Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-02 / 154. szám

A jogról mindenkinek Védelem a huligánok ellen Wgyik városunkban két hu- Rgán banda verekedett meg egymással szinte estéről esté­re; riadalmat, közbotrányt okozva, megsebesítve, mene­külésire késztetve ártatlan já­rókelőket. A verekedés szín­helye a pillanatnyi erőtől füg­gött. Ha az egyik banda új tagokkal gyarapodott, átment a másik banda »területére«, s fordítva. Gumibot, ostor, csúzli, biciklilánc és a felsze­dett utcakő volt a két galeri arzenálja. Ha rendőrt láttak, mintha a föld nyelte volna el az egész társaságot. Nappal dolgozó, este erőszakoskodó fiatalok voltak. Csúfnéven szólították egymást, ez volt az oka, hogy a rendőrségnek — amely végül is lefülelte őket — csak hetek múltán sikerült néhány nevet azonosítania a viselőjével. Ahol az ilyen galerik felütik a fejüket, ott veszélyben forog a (közrend és a közbiztonság. Éppen ezért a közvéleményt megnyugtatta, hogy a jogsza­bályok hatékony védelmet nyújtanak a huligánok ellen. Az olyan jellegű cselekmé­nyek, mint az imént említett garázdálkodás, sokkal szigo­rúbb elbírálás alá esik: a tör­vény növeli a felelősségre vo­nás mértékét. Például aki nyilvános helyén verekszik, továbbá, aki mást verekedésre felhív vagy bátorít, vagy aki garázdálkodik, 5000 forintig terjedhető pénzbírsággal, eset­leg 30 napi elzárással büntet­hető. A törvény az alkoholis­tákkal, a részegen tombolók- kal szemben is határozott fel­lépést tesz lehetővé. Aki pél­dául nyilvános helyen meg­botránkoztató részeg állapot­ban jelenik meg, 3000 forintos pénzbírsággal is büntethető. Ugyancsak 3000 forintos pénz­bírsággal sújtható az, aki nyil­vános helyen szándékosan le­részegít valakit, továbbá, aki részegnek szeszes italt kér vagy rendel, úgyszintén az az eladó, aki ittas embernek sze­szes italt ad ki. Ezeket a cse­lekedeteket a fiatalkorúaknái sokkal szigorúbban büntetik. Felmerül a kérdés: mi a kü­lönbség a korábbi évek huli­gánjai és a mai »hippik« kö­zött? Bár a »hippik« tiltakoz­nak a huligán megbélyegzés ellen, valójában azonban öl­tözködésükkel, a ruháikon levő ízléstelen feliratokkal, nézeteikkel, és — főleg — ki­hívó magatartásukkal éppen olyan megbotránkoztatok, mint a kötekedő huligánok. Gyak­ran előfordul, hogy a hippi galerik átalakulnak, először csak lazábban, később szoro­sabban szervezett bűnöző cso­portosulássá. A hippik — jól­lehet jelszavaik szerint min­den erőszakot elvetnek — többször okoztak botrányt és garázdaságot mind a fővá­rosban, mind vidéken. Élve a jogi lehetőségekkel, hatósá­gaink a hippik egy részét fel­ügyelet alá helyezték, mások ellen szabálysértési eljárást indítottak, megint másokat hatósági figyelmeztetésben ré­szesítettek, gondosan ügyelve arra, hogy elhatárolják tőlük a divatból, feltűnési vágyból hozzájuk csatlakozó, de egyéb­ként becsületes fiatalokat. A legősibb macska A XIX. század színháza HÉT VÉGI Kleist gyáva hercege A romantika jellegzetesen polgári stílusirányzat, a való­ság ábrázolásának igényével lép fel a hűbériségcentrikus klasszicizmus ellen. A melo­dráma adott mintát a roman­tikus színpadi műveknek. Azoknak, melyek a francia forradalom, a Bastille lerom­bolása után jelentek meg tel­jes szépségükben, kiforrottsá­gukban a deszkákon. A romantikus művek stílus­jegyed között első helyen a Változások a traktorgyártásban fordulatosság, a váratlan helyzetek állnak. Gondoljunk utána : mi történt ebben az időszakban társadalmi mére­tekben? A legváratlanabb: a mozdulatlannak hitt — isten­től származtatott — társadal­mi rendről kiderült, hogy kép­lékennyé tehető, formálható. Ez a háttere az irányzatnak. Hol van már a klasszicizmus statikája! Stílusjegy az is, hogy a ro­mantikus hős mindenkivel, mindennel szembenáll, szem­beszáll, tekintve, hogy erköl­csileg környezete fölött áll. Mondhatnánk : jelkép. Gon­doljunk csak a regényíró és a színpadi szerző Jókaira! Fo­kozott nemzeti öntudatú hősei jó példái a romantikának. Legtöbbjük a nép felé fordul érdeklődésével, cselekvéseit ez határozza meg. És ez is a romantikus művek stílusje­gyei közé tartozik. Miként magának a stílusnak színessé­ge is. Mégis: jól érzékelhető különbség van egyes nemze­tek romantikus irodalma kö­zött. Más az angol romantika, mert a polgárság már régóta a hatalomban ül. A német ro­mantika , részben feudális ideológiát tükröz. A francia pedig szélsőségeiben is a va­lóságnak igyekszik megfelel­ni. Ennek megfelelően sorol­junk példákat is! Az angol romantikusok közül Byront, aki drámát is írt. Káin című művének hatása Madách Az ember tragédiája című alko­tásában is mérhető. Shelley a Megszabadított Prométheusz- szal jutott csúcspontra. A né­I met romantika óriása Hein­rich von Kleist patologikus alkat, ahogy Szerb Antal jel­lemzi. Figurái a szenvedély 1 megszállottjai. Kohlhaas Mi- háiya jussának védelmében bosszúálló rablóvezér lesz. Sütő András erdélyi író újra­alkotta. emberi színtűvé tette a figurát az Egy lócsiszár vi­rágvasárnapja című drámáiá- ban, melynek kaposvári elő­adása igazi diadalünnep volt. Kleist Heilbronni Katica cí­mű drámáját pedig a, kecske­méti társulat vitte sikerre né­hány évvel ezelőtt : az »esz­ményi« nő veti itt alá magát a »tökéletes« férfinak. S most újra kaposvári példa: Kleist legmaradandóbb darabját, a Komburg hercegét itt mutat­ták be. Miért nevezzük leg­maradandóbbnak ezt az ár­nyékban felejtett művet9 Mert a dráma történetében új fejezetet nyitott. Addig a drá­mák szereplői egysíkú, »való­di« hősök voltaic, itt többsíkú embert látunk. Az első »gyá­va hőst«. Igazságtalanok lennénk, ha a francia romantika nagy al­kotásai közül nem említenénk Victor Hugo Cromwell-jét, Hernaniját, Ruy Blas-át. Alf­red de Musset Lorenzaccio- ját Gábor Miklós alakításában ismertük meg sok évvel ez­előtt. Seribe, Sardou is a romantika jegyében írták mű­veik egy részét, Oroszország­ban olyan nagy drámák szü­lettek, mint Puskin Borisz Godunovja, vagy a szatirikus Gribojedov keserű vigjátéka Az ész bajjal jár. , , L. L. A párduc vagy leopárd a legősibb nagymacska fajtájú ragadozó állat. Eredetileg igen nagy földterületen élt egész Eurázsiában és Afrikában. Va­lamikor Európában is elter­jedt volt, sőt a jégkorszak­ban még hazánk területén is. Előre gyártóit atomerőművek A tengerparti települések energiaellátására érdekes ter­vet dolgoztak ki az Egyesült Államokban, s a floridai Jacksonville-ben már hozzá is láttak a megvalósításához. Egy nyelv alakú öbölben úszó atomerőművet szerelnek ösz- sze. Az erőmű úszóművé egy 105x122 méter .alapterületű és 13,4 méter magas, összesen 45 vízzáró rekeszből álló »tutaj«. Ezt az említett öböl végében szerelik össze. Ezután lassan végigvontatják az öblön, és közben rászerelik az erőmű alkatrészeit is: a reaktort, a gőzfejlesztő berendezést, a turbinás generátorokat, a se­géd- és védőberendezéseket. Az öböl kijáratánál kipróbál­ják, ellenőrzik az erőművet, majd elindítják rendeltetési helyére. A megoldásnak sok előnye van. Először is a tengerparti településeken az ipar főként • parti sávon összpontosul, ott van szükség sok energiára. Az erőmű részére nem kell terü­letet kisajátítani, s a hűtővíz korlátlan mennyiségben a helyszínen van. Ehhez járul­nak a típusszerkezet alkal­mazásának, az előre gyártás­nak, a sorozatgyártásnak az előnyei. Az éghajlati és földrajzi elté­rések ellenére külsejében és szervezeti felépítésében is egy­séges állatfajnak maradt meg. Ugyanabba a fajba tartozik például az amur-leopárd is, mint az afrikai trópusokon élő rokona. Az előbbi a rideg éghajlati körülményekhez al­kalmazkodott, dús szőrzetű, bundája hosszú szálú. Az af­rikainak a szőre viszont igen rövid. Sok helyen, ahol még száz évvel ezelőtt viszonylag gyakori volt, ma már kipusz­tult vagy kipusztulóban van. Ennek ellenére Afrikában Ma­rokkótól kezdve a fokíöldi Jóreménység-fokig, Arábiá­ban, egész Kis- és Közép- Ázsiában, Nyugat-Szibéria dé­li részein, ehhez csatlakozva egész Dé'-Ázsiában, Jáváig és Koreáig, Dél-Kínában, vala­mint Délkelet-Szibériaiban az Amurig mindenütt előfordul még ma is. Nem is lehet pon­tosan tudni, hogy melyik vi­déken irtották ki már teljesen, mert rendkívül rejtett élet­módot folytat, s még a kímé­letlen üldözéshez is jól tud alkalmazkodni. A leopárd a helyi táplálko­zási lehetőségekhez szokott : éppúgy vadászik a nagy ter­metű antilopokra, szarvasok­ra, zebrákra és vaddisznókra, mint az egér nagyságú rág­csálókra vagy kisebb mada­rakra. Az emberevő leopárd viszont rendkívül ritka. Hosszú időn keresztül — az első, gőzzel működő traktort a múlt század végén készítet­ték — nem sokat változott ez a ma oly nélkülözhetetlen erő­gép: egyszerű vontató volt, mely az igába fogott állatot váltotta fel. Bár részleteiben tökéletesedett — a . húszas évek elejétől belsőégésű mo­torral üzemelő típusok jelen­tek meg —, funkciójában és elrendezésében a régi maradt. A nagy változás, a merőben új típusok megjelenése a leg­utóbbi években következett be. Az egyre nagyobb teljesít­ményű változatok megjelené­se mellett minőségi változá­soknak is tanúi vagyunk. Elő­térbe került a négykerékhaj- tás, a traktor ma már egyre kevésbé egyoldalú vontató, hiszen a függesztett és rásze­relt, illetve az erőleadó ten­Minden kiránduló-időszak­ban előfordul, hogy néhányan fertőzött vizet isznak és meg­betegednek tőle. Amerikai ku­tatók egyszerű készüléket kí­sérleteztek ki, amely bármi­lyen fertőzött vizet ivásra al­kalmassá tesz. A kis hordoz­ható víztisztító két szűrőt tar­talmaz: egy ezüstvegyületből álló szűrőt és egy aktív ' szén­gelyről meghajtott gépek ré­vén egyre inkább univerzális •erőgéppé válik. Ez a változás külsején, felépítésén is meg­látszik. Egyre több traktortí­pus hagyja el a gyárakat, s ezek egymástól mind jobban különböznek. A kisebbek — melyeket. kertekben,, kis gaz­daságokban hasznainak — benzinesek, a nagyobbak dí­zelmotoros meghajtásúak Ez Utóbbiak több sebességűek, nem ritkaság köztük az olyan sem, amelynek összesen húsz fokozatú sebességváltója van (16 előre, 4 hátra). A kép az évente csaknem 3 millió traktort előállító minsz­ki traktorgyárban készült a Szovjetunióban, A gyár főként a középkategóriájú — 70—80 lóerős — tíz tonna körüli te­herbíró képességű változato­kat állítja elő. szűrőt. Az ezüstszűrő elpusz­títja a vízben előforduló bak­tériumokat, a szénszűrő pedig a szennyeződéseket — a va­sat, a' .csersavat, a higanyt stb. — távolítja el. A kis be­rendezés percenként egy liter tiszta vizet szolgáltat. Ez a víz jobb ízű, mimt a forralt vagy desztillált víz. A készü­lék üzemköltsége csekély. Víztisztító turistáknak Gerald és Betty Kerti zuhanyozó na pf ütéssel Nincs jobb dolog, mint volt elnöknek lenni Amerikában. Még a hivatalban levőnél is előnyösebb a helyzete: nem terheli felelősség, jövedelme pedig... De éppen erről lesz szó. Gerald Ford,, akt Jimmy Carter előtt volt a Fehér Ház lakója, a következő néhány esztendőben jó két és fél mil­lió dollárt készül bekasszíroz­ni különböző fellépésekért, amelyek mind az elmúlt hu­szonkilenc hónapról, a fehér házi »szép időkről« szólnak. Honnan tudjuk? Fordék nem csinálnak titkot belőle. Oly­annyira nem, hogy Dean Burch, az elnök volt ügyvéd­je így nyilatkozott az ügyről egy lapban: »Szinte arcpirító, ahogyan pénzhez akarnak jut­ni.« Mármint a volt elnök és felesége. A vállalkozást ugyan­is családi alapra helyezték. Gerald és Betty tévéfellépé­sekért és két dokumentumso­rozatért (öt évre elosztva) egymillió dollárt vesz föl. A hölgy két szóló tévészereplése (Feleség voltam a Fehér Ház­ban) külön félmilliót ér. írhat­nának közösen is emlékirato­kat, de úgy csak egy honorá­rium járná, így tehát szemé­lyenként jelentetnek meg egy- egy könyvet, s ez plusz egy­milliót hoz a konyhára. A nyilvános szerepléseken kívül Gerald Ford tanácsadói állást vállalti egy cégnél, amiért valóban szerény összeget, évi 35 ezer dollárt ajánlottak fel, valami társadalmi alapítvány rendkívül fáradságos elnöki tisztéért pedig 50 ezret szur­kolnak le. Az embernek már eszébe sem jut olyasmi, hogy Gerald Fordot az alatt a huszonki­lenc hónap alatt az Egyesült Államok legmagasabb politi­kai posztjára emelte a végzet, és a világ úgy tekintett rá, mint azoknak egyikére, akik kezükben tartják az emberi­ség sorsát. Mit csináljon, most mindezt kénytelen aprópénzre váltani. Elvesztette állását, a munkanélküi segély kevés, utána kellett nézni valami­nek. Betty asszony mérges volt, piszkálta az urát. Ha jobban utánanézünk a dolognak, kiderül, hogy nem egészen így állnak a dolgok Fordéknál. A munkanélküli segély ez esetben kielégítőnek nevezhető. Mint az Egyesült Államok volt elnöke, élete vé­géig évi 96 500 dollárt kap, ezenkívül úgy hozzávetőlege­sen 600 ezret reprezentációs célokra, magániroda fenntar­tására, a személyzet és az utazások költségeire. Mindez igaz, válaszolhatná Gerald Ford, de az utóbbi 600 ezerről mindig bizonylatot kell felmu­tatni. (Ó, azok az irgalmatlan revizorok!) Így azután mindenki számá­ra érthető: mégiscsak szükség van arra a két és fél millióra. ! T. I. ! Napenergiával fűtött és mű­ködtetett kerti zuhanyozót ké­szített Svédországban egy szellemes »újító«. Kevés lmunkéval házilag könnyen, elkészíthető, olcsó, és siker­élményhez juttatja a barká­csolót. Feketére festett, kiselejte­zett radiátort helyezett el egy üveggyapot réteggel szigetelt ládában, amelynek egyik olda­la üveggel fedett. A radiátor két végéhez gumicsövek csat­lakoznak, amelyek egy falhor­dóba vezetnek, ahol fémcső- tekercs kapcsolja össze a két gumicsövet. Ez melegíti iel a zuhanyozó vizet a hordóban. Arra (kell ügyelni, hogy a víz­csövek nem lehetnek nagyon vékonyak, mert az akadályoz­za az áramlást. A nap által felmeíegftett víz a súlyánál fogva kering a rendszerben. A fémcső rozs­damentes anyagból van, hogy a lerakódó rozsda ne rontsa a hőcserét. A hordóban levő ivíz kellemes, 35 C fok körüli hőmérsékletre fölmelegszik. .Az elfogyott vizet természete* sen pótolják a vízvezeték-há­lózatból. I A dobozban levő radiátort 40—50 fokos szögben állítják a nap irányába, és elé egy tükröt helyeznek, amely ' nö­veli a »napfogó« hatásfokát. A kerti zuhanyozóban föl­melegített víz mosogatáshoz is felhasználható, és á melegí­téshez szükséges hőt a nap teljesen díjtalanul szolgáltat­ja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom