Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-02 / 154. szám

ill módszer az ügyeletben Az idén a korábbinál jóval több új kombájn kapcsolódott illetve kapcsolódik be a nagy nyári feladat, az aratás el­végzésébe. Június végéig har­minchárom SZK—5-ös került ki a gazdaságokba és a hét elején további hat érkezett a megyei AGROKER-hez, ahol a megállapodás szerint nyom­ban hozzáláttak az összeszere­lésükhöz a Mezőgép dolgozói. Ezek a gépek e hét végére kikerülnek az üzemekbe, . így az SZK—5-re vonatkozó min­den igényt kielégített az ellátó vállalat. Elgondolkodtató tapaszta­lat, hogy a kedvezményes akció ellenére meglehetősen szerény érdeklődés mutatko­zott az SZK—6-os kombájnok iránt. Ebből a típusból hu­szonhatot adott el az Agroker, s közülük mindössze kettőt vásároltak somogyi üzemek, a többi más megyékbe került. Amíg tavaly összesen húszon-- öt, az idén ötven NDK E—512 kombájn vásárlására nyílt le­hetősége a megye gazdaságai­nak. A szerződés, az állam­közi egyezmény szerint ebből az első félévben negyven kombájn leszállítására tett ígéretet a gyártó cég, a visz- szalevő tíz gép a harmadik negyedévben érkezik. Az Ag­roker a régi, bevált gyakorlat szerint, idejében közölte az érintett gazdaságokkal, hogy mikor számolhatnak a kom­bájn megérkezésével, így mód­jában áll típusváltoztatást kérni azoknak a nagyüzemek­nek, amelyeknek égetően szüksége volt az aratás ide­jére a gépre. Néhány helyen mégis szorongva tekintenek a nagy aratás elé, mert az első félévre ígért negyven gépből eddig harminckettő érkezett meg az üzemekbe, s legfris­sebb tröszti tájékoztatás sze­rint a még hiányzó nyolc gép most van úton hazánkba. A Mezőgép ígéretet tett, hogy ahogy megérkeznek, nyomban összeszerelik őiket, s a lehető legrövidebb időn belül kiadják az üzemekbe, összességében : amíg tavaly ötvenhárom új kombájn vehetett részt az aratásban, adelig az idén, a hé­ten kikerülő gépekkel együtt, hetvenhárom új géppel gya­rapodtak nagyüzemeink az Agrokeren keresztül. A jobb műszaki felkészülést jelzi az is, hogy az aratás idejére valaménnyi igényelt pótkocsit, bálázót, K—700 A, Zetor—12046 (típusú traktort, huszonkét T—150 K erőgépet kaptak a mezőgazdaságok. Jú­nius 24-ig 311 millió forint értékű gépet vásároltak a vál­lalattól1, szemben a múlt évi 223 millió forint értékkel. Néhány cikk kivételével (magkihordó csiga, SZK— 5-ös turbina, generátor) a^ múlt évinél jobb az alkatrészellátás. Hétfő óta tart a vállalatnál az aratási ügyelet, s az idén a jobb ellátás érdekében új módszert vezettek be. Köz- ■ponti készletben tartja a MEGÉV azokat az alkatrésze­ket, amelyekből viszonylag ke­vesebb áll rendel ke?ésre. Az Agrotoerhez bejelen­tett igényeket a válla­lat nap mimt nap továb­bítja — ha a kérdéses alkatrész nincs raktáron — és másnap a központi kész­letből szállítják, vagy közvet­lenül a termelő üzemhez, vagy a vallalalthoz a hiányzó al­katrészt. Az első napok ta­pasztalata szerint célravezető­nek ígérkezik ez a gyakorlat. Említésre méltó az is, hogy most az induláskor meglehető­sen nagy az ügyelet »-forgal­ma«; három nap alatt százegy tétel megrendelésével fordul­tak a gazdaságok az ügyelet­hez, s eddig mindössze egyszer fordult elő, hogy al­katrészhiány miatt egy napig állni kellett a gépnek. Nagy erővel várhatóan a jövő hé­ten indul be a búza aratása, akkor vizsgázik igazán az új ügyeleti módszer, a gondos felkészülés. V. M. Tapasztalatcsere Nagyatádon MAI KOMMENTÁRUNK Tudatos várospolitika, jó közhangulat Fejlődő, gazdagodó váro­saink lakúinak életét, hangu­latát ezernyi -tényező alakít­ja. Az ellátástól, a helyi köz- lékedléiitôl a gyermekintézmé­nyek, óvodák, bölcsődék, az iskolák állapotától, a lakások számától kezdve a ,1 akácok, az utak és járdák építéséig. Megfontolt, tudatos politiká­val, az igényeket és a lehető­ségeket kellően felmérve le­het csak eleget tenni a felada­toknak. Ennék megvalósítása érdekében javasolta 1973-ban a Politikai Bizottság — majd a megyed pártbizottság — a várospolitikai munkabizott­ságok megalakítását. Tanulni egymástól Csütörtökön első alkalom­mal találkoztak a várospoliti­kai munkabizottságok vezetői Nagyatádon. Tolnai Sándor, a megyei pártbizottság osztály­vezetője így beszélt ennek a aél járói: — Tanulni egymástól, átad­ni, átvenni a legjobb mód­szereket, hogy a várospolitikai munka bizottságok valóban eredményesen tevékenyked­hessenek — mondotta, kö- saömtve a házigazdákat, s a vendégeket .Kaposvár, Siófok é» Marcali küldötteit. t Ezt követően Jéger Ferenc, a nagyatádi várospolitikai munkabizottság elnök» adőtt tájékoztatást munkájukról, terveikről.. Sokoldalúan ele­mezte azt a fontos, nagyon összetett tevékenységet, amellyel hozzájárultak váro­stik fejlődéséhez, az ott lakó emberiek életkörülményeinek javításához. — Három évvel ezelőtt, 1974 elején kezdtük munkán­kat. Ennek központjában a munkások helyzetének javítá­sa állt. Ezért vizsgáltuk a foglalkoztatási lehetőségeket a jövedelmek alakulását, s a munkáslak ás-építkezéseket. Arra törekedtünk, hogy javas­latainkban mindenkor sízere- peljen a munkások kérése, vé­leménye, s az intézkedésekről pedig tájékoztassuk őket Nyílt várospolitikát — őszintén, nyíl tan szóit ér­teni az emberekkel, ismertet­ni a lehetőség-eket, nem elhall­gatva a gondokat — ez volt a tájékoztató egyik fontos meg­állapítása. Szó volt az ered­ményekről is. Arról, hogyian Kikerült megnyerni az embe­reket a »-Tíz órát Nagyatá­dért« mozgalomnak, s előbbre lépni a munkásiakási-építke- zésekben. Hanums János, a városi pártbizottság első tit­kára így beszélt: — Nem dicsekedni alkarunk, hanem elmondani, hogyan si­került a munkabizottság tevé­kenységét Nagyatád fejlődése érd-ékében hasznosítani. -Fon­tosnak tartjuk munkájukat, hiszen általuk megfelelően tudjuk formálni a közhangu­latot, elérni azt, hogy a város fejlesztését célzó intézkedé­seinket elégedetten, megér­téssel fogadják. A városiban levő pártszervezeteiket eddig is tájékoztattuk minden fon­tos intézkedésünkről, a jövő­ben azonban m-é-g nagyobb fi­gyelmet fordítunk a pártalap- sziervezetek, a város kommu­nistáinak véleményére, javas­lataira — mondotta többek között. Közös gondok —» sajátos feladatok Egymás után, kértek szót a vendégeik. Bajer Nándor, b kaposvári várospolitikai munkabizottság titkára is lé­nyegében hasonló tevékeny­ségről adhatott számot. El­mondta, hogy munkájukat a megyei és a városi pártbizott­ság terveire, s a munkásokkal folytatott beszélgetésekre ala­pozzák. Vizsgálták például azt, hogy a kereskedelmi dolgozók munkaidejének a csökkentése miilyen hatással volt az ellá­tás alakulására ; elismeréssel beszélt a nagyatádi várospoli­tikai munkabizottság tartal­mas munkájáról. .0 (is — csakúgy, mint a vendéglátó munkabizottság vezetője és mások — elemezte a társadal­mi munka szervezésének mód- seereit, a kommunista műsza­kok és a védnökségvállalások tapasztalatait. ' Dr. Gáti István, a siófoki munka/biaottság elnöke, a kö­zös feliadatok mellett arról a sajátos gondról szólt, amelyet az -idegenforgalom, valamint a letelepedők nagy száma okoz 1 — Eredményekről még nem szólhatok, csak a tervekről, elképzelésekről. A napokban tartjuk első .ülésünket, s ez Itteni tapasztalatok alapján rengeteg hasznos ötlettel kezd­hetünk munkához — szólalt fél Demkó János, legfiatalabb városunk, Marcali várospoli­tikai munkabizottságának di­neké. Összehangoltabban, tervszerűbben Tóth Jánosnak, a • Siófoki Városi Pártbizottság első tit­kárának az a véleménye na­gyon figyelemre méltó: a vá­rospolitikai munkabizottság — toa tudatosan, következetesen dolgozik — jelentősein meg­könnyíti a város vezetőinek, irányítódnak a feladatát is. . Szinte valamennyi felszóla­ló — köztük Dóri János, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának mun­katársa is — arról beszélt, hogy a jövőben még összehan­goltabb, tervszerűbb munkát kell végezniük a várospolitikai munkabizottságoknak. hasz­nosítaniuk a még feltáratlan tartalékokat Elsősorban a pártbizottságok mellett működő gazdaságpoli­tikai, illetve az agitációs és propaganda munkabizottsá­gokkal kell jobban együttmű­ködni. Tervszerűbb, összehan­goltabb tevékenység szüksé­ges a társadalmi és tömeg- szervezetekkel, főként a Ha­zafias Népfronttal, a KISZ- szel, a szakszervezetekkel, s ahol ilyen lehetőség van — a fegyveres testületekkel. Velük közösen alakítani a várospoli­tikát, segítségükkel tormáim a közhangulatot . — .Elégedettek lehetünk a várospolitikai munkabizott­ságok eddigi tevékenységével — ezt állapította meg tavaly a megyei párt-vb is —, ám a politikai bizottság határozata hosszú évekre szabja meg a feladatokat. Ezért hasonló ta­nácskozásokat a jövőiben rend­szeresen. tartunk — mondatta Tolnai Sándor, amikor ő is elégedetten szólt az első közös tanácskozás tapasztalatairól. A nagyatádi tanácskozás résztvevői végül Vitz Ferenc- né tanácselnök társaságában az új kórház tetejéről megte­kintették a szépen fejlődő, épülő várost, majd ellátogat­tak a művésztelepre. Így sze­mélyesen isi meggyőződhettek annak a munkának az ered­ményiéről, amellyel a várospo­litikai munkabizottság Nagy­atád fejlődéséhez hozzájárult. Sz. L. Elvitte a fagy Fák gyümölcs nélkül Közismert, hogy a váratlan tavaszi fagyok, a virágokat meglepő havazás súlyos káro­kat okoztak a kertészetekben. Most elérkezett a gyümölcs- érés ideje, megkezdődött , a szüret. A veszteség ha tását ma már bárki érzékelheti a kínált gyümölcsök mennyiségén és "árán. A legszemléletesebben persze a fák között tapasztal­ható. Vas János, a öalatonboglá- ri Állami Gazdaság termelési igazgatóhelyettese szomorú adatokról számolhat be. A megye más üzemeihez hason­lóan itt ts a gyümölcs tenné« háromnegyedét kellett »vesz­teségi iis.tá na írni.« Ez becslé­sük szerint Bogláron 25—30 millió forint kiesést jelent. A legsúlyosabban a kajszi- és az őszibarack károsodott, jó ha a várt termés 20 százalékát le­szedhetik. A szőlőnél a kezde­ti kilátások meglehetősen el- kieserítőék voltak, s bár az alvó rügyek feléledésével a 40 százalékosra becsült veszteség majd felére ősökként, azért még így » komoly k>*»és vár­ható. Kinn, a iák között némi vi­gasztalást nyújt, hogy a meg­maradt barackok nagyobbak, ízűetesebbek az átlagnál, igaz az áruk is magasabb. Szabó Gyuláné és brigádja akár sé­tára indulhatna a barackos­ban. Szinte hihetetlen: egy- egy fán öt-hat érett szemet lehet találni. Mégis érdemes szüretelni, a napi 40—50 má­zsa termés jó áron kel el a piacon. A telten ben a barac­kossal, meggyfák sorakoznak. Ott vigasztalóbb ai látvány, bőven találni bordó szemek­kel sűrűn rakott ágakat. Szemre úgy fest, ezek nem károsodtak, a szakember azonban tudja: sajnos számol­ni keil némi veszteséggel. Egyébként már itt is megkez­dődött a szüret, 260 diák ér­kezett a KISZ-táborba, ők se­gítenek társadalmi munká­ban. Egy hete dolgoznak, munkájuk eredménye eddig 10 vagon cseresznye és öt Va­gon meggy. A munkahelyek felelőssége Magasabb követelménye két kell állítanunk a belé­pésnél, hogy védekezzünk az egyre nagyobb számban ko­pogtató cigányok ellen. Ez volt az értelme az egyik tsz-elnök válaszának, melyet a községi tanácsülésen el­hangzott kérdésre adott. Sok vezető gondolkodik hasonló­an, még ha nyilvánosság előtt nem hangoztatja is vé­leményét. De az is igaz: még többen vannak azok. akik fe­lelősséget éreznek a körülöt­tük élő cigánycsaládok sorsa iránt. Kemény, kudarcokkal, visszavonulásokkal, lelkes kezdeményezésekkel és szí­vós aprómunkákkal tarkított harc folyik megyénkben is azért, hogy a lakosság 5,2 százalékát kitevő cigányság minél rövidebb idő alatt be­illeszkedjék társadalmunk­ba. Ehhez nem elég csupán a föltételeket megteremteni; sokoldalú gazdasági, hatósá­gi. társadalmi támogatás nél­kül aligha számíthatunk si­kerre. Ebben az összetett folya­matban fontos feltétel, hogy kinek-kinek le kell gyűrnie magában és környezetében az általánosító előitéleteket. Azokban a gazdaságokban, ahol már évek óta jelentős arányban foglalkoztatnak kö­zülük. a vezetők jól tudják: semmiképpen sem szabad minden cigányt már eleve el­ítélni a magatartása miatt, és főképp nem szabad lemonda­ni nevelésükről. A megyei tanács e témával foglalkozó albizottsága által tartott ér­tekezleten — melyen a me­gye számos munkahelyének vezetője és szakszervezeti tisztségviselője vett részt — a Somogyi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság csurgói és barcsi gyáregységének kép­viselői elmondták: nincs kü­lönösebb gondjuk a cigányok munkafegyelmével, pedig a létszámuk jó egyötödét te­szik ki. Ugyanilyen tapasz­talatokról számoltak be a cu­korgyár részéről is. Amint bizonyították: meghatározó szerepe van ebben a munka­helyi közösségeknek, elsősor­ban a szocialista brigádok­nak. Mindez persze nem je­lenti azt, hogy egy részük nem veszíti el olykor a tar­tását, és igazolatlan távolma­radásával nem rontja a fe­gyelmezetten dolgozók hite­lét is. Ez még megoldásra vá­ró gond a munkahelyek többségében — de tegyük gyorsan hozzá: nem kizáró­lag a cigányok körében. Ami azonban mindenkép­pen biztató és alapjául szol­gál a további felemelkedés­nek: a munkaképes férfiak 82 százaléka rendszeresen dolgozik és most már a nők 35 százaléka is munkavi­szonyban áll. Az utóbbi arány elsősorban o fiatal nők tö­meges munkába állását jel­zi. A rendszeres munka magá­val hozza a lakáskörülmé­nyek javulását is. laaz.. még ma is 61 cigánytelep van a megyében, de ha figyelembe vesszük, hogy tíz évvel ez­előtt még 205 volt a számuk, észlelhetjük a fejlődést. Köz­ben pedig 969 lalcás épült az állam által e célra biztosított összeg segítségével és 120 a nagycsaládosoknak nyújtott támogatással. De többen vet­tek igénybe OTP-hitelt épí­tésre és vásárlásra is. A me­gyei tanács egyébként az ötödik ötéves tervre kapott célhitel háromnegyedét már felhasználta és ennek alap­ján további hiteleket kapott. Sokoldalú segítségre, rend­szeres támogatásra van tehát szükség ahhoz, hogy a me­gyénkben élő cigányság kö­rülményei gyorsabban javul­janak. Ebben fontos szerepe van a gazdasági vezetőknek, akik szemléletükkel, az irá­nyítás gyakorlatával hatni tudnak a munkahelyi közös­ségekre, építve a bennük rej­lő nevelési lehetőségre. P. !.. Az országban az elsők Mester-szakmunkások Piros bukósisakkal a hóna alatt érkezik az építkezésről Árok Károly kőműves. Igazo­lást kér június 3-ára. — Ezen a napon vizsgáztam — csillantja felém a szem­üvegét —, aztán kell a mun­kanaplóba az igazolás. Szinte gyerekfejjel került a Somogy megyei Állami Építő­ipari Vállalathoz, jövőre lesz éppen húsz éve. Hamarosan szakmunkás tett, és több mint tíz éve brigádot adtak a keze alá. — Nem azt mondom, hogy jaj. de mekkora tömeg, de emberekkel bánni akkor is nehéz feladat, ha csak nyolcán vagyunk. Tavaly ősszel a SAÉV két szakmában mester-szakmun­kásképző tanfolyamot hirde­tett. Ács-állványozó szakmá­ban indult volna a másik cso­port, de saját dolgozói közül »■nem jött össze« a szükséges, húszon fölüli létszám, és saj­nos, a társvállalatoknál, épí­tőipari szövetkezeteknél süket fülekre talált a kezdeményező szó. Végül huszonkét kőműves ült iskolapadba, hogy munka- szervezést, vezetéselméletet, lélektant, tervezést, munkajo­got, szakrajzot tanuljon és megismerje az újfajta építési eljárásokat. — A munkásszálláson, min­den pénteken és szombaton reggel nyolctól délután fél négyig tartották az órákat. Ér­dekesek, izgalmasak voltak. Nemcsak a gyári szakemberek, a felsőbb vezetők, hanem az 512-es Szakmunkásképző In­tézet tanárai is tanítottak ben­nünket. A mi szakmánkban lassan úgy vagyunk, mint a gyógyszergyártásban. Egyre csak jönnek az újabbnál újabb anyagok. Milliméterekkel dol­gozunk, s az sem mindegy, hogy egy negyven-ötven ezer forintos műszerrel hogyan bá­nunk. Szóval, mondom, jó volt, csak nehezen ment, és ennek nemcsak a fejünk volt az oka, hanem az, hogy nem volt könyvünk. Az országban itt sikerült előszór elindítani a mester­szakmunkás tanfolyamot, és bizony a könyvek még a nyomdában vannak. De nem­csak emiatt volt nehéz az el­ső év. Igaz, hogy a megye és a város vezetőitől sok segítsé­get kapott a vállalat a képzés­ben, mégis, tetemes költségbe került. Éppen ezért szeretnék, hogy ha az új tanévben már sikerülne az ács-állványozók tanfolyamát más vállalatok munkásainak részvételével megkezdeni, s természetesen a költségeket is megosztani. Hiszen nemcsak ezen a mun­kahelyen fontos a munkások továbbképzése. Transz portibe lom. A habarcsok fajtái, felhasználási területük. A fémanyagok alkalmazása az építőiparban. Milyen szilárdsá­gú az a vasbeton, amely szer­kezetépítésnél még alkalmaz­ható? — Ilyen és ehhez ha­sonló kérdések, feladatok sze­repeltek többek között a könnyűnek egyáltalán nem mondható vizsgán. Nem is volt gyerekjáték ott megfelel­ni. A huszonkettőből tizenki­lencnek sikerült. Három tár­suknak egy-egy tárgyból ok­tóberben következik a pótvizs­ga. Megéri-e a fáradságot? — Szerintem nagyon is megéri. Nemcsak azért, mert megmozgatja az agytekervé- nyeinket, hanem mert szep­tembertől felvételi nélkül to­vább tanulhatunk a pécsi Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola kihelyezett tagozatán. Igaz, hogy a vállalattól munkaidő-kedvezményt kap­tak a tanuló kőművesek, de emellett arra is szükség volt, hogy ezek az emberek minden második szabad szombatju­kat föláldozzák. Azt sem hall­gatjuk el, hogy öt nap tanul­mányi szabadságot kaptak, de ehhez a »rendes éviből« is hozzá kellett tenni. Most azon­ban mindkét fél úgy nyilatko­zik: megérte. G. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom