Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-01 / 153. szám

Befeieziiii az arszággyűlés nyári ülésszaka EGK-csúcs a kertben (Folytatás az 1. oldalról) károk arra késztették az ille­tékeseket, hogy az OVH-val együttműködve kialakították a megye vízrendezésfejlesztési koncepcióját. A terv végrehaj­tása megkezdődött, ennek gyorsításához azonban szüksé­ges volna, hogy előrehozzák az állami hiteleket. Palóczy Lajosné, a nyirbo- gáti Rákóczi Tsz íőállatte- nyésztője (Szabolcs-Szatmár megye) a jó ütemben folyó ti- szavölgyi árvízvédelmi beren­dezések fejlesztésével kapcso­latban hangsúlyozta, hogy ezek komplex módon haszno­síthatók. A Szamos—Túr kö­zötti zárógát például egyben községeket összekötő út is, sőt egy tízmillió köbméteres víz­tároló kialakítását is szolgál­ja. A megye számára különö­sen fontos, hogy ma már 25 millió köbmétert meghaladó tározó szolgálja a víz össze­gyűjtését, a téli-tavaszi elfo­lyóvizek nyári hasznosítását. Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára arról a gondról szólt, hogy a megye területén levő csatornahálózat nem tudja kellőképpen elszállítani a bel­vizeket. Helyesnek tartaná, ha a csatornahálózat kiépíté­sét szinkronba hoznák a kis­körei öntözőrendszer építési ütemével. Farkas Pál, a putnoki Egyetértés Tsz elnöke (Borsod megye) elmondta, hogy a me­gyében a vízügyi fejlesztési tervek az elmúlt években va­lóra váltak, sőt a tervezett 50 százalék helyett a lakosság 54 százalékát juttatták vezetékes vízhez. A kutak teljesítőképes­ségét azonban a nyári csúcs­idényben most már száz szá­zalékban kihasználják, ezért a képviselő véleménye szerint a kapacitást tovább kell bő­víteni. Erre annál is inkább szükség jván, mert a lakosság (vízfogyasztása rendkívül gyor­san növekszik. Barcs Sándor, az MTI ve­zérigazgatója (Budapest) a gyógyvizek fokozott hasznosí­tására és védelmére hívta fel a figyelmet. Rámutatott, hogy hazánk az európai országok között leggazdagabb hévizek­ben, ezeket azonban hosszú ideig elhanyagoltuk. Az utób­bi időben már hatékopy intéz­kedések történtek, s szükséges, hogy az OVH és a többi ille­tékes intézmény továbbra is határozott lépéseket tegyen a magyar gyógyvízkincs védel­mére és értékesítésére. Dr. Vámos Marietta körzeti orvos (Pest megye) kitért ar­ra, hogy a vízellátás és a csa­tornázás megoldását az állami támogatáson kívül igen széle? körű társadalmi összefogás is segíti. Rámutatott azonban, hogy a vízmű- és csatornaépí­téshez a lakosság anyagi hoz­zájárulása helyenként túlzott mértékben növekszik, néme­lyik községben a 12 ezer fo­rintot is eléri. Megfontolásra ajánlotta a képviselő, hogy ennek a hozzájárulásnak a to­vábbi emelése esetleg életszín­vonalpolitikánk rovására me­het. Dr. Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter a terjedő öntözés jellem­zésére elmondotta, hogy im­már több mint egymilliárd köbméter vizet használ fel évente a mezőgazdaság, szem­ben a felszabadulás előtti 100 millió köbméterrel. Hazánkban több mint 400 ezer hektáron öntöznek, a megművelt mező- gazdasági területnek hat-hét százalékán. Az igények azon­ban rohamosan tovább növe­kednek. Néhány üzem azon­ban még ma is csak »végve­szélyben« használja ki öntöző berendezéseit, pedig az öntö­zővíz csak folyamatos haszná­lat, kellő szakszerűség mellett lehet biztos táplálója, fejlesz­tője a növénytermelésnek. Rámutatott, hogy a mező- gazdaság nem csupán az ön­tözővíz jobb hasznosításában érdekelt, hanem abban is, hogy jól gazdálkodjék azzal az ötvenmilliárd köbméter­nyi csapadékkal, amellyel évente számolni lehet. Nem­csak a víz tárolása fontos, or­szágos érdek a magasabb te­rületekről lefutó csapadékvíz rombolásának lefékezése, és mindennemű vízkár elhárítá­sa. A vízgazdálkodásban or­szágosan és regionálisan egy­séges rendszerre kell alapoz­ni, hasonlóan az energiarend­szerhez. Mint mondotta, a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar a folyamszabályozási munkák­ban is érdekelt, mert szállítá­saihoz jobban ki akarja hasz­nálni a vízi utakat. Vélemé­nye szerint követendő, s min­denképpen tanulmányozandó a Bolyi Mezőgazdasági Kom­binát kezdeményezése, amely­nek alapján a növényolaj ipari vállalattal közösen uszálykikö­tőt épített Mohácson. A be­ruházás segítségével a kombi­nát 7—8 millió forint szállítási költséget takarít meg. Ifj. Pintér István, a bel- várdgyulai Közös Üt Tsz gép­lakatosa (Baranya megye) méltatta, hogy felgyorsult a Duna és a Dráva gátrendsze­rének korszerűsítése, s a csa­padék hasznosításában is elő­reléptek. A megyének ma már 40 víztárolója van, s ez 12 millió köbméter víz befogadá­sát teszi lehetővé. Véleménye szerint az eddiginél is na­gyobb figyelmet kell fordítani a lakosság egészséges ivóvíz- ellátására, sürgette, hogy az illetékes szervek gyorsítsák a vízkutatást a Mohács-szigeti térségben. Hütter Csaba, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelő- szövetkezet elnökhelyettese (Nógrád megye) arról a gond­ról beszélt, hogy a megye fel színi és felszín alatti vízkész­letei rendkívül sekélyek. Amíg például Békés megye területé­nek 90 százalékán található kitermelhető víz, addig Nóg- rádnak csak 9 százalékán. Se­gít majd a helyzeten a Közép Nógrád—Mátravidéki regio­nális vízmű, amelynek üzem be helyezését azonban csak 1985-re tervezik. Ennél vala­mivel előbb lép üzembe a nyugat-nógrádi térség vízmű ve, amelynek kivitelezése ugyancsak megkezdődött. Hars József, a lovászpatonai Üj Élet Tsz állattenyésztési ágazatának vezetője (Veszp­rém megye) azt hangoztatta, hogy a megyéknek közösen kellene megoldaniok vízgaz­dálkodási feladataikat. Az ino- tai és a péti iparvidéket már­is más megyéből látják el jó minőségű ivóvízzel, ami köve­tendő példa lehet az egymás­sal szomszédos, vízben sze­gény, illetve gazdag vidékek számára. Szigeti Gáborné, a Gyulai Harisnyagyár munkásnője (Békés megye) elmondotta, hogy a megye 78 településéből 50 rendelkezik vízművel, de a települések alatti víztároló ré­tegek készletei folyamatosan csökkennek. Ezért a képvise­lő szükségesnek tartja, hogy a megyei regionális vízmű beru­házási programja és kiviteli tervei is már a mostani terv­időszakban elkészüljenek. Nagy Csaba, a Dél-Bács- Kiskun megyei Vízmű Válla­lat művezetője (Bács-Kiskun megye) sürgető feladatként említette a tavak vizének tisz­títását, biológiai helyzetének megőrzését. Mint mondotta, ehhez kevés a helyi szándék és készség, központi támoga­tásra is szükség van. Ugyan­csak országos feladat a víz­művek kútjainak gáztalanítá- sa. E fontos teendő ellátására 1 rendelkezés is napvilágot lá­tott, ennek végrehajtását azonban megfelelő anyagi esz­közök hiánya nehezíti. nak a körülbelül 400 község­nek a vízellátása is, amely jelenleg nem, vagy alig ren­delkezik egészséges ivóvízzel. Az államtitkár egyetértett azzal, hogy újabb korszerű öntözőberendezésekre van szüksége a mezőgazdaságnak, de nyomatékosan felhívta a figyelmet a meglevők jobb, gazdaságosabb kihasználására is. Az országgyűlés az OVH el­nökének beszámolóját egyhan­gúlag, jóváhagyólag tudomá­sul vette. Interpellációk Kangyalka Antal, a Buda­pesti Mezőgazdasági Gépgyár makói gyárának igazgatója (Csongrád megye) a külkeres­kedelmi miniszterhez inter­pellált az importból származó anyagmozgató gépek alkat­rész-ellátásáról, ami jelenleg erősen akadozik. Dr. Bíró Jó­zsef miniszter válaszában el­mondta, hogy az Országos Tervhivatal a szocialista or­szágokkal történő tervegyezte­téskor, a minisztérium pedig a kereskedelmi megállapodások aláírásakor minél nagyobb al­katrész-kontingensek elérésé­re törekszik. Évente mintegy 15 százalékkal növekszik az alkatrészbehozatal, amelynek értéke az idén várhatóan túl­haladja a 20 milliárd forintot. Fontos, hogy a megrendelők és a külkereskedelem kö­pött még szorosabbá váljék a kapcsolat, hogy kellő idő­ben továbbíthassák az igé­nyeket a külföldi partnernek. A választ a képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Sarudi Sándor, a vámospér- csi Mezőgép Vállalat meósa a közlekedés- és postaügyi mi­niszterhez intézett interpellá­ciójában annak a fonák hely­zetnek a megváltoztatását sürgette, hogy az üzemek ak­kor is kötelesek a költségvetés számlájára befizetni kilométe­renként négy, illetve hat fo­rint térítési díjat, ha az au­tóbuszt szívességből bocsátják valamely iskola rendelkezésé­re. Pullai Árpád miniszter válaszában elmondta, hogy a problémával a kormány is foglalkozott és utasította a minisztériumot, hpgy vizsgálja ki a kérdést. A közeljövőben a KPM az illetékes tárcákkal történő egyeztetés után java­solni fogja a kormánynak, hogy az üzemeltetők mente­süljenek a térítési díj fize­tése alól. A választ mind az interpel­láló képviselő, mind az or­szággyűlés tudomásul vette. Az országgyűlés nyári ülés­szaka Apró Antal zárszavával ért véget. (MTI) < .Csütörtökön a brit miniszterelnök Downing street 10. szám alatti rezidenciáján befejeződött a Közös Piac londoni csúcsértekezlete: Képünkön: A kormányfők a kertben tar­tották egyik megbeszélésüket. (Telefotó: AP—MTI—KS) Lengyel felszólalás a haderócsökkentési tárgyaláson A bécsi Hofburgban tegnap megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverze­tek kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalások 142. plená­ris ülését. Felszólalt Slawo- mir Dabrowa 1 nagykövet, & lengyel küldöttség vezetője. A nagykövet felszólalását az előkészítő konzultációkról kiadott záróközlemény aláírá-, sa óta éltéit négy évnek szen­telte. A szocialista országok viszonyulása a záróközle- miényhez minden vonatkozás­ban megfelel az egyeztetett elveknek, és mindenekelőtt a felek biztonságának sérthetet­lenségét rögzítő alapvető elv­nek. Ugyanakkor — mutatott rá .a lengyel küldöttség veze­tője — a vitában, kiderült, hogy a nyugati küldöttségek egyoldalú katonai előnyök elérésére törekednek. A lengyel küldöttség veze­tője végezetül hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a közvetlen résztvevők a bécsi tárgyalások ideje alatt szám­szerűleg ne növeljék a NATO, illetve a Varisói Szerződés or­szágainak Közép-Európában lévő fegyveres erőit. Nem kapott zöld utat a B-l-es bombázó Carter még az idén szeretne találkozni Brezsnyevvel James Carier amerikai el­nök tegnapi sajtóértekezletén bejelentette: végül is nem ren- deli el a B—1-es típusú új hadászati bombázó gyártását. Carter szerint az új ame­rikai fegyver, a oirkáló raké­ta taikeres kifejlesztése játsz- sza a legnagyobb szerepet el­határozásában. Jóllehet az el­nök választási kampányában ellenezte a B—l-esre szánt milliárdos kiadásokat (egyet­len gép becsült költsége 137— 160 millió dollár), bejelentése meglepetés. volt: ez amerikai sajtó arra számított, bogy Carter .— legalábbis részben — zöld utat ad a bombázó­programnak. Feloszlatták a SEATO-t Tegnap hivatalosan is fel­oszlatták a délkelet-ázsiai szerződés szervezetét, a SEATO-t, azt az agresszív ka­tonai tömböt, amelynek célja a térség országai nemzeti fel­szabadító harcának fékezése volt. A 23 évvel ezelőtt meg­alakított, hat tagországból ál­ló — Egyesült Államok, Ausztrália, Nagy-Britannia, Üj-Zéland, Thaiföld és Fülöp- szigetek) kommunistaellenes szervezetet szabályosan »kise­lejtezték« annak beismerésé­vel, hogy az ötvenes évek óta »megváltoztak a körülmé­nyek«. A SEATO székhelyén, thaiföldi. Bangkokban, tegnap jelentették be a szervezet feloszlatását, amelyet a tag­országok már két évvel ez­előtt elhatároztak. A szerveze­tet létrehozó 1954-es manilai paktum, amelyet »kollektív biztonsági szerződésnek« tün­tetnek fel, érvényben marad, csupán magát a katonai szö­vetséget szüntetik meg. Hírek szerint a SEATO néhány funkcióját az ASEAN (tagjai: Thaiföld^ Fülöp-szigetek, Sin­gapore, Malaysia és Indoné­zia), a gazdasági együttműkö­dés fejlesztését elősegíteni hi­vatott délkelet-ázsiai szervezet a j veszi át. A nyereménybetétkenyvek sorsolásé Az Országos Takarékpénztár teg­nap Budapesten rendezte meg a nyeremény-betétkönyvek 1977, n. negyedévi sorsolását. Mindazok az 1977. június 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban volt nyereménybetétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három szám­jegye (szám végződése) megegye­zik az alább felsorolt számokkal, az 1977. ii. negyedévi átlagbetét­jüknek a számok mellett feltünte­tett százalékát nyerték. Számvégzödés Nyeremény 114 25 208 25 219 200 266 25 287 25 310 319 26 34ő 1Ü0 349 25 370 25 384 25 432 25 469 25 546 25 563 25 638 25 687 25 689 50 789 25 845 25 855 25 918 . 25 937 25 979 25 992 50 A nyereményösszeget a betét­könyvet kiállító fiók, vagy posta- hivatal, 1977. július 13-tól fizeti ki. A magyar—nyugatnémet kapcsolatokról Válasz, határozathozatal A vitában elhangzottakra dr. Gergely István válaszolt. Jelezte, hogy a vízügyi szer­vek a vitában felmerült csak­nem hatvan kérdéssel, illetve javaslattal részletesebben is foglalkoznak, s álláspontjuk­ról írásban tájékoztatják a képviselőket. Több most el­hangzott javaslat már a megvalósulás« ' útján veto. Gondoskodnak például ar­ról, I hogy « bányavidé­keken ne ismétlődhessék meg a visoníai eset, amikor a bányaművelés elapasztja a könnyező vidék kútjainak vizét. Napirenden szerepel an­A magyar külkereskedelem leg­fontosabb tőkés partnere hazánk 1978. évi exportjában — a Szov­jetunió után — 2., az importjá­ban —• a Szovjetunió és az NDK után a 3. helyet elfoglaló Német Szövetségi Köztársaság. Az össz­export közei 10 százaléka irányult az NSZK-ba, illetve az import több mint 8 százaléka származik onnan. Hazánk területénél kb. két és félszer (247 954 kmZ), lakosságának számát tekintve majdnem hatszor (61,9 millió fő) nagyobb Német Szövetségi Köztársaság a világ egyik vezető tőkés hatalma, az Európai Gazdasági Közösség tag­ja. Magyarország és az NSZK külkereskedelme az elmúlt 5 év­ben 2,7 szeresére emelkedett. Az áruforgalom mennyiségi növeke­dése mellett az áruszerkezet is je­lentősen megváltozott. A magyar kivitelben a múlt évben mező­gazdasági és élelmiszeripari ter­mékek súlya az 1969. évi 45-ről 24 százalékra csökkent. A nyers­anyagok és * félkésztermékek ex­portja — a 7 évvel korábbi 29-ről 12 százalékra esett vissza. A kész- árukivitel 56—58, 1969-ben csak 29 százalékkal részesedett. A vegyiáruk és gyógyszerkészít­mények mellett, egyes szerszám­gépek, tv-készüiőkek, elektromos háztartási készülékek, könnyűipa­ri termékek, bérmunkában ké­Az amerikai elnök egyéb­ként azt mondotta: folyama­tos tanácskozásra lenne szük­ség Leonyid Brezsnyevvel, a ■szovjet vezetőkkel, szükséges az ismeretség, a személyes kapcsolatok kialakítása. Ezért a maga részéről • üdvözölné, ha még ebben az évben írnod nyílna találkozóra Leonyid Brezsnyevvel — hangoztatta. — A cél az lenne,'hogy meg­vizsgálják: hogyan lehetne gyorsabb döntésekre jutni a megvitatás alatt álló kérdé­sekben. Az amerikai elnök szerint jó légkörben haladnak a SALT-ról folyó technikai tár­gyalások csakúgy, mint az Gtomkísérletek teljes eltiltásá­ról, a fegyvereladások .korlá­tozásáról és- az Indiai-óceán térségében levő fegyverek korlátozásáról folyó szovjet— amerikai megbeszélések. Az elnök elismerte, hogy »vannak nehézségek« a két ország kapcsolataiban, de vé- lemíénye szerint »jók a kilátá­sok« a tárgyalások folytatásá­ra és sikeres lezárására. Carter egy kérdésre Vála­szolva elmondotta: változatla­nul helyesnek tartja az »em­beri jogok« címen Indított kampányát, bár »meglepte« a Szovjetunió reagálása. A fej­lemények ellenére sem csele­kedne ma másként, mint ko­rábban — hangoztatta. Hazaiérési amnesztia CsehszlGváKiában A csehszlovák kormány ren­delkezést hagyott jóvá a hi­vatalos engedély .nélkül kül­földre távozott csehszlovák állampolgárok és Csehszlová­kia jogi kapcsolatairól, ezzel lényegében széles körű haza­térési amnesztiát hirdetett meg. A konnányrendelkezés lehé- tővé teszi, hogy azok az ál­lampolgárok. akik külföldi tartózkodásuk idején nem kapcsolódtak be Csehszlovákia érdekeit sértő akciókba, ren­dezhessék az országhoz fűző­dő viszonyukat. ! szült ruházati cikkek növelték a magyar kivitel mennyiségét. A magyar árukínálatot mennyiségi korlátozások és a Közös Piac ag­rárrendtartása is sújtja. Az import elsősorban vegyipari és kohászati termékekből áll. A gépek, berendezések behozatnia az 1969. évi 38-ről 29 százalékra csök­kent, ennek is fele alkatrész volt. A külkereskedelmi kapcsolato­kon kívül jelentősek a két ország vállalatai között létrejött koope­rációs egyezmények. 1975. végén 273 gyártási, együttműködési szer­ződést tartottak nyilván. Ebből 60 szerződés teljesült, kb. 170 élő kooperáció volt, és kb. 50 mögött még nem volt árumozgás. 1976- ban közei 50 új egyezmény ke­rült jóváhagyásra és 200-nál több témában folytak tárgyalások. Ilyen kooperáció alakult ki — többek között — Bosch-indítómo- torok, hűtőszekrények gyártásá­ban, takarítógépek. mosógépek, mezőgazdasági gw*íeK (műtrágya- szórók, tárcsák, szárító- és szel­lőzőventillátorok) stb. előállításá­ban. Az »AFOR« Ásvány­olaj-forgalmi Vállalat értesíti t. ügyfeleit, hogy a siófoki kirendeltségei június 30-án felszámolják Üzemanyag­utalványaikat ezentúl a tabi és a marcali ÁFOR-kirendeltsé- geken szerezhetik be. »ÁFOR« Ásványolaj­forgalmi Vállalat III. sz. tájegységi telep, Kaposvár (16277)

Next

/
Oldalképek
Tartalom