Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-21 / 170. szám
Munkásjavaslatok nyomában Nincsenek elaltatott ügyek Targoncák — alkatrészre várva Az anyagmozgatás nélkülözhetetlen eszköze a targonca. A bolgár Balcancar gépeiből egyre többet használnak hazánkban. Évente 3—4 ezret állítanak üzembe, s a becslések szerint jelenleg körülbelül tízezer — többféle feladat elvégzésére alkalmas — targonca dolgozik az országban. Garanciális és garancián túli javításukat az Óbudai Gépipari Szövetkezet végzi. Marcali üzemének udvarán — üzembe helyezésre várva — sorakoznak az újonnan érkezett anyagmozgató gépek. Két szervizkocsijuk egész héten úton van: a bejelentések alapján járják az országot, s javítanak. A targoncák vásárlása akkor éri meg igazán a vállalatoknak, ha gyorsan javítják a hibákat. — Ha csak javítani kell — mondja Németh Jenő, a marcali üzem vezetője —, gyorsan végeznek az emberek. A bejelentést követő egy-két napon belül a helyszínen van a szervizkocsi. Ha alkatrészt is kell cserélni, akkor viszont több időbe telik. Ilyen esetben a helyszínen jegyzőkönyvet vesznek föl. Ennek alapján a Gépkereskedelmi Vállalattól megrendelik a szükséges alkatrészt. A megrendelés innen a külkereskedelmi vállalathoz kerül, onnan pedig a bulgáriai gyárba. Az alkatrész azután ugyanazt az utat teszi meg, melyet a megrendelés már végigjárt. — Mennyi időbe telik ez? — Fődarabot akkar tudunk cserélni, ha megérkezik az új. Ez pedig néha egy évet is igénybe vesz. Az volna a célszerű, ha — mivel a targoncák javító bázisa az Óbudai Gépipari Szövetkezet — mindig lenne raktáron pótalkatrész. A szövetkezet targoncaalkatrészekből négy-öt millió forint értékben tárol: többet — pénzügyi megfontolásokból— nem tud. A kereskedelmi vállalatoknak javasolták már, hogy legalább 3—4 millió forinttal növeljék a raktárkészletet. A nagykereskedelem azonban a szövetkezetnél nem tart alkatrészt. A szövetkezet viszont kéote- len arra, hogy saját ereiéből növelje a mennyiséget. Mindez véeső soron azoknál a vállalatoknál üt vissza, akik anyagmozgató gébeket vettek, azután nem tudják használni Pedig a javítások mellett egv- re több felújításra is szükség van: a megrendelések száma még jobban emelkedne. ha lenne folyamatos utánpótlás. GVakran az történik, hogy két targoncából csinálnak egyet: mindegyikből a még használható alkatrészeket »mentik át« az újba. Ez pedig nem já sem a vállalatoknak, sem a szövetkezeteknek. Az anyagmozgatás gépesítése népgazdasági érdek: megoldani ezt csak akkor lehet, ha jól fölszerelt műszaki apparátus és üzembiztos gépek segítik a munkát. A hatvan év gyémántot termett. Gyémántlakodalomnak nevezik a házasságkötés hatvanadik évfordulóját. Hogyan indult a közös életük? — Nem a szokott formán! Az elemit együtt jártuk, egy osztályban. Még birkóztunk is, gyerekként. Szélessy János volt a tanítónk, igen jó mester hírében állott Az olyan írást tanított, hogy az ember lánya bárhol leírta a nevét, mindjárt mondták: »Ugye, a Szélessy tanító tanítványa volt?« Egy szó, mint §záz: az uramat régtől ismertem. 1915- ben elvitték a háborúba, mint legényt. 1916-ban elvitte a ke- I zét egy golyó. Amikor hazaen- ' gedték a kórházból, találkoztam vele az utcán. Énbennem olyan sajnálat támadt, hogy azt mondtam magamnak: »Megpártolom ezt a Jánost.«. Pedig nekem akkor már más udvarlóm volt. Lett is belőle baj. Mert hozzámentem Bo- zsoki Jánoshoz, s az a másik legény bíróságra adott engem, nekem meg azt mondta : »Nem eszel meg, Teri, te ott fél kiló sót!« Két bíró előtt vallotta, hogy engem úgy vertek az Feléhez közeledik már a nyári hangversenyévad, s mialatt a zenebarátok az óbudai és a várbeli »csillagtetős« szabadtéri hangversenytermekben hódolnak a muzsika örömeinek, zenei életünk fellegvára, a budapesti Zeneakadémia nagyterme kopácsolás- tól hangos. Mesteremberek sürgölődnek a koncerttereim öreg falai között, hogy mire beköszönt az ősz, az ország legnagyobb hangversenyterme új köntösben fogadhassa a zenei rendezvények közönségét. A több mint 12 millió forintos rekonstrukció során felújítják az elavult, megrongálódott széksorokat, kicserélik a nagyterem 70 éves par- kettázatát, amely — recsegésével — az utóbbi időben rendkívül zaivarta a hangversenyek meghitt légkörét és uramhoz a szüleim. De kiálltam a bírók elé, s fennhangon mondtam: »Nekem az uram mellett a helyem, megpártolom őt!« Hát majdnem megtapsoltak. Emlékidéző. Teréz néni Bo- zsoki Jánosné és János bátyánk ott ülnek a tornácon, a nap ciíókamarókálja arcukat fénytollaival. Hét nap különbséggel egyidősek: betöltötték a 'nyolcvanat. Teréz nénin nem fogott az idő, legföljebb hatvannak tetszik. János bácsi dús, fehér bajsza nyáron idézi a havat. A jobb ingujja üresen fityeg. A háború a téma. Hogyan történt a sebesülése? — Tarnopolnál támadtunk, hiába .Már a lövészároknáJ tartottam, amikor olyan másfél-két méterről rám lőttek. A dumdumgolyó leszakította a karomat; olyan volt. mintha valaki két kézre markolt doronggal rácsapott volna. Lefeküdtem, majd visszatámolyogtam, ameddig bírtam. Gránát robbantotta gödörben szedtek föl a szanítécek. Csömend, Szabadság utca 26. A történelem szólalt meg. nagymértékben veszélyeztette a koncertterem egyedülálló akusztikáját. Hangszigeteléssel gondoskodnak arról, hogy a kívülről beszűrődő zavaró zajoktól is megkíméljék majd az előadókat és a közönséget. Az emberek hallgattak. Szóval, nem is biztos, hogy meglesz a híd? Mi történik akkor a földdel ? Van olyan bolond hivatal, aki azoknak is oszt földet, akik rá se tudnak lépni ? Ladikkal tehenet, szekeret. ekét átvinni nem lehet. — Nem merted elhívni a kapitányt. Bálirít! Hogy azokat is hajtotta volna ide mind szekerestül ! Most visszatéríthettek volna valamit nekünk. A harmados munkáért, a részes aratásért, a kezünk erejéért! De nem jöttek! Pedig nem az ő földjüket akartuk mi, hanem a grófét. A kapitány elrendezte volna őket, de nem hagytad. Ezért nem lesz nekünk hidunk, Bálint! — Hogyne lenne, emberek! — Es ha a kapitány nem küld benzint? — Akkor se fogunk kétségbeesni. Faragni fogjuk a deszkákat. Vagy nekiállunk kézi- fűrésszel. — Kézzel? Így is szétszakad már a tenyerünk! Lement rólunk a hús, a ruha! Mások egész ősszel híztak, mi meg leyongyosodtunk. lesoványodtunk. — Ne búsuljatok — mondta Angyal Sándor — hídpénzt szedünk a burzsujoktó!. Mert ők is mennének majd tavasszal a szálkái vásárba ezen a hídon. Fizetni fognak! — Kijutott a családomnak. Két bátyám meghalt a háborúban, én így tértem vissza A harmadik bátyám már itthon halt meg, s volt egy leánytestvérem is. Teréz néni veszi át a szót: — Nehezen léteztünk, de a betevő mindig megvolt. Hogyne lett volna! Menteni a férfiakkal az aratásba. Jártam napszámba, elláttam a jószágot is. Az uram meg úgy dolgozott, mint akinek két keze van: felpakolta a kocsira a hatos, nehéz vasekét. Zsákolt, fát fuvarozott másoknak. Ugye. olyasmiben kellett segíteni másnak, amiben egy kézzel is tudott. Csak így várhattuk vissza a segítséget olyan munkákban, melyeket ő nem tudott elvégezni. Mondok egy esetet. Egyszer olyan beteg lettem, hogy Marcaliban azt mondta az orvos: eret kell vágni. Piros voltam, mint a pipacs. Jaj, mondom, nekem haza kell ám mennem, mert ebédet akarok készíteni, délután meg zabot húzni megyek! Nevettek azok ott a rendelőben, s az érvágás másnapra maradt. 17 Iszállt ez a hatvan év mégis. A Bozsoki-por- tán született két gyerek, egy fiú és egy lány. Teréz néni nővére volt a bábájuk. Most már van három unoka, hat dédunoka. Hatvan év nagy idő. Valahogy úgy mondják, tányér és kanál nincs csörömpölés nélkül... — Nálunk csak igen halkan csörömpölt, ha csörömpölt. A szomszéd menyecske is elvitte a csöndes hírünket Marcaliba. Ahol jó szándék él emberben, asszonyban egymás iránt, ott nincs hangoskodás. — Mi változott itt Csömen- den hatvan év alatt? János bácsi válaszol, aki sokszor volt felelős tisztségben a faluban: iskolaszéki tag, községi elöljáró, képviselő- testületi tag. — Eltűntek a zsúpos, hosz- szú házak. Lett villany, út. Kultúrotthon. Egész kis bőrdíszműüzem van itt. ott dolgoznak a csömendi asszonyon Valamikor a határ hetvenhá- rom hold kivételével gróf Széchenyi Andor Pálé volt. Azóta megváltozott a világ. Ezt az ősi portát is átépítettük három éve. Csöndesed ik a beszélgetés. Most már befelé néznek. A szemük a gyémánt. — Míg jártak a gazdak is, a kapitány küldött csizmatalpat. Most? Bálint azt mondta: — Maguknak kell a híd ... — Régen így beszéltél: nekünk! Most meg: maguknak! — Én most is az vagyok, aki voltam! Nem azért vállaltam, hogy majd én sétálhassak át rajta. — Mire átmegyünk, akkorára oda minden... a föld. az ólak, az ekék, elviszi más, — Nem lesz híd, azt mondod te is! — Becsaptál bennünket! — Hidat ígértél. .'. nézd csak meg. nincs a csizmánknak talpa! Az emberek szoros körbe gyűltek, mindenki hangosan szitkozódott, káromkodott, a zűrzavarban már egymás szavát se értették. — Még ha most megjönne Sándor bátyám a benzinnel! — gondolta Bálint, és a falu felé nézett. Tegnap este ezen az úton sétáltak Zsuzskával a sötétben. A kanyaron túl jött valaki biciklivel, világított, ie- húzódtak előle egy eperfa mögé. Zsuzska azt mondta, nem kell már sokáig várniuk, Berci meg fog erősödni rövidesen... és majd akkor! Baracskai Ferenc lakatos, a Finommechanikai Vállalat 3. számú Gyárában április 28-án a termelési tanácskozáson elmondta, hogy szeretnék, ha az üzemcsarnokokban hűtőszekrényeket helyeznének el. »Ne kelljen a dolgozóknak munkájukat megszakítva a messze eső büfébe menniük, ha hideg üdítőt szeretnének inni.« A szakszervezeti titkár pár nap múlva bement az igazgatóhoz. — Én nem bánom, ha kidob, újból visszajövök, egészen addig, amíg ki nem találjuk, miből vegyünk hűtő- szekrényeket — mondta. — Én is ezen gondolkodom. Hamarosan sikerült a megoldás : a budapesti központ szociális osztálya pénzt adott a vásárlásra a kaposvári gyárnak, és június 20-án elhelyezték az első négy hűtőszekrényt, s még azon a héten megvásároltak további három darabot. Ma már minden két- műszakos üzemben ott áU a hűtőszekrény. * * # Negyedévenként tartanak termelési tanácskozásokat a gyárban, de ha a szükség úgy hozza, soron kívül is összehívják a munkásokat. S nemcsak a termelési tanácskozások, a szocialistabrigád-veze- tők értekezlete is lehet fóruma a munkásvéleményeknek. Barka József esztergályos például a munkásküldöttek fórumán tette szóvá, »nem sok haszna van azokon a szombatokon a munkaidőnek, amikor délutános műszak a soros.« — Miért? — Mert amikor a Kaposvári Rákóczi itthon játszik, a délutános műszak szombatján harminc helyett hét-nyolc ember dolgozott. Valami ügyes füllentés árán eljutottak ezekre a meccsekre azok is, akiknek ilyenkor a munkapad mellett lett volna a helyük, vagy akár szívesen le is dolgozták más napokon a mérkőzés idejét, de mindenképpen igyekeztek eljutni a nagy eseményre. A környező üzemek gyakorlatára hivatkozva javasolta az esztergályos, hogy igazítsák úgy a szabad szombatokat, hogy azok a délutános hétre essenek. Ugyanez a javaslat nem sokkal később, a vállalat szakszervezeti tanácsának ülésén is elhangzott. Szabó Sándor meós, a forgácsoló . II. — Csúfságot csináltál belőlünk. Bálint! — Tudtad te azt, hogy nem lesz itt híd soha. — Minket tettél bolonddá, a szegényeket ! Egyre hangosabbak lettek az emberek, mint a darazsak, ha összegabalyodnak. — Nem lesz híd! Nem lesz föld se... Bálint az apját látta maga glőtt. — Gyere innen, fiam! — mondta az öreg. — Menjünk! Nincs már nekünk itt semmi keresnivalónk ! — Azt hiszed, nem tudjuk, mire volt ez jó neked? Hogy itt maradj a faluban! Érdemes volt! — Ki meri ezt nekem.., — Ki meri? Én* — Én is! — Én is mondom! 23. A falu felől az úton jött valaki. Hosszú kabát volt rajta, a fején fekete kalap, a hóna alatt balta. Lassú, tempós, rogyadozó léptekkel jött. Az emberek elcsendesedtek. Megismerték : a tiszteletes úr. Az arca sápadt volt. megtört. Mindenki azt mondta, nemhogy épült, erősödött volna, sokkal rosszabbul néz ki. mint a fogságból hazajövet. Megállt, fölemelte a fejét, végignézett az embereken. — Jó napot mindnyájuknak ! — mondta. Most mi lesz? Elmenjenek, vagv váriák meg a leszámolást? Hagyják verekedni, vagy válasszák szét őket az első ütés után? üzem legidősebb munkása adta elő. Az ezt követő, július l-i vállalati szakszervezeti tanácsülésen a részvevők a javaslatot elfogadták. A kollektív szerződésbe is bekerül: »a forgácsoló, a meleg- és hidegsajtoló, a galván és a festő üzemrészekben minden szombaton délelőtt műszak van, viszont a kéthetenként esedékes szabad szombatot mindig akkor veszik ki a dolgozók, amikor délutános műszakba járnak.« » • • Bárány Tibor, a szakszervezeti bizottság titkára jegyzőkönyveket tesz elém. — Minden tanácskozásunkról jegyzőkönyv készül. A következő értekezletünket pedig mindig azzal kezdjük, hogy beszámolunk: mi történt a legutóbbi elhangzott javaslatokkal. Nálunk nincsenek elaltatott ügyek. Az egyik jegyzőkönyvvel a szerelő üzembe indulók. Június 10-én ott Volmi Irén szerelőnő munkatársai nevében a következőt javasolta: »A szerelő üzem az időbéres formához tartozik a kollektív szerződés szerint. A jelenlegi bérezés az üzemben időbér és prémium, ami a teljesítménybér egyik formája. Javaslom, hogy a időbéres bérformából a teljesítmény bérformába sorolják át a szerelő üzem produktív dolgozóit a kollektív szerződésben.« Egy munkatársnő ellene szavazott, ketten tartózkodtak. Volmi Irén: — Azzal a meggyőződéssel mondtam el, hogy nem lesz hiábavaló. Jól gondoltam. A napokban tudtuk meg, hogy július 1-től már a többség által kért módon számolják el munkánkat. G. J. Növényvédelmi tájékoztató Munkák a málnásban A málna és a ribiszke betakarítása után elengedhetetlen feladat a mechanikai növényvédelem. Először a tövek már értéktelen részeit kell eltávolítani. Ezek a növényrészek ugyanis elvonják az értékes egyéves hajtásoktól a nedvességet, a tápanyagot. Idejében történő eltávolításukkal a hajtások kifejlődését, beérését, a tenmőrügyek kialakulását segítjük. Ezzel egyidőben a málna didimellás vesszőfoltossággal fertőzött, illetve a gubacs- szúnyog és a karcsú díszbogár lárvái által károsított hajtásokat, vesszőiket is el kell távolítani. A ribiszkebokrok ritkításánál különösen a kaliforniai pajzstetűvel fertőzött vesszők, hajtások eltávolítását kell gondosan végezni, mert súlyos fertőzési gócot jelentenek gyümölcsfáink számára. Egyúttal el kell távolítani az üvegszárnyú ribiszkelerpke hernyóival fertőzött hajtásokat, vesszőket is. A károsított növényrészek a felületükön megjelenő rágcsálókról, ürülékről ismerhetők fel. Az eltávolított fertőzött növényi részeket el kell égetni. A gyümölcsbokrok kitisztítása után a talajlazítást végezzük el, ez a munka a májusi cserebogár fiatal pajorjainak elpusztítása miatt is fontos. Kaposvár, a Zselicség környékén, valamint az Igái, I Siófok, Fonyód által határolt körzetekben — ahol tavasszal nagy tömegben rajzott a májusi cserebogár — a talaj fertőtlenítésére van szükség: Ba- sudin 5 G-t 35 dkg/100 négyzetméter adagolásban szórjunk a tövek közé, majd azonnal dolgozzuk be a talajba. A mechanikai védekezési munkákat permetezéssel egészítsük ki: a levélbetegségek ellen Rézoxiklorid 50 WP 0,3 % vagy Orthocid 50 0,2 %+Bi 58 EC vagy Rogor L—40 0,1 % rovarölő szerek kombinációjának valamelyikével. A permedé tapadásának fokozása érdekében 0,05 % Nónit nedvesítő szert is használjunk. A permetezést úgy végezzük, hogy a permedé ne csak a lombfelületet, hanem « vesszőket is érje. Figyelem! Figyelem! Építőipari célra, árnyékolásra — madarak elleni védekezésre — egyéb célokra is használható Műanyag védőháló 1 kg ára 198. Ft fm ára kb. 30 Ft, 220 cm szélességben kapható 60. sz. műanyagáruházunkban, Pécs, Szálai András u, 16. Telefon: 15-782 (nagypiacnál.) Parkolási lehetőség! Érdeklődjön, szívesen tájékoztatjuk! Felújítják a koncerttermet Leskó László VÉGH ANTAL Csömendi csöndben
