Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-12 / 137. szám

â hét három kérdése Felgyorsult a diplomáciai tevékenység üteme kelet és nyugat között: a héten szov­jet—francia külügyiminiszteri találkozóra került sor, a jövő héten hasonló szintű szovjet— nyugatnémet tárgyalások kö­vetkeznek, közben Genscher, a nyugatnémet diplomácia veze­tője Vance amerikai és Gui- ringaud francia külügyminisz­terrel is tárgyalt. Mi indokol­ja ezt a sűrű érintkezést? A héten összeült a brdtnem- aetközösség. A Londonban megjelent állam- és kormány­fők elsőnek a dél-afrikai prob­lémákról vitáztak. Előrelépést jelent-e ez a dél-afrikai meg­oldás felé vezető úton? Fidel Castro kubai államfő érdekes interjút adott az egyik legna­gyobb amerikai tévé-társaság­nak és a legnépszerűbb ripor- ternőnek, Barbara Woííersnak Az interjút a héten sugároz­ták, milliók is látták. Mi volt a hatása ennek a Castro-nyi- latkozatnak? A hét 3 kérdésé­re Pálfy József válaszol. Mi indokolja a kelet és nyugat között sűrű­södő diplomáciai tár­gyalásokat? Június 15-én kezdődik Belg- rádhan az a nemzetközi érte­kezlet, amelyen 33 európai és 2 észak-amerikai (Egyesült Ál­lamok és Kanada) állam kép­viselői hozzálátnak az idestova két esztendeje kitűzött felada­tukhoz: eszmecserét folytatnak a helsinki záróokmányban foglaltak megvalósításáról, megvonják az európai bizton­ság megszilárdulásának mér­legét, megtárgyalják a továb­bi együttműködést. Ez a nagy jelentőségű találkozó még ak­kor is alapos indokot szolgál­tat a diplomáciai tevékenység ütemének felgyorsulására, ha tudnivaló, hogy az érdemi munka tulajdonképpen csak az ősszel indul meg. Arra is gondolni kell azon­ban, hogy magasabb szintű ke­let-nyugati találkozások szin­tén esedékesek: közeledik pél­dául Leonyid Brezsnyev fran­ciaországi látogatásának idő­pontja. A nyugati hatalmak igye­keznek egyeztetni elképzelései­ket és álláspontjukat: Gen­scher ezért járt Moszkva előtt Washingtonban és Párizsban. Természetesen épp azért tör­ténnek kísérletek az összehan­golásra, mert sok kérdésben feszülnek ellentétek a nyugati hatalmak között. Ho?y példá­ul a belgrádi találkozót ne változtassák valamilyen »-pa­nasznappá" bizonyos amerikai szándékok ellenére sem, azt Giscard d’Estaing és Schmidt kancellár egyformán szorgal­mazza. De — mondjuk — a közél-keleti kérdésben sem vág egybe Washington törekvése Párizséval. És így tovább ... Megjegyzendő, hogy a kö­zel-keleti . problémakörben most a szovjet diplomácia vált aktívvá: Iszmail Fahmi egyip­tomi külügyminisztert fogad­ták a héten Moszkvában. A kairói sajtó a találkozás kap­csán a szovjet—egyiptomi vi­szony állandó elemeiről írt. O Hozott-e előrelépést Dél-Afrik» problémái­nak megoldása irányá­ban a brit nemzetközös- ség vitája?' Három napig alkudoztak Londonban a nemzetközösség 33 országának képviselőd — állam- és kormányfők — a dél-afrikai helyzet megítélésé­ről és a teendő intézkedések­ről. Egyszer-másszor heves ki- fakadások hangzottak el, több részvevő elmarasztalta Nagy- Britanniát azért, hogy nem akart és nem tudott erőteljes eszközökhöz folyamodni a rhodesiai Smitli-rezsim ellen. A nemzetközösség afrikai tag­jai általában azt hangoztatták, hogy szükség van a fegyveres felszabadító harcra, ha Rhode­sia, Namíbia és a Dél-Afrikai Köztársaság népeinek a füg­getlenségét meg akarják adni, ha az ottani fajüldöző és ki­sebbségi, fehér rendszereket Mobutu hálája Kádár János, az MSZMP KB eiső titkára, az Elnöki Tanács tagja 3 napos hivatalos olaszországi látogatását befejezve Rómában sajtóértekezletet tartott. Képünkön: Púja Frigyes külügyminiszterrel a sajtóértekezleten. fl hé! címszavakban Hétfő: Moszkvába érkezett Guirin- gaud francia külügyminisz­ter — Törökországban a vá­lasztásokon Eeevit köztársa­sági" "néppártja győzött. Kedd : Kádár János tárgyalásai Ró­mában Andreotti miniszter­elnökkel — Begint, a likud tömb vezetőjét bíztak meg az új izraeli kormány meg­alakításával. Szerda : Kádár János találkozott En­rico Berlinguerrel, az OKP főtitkárával — Londonban megkezdődött a nemzetkö­zösség csúcstalálkozója. Csütörtök: Kádár János VI. Pál pápá­nál járt / Véget ért Berlin­ben a Német Demokrati­kus Köztársaság és a Ro­mán Szocialista Köztársaság párt- éa állami küldöttsé- nek tárgyalása. Péntek: Leonyid Brezsnyev fogadta Fahmi egyiptomi kü’ug.y- minisztert — Washington­ban a szovjet—amerikai ke­reskedelemről tárgyal a két ország közös kereskedelmi bizottsága. Szombat: A hollandiai túszdráma vé­res véget ért — Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter Washingtonban, majd Párizsban tárgyalt moszk­vai útja előtt. Somogy! Néplap meg akarják dönteni. S bár a/- utóbbi ©sritendókben. felhal­mozódtak a keserű tapaszta­lataik, az afrikai országok fel­szólították Nagy-Brltanniát, hogy folytassa a rhodesiai ren­dezési kisérletaif. Ugyanakkor a Smith-rendszer elleni gaz­dasági szankciók megszilárdí­tását sürgették, így az olaj­embargó érvényesítését. Ha Rhodesia nem jutna olajhoz, egyhamar feladnák a fehérte­lepesek a reménytelen harcot. Erre azonban sem Nagy-Bri- tannia, sem a nemzetközösség több, fehér lakosságú országa nem hajlandó. Érdekes volt megfigyelni, hogy az angol polgári sajtó a dél-afrikai vitáról a közvéle­mény figyelmét el akarván terelni, óriási teret szentelt az »Amin-ügynek«. Ellenőrizhe­tetlen és fantasztikus híreket közöltek arról, hogy az Ugan­dái elnök — akit Londonban nemkívánatos személynek tar­tanak — mindenképp el akar jutni az angol fővárosba (ha nem repülőgépen, akkor ha­jón ...) és he akar tőPPanrü a Lancaster House-ba, az érte­kezlet színhelyére. ídi Amin a megtolzhatóUbnak látszó ér­tesülések szerint ki sem moz­dult Ugandából... Az egész »jön? nem jön, kiutasítják?" — játék csak arra volt jó, hogy az afrikai angol gondo­kat elleplezzék, s hogy a nem­zetközösség afrikai tagjainak állásfoglalásait a sajtóban hát­térbe szorítsák. Amint vége lett a nemzetközösség dél-afri­kai vitájának, felhagytak a polgári sajtóban az »Amin- üggyel" is. Mi a hatása az ame­rikai tévében közvetített első Castro-interjúnak? A kubai—amerikai viszony­ban, amelyet majdnem másfél évtizedig szikrázóan ellensé­gesnek lehetett mondani, mos­tanában minden hét újabb elő­relépéssel szolgál. Mégha egyik-másiknak nincs is köz­vetlenül mérhető következmé­nye, mint például Fidel Castro terjedelmes es izgalmas, őszin­te és sok érdekes részletet fel­táró televízió-nyilatkozata, ■ amelyet először láthattak kép­ernyőiken az amerikai nézők tízmilliói. A washingtoni je­lentések a tévé-közvetítés visszhangjáról először is azt emelik ki, hogy az átlagnézőt meglepte Fidel Castro megnye­rő, fiatalos külseje, s az em­ber, akiről eddig annyi rosz- szat hallott, most kellemes hangon megszólalt, rendkívül meggyőzően érvelve. Castro bizonyította, hogy az amerikai reakció, még az Eisenhower- Nixon korszakban milyen kí­méletlenül, milyen jogtalanul tört a kubai népre. Vagy hogy milyen gyilkos merényleteket szervezett a CIA Castro ellen, az utolsó a 70-es évek elején történt. Megjegyzendő, hogy a hivatalos Washington is elis­mert vagy nyolcat a Castro elleni akciók közül... A washingtoni visszhangban az áll, hogy az amerikai nézők meglepve hallottak a kubai vezető válaszait az Angolában tartózkodó kubai fiatalokról csakúgy, miint arról, hogy hány fogoly tölti szabadságvesztés büntetését azért, mert a kubai szocialista rendszer ellen pró­bált fordulni. Castro kifejez­te reményét, hogy Carter el­nök alatt a kubai—amerikai kapcsolatok normalizálódnak, de azt is hozzátette, hogy ez jobbára csak egy későbbi idő­szakban következhet be. Az amerikai tévé-nézők végül azt is láthatták, hallhatták, hogy Fidel Castro hitet tett a Szov­jetunióval való 6zoros barát­ság és együttműködés mellett. A legfontosabb a kubai— amerikai viszony kedvezőbb alakításában, hogy az Egyesült Államok megszüntesse a szo­cialista szigetországgal szem­beni embargót, s hogy normá­lis alapokra helyezze a két ország kereskedelmét. Tegnap Brüsszelbe érkezett Mobutu Sese Seko zairei el­nök, hogy »kifejezésre juttas­sa háláját Belgiumnak, a sha- bai felkelés elfojtásához nyúj­tott segítségért. Mint ismere­tes, a belga kormány katonai repülőgépekkel fegyvereket^ szállított a kinshasai hatósá­goknak. Mobutut fogadja Bau­douin kiráiy és tárgyal vele Tindemans miniszterelnök és Simonét külügyminiszter. A zairei elnök hétfőn utazik to­vább Bonnba, ahol hasonló jellegű »köszönet-missziót« tel­jesít. A zairei elnök látogatása el­len több haladó szervezet til­takozik. A Belga Kommunista Tárt lapja, a be Drapeau Rouge szombaton cikkben tiltakozik a Mobutunak nyújtott1 belga se­gítség ellen, rámutatva, a zai­rei rendszer csak a külföldi támogatásnak köszönheti fenn­maradását. Közzétették a szovjet Himnusz szövését Moszkvában szombaton köz­zétették a Szovjetunió új álla­mi Himnuszának szövegét. A szöveget a Legfelsőbb Tanács elnöksége törvényerejű rende­lettel hagyta jóvá. Svéd pilóták tiltakozása A svéd polgári repülés pi­lótáinak szövetsége tiltakozott a svéd kormány döntése el­len. Eszerint nem adják ki a Szovjetuniónak Vaszilij Szosz- movszkijt, aki május 26-án Svédországba térítette az Aerofiot AN—42-es belföldi járatát. A szövetség képvise­lője a Svenska Dagbladet cí­mű stockholmi napilapnak adott nyilatkozatában kifejtet­te: Svédország ezek után nem számíthat arra. hogy a repü- lőgépeltérités ellen harcoló or­szágnak tekintsék. Hatan életüket vesztették Befejeződött a túszdráma Tengerészgyalogosok rohama a vonat ellen Kis Csaba, az MTI tudósító­ja jelenti: Két túsz és hat dél-maiukui fegyveres életét vesztette, to­vábbi négy túsz és két katona pedig megsebesült, amikor szombaton hajnali öt órakor a holland tengerészgyalogosok megrohamozták a Groningen közelében veszteglő vonatot és kiszabadították a félszáz túszt. Ezzel egy időben a tengerész­gyalogság a bovensmildei isko­lánál iá rohamot indított, — itt áldozatok nélkül sikerült kiszabadítani a túszokat. Az akcióra a túszdráma huszadik napjának reggelén került sor, azt követően, hogy a hatósá­gok és a kijelölt közvetítők szerint is mindenfajta tárgya­lási kísérlet teljességgel ku­darcot vallott. Joop den Uyl miniszterelnök »vereségnek« nevezte azt, hogy fegyveres erőhöz kellett nyúlni -a túszok kiszabadí­tása érdekében, de azt mon­dotta, hogy a kormány min­den más lehetőséget kipróbált, s tovább már nem várhatott. A holland belügyminiszter, Wilhelm Gaay de F'ortman, már pénteken este, a televízió nyilvánossága előtt jelentette ki, hogy helyre kell állítani a törvényes rendet, lehetőleg úgy, hogy az emberéletek ne kerüljenek veszélybe. Az események pénteken dél­után gyorsultak meg. A hol­land kormány előbb hivata­losan közölte, hogy elutasítja a túszok családtagjainak vétó­jogát, a fegyveres akció kér-, déset illetően, majd a minisz­A sajtó hazafiasán hallgatott Tv-riport a Cl A kubai ténykedéséről Azóta, hogy Eisenhotuer el­nök felhatalmazta az amerikai titkosszolgálatot a kubai szo­cialista rendszer megdöntése­re, mindmáig az Egyesült Ál­lamok területéről indulnak ki a teri'orista támadások Kuba ellen. Ezt a történelmi tényt dokumentálta az a kétórás te­levíziós műsor, amelyet pén­teken este sugárzott az ame­rikai CBS hálózat. A műsor megszólaltatta a CIA egykori vezető embereit, akik elmondták: a mindenkori amérikai elnök csakúgy, mint Robert Kennedy, a hatvanas évek igazságügy-minisztere, pontosan tudták és jóváhagy­ták a Kuba elleni, 1961-ben végrehajtott fegyveres táma­dást, s ami utána következett: a szocialista szigetország elle­ni gazdasági szabotázst, a di- verzáns akciókat, s Fidel Cast­ro ellen tervezett gyilkossági kísérleteket. Ray Clinc, a CIA volt igaz­gatóhelyettese, a szovjetellenes tanácskozások gyakori elő­adója arról beszélt, hogyan próbálták a hatvanas években a Kuba által vásárolt ipari és mezőgazdasági árukat használ­hatatlanná téve, megbénítani a kubai gazdaságot. / Cline a CIA története leg­nagyobb vállalkozásának ne­vezte a miami központot: kö­rülbelül 760 amerikai tiszt két­ezernél több kubai ellenfor­radalmárt irányított. A flori­dai tengerparton titkos tá­maszpontok százairól rajzottak ki az ügynökök Kubába. Az akciók olyan méretűek vol­tak, hogy leplezésükre együtt­működött nemcsak valameny- nyi floridai rendőrhatóság, ha­nem a helyi bankok is, a saj­tó pedig hazafiasán hallga­tott. Az amerikai tv-műsor sze­rint a hatóságoknak most viszont az okoz némi gondot, hogy az eilenforradalmár ter­roristák egy része mindmáig nem hagyott fel tevékenységé­vel. A CBS már »csak« két- háromszázra becsüli a Miami­ban élő terroristák számát, akiknek kezéhez mind több vér tapad. Két álarcos me­rénylő a kamerák előtt el­hencegett azzal, hogy világ­szerte változatlanul a merény­letek egész sorával kísérle­teznek a kubai diplomáciai képviseletek munkatársai el­len. ök felelősek egyébként a kubai légitársaság egyik gépe ellen elkövetett tavalyi me­rényletért, amely 73 emberéle­tet követelt. tertanáes után'mind den Uyl, mind van Agt igazságügymi­niszter olyan nyilatkozatot tett, hogy minden tárgyalási kísérlet — a pszichológusok kapcsolata a fegyveresekkel csakúgy, Ynint a közvetítők te­vékenysége — teljességgel eredménytelen maradt. Ugyanakkor közzétették a dél- malukui ifjúsági szervezetnek a kormányhoz írt levelét, amely politikai megoldást kö­vetelt. Nem sokkal azután, hogy pénteken este a két del-mal u- kui közvetítő — Soumokil asz- szony, a dél-malukuiak első el­nökének özvegye és dr. Flasz- szán Tan — ugyancsak elis­merte, hogy a két fél: a fegy­veresek és a kormány, egy­aránt hajthatatlan, így közve­títési kísérletük nem sikerült. Közben az asseni központban dolgozó újságírók már értesü­léseket szereztek a vonat kö­zelében levő katonai erők elő­készületeiről: a tengerészgya- logság egységei a vonattól alig 200 méterre helyezked­tek tüzelőállásba. Az elektro­nikus felderítés révén a csa­patok pontosan tudták a tú­szok elhelyezkedését a vona­ton. a húsznapos megfigyelés a fegyveresek felállását, ki­alakult rendjét is megvilágí­totta. Reggel óta csak klasszikus zenét és híreket sugároznak a holland rádióállomások, a túszdráma áldozatai iránti tiszteletadásból. A kormány és a királyi család részvétét fe­jezte ki a két halott túsz, egy 19 éves lány és egy negyven­éves asszony családjának. Az akció első politikai kö­vetkezménye: a reggeli órák óta tüntet a dél-malukui nem­zetiségű lakosság Assen váro­sában, és az ország más váro­saiban is megmozdulásoktól tartanak. A rendőrség és a katonai erők teljes készen­létben állnak. Időközben ismeretessé vált,, hogy a hajnali akciót F—104 típusú vadászgépek színlelt támadása vezette be. A gépek mélyrepülésben húztak el a vonat felett, hogy eltereljék a fegyveresek figyelmét, s ez­alatt harminc tengerészgyalo­gos rohanta meg a vasúti sze­relvényt. Még mindig nem világos, hogyan vesztette életét a két túsz. A fegyveresek halottal között van a csoport egyetlen női tagja, egy fiatal lány. A bovensmildei iskolában a ro­hamozó katonák ostroma meg­lepte az ott levő négv fegy­verest, akik a hajnali órák­ban még fel sem öltöztek. A golyó lyuggatta vasúti szerelvényt már el is vontat­ták a pályáról. A túszokat ki­vizsgálásra a groningeni kór­házba vitték. A kórházban kü­lön osztályt készítettek elő számukra. A 451 órás fogság és a bizonytalanság okozta stressz miatt nemcsak fizikai, hanem pszichikai állapotuk is leromlott, így alapos pszicho­lógiai kivizsgálásukra is sor kerül. Joop den Uyl holland mi­niszterelnök és Andreas van Agt igazságügy-miniszter saj- tókonierenciát tartott szombat délelőtt Hágában a túszdráma 1 befejeztével. Mint elmondot­ták, a kormány az éjjeli órák­ban határozta el a fegyveres akciót a két helyen őrzött, több mint félszáz túsz kisza­badítására, mivel más lehető­ség már nem mutatkozott. A túszok fizikai és idegállapota rohamosan romlott, ugyanak­kor az őket őrző dél-malukui­ak is egyre féktelenebbnek mutatkoztak, így attól lehetett tartani, hogy a fegyveresek megkezdik a túszok kivégzé­sét. A kormány minden más lehetőséggel megpróbálkozott, de nem fogadhatta el a dél- malukuiak követeléseit. Den Uyl nyugalomra intett és azt mondotta, hogy a kormány haladéktalanul meg akarja kezdeni a párbeszédet az or­szágban élő mintegy negyven­ezer dél-malukui képviselői­vel arról, hogyan lehetne elő­segíteni a problémák megol­dását, beilleszkedésüket az ország társadalmába. Manusama, a dél-malukui »emigráns köztársaság« elnöke tv-nyilatkozatában ugyancsak nyugalmat kért, hangoztatva, hogy a felfűtött érzelmekből fakadó akció esetleg újabb ál­dozatokat követelne. A dél- malukui vezető ugyanakkor nem fogadta el a kormány ér­velését arról, hogy nem volt más megoldás. A nemzetiségi csoport egyes szervezetei már­is írásos tiltakozást juttattak el a kormányhoz, a sajtóhoz, a rádióhoz és a televízióhoz. A holland televízió még szombaton délelőtt képeket közölt a hajnali akéióról. A bovensmildei iskolához a meg­adott időpontban négy páncél­autó érkezeit, további páncé­losokat biztosításra rendel­tek ki. Az autókból tüzet nyi­tottak az épületre, egy páncé­los pedig betörte a főbejára­tot. A tengerészgyalogosok behatoltak az épületbe, ahon­nan géppisztolytűz hallatszott, de alig másfél perccel később már kihurcolták onnan az el­ső fegyverest. Ketten nyilván álmukból ébredtek fel, őket alsóruhában fogták el. A tú­szok az épület egy másik ré­szén voltak, így semmi bán- tódásuk nem esett. Az egész akció mindössze kilenc percig tartott. Nem világos még egyelőre, mi történt a vonattal. A tá­madó katonák a tüzet első­sorban a vonat vezetőfülkéjé­re irányították, ahol a dél- malukui fegyveresek őrséget tartottak, és sok találat érte az első osztályú szakaszt is,, ahol a fegyveresek pihenője volt. A túszok lakóhelyéül szolgáló szakaszok nem mu­tattak kívülről golyónyomokat,, így nem világos, hogyan vesz­tette életét a két túsz. Itt is rendkívül rövid ifiő alatt vé­get ért a fegyveres akció, a vonathoz azonnal vöröskeresz­tes páncélautók érkeztek a sé­rültekért, akiket mentőautók vittek tovább a groningeni egyetemi kórházba. Az épség­ben maradt túszokat.' autóbusz- szal szállították ugyanoda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom