Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-05 / 156. szám

A Zaranyi lakótelep, szomszédjában egy istálló. Elmaradt épületátadás Hiányzik a telefon és az üzlet — /Messze a bölcsőde meg az iskola ötvenhat család, száznál több gyerek. Ennyien laknak jelenleg Kaposváron, a Zara­nyi lakótelepen. Épülnek az újabb két- és négyszintes há­zak, s hamarosan megkezdi a kaposmérői szövetkezet is az angol technikával készülő la­kások sorozatgyártását. Szabolcsi Csabának, a lakó­szövetkezet elnökének meghí­vására látogattam el a telep­re. Ugyanis előző nap egy újabb tizenhat lakásos épület átadását tervezte a SÁÉV, s kíváncsi voltam, milyen ott­honba kerülnek majd az új tulajdonosok. — Sajnos, a műszaki át­adás elmaradt. Olyan állapot­ban vannak a lakások, hogy azokat még nem lehet átven­ni — tájékoztatott nem ép­pen vidám hangulatban az el­nök. — Talán majd két-há- rom hét múlva meglesz az át­adás. Az épület lakásaiból még hiányoztak az ajtók, ablakok, s a falból kilógó vezetékek, az üresen tátongó mellékhelyisé­gek szerelőkre vártak. Né­hány ember dolgozgatott, az igyekezet, a lelkesedés azon­ban nem volt éppen szívderí­tő ...! — Legyen olyan kedves taxiért telefonálni, le kell mennem a gyerekekkel az ál­lomásra — állít be az elnök irodájába két aprósággal egy fiatalasszony. Az építővállalat irodájában van telefon, nappal azt hasz­nálják ilyen célra is. De mi történik, ha éjszaka sürgőlsen orvost, mentőt kell hívni? Bi­zony egy ilyen lakótelepen, ahol ennyi a gyerek, nagyon kellene legalább egy nyilvá­nos telefon, mely a nap min­den órájában használható! Persze nemcsak ez a gond figyelmeztető: a legközelebbi autóbuszmegállóig jó néhány száz métert kell gyalogolni, bevásárolni pedig több mint egy kilométerre lehet. Nem szólva a bölcsődékről, óvo­dákról, iskolákról. — A kaposvári áfész épít a telepen egy forfa élelmiszer- áruházát — minden család részjegyet vált —, s ez a gond megszűnik. Tárgyaltunk a Volán vezetőivel, s ha az épít­kezés befejeződik, a 12-es já­ratát meghosszabbítják a te­lepig. A gyermekintézmények azonban változatlanul messze lesznek, s az is furcsa, hogy a tanulókat a Pázmány Péter utcai általános iskolába kör- zetasítették — mondja az el­nök. Akadnak tehát sürgős in­tézkedésre váró feladatok. Ezen a telepen háromszázhúsz család lakik majd, s a gyer­mekek száma föltehetően igen nagy lesz. Járjuk az elnökkel az épít­kezést. Szorgosan dolgoznak a vizesek, az utak menti lefo­lyókat ássák. A kaposmérőiek előkészítik az alapokat, s vár­ják a telep lakói, hogy a vá­rosgazdálkodási vállalat dol­gozói megkezdjék munkáju­kat a már egy hónappal ez­előtt átadott területen, s rend­be hozzák az épületek kör­nyezetét. Környezet! Gsend van, ideális körülmé­nyek lennének az itt élő fia­tal házasok, családok számá­ra. Ám, miközben sétálgatunk a tűző napsütésben, a már említett gondokon kívül más is figyelmeztet... A feltámadó szél kellemes­nek éppen nem mondható »-il­lattal-“ árasztja el a telepet. A már lakott épületekhez közel egy istálló van. Jó lenne, ha fölfigyelnének rá a közegész­ségügyi hatóságok. Valamikor ez a környék városszélnek számított, az állattartással nem voltak különösebb gon­dok. Az új lakótelep azonban azt követeli: sürgősen szabá­lyozzák a környéken az állat­tartás rendjét! Sz. L. ANTAL között is folytassák a tanítást, — Minden ártatlanul kezdő­dik ... Bálint... nekünk is alakítanunk kell itt egy kört. Ártatlan kört ! Hetedikesek­ből. nyolcadikosokból és a tanárokból. Figyelj ide, fiam! A tantestületben besúgó és rongyember nincs. Én azokat már elpateroltam időben. De ostoba akad köztünk . .. Nem szólunk mindenkinek! Az első feladatunk az lenne, hogy meg­magyarázzuk az órákon: ez a háború elveszett! De okosan ára, fiam ! Nem elvesztettük, mert nem is volt a mienk! Létrehozzuk ezt a kört... ez iesz az első lépés! Mentsük, akit lehet, egy csepp vért se többet a nemzet ereiből! Kell az erő a háború utánra. Óriá- sak a veszteségeink. A béke­tárgyalásokon, minél gyen­gébben kerülünk ki ebből a disznóságból, annál nagyobb pofont kapunk! Bálint szívesen hallgatta az igazgatót. — Nézzük csak, fiam, kik is lennének, akikkel szót érthe­tünk ... Egy hétre rá a Magyar Ki­rályi Tanfelügyelőségtőd át­irat érkezett: az intézetet az ilyen és ilyen számú határo­zat alapján adják át a szö­vetséges német csapatoknak, hadikórházat fognak az épü­letben berendezni. Az igazgató közölte Bálint­tal: most a legfontosabb fel­adat, hogy ilyen körülmények Somogyi Néplap ■ ne engedjék szét az ifjúságot. A németek által igénybe nem vett helyiségekben kell meg­szervezni a tanórákat. Kemény, kétnapos munka volt: a szenespincékből kipa­kolták a tüzelőt, átrendezték a szertárakat, a tornacsarnokból négy tantermet alakítottak ki, a raktárak anyagát a padlás­ra hurcolták, hogy legyen elég hely. Akkor éjszaka minden eddi­ginél súlyosabb bombázás ér­te a várost. Az állomás és kör­nyéke volt a fő oélpont, egyet­len ép sínpár sem maradt. A reggeli vonatok jóval a város előtt vesztegeltek, a nyílt pá­lyán. A távolra utazók kiszáll­tak a szerelvényből, és ültek a töltésoldalon, a környékbe­liek begyalogoltak a városiba, vagy visszamentek oda, ahon­nan jöttek. Rengeteg ház romba dőlt, és sok halott volt. Másnap reggel még tanítás előtt — a pincében elhelye­zett irodában — megjelent egy német hadnagy, bemutatko­zott, és jól érthető magyarság­gal közölte Béla bácsival, hogy dr. Biezerbach alezredes kór­házparancsnok kéreti a pa­rancsnoki irodájába. Béla bácsi felállt, kihúzta magát, és azt mondta: — Kérem, ennek az intéz­ménynek az igazgatója én va­gyok! És hogy úgy mondjam, itt mindennek a gazdája is. Elvárom, ha a parancsnok úr­nak bárminemű közölnivalója van velem, keressen fel az irodámban. A hadnagy elnézést kért, és távozott... Béla bácsi sápadt volt, a tanári kar szótlan. Visszajött a segédtiszt, és szó nélkül letett Béla bácsi asztalára fél ív papírt, rajta két mondat — megszólítás nélkül: »Megparancsolom, hogy ta­nulóit a legrövidebb időn belül távolítsa el az iskola te­rületéről. Mindennemű parancsmeg­tagadást és szabotázscselek­ményt az érvényben levő né­met haditörvények szerint büntetek. Dr. Biezerbach alezredes« Béla bácsi sápadt lett, és ahogy a levél elolvasása után összehajtotta a papírt, reme­gett a keze. Bejelentette, hogy azonnali hatállyal tantestületi értekez­letet tart, és megkért néhány tanárt, hogy menjenek be az osztályokba, igazítsák el a gye­rekeket: csendben és fegyel­mezetten maradjanak a he­lyükön a további utasításig, ők pedig azonnal jöjjenek vissza az igazgatói irodába, hogy haladéktalanul megkezd­hessék az értekezletet! 8. A városban helyreállt a rend. A kivezényelt katonai alakulatok és munkaszolgála­tos csapatok az állomást és környékét rövid idő alatt megtisztították a romoktól, kijavították a megrongálódott síneket, és újra közlekedtek a vonatok: Bálintnak fontos volt, hogy Szamoeháza felől beérkezzen a vonat. Ügy beszélték meg, hogy most szombaton Zsuzska bejön Szatmárra. Szombat este jön, de nem megy haza, a pa­pának azt fogja mondani, hogy a reggeli vonattal érke­zett. És akkor.., (Folytatjuk.) Csak egy nyugdíjas Turizmus és benzinkutak Az utóbbi években egyre nehezebb megítélni, hogy az őszi-téli, vagy a tavaszi-nyári idény jelent-e nagyobb mun­kát az Áfornak. ősszel a be­takarítás, a mezőgazdasági gé­pek üzemeltetése, télen a tü­zelőanyagok kelendősége, nyá­ron a hatalmas autós idegen­forgalom, a pezsgő közúti köz­lekedés jelent többletmunkát, és igényel különösen jól ösz- szehangolt kereskedelmi tevé­kenységet. A számítások szerint ezen a nyáron a forgalom több mint 7 százalékkal haladja majd meg a tavalyit. Az Áfornál leginkább a normál- és szu­perbenzin Iránti igények nö­vekedésére számítanak, de extrabenzinből is mintegy 5 százalékkal több kell. A leg­forgalmasabb mindig a július és az augusztus. Ezek az úgynevezett csúcshónapok. 14 —20 százalékkal több benzint szolgálnak ki ilyenkor a töl­tőállomásoknál. Természete­sen gondoskodni kell a megfe­lelő készletekről is. 1 millió 280 ezer tonna motorbenzin eladásával számolnak a nyá­ron, s ehhez elegendőnek lát­szik a hazai termelés a lekö­tött import. A növekvő igé­nyek kielégítésére a Szovjet­unióból is vásárolunk szuper minőségű hajtóanyagot. Ez egyenértékű a hazaival, csak a színe tér el attól. — A forgalom java része a Balaton déli partjára összpon­tosul. Hogyan készültek föl a nagy nyári csúcsra? — kér­deztük Rammer Istvántól, az Áfor II. számú tájegységének igazgatójától. — Balatonvilágostól Keresz­tárig 11 töltőállomásunk üze­mel a déli parton. 70 embe­rünk dolgozik itt. Teljes vá­lasztékban tartjuk a motorhaj­tóanyagokat, s árusítunk kü­lönböző kenőolajakat és zsíro­kat, hazai és AGIP-készítmé- nyeket egyaránt. A választékot egész nyáron igyekszünk tar­tani. Kisebb zavar csak az egy-három literes AGIP-olaj- nál van : előfordul, hogy vagy az egy-, vagy a háromliteres hiányzik. De valamelyik min­dig kapható. — A szezon kezdetén ho­gyan értékeli _a töltőállomások műszaki felkészültségét és for- galmi viszonyait? — A balatonvilágosi európai színvonalú. Tucatnál is több kútoszlop üzemel itt, presszó, szervizszolgálat, autóápolási cikkeket árusító kis bolt van. Siófokon gyorsmosót létesítet­tünk, Bélátelépen, Lellén aú- tófölszerelési cikkeket is áru­sítunk. Kútoszlopaink min­denütt korszerűek, s eddigi ta­pasztalataink szerint képesek a forgalom zökkenőmentes le­bonyolítására. — Vam-e vál/taaás a nyhtva- tartásban? — Igen, de nem lényeges. A világosi, siófoki, leilei töl­tőállomás éjjel-nappal, három műszakban üzemelt eddig is. Változás a kétműszakos állo­másokon lesz: ezek vasár- és ünnepnapokon 6—21-ig tarta­nak nyitva. Régi tapasztalat, hogy a ba­latoni kutak forgalma nyáron átlagosan 30—35 százalékkal nagyobb, mint az őszi-téli hó­napokban. Az autósok tapasz­talatai szerint — noha néhány helyen a szokásosnál hosz- szabbra nyúlik a várakozási idő — sorban állás, tülekedés még nincs. Sőt, mint a tájegy­ségi központban mondják,' egyik-másik töltőállomás' ka­pacitás ilyenkor sincs teljesen kihasználva. — Hogyan tudja a megnö­vekedett forgalmat __ellátni a s zemélyzet?____Alkalmaznak-e s egédmunkaerőt ? — Csak egyet Siófokon dol­gozik ilyenkor egy nyugdíja­sunk. A forgalmat állandó al­kalmazottaink bonyolítják le. Igaz, ilyenkor senki se megy szabadságra — nem mehet. Ezt ők is megértik. Nálunk szeptemberben kezdődik a sza­badságolás. — Az áruutánpótlást szállí­tó gépkocsiknak többször kell fordulniuk. Milyen szervezési intézkedéseket tettek? — A töltőállomások minden­nap készletjelentéseket továb­bítanak az üzemanyag-telep­helyekre, s aszerint szervezik az utánpótlást szállító tankko­csik útját. 29 kocsink van, ennyi elegendő. Napjában há­romszor fordulnak, s három telephelyről hozzák az után­pótlást. Az évek során kiala­kult egy egészséges munka- megosztás: a többlet szállító- kapacitást ősszel a mezőgazda­ság, nyáron a Balaton-part köti le. Könnyíti a helyzetet, hogy 10 év alatt tetemesen nőtt az egyes tankkocsik űr­tartalma is: 7 köbméterről 15 köbméterre. így a motorhajtó- anyagok utánpótlását nyáron is könnyebb szervezni, cs. T. Karantén ... azaz qaranteiae. Francia szó, jelentése: negyven. A kö­zépkorban az Ázsiából és In­diából az európai partok elé érkezett hajóknak és napig kellett a nyílt vizen veszte­gelniük a fekete Q-betűs zász­ló alatt. Utasai csak akkor léphettek partra, ha a karan­tén ideje alatt nem történt fertőző megbetegedés ... Századunk elejére végleg le­zárult a több százezer ember életét követelő járványok kor­szaka, egyre több lett viszont az Ázsiából és Amerikából be­hurcolt növényi kártevő. Az 1870-es évek nagy filoxéra vé­sze évek szőlőtermését tette tönkre. Azután egymás után jelent meg a peronoszpóra, a lisztharmat, a kaliforniai pajzstetű. A természeti csa­pással felérő kártevők elleni védekezés szüksége hívta élet­re a húszas években a nö­vényegészségügyi szolgálatot, amelynek munkája ma már sokkal szélesebb körű, mint a »humán karantén«. Somogybán tizenkét szakem­ber lát el karanténszolgálatot. Feladatuk nagyságára jellem­ző, hogy mintegy 500 féle is­mert vagy alig ismert növényi kártevő terjedését kell meg­gátolniuk. A „láthatatlan” kártevő Az élő és élettelen határán álló vírusok a legszívósabb kártevők. Az erősen fertőzött szőlő vagy gyümölcsös termé­se néhány év alatt megcsap­pan, a szemek kisebbek lesz­nek és kevésbé zamatosak ... Jelenleg a köztermesztésben levő somogyi gyümölcsösök és szőlők közül egy sem vírus­mentes. Szerencsére többsé­gükben viszonylag kicsi a ví­russal fertőzött rész. Az arány további javítására egyetlen lehetőség az új telepítések szi­gorú növényegészségügyi szű­rése. Ez a feladatuk a megyé­ben 1974-ben létrehozott ka­ranténkerteknek is. A Bala- tonboglári ÁG kísérleti táblán Bagyarik Géza szakmérnök kalauzolt. — Elsősorban a külföldről érkezett szaporítóanyagok ke­rülnek a karanténkertbe, ahol 4—5 év alatt eldől: valóban »garantáltan vírusmente­sek-e«. — Nincs gyorsabb mód a bi­zonyságszerzésre ? — Ha csak néhány tucat tő­kéről volna szó, segíthetne az elektronmikroszkóp. Azonban itt a gazdaságban 300 hektár­nyi törzsszőlőt kell figyelnünk. Ezért vagyunk kénytelenek ezt a hosszabb, de egyszerűbb megoldást választant 4—5 év után már szabad szemmel is felfedezhetők a vírusfertőzött- ség tünetei. — Ha mérlegre tennénk a több évi munka költségeit és a magasabb biológiai értékből származó népgazdasági hasz­not, merre billenne a mérleg nyelve? — Szakkönyvek szerint egyetlen kártevőfajta többször annyi kárt okoz évente, mint amennyi a növényvédelemre fordított összeg. — Elképzelhető-e, hogy egy­szer valamennyi szőlőültetvé­nyünk vírusmentes lesz? — Nem. — Eszerint a munkájuk szélmalomharc? — Vírusmentesítési progra­munkba folyamatos védeke­zést jelent, s a fertőzött terü­let kisebb lesz. Ez a legtöbb, amit célul tűzhetünk. Az országhatáron innen és túl A karanténcsoport munká­ját nemzetközi egyezmények és minisztériumi rendelkezé­sek szabályozzák. Az egyik alapvető előírás szerint egyet­len fertőzött vagy vegyszer­maradványokat tartalmazó szállítmány sem lépheti át az országhatárt. A somogyi szak­emberek évente 5—7 ezer va- gonnyi árut vizsgálnak meg. Ez alkalommal Jasinka János megyei karantén-főfelügyelőt kísértem el ellenőrző kőrút­jára. — Vizsgálataink már a ter­melés helyén megkezdődnek. Az induló vagonok ellenőrzése csak a végső, legszigorúbb szűrés. — Gyakori-e, hogy vissza kell tartaniuk egy szállít­mányt? — Szerencsére, az utóbbi egy-két évben egyre kevesebb ilyen eset volt. így is akad­nak azonban viták. A szállító gazdaság rendszerint a nép- gazdasági érdekre hivatkozva érvel. Az export növelése per­sze fontos, csakhogy nem mindenáron.' ÁM ugyanis egy­szer fertőzött árut kap Ma­gyarországról, nem valószínű; hogy legközelebb is velünk köt üzletet. A kaposvári nagymalomban az úgynevezett zsizsikrosta üres maradt, így azonnal in­dulhatott Csehszlovákiába a búzaszállítmány. A csoma-sza- badi állomáson lenpolyvalisz- tet rakodtak az Olaszországba induló vagonokba. A Zöldért központi telepén tököt rakodtak, de nem volt kész a fuvarlevél a megbeszélt időpontra. — Ha csak a rendelkezések betűjét nézném, ez a szállít­mány most nem indulna útnak — így Jasinka János. — Ezzel a merevséggel azonban nem szolgálnám a növényvédelem érdekeit sem. A kiskorpádi hűtőtárolóban pándi meggyet rakodtak NSZK-exportra. Mint a Zöld­ért képviselője elmondta, az általuk eddig elküldött 11 va­gon málnában és 19 vagon szamócában a karanténfel­ügyelő nem talált kifogásolni­valót. „Útlevél nélkül" Talán ennél is felelősség­teljesebb munka az importsze­relvények ellenőrzése. Itt ugyanis olykor még az embe­rek számára is veszélyes szál­lítmányok akadnak fenn a »szűrőn«. Bács megyében a szigorú szűrés ellenére is elő­fordult, hogy csak a boltok raktáraiban vették észre az idegen kártevőt tartalmazó narancsot. A legtöbb növényi kártevő persze »útlevél nélkül« jön be az országhatáron. így történt ez a platáncsipikés poloskával is. 1964-ben az olasz Pó sík­ságon tűnt fel. Tíz évvel ké­sőbb már Jugoszlávia északi részein járt. Jasinka János és munkatársai már 1976 elején felhívták a többi állomás fi­gyelmét, hogy föl kell készül­ni az új kártevő elleni véde­kezésre. Az előrejelzés bevált. A legutóbbi ellenőrzéskor már kilenc dél-somogyi község kör­zetében találtak platáncsipkés poloskáit. A megyei karanténcsoport munkájának mindez csak kis része. Az egész megismerésé­hez a leendő szakemberek hét évet töltenek iskolapadban. Bíró Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom