Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-19 / 168. szám

Búcsúzni is becsületfel... Milliárdok őrei dig készer érdemelte ki .a Ma­gyar Néphadsereg Kiváló Ka­tonája kitüntetést. Alapszer­vezeti KJSZ-titkár. — Hány nap van még Lengyel József Sokan állítják: a katonai Ï szolgálat utolsó napjai a leg­nehezebbek. Ilyenkor gyako­ribb a fegyelemsértés, akad­nak, akik azt vallják: »Nem is volt igazán katona, aki leg­alább a leszerelés előtti na­pokban nem járta meg a fog­dát !« — Nekem más a vélemé­nyem, a fogda elkerülhető — ha azzal az elhatározással lesz valaki katona, hogy az első perctől a búcsú zásig be­csülettel teljesíti kötelességét. Jobb érzés úgy szolgálni — és távozni is —, ha elégedet­tek az emberrel, s úgy gon­dolnak rá: jó katona volt, le­hetett rá számítani. Pusjui Lászlónak a hadse­regben eddig töltött ideje jel­zi. hogy ő ezzel az elhatáro­zással vonult be. Szakaszve­zető, kinevezett tiszthelyettes. Kiváló rajparancsnok, s ed­vissza? — őszintén: nem számo­lom a napokat, centimétert sem vágok, mint néhányan teszik. Az utolsó vizsgára ké­szülök. néhány nap múlva kerül rá sor. Lövészet, sport- feladat, elméleti-politikai és szakmai kérdésekből keli bi­zonyítanunk. Szeretnék jól szerepelni, hiszen társaimmal együtt részt veszünk abban a szocialista versenyben, mely a hadseregben a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójára indult. Tő­lem joggal elvárják: minden­ből kiválóan vizsgázzak. Ha sikerül — úgy érzem menni fog —, akkor még leszerelés előtt megkaphatom a harma­dik kiváló jelvényt is. Nagy­szerű dolog lenne így búcsúz­ni. Bizonyára így lesz. Puska László jó érzéssel köszönhet el társaitól, parancsnokaitól, s mehet vissza munkahelyére, a marcali fogyasztási szövetke­zethez, ahol mint bisztró ve­zető-helyettes dolgozott. S él­het majd azokkal a lehetősé­gekkel,. amelyeket tanulmá­nyai folytatásához — ven­déglátóipari szakközépiskolát végzett, most főiskola a célja — a becsülettel teljesített ka­tonai szolgálat biztosít — A fogdát én sem isme­rem belülről. Én is azt az el­vet vallom, amelyet Puska Laci és a többi hozzá hasonló katona. Nagyobb a' becsülete a fegyelmezett, . kötelességtu­dó katonának, van tehát ér­telme a szolgálat tisztességes ellátásának. Lengyel József is szakasz­vezető, s ugyancsak kineve­zett tiszthelyettes. Egyszer kapta meg a Magyar Néphad sereg Kiváló Katonája kitün­tetést, s társai bizalmából ő is alapszervezeti KiSZ-titkár lett1 — Mostani legfontosabb teendője? — Hamarosan új KISZ-tit kár kerül a helyemre, az ö felkészítésében segítek: úgy teljesítse katonai kötelezettsé­geit, hogy a többi fiatal pél­daképének tekintse, parancs­nokai pedig becsüljék. Most szervezünk egy vetélkedőt a Szovjetunióról, azt még én ve I zetem, azután átadom a he­lyem az új titkárnak. Éppen a lőtérről érkezett, ahol kiváló eredményt ért el most is. Lengyel Jóska szin­tén a bevonulása előtti mun­kahelyére, a böhönyei Sza­badság Termelőszövetkezetbe ÜZEMRENDÉSZEK A jól szervezett állami vál­lalatoknál és a szövetkezeti szektorban a társadalmi és személyi tulajdon védelméért az üzemrendészet a felelős. Ahhöz azonban, hogy a rendé- szek munkája eredményes le­gyen, szükség van a dolgozók segítségére, arra. hogy min­denki szívügyének tekintse a társadalmi tulajdon védelmét. Puska László megy vissza. Neki sem kell szégyenkeznie, ha a szövetke­zet vezetői a katonaságnál végzett munkájáról érdeklőd­nek. Kubában a baromfitenyész tésnek már hagyományai van nak, de a kisüzemi, háztáji ba romfi tenyésztésből csak az öt­venes "évek derekától ke2d>ée , tértek át fokozatosan a nagy­üzemire. Ehhez a szükséges állatfajtákat és takarmányt annakidején az Egyesült Álla­mokból szerezték be, de oda is kellett exportálniuk a szár- nyasjószáigot és a tojásokat. A forradalom után ez is gyökeresen megváltozott. Sok akadályt, nehézséget kellett le- küzdenie a fiatal államnak, de végülis sikerült saját erőből megteremteni a nagyüzemi baromfitenyésztés és tojáster­melés alapjait. 1964-ben léte­sítették az első baromfite­nyésztési kombinátot (CAN), amelyet azután a többiek kö­vették. 1965-beri már több mint négymillió tojótyúk volt a tenyészetekben, amelyek át­lagosan évente 210 tojást toj­tak. Tíz év alatt — 1974-re — a tojótyúkok száma 7 millióra nőtt és a tojás mennyisége is megsokszorozódott. Jelentő­sen emelkedett a hústerme­lés: évi átlagban 44 és félezer tonna baromfihúst termeltek a nagyüzemek. A szigetországiban 1980-ig további beruházásokkal újabb termelésnövekedést tervez­nek: a tojástermelést évi két­milliárd, a baromfihús terme­lését pedig évi 120 ezer ton­nára akarják növelni. Pataki Mihály alezredes, politikai osztályvezető így jel­lemzi a két fiatal katonát- — Nagyszerű emberek, ök — és a hozzájuk hasonlók — a folytatott a KISZ-istáink által évekkel ezelőtt indított kezdeményezésnek, -mély a szolgálat becsületes végrehaj­tását tűzte feladatul ' mindert fiatal számára. Így cseleked­ni ez most már hagyomány nálunk. Puska László és Len­gyel József szakaszvezetők tovább erősítették egységünk hírnevét; magatartásuk, fe­gyelmezett szolgálatuk példa lesz a helyükre bevonuló fia­talok számára. Szalai László Fábián János 1964-ben ke­rült a Kaposvári Húskombi­náthoz rendésznek. Pontosab­ban a Barneválhoz, hiszen a mai nagyvállalatnak akkor még több kis elődje volt. Az egyik ilyen az akkori Barne- vál. Talán ha félezer ember dolgozott az üzemben. Ren­dészeti csoportról akkor még szó sem volt. 1968—69-ben került szóba, hogy csoportot kell alakítani. Akkor kezdett kialakulni és azóta is egyre nő, gyarapszik a mai nagy- vállalat. Jelenleg 2300 dolgo­zója van a húskombinátnak. A vállalat vagyona tavaly — a hűtőházi készletekkel együtt 452 millió forint volt, a termelési érték ’ pedig elérte az 1 milliárd 652 milliót. — összetett, sokrétű a ren- dészek munkája — mondja Fáiban János, a rendészeti csoport vezetője. — Nemcsak a társadalmi tulajdon védelme feladatunk, bár természete­sen ez jelenti munkánk na­gyobb részét. Azt is ellen­őrizzük, hogyan tartják be az egészségügyi szabályokat, mi­lyen az üzemben a munkafe­gyelem. Négy rendészeti előadója van a húskombinátnak, ketten pedig a sántosi juhtelepen váltják egymást. A szakoso­dás csakúgy, mint a többi munkaterületen, itt is végbe­ment. Az egyiknek az élőáru­forgalom ellenőrzése a felada­ta, a másik előadó arra ügyel, hogy a beruházások rendben menjenek, megint más az áru- szállítást, a belső forgalmat ellenőrzi. Az előadókon kívül még százan tartoznak a ren­dészethez: öltözőőrök, portá­sok. — Az áruszállítás ellenőr­zése különösen nagy figyelmet igényel. Naponta mintegy 4 vagon hentesáru és 5—6 va­gon tőkehús megy ki az üzem­ből. Néha bizony előfordul, hogy más mennyiség szerepel a papíron, mint amennyi va­lójában van. Az üzemi átszervezések, az építkezés sok munkát ad a rendészeknek. Nehéz az ellen­őrzés, és néha »minden a feje tetején áll«, mégsem nőtt a társadalmi tulajdont károsító cselekmények száma. Tavaly például két esetben kellett büntetőfeljelentést tenni, 19 dolgozó ellen indult fegyelmi eljárás, és 86-nak kellett kár­térítést fizetnie. Főleg kisebb élelmiszerlopások fordulnak elő, és a felvásárlásnál adód­nak gondok. Az állatminősíté­seknél megesik, hogy egy- egy állalatot a felvásárló ma­gasabb kategóriába sorol. Ez még nem »bűn«, hiszen a minősítés szubjektív, ilyen el­térések adódhatnak. Ám, ha valaki húsz állatból tízet eset­leg két kategóriával maga­sabbra sorol, ott nem tévedés­ről van szó. — Előfordult olyan eset is, hogy a Filaxiának szállított májból a gépkocsivezető 40 kilót kiválogatott, azután a fővárosban orgazdáknak el­adott. A rendészeknek a hét végén van a legtöbb munkájuk. Ilyenkor több a hússal megra­kott teherautó. Hétvégeken, éjszakai műszakban gyakoribb a pontatlan mérés, fáradtab­bak az emberek, tehát jobban oda kell figyelni. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál más jel­legű a rendészi munka. Itt nincsenek bekerített, állandó telepek. A megye minden te­rületén dolgoznak a vállalat munkásai. A 17 tagú rendész- csoport tagjaira a mozgékony­ság a jellemző. Mindenütt ott vannak, ahol építkezésük van, ahova a gépkocsik árut szál­lítanak. Néhány éve új rend­szer szerint dolgoznak. — Amióta nincsenek a vál­lalatnál éjjeliőrök, úgyneve­zett járőröző rendészek látják el ezt a feladatot — mondja Szalafai Pál, a rendészeti cso­port vezetője. — Nálunk ve­zették be a megyében először ezt a módszert, és az első ta­pasztalatok azt bizonyítják: eredményesebb, mint az éjje­liőri szolgálat. — A társadalmi tulajdon sé­relmére elkövetett lopások nappal gyakoribbak — veszi át a szót dr. Zárdái István, a jogi és igazgatási osztály ve­zetője. — A járőrszolgálat so­rán mindenhova eljutnak a rendészek, akár útközben is ellenőrizhetik a kocsikat, így azután biztosabban kiderül, hogy ki visz magával több árut a megengedettnél, ki ér­kezik meg kevesebbel. Mert előfordult már olyan eset, hogy a gépkocsivezető útköz­ben eladta az építőanyag egy részét. A járőröző rendészi szolgá­lat bevezetése óta eredménye­sebb a felderítés és jobb a megelőzés. Sosem lehet tudni, hol, mikor bukkan fel a ren­dész, nagy a lebukás veszélye. Persze, a mezelőzésnek más módja is van. — Munkánk során szeret­nénk a szocialista brigádokra támaszkodni. Egy közösség mindig hatással van egy-egy tagjára. így megelőzhető a baj. A tolvajokat legtöbbször az segíti, ha hiányosan, pontat­lanul töltik ki a bizonylato­kat. Ezért az egyik legbizto­sabb megelőzési módszer a bizonylati fegyelem betartása. Dán Tibor Gázzal érlelt banán A külföldről érkezett banán haragoszöld, kemény, amikor kirakják a kamion okból. Itt érlelik fogyasztásra alkalmas­sá, mégpedig nagy körültekin­téssel, kellő szakszerűséggel, hogy az érlelési folyamat sem­mit se vegyem, el a gyümölcs értékéből. A balatonlboglári FŰSZERT- fióknál — innen látják el a vállalat kaposvári, siófoki és barcsi fiókját banánnal — az eddigi érlelési eljárásról ha­marosan új módszerre térnek át, s ennek megfelelően át­építik a banámérlelőt. A fo­lyamathoz speciális gázt hasz­nálnak majd — ezt a gyü­mölccsel együtt hozzák ma­gukkal a többnyire Hamburg­ból érkező kamionok. Techno­lógiai követelmény, hogy az érlelés tökéletesen zárt tér­ben történjen, ezt a célt szol­gálja az átépítés. Nagykani­zsán már ilyen eljárással érle­lik a banánt. A módszer segítségével egy­szerre négy kamion rakomá­nyát: hatszáz mázsa banánt érlelhetnek a Fűszért bogiári fiókjánál. VÉGM ANTAL Msmm 0 Somogyi Néplap Nyáron majd meg lehet erő­síteni a híd oszlopait. Van nyár, hogy térdig ér csak itt a víz, akkor lehet majd dol­gozni. Minden oszlop elé jég­törőt építenek! Bálint márki­tervezte, jó erős oszlopokat kötöztet egybe, bevasaltatja, elöl éles vasa lesz, hogy tudja vágni, szaggatni a jégdarabo­kat. Nyárra a kapitány cölöpve­rőket ígért; olyanokat, ame­lyeket gőzgép hajt. Este találkoztak. Beesteledett, Zsuzska vette a kendőjét, kabátját, és mint máskor, bejelentette: — Megyek a tejért. Berci tudta, hogy Zsuzska nemcsak óda megy ... Bálint a templomkertnél várta. — Most már meg kellene beszélnünk mindent! — Hogy lehet ezt itt a ke­rítés mellett, utcasarkon? Ar­ra alkalom kell... — Kerítsünk rá alkalmat! Lehetne már Bercivel beszél­ni! — De még mindig olyan gyenge... tegnap is elájult. Itt hagyjam? Itt fogom hagy­ni... De a gyerek! Nélküle én nem mehetek! Anya va­gyok .. . Tudom ; te se akarsz elszakítani a gyerektől. De Bercit se szakíthatjuk el tő­le ... Még most nem! Milyet szerencsétlen vagyok én, Bá­lint ... Ne félj, a tied va­gyok. — Nahát akkor ... Valaki jött 'az úton a sötét­ben. Behúzódtak a templom faláhöz. — Menjünk, és most... most rendezzünk el mindent. Add ide a kezed .,. j — Most csak mindent el­ronthatnánk ! . 21. Másnap Bálint az este em­lékével melengette magát. Be­ment a bódéba — a kályhá­ban már égett a tűz. Nagyon nehezen gyülekez­nek ma reggel gz emberek! Még azok is elmaradnak mos­tanában, akikre végig számí­tott. Most már széltében-hosszá- ban beszélték a faluban: os­tobaság volt elkezdeni ezt a hidat! Meg kellett volna vár­na, amíg majd épít az állam. A híd építése az állam dol­ga! A katonáké, hogy felrob­bantsák, az államé, hogy visz- szaépítse. Ha a rongyosoknak kell a híd, építsenek maguk­nak. Aki földet akar magá­nak, menjen érte...! Angyal Sándor munkakez­désre kongatta a vasat, Bálint megszámolta az embereket : kil-encvenhét. À tiszteletes úr vasárnap a hídépítésről prédikált. Lesett, pislogott a gyülekezet, de dol­gozati mégse jöttek többen. — Elkezdjük! — kiáltotta Bálint. — Egész nap a desz­kákat! Az a legfontosabb! Ha anélkül megy a híd a télnek, tavaszra hírmondó sem ma­rad belőle. A deszkákon állva meg lehetne védeni a hidat. Tavaszra jöhet segítség; és akkor két hét se kell neki, átmehetnek az első szekerek. Éppen akkorra, mire eke kell a Tisza grófok földjének. Immel-ámmal fogtak mun­kához. Hogy kellene ezekbe az emberekbe most, a legnehe­zebb időben, lelket önteni? Őbenne honnan van még erő? Ha nem lennének Zsuzskával az esti találkozá­sok ... Neki. kaland ez a híd ... már reg tudja. Az em­bereknek — akik még itt ma­radtak — nem! Nekik ez a híd a túlsó part földjeit je­lenti. Lement a partra, és meg­nézte a vízállást. Tegnap este óta tizenkét centit áradt a fo­lyó. A fogatok már nem tud­nak lejönni a töltésről, ott rakják le a fákat. Az embe­rek a vállukon hordják le a fűrészig. Fel lehetne költöztetni a fűrészt a töltésre, de az két nap. Minden órára szükség van . .. Miért nem értik az emberek, hogy megállás nél­kül kellene dolgozni? Rágyújtanak a fűrész mel­lett. Bálint odament hozzájuk. Elkapta a faragott gerendát, odatartotta a fűrész éle elé, felvisított az acél, belemarta magát a nedves tölgybe. hét vége fekete krónikája Falnak ütközött a Suzuki Két halálos szerencsétlenség a Balaton-parton A megye belső útjain nem történt személyi sérüléssel já­ró baleset a hét végén. A Ba- laton-parton azonban nemcsak a forgalom nőtt, hanem sza­porodott a közlekedési balese­tek száma is. Vasárnap dél­után 4 és 6 óra között a szán- tódi csomóponttól Balatonsze- mesig állt a gépjárműoszkyp, annak ellenére, hogy Szántód­nál négy közlekedési rendőr irányította a forgalmat. Engedély nélkül vitte el egy NSZK-beli nyaraló Suzuki mo­torkerékpárját szombaton Sió fokon a 22 éves Paulin Gyula pincér, budapesti lakos. A Ba­laton és a Kossuth Lajos ut­ca kereszteződésénél a meg­engedettnél nagyobb sebesség­gel hajtott, átszakított egy ke­rítést, majd a házfalnak ütkö­zött. A baleset következtében a fiatalember a helyszínen meghalt. Ezen a napon, este Balaton- földvár és Balatonszárszó kö­zött, a 7-es főútvonalon gyors hajtás és szabálytalan előzés következtében az úttesten fel borult fia Wartburgjával a 48 éves Nagy Ferenc budapesti művezető. A baleset következ­tében Nagy Ferenc olyan sú­lyosan megsérült, hogy a kór­házba szállítás közben meg­halt. A Wartburg utasai közül az autós felesége, valamint a 18 éves Jung Mária budapesti tanuló súlyosan, a gépkocsive­zető fia könnyebben megsé­rült. A gépkocsi teljesen ösz- szetört. Nem tartotta be a követési távolságot, valamint a meg­engedettnél gyorsabban vezet­te -Pannóniáját Siófokon a 18 éves Genszler Zsolt szakadáti autószerelő-tanuló, és nekiüt­között az előtte haladó Ford Caprinak. A fiatalember sú­lyosan megsérült. A két jár­műben 12 ezer foritnyi kár keletkezett. Irányjelzés nélkül kanyaro­dott balra kerékpárjával Ba- latonbögiáron, a 7-es főútvo­nalon a 65 éves Németh Kál­mán helybeli nyugdíjas, és egy féktávolságon belül érkező személygépkocsi elütötte. Az Hős férfi súlyosan megsérült. Balatonlellén, a 7-es főút­vonalon akarta keresztülvinni erősen ittas társát, a 20 éves Várnagyi Béla állattenyésztőt az ugyancsak ittas, 22 éves Kismarton Tibor segédmun­kás, és a 20 éves Radies Béla hentes — valamennyien ke- süi lakosok —, és egy féktá­volságon belül érkező sze­mélygépkocsi elütötte őket. A baleset következtében Kis­marton Tibor súlyosan, a má­sik két férfi könnyebben meg­sérült. Fonyód mellett, a 7-es főút­vonalon a 17 éves Egyed Jó­zsef balatonfenyvesi szobafes­tő kerékpárjával nekihajtott egy, az úttest jobb oldalán szabályosan parkoló személy­gépkocsinak, majd a bal oldal­ra vágódott, és egy féktávol­ságon belül érkező teherautó elütötte. Egyed József a bal­eset következtében könnyeb­ben megsérült. Vasárnap reggel a 7-es fő­útvonalon a 123/200-as szel­vénykőnél egy fának ütközött Barkas gépkocsit találtak. Ki­derült, hogy a 41 éves Bánáti István budapesti gépkocsive­zető éjjel fél kettőkor gyors­hajtás következtében ütközött járművével a fának. Bánáti a baleset következtében eszmé­letét vesztette, így találtak rá reggel az arra járók. A gép­kocsivezető könnyebben sé­rült meg. Az anyagi kár 100 ezer forint. Szabálytalanul fordult meg egy MZ motorkerékpárral Fo­nyód mellett, a 7-es főútvona­lon a 20 éves Meister Henrik kozármislenyi villanyszerelő, és egy Lada személygépkocsi elütötte. A fiatalember súlyo­san megsérült. A követési távolság be nem tartása miatt hét — szeren­csére személyi sérülés nélküli — baleset történt a siófoki já­rásban. Siófokon, a Sió-hídi forgalmi lámpánál hármas koccanás volt szombaton. Zöld jelzéskor az egyik gépkocsive­zető nekihajtott egy cseh tu­rista előtte haladó autójának, és azt egy harmadik kocsinak lökte. Az eset arra figyelmez­tet, hogy zöld jelzéskor is el­engedhetetlen az óvatosság. Nagyüzemi baromfitenyésztés

Next

/
Oldalképek
Tartalom