorban a fiatal színészeknél ért célba. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után létrehozta a Moszkvai Nagy Színház operastúdióját, kidolgozva a realista operai színjátszás elvi, gyakorlati alapjait. Pedagógiai, rendezői élvei, • a színészmesterség terén elért eredményei a jelen színházában is nagy szerepet játszanak.- L>. L. Számjegyek folyadékkristályból Az óragyártásban forradalmat hozott az elektronika. A régi mechanikus órák szerkezetét felváltotta az energiát szolgáltató gombelem. Az acélrugó 36 óráig működtette az órát, a gombelem egy évig. A fogaskerekek helyét elfoglalták a tranzisztorok, a kör- beforgó mutatókat pedig a közvetlen számkijelzés. Ezeknek egyetlen mozgó alkatrészük sincs. Az első, teljesen elektronikus karórákban a számok megjelenítését az úgynevezett világító diódákkal oldották meg. Ezek apró, átlátszó tokba foglalt gallium-arzenofosz- fildből készülnek, és mintegy 3 voltos feszültség hatására vörös fénnyel világítanak. Élettartalmuk gyakorlatilag korlátlan. Hátrányuk, hogy viszonylag sok áramot fogyasztanak. A világító diódákat váltották fel, s valószínűleg teljesen ki is fogják szorítani őket a folyadékkristályos kijelzők. Az ilyen kijelzők előnye, hogy kevesebb áramot fogyasztanak, mint a világító diódák. Folyamatosan üzemeltethetők, élettartamuk 5—7 év. Képünkön: Folyadékkristályos kijelzésű karóra, mini számológéppel kombinálva. Nemzetközi összefogás a jegesmedvékért I A jegesmedve a világ égj _ ‘ legritkább ragadozója, a mínusz 15—40 fok hőmérsékletű területeken századokon át élt szinte ismeretlenül. Ma már ritka állat, a jelenlegi állományt mintegy 10 000-re becsülik, s ebből körülbelül 1—2 ezer példány él Grönlandon. Az eszkimó vadászok évente 100—150 jegesmedvét ölnek meg. Félő, hogy a faj rövid időn belül kihal. Ennek megakadályozására öt ország: a Szovjetunió, Kanada, NorvéUsenet as űrbe Különös űrszonda indul el hamarosan végtelen útjára, a Földre soha vissza nem térendő. Szepterhber 1-én az amerikaiak fellőnek egy Voyager típusú mesterséges égitestet, amelynek az lesz a hivatása, hogy a Jupiter—Szaturnusz— Uránusz útvonalon átszelje naprendszerünket, készítsen néhány felvételt, továbbítsa azokat a figyelőállomásra, majd ezzel a nekünk szánt feladatot elvégezve — nekivágjon az űrnek. Hátha találkozik a Tejúton értelmes lényekkel, magasrendű civilizációkkal. Utolsó, a mi naprendszerünkben lefényképezendő objektumát 1984-ben éri majd el, de a néhány esztendő, amely addig eltelik, nevetségesen kevés az utána következő időszakhoz, hiszen talán több millió vagy néhány milliárd év pereg le, amíg a Voyager értelmes lényekre talál a Tejút 200 milliárd csillaga között. Erre a szerencsés esetre fölkészítendő, az amerikaiak földi üzeneteket építenek a mesterséges égiteste. Nevezetesen: madárcsicsergést, Beethoven Sors-szimfóniáját, dzsessz- és valamilyen okból kínai zenét. S végül, de nem utolsósorban — Jimmy Carter szavait. A szakemberek elektronikus impulzusokká alakítják át az elnöki szózatot, s ha majd egyszer — mondjuk három és fél millió földi év múlva — olyan lények kezébe kerül, akik vissza tudják alakítani a jeleket szöveggé, megismerhetik Jimmy Carter gondolatait. Megtudják majd, hogy a Voyagerben van egy távoli civilizáció terméke (mármint a miénk), s reméljük, ha majd egyszer megoldottuk a földi problémákat, csatlakozunk a Tejút-galaxist átfogó űr civilizációhoz. öt világrész országai után tehát a Tejút államainak is módjuk lesz megismerkedniük Beethovennel és Jimmy Car- terrel. Bár az is lehet, hogy az a bizonyos tejútbeli bolygó, amely magához édesgeti a Vo- yagert, igen magasrendü civilizációt képvisel, és már régóta tájékozódott a földi dolgokról. Lefordítják majd az elektronikus impulzusokat, melyeket az amerikaiak a Vo- yagerbe rejtettek, s elégedetten bólintanak: persze, persze, Jimmy Carter, az ismert elnök Georgiából. De ki lehet az a Beethoven? T. L gia, Dánia és az Amerikai Egyesült Államok összefogott az »ismeretlen« jegesmedve életmódjának a tanulmányozására természetes környezetében, és teljes kipusztulásának megakadályozására. A jegesmedve a világ minden nagyobb állatkertjében megtalálható, érdekes módon még a meleg éghajlatú nápolyi állatkertben is. Képünk a leningrádi állatkertben készült. Somogyi Néplap
