Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-05 / 156. szám
A Zaranyi lakótelep, szomszédjában egy istálló. Elmaradt épületátadás Hiányzik a telefon és az üzlet — /Messze a bölcsőde meg az iskola ötvenhat család, száznál több gyerek. Ennyien laknak jelenleg Kaposváron, a Zaranyi lakótelepen. Épülnek az újabb két- és négyszintes házak, s hamarosan megkezdi a kaposmérői szövetkezet is az angol technikával készülő lakások sorozatgyártását. Szabolcsi Csabának, a lakószövetkezet elnökének meghívására látogattam el a telepre. Ugyanis előző nap egy újabb tizenhat lakásos épület átadását tervezte a SÁÉV, s kíváncsi voltam, milyen otthonba kerülnek majd az új tulajdonosok. — Sajnos, a műszaki átadás elmaradt. Olyan állapotban vannak a lakások, hogy azokat még nem lehet átvenni — tájékoztatott nem éppen vidám hangulatban az elnök. — Talán majd két-há- rom hét múlva meglesz az átadás. Az épület lakásaiból még hiányoztak az ajtók, ablakok, s a falból kilógó vezetékek, az üresen tátongó mellékhelyiségek szerelőkre vártak. Néhány ember dolgozgatott, az igyekezet, a lelkesedés azonban nem volt éppen szívderítő ...! — Legyen olyan kedves taxiért telefonálni, le kell mennem a gyerekekkel az állomásra — állít be az elnök irodájába két aprósággal egy fiatalasszony. Az építővállalat irodájában van telefon, nappal azt használják ilyen célra is. De mi történik, ha éjszaka sürgőlsen orvost, mentőt kell hívni? Bizony egy ilyen lakótelepen, ahol ennyi a gyerek, nagyon kellene legalább egy nyilvános telefon, mely a nap minden órájában használható! Persze nemcsak ez a gond figyelmeztető: a legközelebbi autóbuszmegállóig jó néhány száz métert kell gyalogolni, bevásárolni pedig több mint egy kilométerre lehet. Nem szólva a bölcsődékről, óvodákról, iskolákról. — A kaposvári áfész épít a telepen egy forfa élelmiszer- áruházát — minden család részjegyet vált —, s ez a gond megszűnik. Tárgyaltunk a Volán vezetőivel, s ha az építkezés befejeződik, a 12-es járatát meghosszabbítják a telepig. A gyermekintézmények azonban változatlanul messze lesznek, s az is furcsa, hogy a tanulókat a Pázmány Péter utcai általános iskolába kör- zetasítették — mondja az elnök. Akadnak tehát sürgős intézkedésre váró feladatok. Ezen a telepen háromszázhúsz család lakik majd, s a gyermekek száma föltehetően igen nagy lesz. Járjuk az elnökkel az építkezést. Szorgosan dolgoznak a vizesek, az utak menti lefolyókat ássák. A kaposmérőiek előkészítik az alapokat, s várják a telep lakói, hogy a városgazdálkodási vállalat dolgozói megkezdjék munkájukat a már egy hónappal ezelőtt átadott területen, s rendbe hozzák az épületek környezetét. Környezet! Gsend van, ideális körülmények lennének az itt élő fiatal házasok, családok számára. Ám, miközben sétálgatunk a tűző napsütésben, a már említett gondokon kívül más is figyelmeztet... A feltámadó szél kellemesnek éppen nem mondható »-illattal-“ árasztja el a telepet. A már lakott épületekhez közel egy istálló van. Jó lenne, ha fölfigyelnének rá a közegészségügyi hatóságok. Valamikor ez a környék városszélnek számított, az állattartással nem voltak különösebb gondok. Az új lakótelep azonban azt követeli: sürgősen szabályozzák a környéken az állattartás rendjét! Sz. L. ANTAL között is folytassák a tanítást, — Minden ártatlanul kezdődik ... Bálint... nekünk is alakítanunk kell itt egy kört. Ártatlan kört ! Hetedikesekből. nyolcadikosokból és a tanárokból. Figyelj ide, fiam! A tantestületben besúgó és rongyember nincs. Én azokat már elpateroltam időben. De ostoba akad köztünk . .. Nem szólunk mindenkinek! Az első feladatunk az lenne, hogy megmagyarázzuk az órákon: ez a háború elveszett! De okosan ára, fiam ! Nem elvesztettük, mert nem is volt a mienk! Létrehozzuk ezt a kört... ez iesz az első lépés! Mentsük, akit lehet, egy csepp vért se többet a nemzet ereiből! Kell az erő a háború utánra. Óriá- sak a veszteségeink. A béketárgyalásokon, minél gyengébben kerülünk ki ebből a disznóságból, annál nagyobb pofont kapunk! Bálint szívesen hallgatta az igazgatót. — Nézzük csak, fiam, kik is lennének, akikkel szót érthetünk ... Egy hétre rá a Magyar Királyi Tanfelügyelőségtőd átirat érkezett: az intézetet az ilyen és ilyen számú határozat alapján adják át a szövetséges német csapatoknak, hadikórházat fognak az épületben berendezni. Az igazgató közölte Bálinttal: most a legfontosabb feladat, hogy ilyen körülmények Somogyi Néplap ■ ne engedjék szét az ifjúságot. A németek által igénybe nem vett helyiségekben kell megszervezni a tanórákat. Kemény, kétnapos munka volt: a szenespincékből kipakolták a tüzelőt, átrendezték a szertárakat, a tornacsarnokból négy tantermet alakítottak ki, a raktárak anyagát a padlásra hurcolták, hogy legyen elég hely. Akkor éjszaka minden eddiginél súlyosabb bombázás érte a várost. Az állomás és környéke volt a fő oélpont, egyetlen ép sínpár sem maradt. A reggeli vonatok jóval a város előtt vesztegeltek, a nyílt pályán. A távolra utazók kiszálltak a szerelvényből, és ültek a töltésoldalon, a környékbeliek begyalogoltak a városiba, vagy visszamentek oda, ahonnan jöttek. Rengeteg ház romba dőlt, és sok halott volt. Másnap reggel még tanítás előtt — a pincében elhelyezett irodában — megjelent egy német hadnagy, bemutatkozott, és jól érthető magyarsággal közölte Béla bácsival, hogy dr. Biezerbach alezredes kórházparancsnok kéreti a parancsnoki irodájába. Béla bácsi felállt, kihúzta magát, és azt mondta: — Kérem, ennek az intézménynek az igazgatója én vagyok! És hogy úgy mondjam, itt mindennek a gazdája is. Elvárom, ha a parancsnok úrnak bárminemű közölnivalója van velem, keressen fel az irodámban. A hadnagy elnézést kért, és távozott... Béla bácsi sápadt volt, a tanári kar szótlan. Visszajött a segédtiszt, és szó nélkül letett Béla bácsi asztalára fél ív papírt, rajta két mondat — megszólítás nélkül: »Megparancsolom, hogy tanulóit a legrövidebb időn belül távolítsa el az iskola területéről. Mindennemű parancsmegtagadást és szabotázscselekményt az érvényben levő német haditörvények szerint büntetek. Dr. Biezerbach alezredes« Béla bácsi sápadt lett, és ahogy a levél elolvasása után összehajtotta a papírt, remegett a keze. Bejelentette, hogy azonnali hatállyal tantestületi értekezletet tart, és megkért néhány tanárt, hogy menjenek be az osztályokba, igazítsák el a gyerekeket: csendben és fegyelmezetten maradjanak a helyükön a további utasításig, ők pedig azonnal jöjjenek vissza az igazgatói irodába, hogy haladéktalanul megkezdhessék az értekezletet! 8. A városban helyreállt a rend. A kivezényelt katonai alakulatok és munkaszolgálatos csapatok az állomást és környékét rövid idő alatt megtisztították a romoktól, kijavították a megrongálódott síneket, és újra közlekedtek a vonatok: Bálintnak fontos volt, hogy Szamoeháza felől beérkezzen a vonat. Ügy beszélték meg, hogy most szombaton Zsuzska bejön Szatmárra. Szombat este jön, de nem megy haza, a papának azt fogja mondani, hogy a reggeli vonattal érkezett. És akkor.., (Folytatjuk.) Csak egy nyugdíjas Turizmus és benzinkutak Az utóbbi években egyre nehezebb megítélni, hogy az őszi-téli, vagy a tavaszi-nyári idény jelent-e nagyobb munkát az Áfornak. ősszel a betakarítás, a mezőgazdasági gépek üzemeltetése, télen a tüzelőanyagok kelendősége, nyáron a hatalmas autós idegenforgalom, a pezsgő közúti közlekedés jelent többletmunkát, és igényel különösen jól ösz- szehangolt kereskedelmi tevékenységet. A számítások szerint ezen a nyáron a forgalom több mint 7 százalékkal haladja majd meg a tavalyit. Az Áfornál leginkább a normál- és szuperbenzin Iránti igények növekedésére számítanak, de extrabenzinből is mintegy 5 százalékkal több kell. A legforgalmasabb mindig a július és az augusztus. Ezek az úgynevezett csúcshónapok. 14 —20 százalékkal több benzint szolgálnak ki ilyenkor a töltőállomásoknál. Természetesen gondoskodni kell a megfelelő készletekről is. 1 millió 280 ezer tonna motorbenzin eladásával számolnak a nyáron, s ehhez elegendőnek látszik a hazai termelés a lekötött import. A növekvő igények kielégítésére a Szovjetunióból is vásárolunk szuper minőségű hajtóanyagot. Ez egyenértékű a hazaival, csak a színe tér el attól. — A forgalom java része a Balaton déli partjára összpontosul. Hogyan készültek föl a nagy nyári csúcsra? — kérdeztük Rammer Istvántól, az Áfor II. számú tájegységének igazgatójától. — Balatonvilágostól Keresztárig 11 töltőállomásunk üzemel a déli parton. 70 emberünk dolgozik itt. Teljes választékban tartjuk a motorhajtóanyagokat, s árusítunk különböző kenőolajakat és zsírokat, hazai és AGIP-készítmé- nyeket egyaránt. A választékot egész nyáron igyekszünk tartani. Kisebb zavar csak az egy-három literes AGIP-olaj- nál van : előfordul, hogy vagy az egy-, vagy a háromliteres hiányzik. De valamelyik mindig kapható. — A szezon kezdetén hogyan értékeli _a töltőállomások műszaki felkészültségét és for- galmi viszonyait? — A balatonvilágosi európai színvonalú. Tucatnál is több kútoszlop üzemel itt, presszó, szervizszolgálat, autóápolási cikkeket árusító kis bolt van. Siófokon gyorsmosót létesítettünk, Bélátelépen, Lellén aú- tófölszerelési cikkeket is árusítunk. Kútoszlopaink mindenütt korszerűek, s eddigi tapasztalataink szerint képesek a forgalom zökkenőmentes lebonyolítására. — Vam-e vál/taaás a nyhtva- tartásban? — Igen, de nem lényeges. A világosi, siófoki, leilei töltőállomás éjjel-nappal, három műszakban üzemelt eddig is. Változás a kétműszakos állomásokon lesz: ezek vasár- és ünnepnapokon 6—21-ig tartanak nyitva. Régi tapasztalat, hogy a balatoni kutak forgalma nyáron átlagosan 30—35 százalékkal nagyobb, mint az őszi-téli hónapokban. Az autósok tapasztalatai szerint — noha néhány helyen a szokásosnál hosz- szabbra nyúlik a várakozási idő — sorban állás, tülekedés még nincs. Sőt, mint a tájegységi központban mondják,' egyik-másik töltőállomás' kapacitás ilyenkor sincs teljesen kihasználva. — Hogyan tudja a megnövekedett forgalmat __ellátni a s zemélyzet?____Alkalmaznak-e s egédmunkaerőt ? — Csak egyet Siófokon dolgozik ilyenkor egy nyugdíjasunk. A forgalmat állandó alkalmazottaink bonyolítják le. Igaz, ilyenkor senki se megy szabadságra — nem mehet. Ezt ők is megértik. Nálunk szeptemberben kezdődik a szabadságolás. — Az áruutánpótlást szállító gépkocsiknak többször kell fordulniuk. Milyen szervezési intézkedéseket tettek? — A töltőállomások mindennap készletjelentéseket továbbítanak az üzemanyag-telephelyekre, s aszerint szervezik az utánpótlást szállító tankkocsik útját. 29 kocsink van, ennyi elegendő. Napjában háromszor fordulnak, s három telephelyről hozzák az utánpótlást. Az évek során kialakult egy egészséges munka- megosztás: a többlet szállító- kapacitást ősszel a mezőgazdaság, nyáron a Balaton-part köti le. Könnyíti a helyzetet, hogy 10 év alatt tetemesen nőtt az egyes tankkocsik űrtartalma is: 7 köbméterről 15 köbméterre. így a motorhajtó- anyagok utánpótlását nyáron is könnyebb szervezni, cs. T. Karantén ... azaz qaranteiae. Francia szó, jelentése: negyven. A középkorban az Ázsiából és Indiából az európai partok elé érkezett hajóknak és napig kellett a nyílt vizen vesztegelniük a fekete Q-betűs zászló alatt. Utasai csak akkor léphettek partra, ha a karantén ideje alatt nem történt fertőző megbetegedés ... Századunk elejére végleg lezárult a több százezer ember életét követelő járványok korszaka, egyre több lett viszont az Ázsiából és Amerikából behurcolt növényi kártevő. Az 1870-es évek nagy filoxéra vésze évek szőlőtermését tette tönkre. Azután egymás után jelent meg a peronoszpóra, a lisztharmat, a kaliforniai pajzstetű. A természeti csapással felérő kártevők elleni védekezés szüksége hívta életre a húszas években a növényegészségügyi szolgálatot, amelynek munkája ma már sokkal szélesebb körű, mint a »humán karantén«. Somogybán tizenkét szakember lát el karanténszolgálatot. Feladatuk nagyságára jellemző, hogy mintegy 500 féle ismert vagy alig ismert növényi kártevő terjedését kell meggátolniuk. A „láthatatlan” kártevő Az élő és élettelen határán álló vírusok a legszívósabb kártevők. Az erősen fertőzött szőlő vagy gyümölcsös termése néhány év alatt megcsappan, a szemek kisebbek lesznek és kevésbé zamatosak ... Jelenleg a köztermesztésben levő somogyi gyümölcsösök és szőlők közül egy sem vírusmentes. Szerencsére többségükben viszonylag kicsi a vírussal fertőzött rész. Az arány további javítására egyetlen lehetőség az új telepítések szigorú növényegészségügyi szűrése. Ez a feladatuk a megyében 1974-ben létrehozott karanténkerteknek is. A Bala- tonboglári ÁG kísérleti táblán Bagyarik Géza szakmérnök kalauzolt. — Elsősorban a külföldről érkezett szaporítóanyagok kerülnek a karanténkertbe, ahol 4—5 év alatt eldől: valóban »garantáltan vírusmentesek-e«. — Nincs gyorsabb mód a bizonyságszerzésre ? — Ha csak néhány tucat tőkéről volna szó, segíthetne az elektronmikroszkóp. Azonban itt a gazdaságban 300 hektárnyi törzsszőlőt kell figyelnünk. Ezért vagyunk kénytelenek ezt a hosszabb, de egyszerűbb megoldást választant 4—5 év után már szabad szemmel is felfedezhetők a vírusfertőzött- ség tünetei. — Ha mérlegre tennénk a több évi munka költségeit és a magasabb biológiai értékből származó népgazdasági hasznot, merre billenne a mérleg nyelve? — Szakkönyvek szerint egyetlen kártevőfajta többször annyi kárt okoz évente, mint amennyi a növényvédelemre fordított összeg. — Elképzelhető-e, hogy egyszer valamennyi szőlőültetvényünk vírusmentes lesz? — Nem. — Eszerint a munkájuk szélmalomharc? — Vírusmentesítési programunkba folyamatos védekezést jelent, s a fertőzött terület kisebb lesz. Ez a legtöbb, amit célul tűzhetünk. Az országhatáron innen és túl A karanténcsoport munkáját nemzetközi egyezmények és minisztériumi rendelkezések szabályozzák. Az egyik alapvető előírás szerint egyetlen fertőzött vagy vegyszermaradványokat tartalmazó szállítmány sem lépheti át az országhatárt. A somogyi szakemberek évente 5—7 ezer va- gonnyi árut vizsgálnak meg. Ez alkalommal Jasinka János megyei karantén-főfelügyelőt kísértem el ellenőrző kőrútjára. — Vizsgálataink már a termelés helyén megkezdődnek. Az induló vagonok ellenőrzése csak a végső, legszigorúbb szűrés. — Gyakori-e, hogy vissza kell tartaniuk egy szállítmányt? — Szerencsére, az utóbbi egy-két évben egyre kevesebb ilyen eset volt. így is akadnak azonban viták. A szállító gazdaság rendszerint a nép- gazdasági érdekre hivatkozva érvel. Az export növelése persze fontos, csakhogy nem mindenáron.' ÁM ugyanis egyszer fertőzött árut kap Magyarországról, nem valószínű; hogy legközelebb is velünk köt üzletet. A kaposvári nagymalomban az úgynevezett zsizsikrosta üres maradt, így azonnal indulhatott Csehszlovákiába a búzaszállítmány. A csoma-sza- badi állomáson lenpolyvalisz- tet rakodtak az Olaszországba induló vagonokba. A Zöldért központi telepén tököt rakodtak, de nem volt kész a fuvarlevél a megbeszélt időpontra. — Ha csak a rendelkezések betűjét nézném, ez a szállítmány most nem indulna útnak — így Jasinka János. — Ezzel a merevséggel azonban nem szolgálnám a növényvédelem érdekeit sem. A kiskorpádi hűtőtárolóban pándi meggyet rakodtak NSZK-exportra. Mint a Zöldért képviselője elmondta, az általuk eddig elküldött 11 vagon málnában és 19 vagon szamócában a karanténfelügyelő nem talált kifogásolnivalót. „Útlevél nélkül" Talán ennél is felelősségteljesebb munka az importszerelvények ellenőrzése. Itt ugyanis olykor még az emberek számára is veszélyes szállítmányok akadnak fenn a »szűrőn«. Bács megyében a szigorú szűrés ellenére is előfordult, hogy csak a boltok raktáraiban vették észre az idegen kártevőt tartalmazó narancsot. A legtöbb növényi kártevő persze »útlevél nélkül« jön be az országhatáron. így történt ez a platáncsipikés poloskával is. 1964-ben az olasz Pó síkságon tűnt fel. Tíz évvel később már Jugoszlávia északi részein járt. Jasinka János és munkatársai már 1976 elején felhívták a többi állomás figyelmét, hogy föl kell készülni az új kártevő elleni védekezésre. Az előrejelzés bevált. A legutóbbi ellenőrzéskor már kilenc dél-somogyi község körzetében találtak platáncsipkés poloskáit. A megyei karanténcsoport munkájának mindez csak kis része. Az egész megismeréséhez a leendő szakemberek hét évet töltenek iskolapadban. Bíró Ferenc