Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-17 / 193. szám
Elutazott Budapestről McGovern szenátor Brezsnyev—Tito találkozó Össznépi véleménycsere Vita az úf Szovjet alkotmányról fFolytatás az 1-es oldalról) A magyar—amerikai kapcsolatokról szólva McGovern javuló együttműködésről beszélt, utalva például arra, hogy kulturális és tudományos megállapodást kötött a két ország. — Együttműködtünk bizonyos mértékig — mondta — a belgrádi konferencia előkészítő fázisában. Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok még nem alkalmazta .Magyarországgal kapcsolatban a legnagyobb kedvezmény elvét, McGovern — kifejezetten szenátorként és nem az amerikai kongresszus nevében — úgy nyilatkozott, hogy támogatja olyan kétoldalú megállapodás megkötését, amelynek keretében ezt biztosítanák. A legnagyobb kedvezmény elvének megadását magyar viszonylatban az amerikai kongresszus több más tagja is ugyanígy ítéli meg, s ezt — mint mondta — ő maga is javasolni fogja magyarországi tárgyalásait összegező jelentésében. Válaszolt a szenátor a neutronbombával és más új fegy- i várrendszerekkel kapcsolatos »kérdésre is. Kijelentette: »Személyes véleményem szeránt az amerikai arzenálban nincs szükség a neutronbombára, de nem hiszem, hogy az alkamazása jelentősen megváltoztatná a hadviselés módozatát.« Annak idején a vietnami háborút ellenzők táborába tartozott McGovern szenátor, így kézenfekvő volt most a kérdés, mi a véleménye a háború okozta károk jóvátételéről, amit a Nixon-kormány- zat kilátásba helyezett 1973- ban. »•A magam részétől — válaszolt — üdvözölném, ha az Egyesült Államok létrehozná a kapcsolatokat Vietnammal, legalábbis valamilyen gazdasági segítés formájában. Nagyon pozitív lenne a kapcsolatok megkezdésére először a kereskedelmi, azután a gazdasági, technikai segítségnyújtás Vietnamnak, esetleg más szervek, például a Világbank bekapcsolásával. Bár a jelenlegi kormányzat részéről az ilyen kapcsolatalakításnak semmi jelét sem látom, remélem, hogy előbb-utóbb kedvező változás történik egy, Vietnam megsegítésével kapcsolatos program szüléd. (Folytatás az 1-es oldalról) ban való aktív részvételéért, a fasizmus ellen vívott közös harcban szerzett érdemeiért, az SZKP és a JKSZ, a Szovjetunió és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti testvéri barátság és sokoldalú együttműködés fejlesztéséhez és megszilárdításához való hozzájárulásáért 85. születésnapja alkalmából tüntették ki az érdemrenddel. A kitüntetés átadásánál jelen voltak az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a központi bizottság titkárai, a legfelsőbb tanács elnöksége elnökének és a minisztertanács elnökének a helyettesei, a legfelsőbb tanács két házának elnökei, miniszterek, valamint más hivatalos személyiségek. A kitüntetés átadása alkalmából beszédet mondott Leo- nyid Brezsnyev és Joszip Broz Tito. Ezt követően az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány vacsorát adott a jugoszláv vendég és a kíséretében levő kormányszintű személyiségek tiszteletére. Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnöke és Tito elnök személyes találkozói az utóbbi évtizedben rendszeresekké váltak. A két államférfi 1971 óta ezúttal hatodik alkalomból folytat majd eszmecserét. A szovjet és a jugoszláv vezetők kétnaposra tervezett megbezsélései várhatóan három fontos témakör köré csoportosulnak. Mindenekelőtt tüzetes véleménycserére kerül sor a két ország közötti együttműködés további bővítéséről gazdasági, politikai és egyéb területeken. A megvitatásra kerülő nemzetközi kérdések közül jogszláv részről kiemelik az afrikai és közel-keleti problémákat, s természetesen a belgrádi konferencia előkészítő szakasza után kialakult helyzet megvizsgálását. Végül a moszkvai megfigyelők tartalmas eszmecserére számítanak a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű proglémáiról. A szovjet—jugoszláv hivatalos tárgyalások ma, szerdán kezdődnek. (MTI) »Ma is őrzöm az Izvesztyijának azt a számát, amely 1918-ban az első szovjet alkotmányt tette közzé. Összehasonlítottam a mostani alkotmánytervezetet az előzővel — amely 1936 óta jelenleg is érvényben van — és a legelsővel, vagyis az 1918- ban megjelenttel.« Az idézet P. Básztrikinnek, a Moszkvai 1. számú Golyós- csapággyár dolgozójának, a nagy honvédő háború veteránjának leveléből származik. Eleven cáfolata azoknak a nyugati lapokban megjelent írásoknak, amelyek azt bizonygatják, hogy a Szovjetunió új — sorrendben^ negyedik — alkotmánya nem keltett különösebb érdeklődést, nem tartalmaz lényeges új elemeket az előzőhöz képest. Alkotmány — történelem A Szovjetunióban zajló több mint két hónapja tartó ösznépi vita során — amely a legteljesebb nyilvánosság előtt, a rádió és a televízió közreműködésével, a napilapok hasábjain folyik — nem egyszer elhangzott a kérdés: mi tette szükségessé az új alkotmány kidolgozását. A kérdésre egy kis tör- f ténelmi visszapillantással válaszolhatunk. és szükségszerűvé teszi az alkotmányos demokratizmus tökéletesítését, a társadalmi, politikai polgár- és szabadság- jogok hangsúlyosabb megfogalmazását. Az új alkotmány szövege és a legfontosabb módosítások közismertek. Ezért most vessünk egy pillantást arra, milyen érdekesebb észrevételek és módosító indítványok fogalmazódtak meg az alkot- mányozó bizottsághoz a lapok szerkesztőségeihez érkezett levelekben és a gyűléseken elhangzott nyilvános vitákban. A szovjet emberek érdeklődésére és gondolkodásmódjára vall N. Bogatirjovnak, a voronyezsi gépgyár szerelőjének levele, aki egyebek között ezeket írta: — A munkához való jog Október nagyszerű vívmánya. A szovjetek országában a dolgozó embert megbecsülés és tisztelet övezi. De mi legyen azokkal — kérdezi —, akik nem akarnak dolgozni és nem becsületes úton akarnak érvényesülni ? Bogatirjov véleménye szerint az új alkotmánynak rögzítenie kell a szovjet emberek döntő többségének elítélő álláspontját a munkakerülőkkel szemben. Javaslatok Megszöktették a rabkórházból Róma volt Gestapo-fönökét Kinshasában „pánik uralkodik” A belga lapok cikkekben foglalkoznak Nguza Karl I Bond zairéi külügyminiszter letartóztatásával. A vezető újságok különtudósítót küldtek Kinshasába. E tudósítók hírül adták, hogy Mobutu elnök több más politikus letartóztatását is elrendelte: a többi között Daniel Csőmbe, a volt katangai főnök testvére, törzs- főnök is őrizetben v - n. Kinshasai vezető körökben »pánik uralkodik, különösen az értelmiség soraiban«. A megfigyelők azt tartják, hogy Mobutu saját rezsimje ellen hajt végre államcsínyt. A külügyminiszter letartóztatását egyébként annál inkább érthetetlennek tartják, mert Karl I Bond érdeme volt, hogy a zairéi kormány a sha- rabi felkelés alkalmával segítséget kapott Franciaországtól és Marokkótól. Brüsszel kormánykörökben fölvetik a kérdést: a legutóbbi letartóztatások nem a Mobutu- rezsim gyengeségének jelei-e? Mobutu erőfeszítései — állapítják meg belgiumi megfigyelők —, amelyek arra irányultak, hogy Zaire egyfajta »Mar- shall-segélyt« kapjon Nyugat- Európától, bizonyos mértékben már sikerrel kecsegtettek. Épp a most letartóztatott külügyminiszter tárgyalt erről a segélyről több nyugat-európai fővárosban. Andreotti elhalasztotta péntekre tervezett találkozóját Megszöktették a római rabkórházból Herbert Kuppler, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt náci háborús bűnöst, aki 1944- ben »az örök város« Gesta- po-főnökeként kivégeztetett 335 olasz polgári személyt. A »Vörös Hajnal« nevű nyugatnémet anarchista szervezet bejelentése szerint a tettet ők követték el. Andreotti olasz miniszterelnök utasítására az ország bonni nagykövete hivatalosan kérte az NSZK kormányától a háborús bűnös Kappler kiadatását. Olaszországban nagy fölhá- borodással értesültek a szökésről. Kapplert 1948-ban azért sújtották életfogytiglani börtönbüntetéssel, mert Olaszország náci megszállása idején egy római partizánakció megtorlásaként lemészároltatott 320 embert: tizet minden SS- katonáért, akiket az ellenállók megöltek. Tortorella, az Olasz Kommunista Párt vezetőségének tagja kijelentette, hogy Kappler csak őreinek közreműködésével szökhetett meg. IngKépünkön: (balról) Róma lakói felháborodottan gyülekeznek a kórház bejáratánál; jobbról Kappler SS-ezredes arcképe. (Telefoto — AP — MTI — KS) A SOMOGY MEGYEI TANÁCSI MAGAS- ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALAT megnyitotta új homokkitermeléssel, fölrakással töltésföld homok vásárolható. 30 Ft/m3 50 Ft/m3 A bánya megközelíthető: Kaposváron, a Schönherz Z. u. felöl. Eladás: keddi, szerdai, csütörtöki napokon — vállalatoknak és a lakosság részére is. (119567) 1 mo, a képviselőház kommunista elnöke este fogadta a belügy- és hadügyminisztert, s Kapjpler szökéséről tárgyalt velük. A római zsidószövetség tüntetést rendezett a főváros zsinagógája előtt; a partizánszövetség a belügyminiszternél járt közben Kappler kiadatásáért. Római sajtókörökben nem tartják valószínűnek, hogy az NSZK eleget tesz a kérésnek. Utalnak arra, hogy különféle nyugatnémet állami szervek és pártok »emberiességi okokra« hivatkozva régóta sürgették Kappler börtönböntetésé- nek fölfüggesztését. A Kappler-ügy miatt — jelenti az MTI római tudósítója — elhalasztották Andreotti olasz kormányfő és Schmidt nyugatnémet kancellár péntekre tervezett olaszországi tanácskozását. A döntést azzal indokolták, hogy elejét akarják venni az esetleges tüntetéseknek, amelyek a nyugatnémet kormányfő ellen irányulnának és amelyeket »helytelenül úgy értelmezhetnének«, mintha megromlott volna az olasz—nyugatnémet baráti viszony ... Az Olasz KP KB titkársága kedd délutáni nyilatkozatban szolidaritáséról biztostotta a náci terror áldozatainak hozzátartozóit, és követelte Kappler cinkosainak példás megbüntetését. »A demokratikus közvélemény és minden állampolgár jogosult és köteles követelni, hogy Kapplert sürgősen adják ki Olaszországnak, hiszen az olasz igazságszolgáltatás vonta felelősségre az országban elkövetett bűnökért« — emeli ki a nyilatkozat. Vita Puerto Rico önrendelkezési jogáról Az ENSZ dekolonizációs bizottsága megkezdte a vitát Puerto Rico önrendelkezési jogáról. Az Egyesült Államok boj- kottálta a vitát. A 24 állam képviselőiből álló testület megvitatja azt a beszámolót is, amely a dekolonizációs bizottság múlt év szeptemberi ülésén hozott határozatok alapján foglalkozik a Puerto Rico-i nép önrendelkezése megvalósításának lehetőségével. Lcrakatunkhoz fölveszünk adminisztrátort, hivatalsegédet, árukísérőt, valamint raktári dolgozót. Jelentkezni a PIÉRT 16. sz. lerakatánál lehet: Kaposvár, Jutai út. (119694) Az első szovjet alkotmányt 1918. július 10-én, a szovjetek V. összoroszországi kongresz- szusa fogadta el. Az első alaptörvény szövege az esze- rekkel és a »baloldali kommunistákkal« vívott elkeseredett vitában született. A akkori körülmények között a maihoz hasonló széles körű, össznépi vitáról szó sem lehetett. A demokratizmust, az össznépi vitát a bolsevíkok, különösen pedig Lenin felvi- lágosultsága helyettesítette. Az első alkotmány törvényesítette a proletárdiktatúrát a tanácsok hatalmának formájában megalapozta a föderációs berendezkedést, meghirdette a nemzetek és a fajok egyenjogúságát és minden egyes állampolgár kötelességévé tette a munkát, biztosította a választás és a választhatóság jogát, kizárva annak gyakorlásából a megbuktatott cári rend képviselőit, a kizsákmányolókat, a papokat és a hátalom más képviselőit. A második szovjet alkotmány — amely a Szovjetunió első alkotmánya volt — 1924. január 31-én fogadták el. Ez a dokumentum a Szovjetunió központi államhatalmi szerveinek jogkörébe utalta a 'külpolitikát, a hadüzenet és a békekötés jogát, a Szovjetunióba való felvételt, a fegyveres erők ügyeit, valamint a népgazdasági tervezést. Ugyanakkor minden köztársaság megőrizte saját alkotmányát és jogát az unióból való kilépésre. Az 1924-es alkotmány megfelelt a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet gazdasági és politikai viszonyainak, de a tulajdonviszonyok változásával, a kizsákmányoló osztályok felszámolásával újabb alaptörvény kidolgozása vált szükségessé. Ezt a mai napig érvényben lévő alkotmányt a szovjetek VIII. rendkívüli össz-szövet- ségi kongresszusán fogadta el 1936. december 5-én. Ez a nap negyven éven át piros- betűs ünnep volt a Szovjetunióban: az alkotmány napja. Szocialista demokrácia Napjainkban sok tényező indokolta az új alaptörvény kidolgozását. Ezek közül az egyik legfontosabb a szocialista demokrácia elmélyítésének és kiszélesítésének szükségessége. A harmincas évek második felében, a szocialista társadalmi és tulajdonviszonyok általánossá válása mellett sem voltak meg a megfelelő kül- és belpolitikai feltételek a szocialista demokrácia teljes kibontakozásához, míg napjainkban a Szovjetunió politikai és gazdasági életének valamint nemzetközi helyzetének számos sajátossága kedvezően befolyásolja A vitában sokan szólnak hozzá az ifjúságot érintő kérdésekhez. NT Szimonov, a közgazdaságtudományok kandidátusa: a Pravdának írott levelében ezt írta: »Nem értek egyet azzal, hogy 18 éves korra szállítsák le a választhatóság korhatárát.« Ellenvetését azzal indokolja, hogy a középiskolából éppen csak kikerülő fiataloknak sem a szakmai ismeretük, sem az élettapasztalatuk nem lehet elegendő. Vajon valóban eredményesen láthatják-e el tanácstagi vagy képviselői megbízatását, különösen ha a legfelsőbb államhatalmi szervek küldöttei? — kérdezi. Mint már említettük, az új alkotmánytervezet egyik legfőbb vonása a szocialista demokratizmus és a jogrend további erősítése, tökéletesítése. Hogy ez a kérdés menynyire foglalkoztatja az embereket, az kitetszik A. Golovkov minszki jogászprofesszor észerevételéből. A tervezet meghatározott esetekre szavatolja az állampolgárok bírósági jogvédelmét (például életük, egészségük, vagyonuk és személyes jogaik elleni támadások esetében), de nem mondja ki, hogy az állampolgárok alkotmányos jogait a bíróság szavatolja. A profesz- szor ilyen értelmű kiegészítést javasol a jövendő alkotmányhoz. Talán ez a néhány példa is elegendő annak alátámasztására, hogy a Szovjetunió új alkotmányáról folyó országos vita valóban össznépi és érdemi. Jogászok és egyszerű munkások szólnak hozzá a legfontosabb kérdésekhez, ha úgy tetszik: bírálják a dokumentum egyik vagy másik megfogalmazását és konkrét javaslatokat tesznek. Aligha kétséges, hogy a javaslatok egy része tükröződik majd a nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulóján életbe lépő új alkotmányban. K. A. Eladó 3 db Kárpátia SR 131 típusú — rendszám nélküli — GÉPKOCSI Ár: megegyezés szerint Érdeklődni: a kaposvári áfész ipari osztályán lehet : Kaposvár, Budai Nagy Antal u. 9. Telefon: 13-413. (16460)
