Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-23 / 172. szám

Rovarirtó gombák A mikroszkopikus gom­bák gyakran idéznek elő a rovaroknál különböző beteg­ségeket. A spórák — ezek­kel szaporodnak a gombák — a rovar szervezetébe jut­va elpusztítják a szövete­ket. A Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája szibériai részlegének kutatói a mik­roszkopikus gombák eme tulajdonságait használták fel, amikor ipari körülmé­nyek között állították elő azokat, hogy a rovarok el­leni harcban alkalmazzák a környezetet szennyező vegy­szerek helyett az igen haté­kony rovarirtó gombákat. Az adott rovarfajhoz ki­választott gomba a káros élőlények tömeges megbe­tegedését és pusztulását idé­zi elő. A XIX. század színháza Júlia kisasszony testi vágyai Maradandó nyomot hagyott a múlt század utolsó negyede az egyetemes dráma- történetben. Olyan művek ma­radtak ránk, melyekkel oly­kor a ma egy-egy életérzését, társadalmi gondját is képesek kifejezni színházi alkotók. A pszichológia eredményei — tévelygései is — tudatos eszközei lettek a kor legneve­sebb drámaíróinak. A színpad világába betört a naturaliz­mus. Henrik Ibsen Seribe ta­nítványának éppen úgy bizo­nyult, mint Zoláénak bizonyos értelemben, s az eredmény: önálló írói világ, melyben lé- lekmélységek tárulkoznak fel a maguk sokszor elrettentő mivoltában. Szimbolizmusa a korabeli nézőnek nem volt teljesen egyértelmű, a ‘ma kö­zönségének azonban nem okoz gondot az értelmezés. Ahogy Benedek Marcell írta, a szim­bolizmus segített Ibsennek ab­ban, hogy a történéseket ne csak általános érvényűnek, hanem szükségszerűnek tün­tethesse fel. Az átöröklésnek drámáiban ugyanolyan meg­határozó szerepe van, mint a görög drámákban a hősök »eleve elrendelt", fátumos drámai vétségének. Nóra örö­költe apja könnyelműségét, Osvald a Kísértetekben apja bűnös életmódja miatt pusz­tul, a Vadkacsa Hedvigje ön- gyilkossággal előzi meg az öröklött szémbaj miatti vak­ságot stb. Színpadi műveit — olykor átdolgozva, mint A népgyűlölőt — minden évad­ban műsorra tűzik a magyar színházakban, akárcsak a vi­lág minden táján. A német naturalista dráma nagy egyénisége, Gerhart Hauptmann, kezdetben Ibsen hatása alatt írt. Olykor vál­togatta a hangját a témának megfelelően. Leggyakrabban a Naplemente előtt című drá­mája kerül színre, de A bunda is ismert darabja a színműiro­dalomnak. A Takácsok pedig gyújtó hatású szociális tömeg­dráma. Hangsúllyal kell szól­nunk August Strindberg mun­kásságáról : ő az egyik leg­jellegzetesebb képviselője az irányzatnak. A naturalista bá­torságával mutatja be Júlia kisasszony szerelmi életét, idegállapotát. Gyakori tárgya darabjainak a férfi és a nő egymást tépő, alázó párharca. A Haláltánc című drámát a közelmúltban sugározta a te­levízió Lawrence OLivierrel a főszerepben. A naturalista drámát a 80-as évektől egyre gyakrab­ban jelentkező avantgarde színházak igyekeztek diadalra vinni. André Antoine párizsi gázgyári tisztviselő alapította az első, a Theátre Libre-t. A természetes játékmód, beszéd szorgalmazója volt, s később az Odéon igazgatójaként dol­gozott. Az első német natura­lista kísérlet Otto Brahm színpadához kaocsolódott 1899-ben a Freie Bühnében. Ibsent, Hauptmannt játszot­tak. A kor nagy színészei kö­zül naturalistának emlegették Eleonora Dúsét. Hazánkban a naturalista játékmód csak nyomokban ér­vényesült. A színpadi iroda­lom azonban Bródy Sándor műveivel tanúskodik a hatás mellett. Csehov neve a színháztörté­netben új fejezetet nyit, róla és munkásságáról szólunk leg­közelebb. h. V. Á kagylók könnye za. A Bajkál-tó ugyanis na­gyon mély: átlagosan 730 mé­ter, a legnagyobb mélysége pedig 1620 méter. A Bajkál télen — a tavat borító jégréteg ellenére — sem szűnik meg táplálni fo­lyóját, az Angarát, mégpedig nem csekély mennyiségű víz­zel. A tó 366 folyónak a vég­pontja, és ezek egy hazánknál öt és félszer nagyobb terü­letről vezetik bele a vizet. Minthogy az ottani átlagosan alacsony hőmérsékleten a pá­rolgás csekély, a Bajkálba öm­lő folyók vize teljes egészé­ben az Angarán csapódik le. Ez a roppant vízmennyiség és az Angara nagy esése, ideális körülményeket teremtett arra, hogy óriási, olcsó energiát adó vízi erőműveket építsenek raj­ta. Képünkön: a Bajkál-tónak a turisták által kedvelt, ro­mantikus szépségű Peszcsana- ja-öble. Az Atlanti-óceánon át Santiago Genoves mexikói kutató — aki részt vett Thor Heyerdahl Ra-I. és Ra-II. ex­pedíciójában — elhatározta, hogy egyedül birkózik meg az óceán hullámaival. A »Solo« fedélzetén akarja átszelni az Atlanti-óceánt. A tutaj hosz- sza 4, szélessége 3,5 méter. Az utazás előkészületei 70 000 dollárba kerültek. »Expedícióm célja — közöl­te a kutató egy Párizsban tar­tott sajtókonferencián — az emberi viselkedés tanulmá­nyozása, a teljes elszigeteltség és a tengerhez fűződő közvet­len kapcsolat kialakulása so­rán«. A Solo átlátszó anyagból ké­szült. Iszákos motor Különös jelenségre lettek figyelmesek 'a járókelők a Rió de Janeiro-i benzinállo­másoknál. A gépkocsi-tulaj­donosok nagy érdeklődéssel szagolgatják a benzint, egyi- kük-másikuk szeme felcsil­lan, másoké csalódottságot árul el. Az össznépi szimatolás okát abban kell keresni, hogy az energiaügyi minisztérium rendelkezése értelmében a város 700 kútja közül 200- ban alkoholt tesznek az üzemanyagba. A keverés nem rontja a minőséget, sőt nö­veli az oktánszámot, de ami a fő, hozzájárul a takarékos­sághoz. Brazília csökkenteni akarja az olaj és az olajter­mékek behozatalát, külföldi eladósodása ugyanis csillagá­szati számot ért el: 29 mil­liárd dollárt. Alkohol viszont bőven van, a kormány máris 15 millió zsák cukrot bocsá­tott a benzinpótló alkohol­gyártás rendelkezésére. Nagyralátó tervek láttak ezzel kapcsolatban napvilá­got. Néhány év múlva az or­szág valamennyi benzinállo­másán ilyen keveréket akar­nak árulni, mi több, a hiva­talos gépkocsik számára olyan motorokat szeretnének kifejleszteni, amelyek tiszta alkohollal dalolják végig az utat. Azt ötlet jó (ugyan nem új), továbbfejlesztésre érde­mes. Az oly sokszor elátko­zott alkohol, az egészség alá- ásója, a családok tönkretevő­je, új és nemes hivatást nyer­het. össznépi mozgalom in­dulhat (természetesen Brazí­liában) ilyen jelszóval: »Több alkoholt a hazának!« Milliók jelenthetik majd, hogy le­mondanak a pezsgőről, a ginről, a cseresznyepálinká­ról, a vodkáról, a fröccsröl. Hadd csökkenjen az olajim­port. Igaz, az ilyen hazafias mozgalom is kitermelhet ne­gatív társadalmi mellékjelen­Megmentve a kipusztulástól 1747-ben a lipcsei vásáron szenzációt jelentett egy állat, amelyet egy holland katona­tiszt ejtett fogságba Indiában. Európába hozta, és jó üzletet ■csinált azzal, hogy csaknem valamennyi országban bemu­tatta. Ilyen alkalmakkor röp­cédulákat osztogattak, melyek ségeket. mint az a legtöbb hasonló esetben történik. Lesz aki kérkedve jelenti ki, hogy az ő kocsija csak ere­deti skót whiskyvel jár, má­sok röstellke'dve vallják be, hogy csak savanyú homoki üzemanyagra futja. További ötletem, amelyet díjmentesen bocsátók a bra­zil hatóságok rendelkezésére: hozzanak rendelkezést, amely szerint mindenkinek megha­tározott mennyiségű alkohol jár. Ha megissza, kevesebb jut a kocsiba. Ha viszont ön­megtartóztatónak bizonyul, kettős haszna is származik ebből, egészségét óvja egy szenvedélytől, kocsija pedig fickósabbá válik. Tudom, sokaknál lelkiisme­reti válságot okoz majd az új helyzet, inni is szeretné­nek, autózni is. De választa­niuk kell, és ez a dilemma a társadalomnak csak jót tesz. Ha megissza majd az üzem­anyagot. gyalog, embertársai­ra ártalmatlanul dülöngél végig az úton, ha pedig ko­csijába önti, kénytelen lesz józanul a volán mögé ülni. X. I. közül egy fennmaradt. A le­írás melletti fametszet alap­ján megállapítható, hogy a szenzációt jelentő állat indiai orrszarvú volt. Ezután több más példányt is hoztak Euró­pába, s századunk elejéig ki­zárólag az indiai orrszarvú képviselte ezt az állatcsopor­tot az állatkertekben. Szíve­sen tartották ezt a fajt, nem­csak sajátos külseje, hanem szívós, ellenálló természete, igénytelensége miatt is. A fő különbség az afrikai és az in­diai orrszarvú között egyéb­ként az, hogy amíg az afrikai­nak két tülke van, az indiai­nak csak egy. Az indiai orrszarvú egyéb­ként hazájában a kihalás kü­szöbén áll. A tudósok becslé­se szerint ma már legföljebb 500 indiai orrszarvú él szaba­don. Bár hivatalosan szigorú védelem alatt állnak, a vador­zók bizony elejtenek egy-egy példányt. Kíméletlen irtásuk­nak az a babona az oka, hogy gyógyító varázserőt tulajdoní­tanak az orrszarvú tülkének. A feketekereskedelemben ma egy orrszarvútülökért azonos súlyú aranyat kínálnak. Az utóbbi évtizedekben si­került csak az állat szaporí­tása az állatkertekben. Leg­újabban a nyugat-berlini ál­latkertből érkezett hír indiai orrszarvú születéséről. Képünkön: Heiner, az újszü­lött indiai orrszarvú a nyu­gat-berlini állatkertben, né­hány napos korában. Egy .kissé szárazon hang­zik: az igazgyöngy alapanya­ga a szénsavas kalcium. Nem sokat mond ez azoknak, akik királynők. milliomosfelesé­gek, elkényeztetett szépségek fehér nyaka köré képzelik a kagylók könnyéből készült, vagyonokat érő gyöngysoro­kat. Ma már azonban koránt­sem olyan hozzáférhetetlen ez a nagy értékű ékszer, mint volt akkor, amikor csak természetes körülmények kö­zött, egészségüket feláldozó gyöngyhalászok iszonyúan nehéz munkájával lehetett hozzájutni. Sokféle színű gyöngy van: pirosas, barna, akad fekete, lilás és legritkább a kék. A jellegzetesen szivárványos, gyöngyház csillogású szemek azért ilyen szépek, mert az anyaguk belső rétege megtö­ri a fénysugarakat, és szét­szórva tükrözi vissza. Legendák szólnak a híre­sen nagy, hírhedten nagy ér­tékű gyöngyszemekről. Mert • a nagyság is különböző le­het, a legnagyobbak átmérő­je elérheti a másfél centimé­tert is. Természetes körül­mények között szabályosan gömb alakú gyöngyszemek csak ritkán vannak. A leg­nagyobb Londonban találha­tó: súlya 85 gramm! A , gyöngy sorsa nagyon prózai. A világon több mint harminc olyan tenger és fo­lyóvíz van, ahol azok a pu­hatestűek élnek, amelyek kö­penymirigyei — normális kö­rülmények között — szénsa­vas kálciumot termelnek, hogy a képződő kemény bu­rokkal bevonják könnyen sé­rülő testüket, s megóvják magukat ellenségeiktől. Ez a gyöngyházburak fedi be há­zikójukat és a kagyló belső felületét is. Mindeddig gyöngyszemről azonban nem beszélhetünk. Ehhez »beteg­ségre« van szükség. A ho­mokkal borított tengerfené­ken, folyómederben könnyen előfordul, hogy homokszem vagy valamilyen idegen „ anyag kerül a kagylóba. Az védekezik, s el, akarja szige­telni az életét megzavaró ide­gen anyagot: gyöngyházré­teggel vonja be. Villámok világa Ennek felismerése jelentet­te-a gyöngy mesterséges »ter­melésének kezdetét is- Elő­ször Japánban, Kínában és a Szovjetunióban voltak olyan telepek, ahol hozzáértő em­berek foglalkoztak egyrészt a gyöngyöket termelő kagy­lók megtelepítésével, más­részt a különféle formájú gyöngyszemek létrehozásá­val. A fantázia zöld utat ka­pott, s erre elég példaként megemlíteni: a kifogott kagy­lókba nagyon apró Buddha- szobrokat tettek, s néhány év múlva a kagylók elvégezték a »rájuk bízott« munkát: csillogó, színpompás réteg bo­rította a figurákat. Mindez természetesen nem vezetett »döpinghez«. A gyöngy, a korábban valóban vér és veríték árán megszer­zett igazgyöngy ma is nagy értékű áru az ékszerpiacon. Hogy az ára megmaradjon, soha nem kerül annyi a tre­zorokba, az ékszerboltok többszörösen biztosított kira­katába, szép és gazdag nők nyakába, hogy értéke csők-, kenjen. M. A. Kolumbusz nyomában Timothy Severin angol író négy barátjával együtt be akarta bizonyítani, hogy az ír Brendan szerzetes 900 évvel korábban hajózott Ameriká­ba, mint Kolumbusz. E cél­ból egy evezőkkel hajlott és kecskebőr-Vitorlákkal ellátott bőrcsónakban útnak indultak. A vállalkozók Izlandig már jelentkeztek. A villámok a legérdeke­sebb meteo­rológiai je­lenségek közé tartoznak. So­kan félnek tő­lük, mások vi-, szont gyönyör­ködnek a szép­ségükben. A tudomány —« félelem és tet­szés nélkül — elmélyül ten kutatja fizi­kai tulajdon­ságaikat, ré­szint termé­szetes körül­mények kö­zött, részint olyan nagyfe­szültségű la­boratóriu­mokban, ami­lyen a képen is látható, s ahol több mil­lió volt feszült­ségű kisülések hozhatók lét­re. A fizikusok megfogalmazása szerint a villám a felhőkben születő villamos kisülés. A felhőkből indul el a föld félé az előkisülés, amelynek átmé­rője 5—10 méter is lehet. Ez nem folyamatos, 50—100 mé­teres »ugrások« szakítják meg. Általában negatív töltésű, és a földben levő pozitív töltése­ket vonzza. Ezért annak ki­emelkedő pontjairól ellenki­sülés indul meg fölfelé. Ha találkoznak, létrejön az úgy­nevezett főkisülés. A villám »vaktában« érkezik, és több­nyire csak a földhöz közel ér­ve vált ki ellenkisülést. A ki­sülésnél keletkező áramerős­ség óriási: minden második villámé 25 ezer ampernél is nagyobb (összehasonlításul: Mesterséges villám a laboratóriumban. az egész városokat ellátó táv­vezetékekben többnyire né­hány száz amper erősségű áram halad). Hazánkban évente 40—50 ember hal meg villámcsapás­tól. De nemcsak az embert ve­szélyezteti, az épületekben is gyakran jelentős károkat okozhat. Attól függően, hogy a villámvédelmet kidolgozó szakemberek beérik-e »csak« 95 százalékos biztonsággal (la­kóházaknak ez elegendő), vagy 99 százalékos biztonságra van szükség — például színházak­nál, moziknál —, esetleg 99,9 százalékos biztonságot akar­nak elérni, ami atomreakto­roknál vagy lőszerraktáraknál indokolt, más-más kivitelű a védelmi rendszer. Szibéria víztartálya Hazánk területének egy- harmadát foglalná el Szibéria •híres tava, a Bajkál-tó, amely ugyan területét nézve csak a világ nyolcadik legnagyobb ta­va, víztömegét tekintve azon­ban a második. Víztömege föl­dünk édesvízkészletének csak­nem egyötödét, a kontinensnyi Szovjetunióénak pedig több mint 80 százalékát tartalmaz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom