Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-10 / 161. szám

Olvasónapló Történetek Rippl-Rónairól Paris Anella visszaemlékezéséből E gykori lítrm rom. aki összehasonlító nyelvé­szetre okított, egysaser azt mondta: milyen kár, hogy* az ifjúság oly kevéssé, vagy egyáltalán nem ismeri nyel­vünk - eredetének kutatóit; a tordasi Sajnóvits Jánost és a zirci Reguly Antalt például.. Nagy utazók, egzotikus tájakon cserkésző vadászok, élettörté­netét fordulatos regényekben dolgozzák fel az írók. s keve­sen tudják, hogy egy-egy lé­legzetelállító oroszlánkaland­nál is izgalmasabb az a pilla­nat, amikor a titokzatos tájak megszállott vándora a még ti­tokzatosabb történelem előtti múlt ködében fölfedez egy csillagot, amelynek fénye át­üt az évezredeken. Egy szó ez, vagy csupán töve egy szó­nak, amely különféle, néha egymást alig, vagy egyálta­lán nem ismerő népek közös eredetére döbbentheti a kuta­tót. Csupor Tibor Csillag és ősi szó című kötete mintha egy­kori tanárom órájára jelent volna meg. hogy régi adóssá­got törlesszen, s egyenesen a szellemi örökség megőrzésében, hagyomány ozásában oly fontos szereppel bíró ifjúsághoz fo­lyamodjék pártfogásért. Csu­por Tibor tulajdonképpen ok­nyomozó riportkönyvet irt egy XVIII. századi matematikus­csillagászról, erős megvilágí­tásba helyezve életének azt a meglehetősen rövid szaka­szát, amelyben lapp földön — kutatások, elemzések után — megbizonyosodik a lapp és a magyar nyelv rokonságáról, majd nagy vihart kavart mű­ve a «Demonstratio idióma hungarorum et lapponum idem esse« megjelentetésével aíi.m- ugorisztikát megalapozza. Sajnóvits, a fiatal csillagász jezsuita, idősebb rendtársa és európahírű kollégája, Hell Miksa hívására Nagyszombat­ról Bécsbe indul, hogy a je­les tudóst Vardő szigetére kí­sérje »Vénuszt lesni«. A dán király fedezte a magyar csil­lagászok költségeit, mert ab­ban az időben felvilágosult­nak látszani, s a tudományok közül különösen a csillagásza­tot pártolni uralkodói divat volt Európában. A koronás fők, mint régebben egy-egy remekmívű fegyverrel vagy paripával, kérkedtek csillagá­szaikkal, illetve azok eredmé­nyeivel. Csupor jó ismerője közegének, a rizs poros paró­káé, rokokós, menüettes XVIII. századnak, amelyben egy ideig úgy tűnt, örökkévaló a Írón és az abszolút uralkodói aka­rat. de amelynek végén a Nap­király unokáját perbe fogta, vesztőhelyre küldte önnön né­pe. Az »anyáskodó« Mária Te­rézia fogadótermeibe is elve­zeti őseit és így olvasóit is a szerző, akárcsak a korabeli Európa kultúrhistóriai érte­lemben fontos nagyvárosaiba, nagy gonddal részletezve, ele­Tekintettel arra. hogy Saj- novits János tulajdonképpen matematikus-csillagász volt (a magyarok csillagásza akart lenni), s a vardői tartózkodás célja is elsősorban csillagásza­ti vonatkozású volt, Csupor Tibor érthető módón sokat foglalkozik könyvében e rop­pant érdekes tudomány akko­ri eredményeivel, s azokkal a kérdésekkel, amelyek a Saj- novits korabeli csillagászokat foglalkoztatták. De nem ke­vésbé találóan érzékelted a lapp föld atmoszféráját, s a lappok eredetéről, életmódjá­ról, szokásairól lebilincselő ol­dalakon számol be. A mai olvasónak minden bizonnyal különösnek tetszik (ma már nincsenek polihisz­torok), hogy egy csillagászati ptoblémákat boncolgató tu­dós éppen aw nyelvészetben ért cl olyan eredményt, hogy egész Európa tudományos közvéle­ménye fölfigyelt a nevére. Csupor Tibor is el-eltöpreng a kérdésen, s a.választ — he­lyesen — a kor kulturális sa­játosságaiban és Sajnóvits személyisegében keresi. Azon­kívül, hogy a szazad tudósai­ba a sokoldalúság jellemző (példa erre a könyv másik figyelemre méltó tudósalakja: Hell Miksa), egy magyar ér­telmiségi számára abban az időben nem lehetett közömbös a nyelvtudomány. Nemcsak azért, mert a testőr-írók vá- tesze, Bessenyei György elő­írta már a, föladatot a magyar nyelvvel kapcsolatban, ha­nem, mert a magyarság roko­nai iránt érdeklődők egyre na- • gyobb figyelmet fordítottak az összehasonlító nyelvészetre, amely révén megállapítható a nyelvi rokonság, következés­képpen egy-egy nép eredete is. Csakhogy a regi krónikák­ra alapozott, s csupán a nagy történelmi múltú népek iránt érzett rokonszenv vezette ku­tatások nem vezethetlek ered­ményre. A latin, a héber, a görög, a türk rokonságot állí­tok közül sokan a legiehetet- lenebb »fölfedezésekkel« . se- kélyesítették. rontották a nyelvtudományt. Sajntovits pedig — éppen azért, mert csillagász volt, mert a. mate­matika szigorú tény tiszt eleire, racionális gondolkodásmódra szoktatta, s természetesen, mert (ezt ma már nyugodtan megállapíthatjuk) nyelvészeti lángelme volt — különféle előítéletek híján biztosan is­merte föl, majd bizonyította be tudományos módszerekkel a lényeget: a lapp—magyar nyelvrokonságot. És ami ugyancsak a nyelvészzsenire vall: nemcsak a szavak, ha­nem az egész nyelvi rendszer vizsgálatára összpontosította figyelmét. Milyen embernek ismerjük meg Sajnóvits Jánost Csupor könyvétíől? Sokféle lényeges és lényegtelen tulajdonságára fényt derít a szerző. Elmond­ja például, hogy szelíd, vis­szahúzódó természetű volt. mélyen vallásos, rendi elöl­járóit tisztelő, s módfelett ked­velte a csokoládét. Mégis: Saj- novitsot munka közben, »szol­gálatban« sikerült meggyőző­en ábrázolnia, ha úgy tetszik életre keltenie. Az eredmény­ért való konok küzdelemben magasodik példává. XVIII. századi igaz hazafivá. És a bátorsága révén. Mert lehet, hogy szerény volt és szelíd, de a Demonstrációt csak oda- vágta a közvélemény, az ál- tekintel.vek ele s ehhez bá­torság kellett. Még akkor is. ha. mint Csupor írja, nemigen értette, miért zúdult föl elle­ne a »halzsiros atyafiságot« elutasítók haragja. Csupor Tibor könyvét a Mó­ra Kiadó tizenkét éven felü­lieknek ajanlja. Ügy vélem azonban, hogy egykori taná­rom (a kitűnő nyelvész) is él­vezettel' olvassa, akárcsak ka­maszodé fiam, aki Győrben naponta elsiet az emléktáb­lával megjelölt Sajnovits-ház előtt. Szapudi András Rippl-Rónai művészetének ■ állandó jelenlétét — míg tel­jes egészében nem készül el a Róma-villa felújítása — ér­zékelteti. hogy nyaranta Ka­posváron. a Somogyi Képtár­ban müveiből kiállításokat rendeznek. Igv lesz most is. Július közepétől időszaki be­mutató színhelye lesz á kép­tar. s újdonság, hogy olyan műveket is megszereznek a kiállításra, amelyekkel eddig a közönség kevésbé ismerked­hetett meg. Novemberben Rippl-Rónai halálának ötve­nedik évfordulójára emléke­zünk. 1926-ban jelentős meg­tiszteltetésben. elismerésben részesült a Róma-hegv lakója: a firenzei Uffizi Képtár kér­te önarcképét a »’Világhírű művészek arcképcsarnokába«. Alig. hogv falra került Firen­zében Rippl-Rónai arcképe. 1927. november 25-én — a ba­latonfüredi szívkórházból való | hazaszállítás után — gyászba' öltözött a Róma-hegv, s két | nap múlva eltemették Kapos­vár nagy halottját. Paris Anella Rippl-Rónai í fogadott leánva. Lazarine test- I vérének gyermeke volt ő. s árván került Magyarországra. Ripplék szárnya alá. saját gyermekként szeretve. — Piktúrámban van egy j egész hosszú és lázas Lazarin- j korszak — írja Rippl-Rónai. — Raita kívül még csak két modellel foglalkoztam kimerí­tően. Az egyik fogadott leá- [ nyűnk volt. Anella, feleségem húgának gyermeke, akit kicsi kora óta mi neveltünk... Paris Anella gépírásos nap- j lóját olvasom. Olyan ez a nap- j i ló. mint egy ablak, ahonnan a Róma-hegyre látni, s ege- , szén közeli képekben megele- - veníti az itteni életet, mint ] egy különös színielőadást, , melynek Rippl-Rónai a lösze- ! replője. .. 1 j I Az első portré Az első hónapok egyik nap- , ‘ ján festette . rólam az elsőj ' mellképet — ma is látom ma- i gam előtt —, komolyan, szó-|, morkásan ülök. nekikönyö­kölve a szék karfájának, még az otthonról hozott világos­kék hosszú ujjas kötényemben. Fejemen egv kék szalagos, sárga színű, széles kerti ka­lap. Olaifestménv volt. még a pointilista modor előtti időből. Ez a kép Kaposvárott maradt. Józsi bácsi szabójának birto­kában. Időrendben a második portrém Szilárd Vilmos gyűj­teményében. míg a harmadik a Róma-villa múzeumában van. Ünnepek A nagy ünnepek, karácsony, húsvét. az első években feled­hetetlenül kedvesek voltak. Lampion-galaktika és bíborszínű köd Két korszak között Petárdák. és buborékok; lenyorgona-íák és világító rit­musgitár; a nézőtér mögött ke­verőpult íejhallgatós hang- technikussal. a zsinórpadláson akrobata műszakiak — közöt­tük a Fonográf együttes és a csendes közönség. Szörényi Levente csípőjéhez szorítja az elektromos hegedűt — a vén hangszerbe kamasz- leiket varázsol az elektronika —, érdes hangja sivítva re- zegteti a dobhártyákat, a hall­gatóság azonban nyugodt ér­deklődéssel figyel és vár. Va­lami történt a közönséggel. El­ső pillantásra ugyanolyan fia­tal fiúk és lányok, akik tíz­egynéhány éve hasonló hely­zetben szinte az extázisig együtt éltek a zenekarral. Hol vannak azok az idők? Mi tör­tént velünk? A zenekar — ezt bárki meg­állapíthatja — előnyére vál­tozott, fejlődött. A hatás még­is elmarad. Vagy talán ez a mai az igazi, s akkor régen té­vedtünk volna? A legenda Johny Hollyday- vel kezdődött. Az ő kezében pendült meg a korszakot bon­tó elektromos gitár. Szédítő iramú, csillagokba ívelő pálya kezdődött, amelynek legmaga­sabb pontján máig is a négy liverpooli fiú tanyázik. Azután jöttek a fantasztikus hatású technikai eszközök: a torzító, amely a tragikus életű, lángo­ló és kihunyó Jimmy Hendrix nevét röpítette világgá recsegő hullámokban. A szintetizátor, a Moog, amely szinte stíi’ust te­remtett. A döbbenetes képes­ségű elektromos orgonák és vibrafonok, a hápogtatok, a különféle erősítők, a jobbnál jcibb hangfalak — egyszóval minden, ami a mai modern elektrotechnikában az integ­rált áramköröktől a világító berendezésekig használható. Olykor egy műszaki talál­mány vitt világhírre egy együttest. A bonyolult hatás még a leghihetetlenebb dol­gokat is magától értetődővé tette. Jó példa erre a magyar rádió egyszemélyes beatzene­kara: Vidor Máté. A minden­tudó hangrögzítő berendezés segítségével egymaga szólal­tatja meg egy népes zenekar hangszereit — visszajátszas­sa]. A technika lehat fejlődött, radalmi változást hozott az if­júság ízlésében, szokásaiban. A fiatalokban megíogalmazha- tatlan érzelmi-indulati hul­lámzások öltöttek testet, s vál­tak egy önmagával és környe­zetével ellentmondásban élő nemzedék igazolásává. A kezdeti mozgalom szerepe azzal, hogy teljes jogot nyert nemzedéktől függetlenül, gyö­keresen megváltozott. Sikerét új szelleme hozta, s halálát is. Az új szellem ugyanis, leg­alábbis szándékában, változat­lanul maradi. Ami az érzel­mes, giccses slágerek korában eiemi tisztaságú, frisseségű volt — ha olykor elviselhetet­len csomagolásban tálalták is —, a saját maga által terem­tett zenei nyelvben agyonkop­tatott frázissá merevült. mely­ben a legmerészebb technikai- formai újítások sem segíthet­tek. John Hollydav a slágeréne­kesek fölötti diadalát az új technika biztos kezelésével, egvéni képességeinek való alárendelésével, érte el. S tet­szik vagy nem. a formalistá­vá, olykor konzervatívvá vált »szórakoztató ipart« egy ha­sonlóan merész egyéniségnek kell majd »megváltania«. Ta­lán épp a mindent elöntő tech­nika kirekesztésével. Bcncsik András Medgyessy Ferenc szobra i I Ilyenkorra összejött a Kapos- ,• I váron elő család. Szenteste és I az ünnep első napján nálunk : volt a családi összejövetel. ; másnap mi mentünk le Lajos i j bácsiékhoz. ahonnan csak este , ; jöttünk haza az odarendelt Bakerrel. Nálunk a mennve- j zetig érő karácsonyfa az úgy­nevezett zongoraszobában volt j felállítva. A fát Lazarine né- ! nivel egvütt díszítettük, mely­nek Józsi bácsi és a többi I gyerek örült a legjobban. Első évben még mesekönyvet kap­tam — nyilván mást is —. de a könyvre emlékszem a leg­élénkebben. mert naavon tet­szett nekem, és elolvasása után a benne levő mesék is. amelveket ugvan gyerekko- I romból, ismertem. A könyv ; Perrault gyönyörűen illusztrált ; meseknnyve volt A következő években már egv szép nagy Degas-albumot kantam. ame­lyet sokáig megőriztem és I gyakran nézegettem. A Róma-villába járt a Nyugat című folyóirat es több i francia folyóirat — többek I között a Revue Françoise és ,a I Mercure de France. Ezeket is 1 szorgalmasan forgattam. A j magyar írók közül Babits Mi­hály. Kosztolányi Dezső. Kaff- I ka Margit, Móricz Zsigmond, Tersánszky Józsi Jenő regé­nyei is itt voltak Józsi bácsi : íróasztalának a polcán. Ezeket is elolvashattam. Egy nagyon kedves könyvem volt, a Kerek Ferkó. Móricz Zsigmondtól. ) amelynek dedikációja így I szólt: -Rippl-Rónai Jóska ba­lra tóm kis leányának. Anellá- I nak, magyar ég alatt kis fran­cia madár. Zsiga bátyja.« Fenella és a vendégjárás A kaposvári villának szerin- I tem egy feltűnő tulajdonsága volt: a vendégjárás gyakran j eltúlzottnak volt mondható. I A vendégjárást egy különös és egzotikus személlyel kez- J dem. mert ő volt időrendben 1 az egyike az elsőknek. aki odaérke/.ésem után megjelent. Az. 1910-es tavaszi párizsi tar­tózkodásunk idején Galimberti Sándor fiatal festő, aki az elő­ző évek egyikén hosszabb időt töltött a Róma-villában — szo­bát keresett Józsi bácsinak a Boulevard Montparnasse és a Boulevard Rospoil sarkán levő Hotel de la Hante-Loire nevű szállodában. A Dome ká- véházzal volt életlenben. Más­nap délelőtt, amint elintéztük a szobát, az úgvnevexett olva­sóterem elé érve. idegen ejtés­sel. rossz magyarsággal, gitár­kíséret mellett ráismertek a •Csak egy kislány van a vi­lágon« kezdetű magvar nótá­ra. Természetesen kíváncsiak voltak, ki lehet az az énekes­nő. aki ily buzgalorpmal és teljes átérzéssel énekli Józsi bácsinak ezt a kedves nótáját, Benyitottak a szobába, és ott egvedül. a szőnyegen ülve egv igen érdekes megielenésú. kü­lönös ruházatú fiatal nőt lát­tak, aki figyelembe se véve a beléoőket. tovább merült el az éneklésben. Amikor a dalnak vége lelt. megszólították öt. aki egyszerűen Fenella néven mutatkozott be. Megkérdezték, kitől, hol tanulta meg ezt a magyar nótát. A válaszból ki­tűnt, hogy fiatal magyar mű­vészektől, akiknek néha. ami­kor nagyon rosszul ment a dolga, modelll szokott ülni, de az is kiderült, hogy nemcsak magyarul énekel több nótát, hanem ezenkívül francia, an­gol. olasz, spanyol, német, orosz és cigánydalokat is tud. Fenel Iának a Róma-villába való megérkezésékor éppen ki­ránduláson voltunk az Ivánfa- hegyen. Estefelé értünk haza. és akkor Maris szakácsnő ti­tokzatosan egy különös ven­dég érkezését jelentette. Azt is mondotta, hogy a vendéget a saját szobájába fektette, mert nagvon fáradt és álmos volt. A hangos, beszédre Fenella felébredt és miután ruhástól dóit le — rögtön jelentkezeti. Mi, gyerekek el bámulva néz­tük a különös idegent. Józsi bácsiék azonban örömmel üd­vözöltek öt. Fenella megérkezése után rövidesen Józsi bácsi nagy kedvet kapott, hogy róla ké- I pékét és rajzokat készítsen. [Alig múlt el nap azon a nyá- I ron. hogy Fenella ne állt vol- 1 na modellt. Aktot róla csak a műteremben festett vagy ; rajzolt, és ezeket is később, 1912-ben. azután beállította azokba a kerti jelenetekbe, amelyeken a kertben aktok szerepelnek. Egy ilyen képzelt kép az Akt a kertben, amely 1912-ben készült, és a cente- náris kiállításon is szerepelt, A Róma-villa A Róma-villának két feltű­nő sajátosságát szeretném’ ki­hangsúlyozni. Az egyik az. volt, hogv a villa berendezése csu­pa kitűnő ízléssel válogatott bútorokkal, s/.őnvegekkel. füg­gönyökkel és csupán egy-két képpel volt otthonossá téve. és ez. a látogatókra csaknem mindig nagy hatást gyakorolt. Emlékszem, hogy gyerekko­romban. saját képe alig lógott a falon, és ezek helyett inkább régi barátainak egy-egy aján­dék képe díszítette a falakat. Ilyenek voltak egv Vuillard. Bonnard és Valloton festménv és egy régi Maillol kőnyomat. A másik jellegzetessége, amint említettem a vendég­szeretet, volt, amelynek követ­keztében a Róma-villát való­ban sokan látogatták' meg. Még Fenella kaposvári tartóz­kodása idején — az iskolaév kezdetével, gyakran és több éven át gyakori vendég volt a háznál egy érdekes, művészi külsejű tanárember. Novak Józsefnek hívták. Ügy tudom, történelmet tanított a kapos­vári gimnáziumban. Cseh szár­mazású volt és mint általában a csehek, kitűnő zenész, volt.. Délutánonként elhallgattuk, sokszor vacsora után is gyö­nyörű játékát. Józsi bácsi rajz­ban megörökítette, amint Grieg Magános vándorát játsz- sza és még számos raizon is. Azt hiszem. er>-e az időre kell tennem Ady Endre és Petro- vics Elek első látogatását a Róma-villában. Adv ekkori lá­togatásáról egv cikkben emlé­kezett meg. és e cikkben en­gem is. néhány sorban meg­említett. Itt még meg kell emlékez­nem két házaspár látogatásá­ról. Az egyik pár Kozma La- josék — a neves iparművész és családja — voltak, Nagvon jó barátságban voltak egymás­sal. később pesti tartózkodá­sunk alkalmával gyakran vol­tunk együtt. A Róma-villában igen vi­dám délutánokat töltöttünk, és csak vacsora után távoztak el gyalogosan a városba. Józsi bácsi sokat járt régi barátiá­hoz. Kunffy Lajos festőmű­vészhez Somogvtúrra. gyakran találkoztak Kaposváron is. ahol egy kávé mellett eldisku­ráltak a Turul1 kávéházban. Medgyessy Ferenc szobrász­művész is inkább bárátia volt. mint ismerőse. és 1912-től gvakran megfordult a Róma- villában. Ott-tartózikodása el­ső évében készítette a parkban levő legtöbb szobrot és relie­fet. ezenkívül a húszas évek eleién a Róma-villéról egv ki­tűnő kis pasz.tellt is festett, amely jelenleg is — emlékkép­pen — birtokunkban van. H. 8. mezve a tudomány- és művé­szettörténeti érdekesbe geket. Prágán. Drezdán, Meissenen. * Hamburgon, Koppenhágán, majd a zord hegyszakadékok- kal, fjoixiokkal ékes. de rideg és veszélyes norvég vidékeken vezet a magyar tudósok útja. s a kor minden utazási alkal­matosságát kipróbálják, a ké­nyelmes hintótól a tenger sze­szélyeivel dacoló vitorlás ha­jóig. Regényes (a szó legjobb értelmében) ez az utazás, az izgalmas részletektől « föld­rajzi és a históriai valóság gondoskodik. Je a kezdeti frenetikus halás szalonképesebbé szelídült. A sokkoló hatást kiszorító zenei igényesség , mindenképpen színvonalemelkedést jelen­tett. s hogy a beat ma már nem »csak fiataloknak- szól. abban éppen az igényesség volt a döntő. Csakhogy a már említett technikával járt együtt, hogy mind könnyebbé vált elérni a hatást. Techni- [ cistává vált a beat, a rnozgó- I sító erő látványossággá degra­dálódott. A Csiky Gergely Színház­ban telt ház előtt játszott a Fonográf, az az együttes, ame­lyik lemezfelvételeivel igazol­ja. hogy igyekszik megtalálni I a kivezető utat a koaxiális ká- [ belek és tranzisztorizált hang- zatok útvesztőjéből. A koncer­tet hallgatva úgy tetszik : ered- j ménytelenül. Még a kiváló ké­pességű zenészek is alulma­radtak a technikával , vívott csatában. Azt hiszem a magyarázatot — a műfaji, stílusbeli elemzé­sek mellőzésével — a beat társadalmi hatásában kell ke­resnünk. Indulásakor futótűz­ként terjedő sikere szinte for-

Next

/
Oldalképek
Tartalom