Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-01 / 127. szám

I '(jajddt &zt/M_nztőiíjg.! Orbán József jákói lakot május 20-án megjelent pa­naszát megvizsgáltam és az alábbiakat közlöm. Jákó községben 12 ezer fej salátára kötött szerződést az áfész 9 termelővel. A panaszos 3000 fejre szerződött. A kilenc termelőből öten teljesítették szerződésben vál­lalt kötelezettségüket: hárman áprilisban, ketten május­ban 6000 fejet adtak át 1,30 Ft átlagos áron. A panaszos­tól 2500 fej salátát vettek át 80, 60 és 25 fillérért. Meg­jegyzem, hogy rajta kívül egyetlen termelő sem értékesí­tett 25 fillérért salátát. A panaszos a szakirányítás felületes munkájára utal azzal, hogy az áfész túlszerződést kötött a termelőkkel. Igaz, hogy a szerződést nem korlátoztuk, azt azonban megmondtuk, hogy a szabadföldi salátára állami védőár és szerződéses garantált ár nincs. Az ár a kereslet és a kínálat függvénye, amit a ZÖLDÉRT irányít szabvány­minőség szerint. Kétségtelen, hogy az ilyen árunál a ter­melői kockázat nagyobb, s ez főleg a damping időszaká­ban jelentkezik. Kérjük a termelőket, hogy minőségi árut termelje­nek, amit örömmel fogad a kereskedelem és a fogyasztó is. Ennek ára magasabb, így a termelő is jobban jár, és csökkennek a panaszok és a minőségi viták. Tisztelettel: (Üőrői Scinda* felvásárló osztályvezető Nagybajom—Kaposfő és Vidéke Áfész Tisztelt Szerkesztoseg! Dr. Katona András, Siófok, Fő u. 85. sz. alatti lakos május 14-én megjelent panaszában azt tette szóvá, hogy a Kaposvár—Siófok között közlekedő autóbusz május 12- én nem állt meg a Delta étterem előtt. A panaszt ki­vizsgáltattam és megállapítottam, hogy a gépjárművezető mulasztást követett el, mivel nem a menetrend szerint közlekedett. Ezért a siófoki üzemegység igazgatója fele­lősségre vonta. Tisztelettel: rLh. Œcln 3i teán igazgatóhelyettes \ A* HÍZWP SOMOCY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXin. évfolyam, 127. szám. Szerda, 1977. június 1. Bogiári változatok Elzáró a közéleti klubban Sokszor dicsértük a kapós- ! bak és az átlag veszi körül vári Táncsics gimnázium köz- j őket, néha mély szakadékok­életi klubját. A kívülállónak úgy látszott, hibátlan a csak­nem kétéves munka. Hogy ez mennyire viszonylagos, azt tegnap az évzáró klubgyűlé­sen tudtam meg: néhány diák kezdett késhegyig menő vitá­ba »alvó« társaik felrázásá­ról, a közéleti tevékenységre való nevelésről. A diák' klubvezető kurtán ismertette az eredményeket. A múlt év értékelése és föl­készülés' a következő felada­tokra — ez volt a napirend. Jól tette, hogy rövid volt, mert a jelenlevők ezt amúgy is is­merték. Azután mint leköszö­nő negyedikes »sok hitet* kí­vánt a következő vezetőség­nek. Miért? Mert elégedetle­nek az eddigi munkával, és már-már letörte őket egy-egy rendezvény »sikertelensége*. Ezt a szót azért tettem idé­zőjelbe, mert korábban mi — felnőttek — jónak könyvel­tünk el olyan dolgokat, ame­lyek a diákok szerint rosz- szak. Dönteni nehéz: ifjonti lelkesedéssel csak a legjobb lehet a jó. S húszon túl rájö­vünk, hogy a csúcsok ritkáb­kal. Az égjük vitatkozó szikrá- zóan logikus okfejtéssel jutott el odáig: miként lehet tevé­keny a közösség ebben a klubban. És felhívta társainak figj'elrnét: közéletiség nem alakulhat ki önmagáért, »én most közéleti leszek* jelszó­val. Csak »célirányos* közös gondolkodással — azért, mert van mit jobbá tenni — lehet közösség a nagy diáktársaság­ból, s így tud egy-egy ember közéleti munkát végezni. Kap­janak itt helyet a hangosak, a mindennel elégedetlenek, az igazságkeresők. És a meghí­vott »nagy emberektől« tanul­va próbáljanak küzdeni... — így summázhatnánk a diákok közös véleményét. Aztán az ott levő két tanár­ral néha vitázva, néha »össze­kacsintva« elkezdték tervezni a következő évet. Mégpedig... De erről inkább jövőre! L. P. Úgy érezhette a hétfő esti közönség, hogy a bogiári ká- poniáií Körűi, a ivapokia dombi művészeti Központban az utolsu építőkocka is a he­lyére Körtnc. úgy épült, mint egy nagyon áhított csantai ott­hon, de egy nagy Közössege: a művészeueké lett. Mennyiben helyi és mennyi­ben országos az a kezdemé­nyezőkészség, program, meiy neliány éve jeientos va. „ hozott az üdülőhely éle «kjén? Onmagaoan is sokat mon-ao az, hogy a balaiormoglariaK nem mondtak le tervÜKról a »nenéz időszakban« sem. Se­gítséget kaptak, de nem he- lyettüK cselekedtek azok, akik Balaíonbogiart a déli part egyik kulturális központjává fej tesztet te-K. Az utolsó építő­kockának nevezem azt, hogy a helyi együtteseit is birtokuk­ba vették az idén — árig egy hónapja — felavatott szabad­téri színpadot. Hétijón este nagy sikerrel mutaikozott, be a bogiári ktsz-énekuar, Ko­dály. Gardini, Dowlard mű­veket adott eió szépen, stílu­sosan. A képzőművészeti kiállítá­sok mellett, rangos előadói és zenei estek várnak BaLaton- boglár vendégeire a kápolnák intim szabadtéri színpadán. A helyiek hangja és rangja épp úgy hozzátartozik majd a szín­padhoz, mint a meghívottaké. A boglárt diákszínpad — Pa­dos József vezetésével — sza­badtéri előadássá formálta a korábbi sikeres bemutatóju­kat, Sophokles Antigonéját. Az előadást két éve a csurgói diákszínjátszó találkozón lát­tam először, ott is tetszett, de most vált igazán hatásos pro­dukcióvá. A színpad környeze­te felfokozza a látványt, a szabadtéri rendezés sok ötlet­tel gazdagította a korábbi elő­adást. Felhívta a figyelmet ar­ra is. hogy a színpad és kör­nyezete oratórikus szabadtéri előadások tartására is alkal­mas. A bolgári diákszínpad még egy darabját műsorra tűzte hétfőn este, Eötvös, Krú­dy műveit Pados József kel­tette életre. Ezeréves per cím­mel. A helyi Vincze Ágota műsorválasztása alkalomhoz (Gyertyús László felvétele) illő. Händel. Carissimi. Pai- . mes strandja mellett az érté- siello műveit szép énekhangon I kés élményekhez is hozzáse- szólaltatta meg. - gíti a kultúrára szomjas em­Balatonbogláron azért is ér- bért. demes nyaraim, mert kelle- J H. B. Kangválfás Sokan kilátástalanul várnak üres kosárra az áruházban. A pénztárak előtt hosszú sor kígyózik. Mindenki siet. min­denki ideges. A pénztárosnők rövid vezényszavakat monda­nak: a kosarat, húszötven és így tovább. Néhány asszony arca szinte földerül, amikor az egyik pénztárosnő stílust vált. s szinte negédesen fuvo- lázza : —De főorvos úr, csak nem piszkítja össze a kezét! Tanulmányút a legkorszerűbb gyárakba ötnapos tan uimányutat szer­vezett örbottyánba, Mátrade- reœkére és Püisbarosjenőre, valamint a Hollóházi Porce­lángyárba a múlt héten a Szi­likátipari Tudományos Egye­sület Somogy megyei Szerve­zete. A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat huszonöt olyan dolgozója vett részt e körúton, aki az SZTE tagja is. Az őrbottyáni. a mát- raderecskei és a piiisbonosje- nói gyár az ország legmoder­nebb és legújabb téglaipari üzeme, tehát volt mit látniuk, tanulniuk a program részve­vőinek. Egy napra Csehszlo­vákiába is átránduitak; Kassa nevezetességeit nézték meg. A szakmai tanulmányút gazdag tapasztalatait a részt­vevők átadják a vállalat töb­bi dolgozójának. Tervezik, hogy ebben a hónapban klub­napot rendez az egyesület szer­vezete, s akkor megbeszélik az észak-magyarországi téglagyá­rak megtekintése során szer­zett benyomásokat; beszámoló­nak munkatársaiknak az otta­ni munkamódszerekről, a ter­melési körülményekről és az eredményekről. Naponta ezer vevő Szocialista brigád a zilásésioHban (Tudósítónktól.) tükrözi az I tanulói rendeznek, üzlet árukészletét. A zöldségbolt sok árut kap üzletének szocialista brigádja a, kaP°s\ari Zöldért kirendelt műit évi mnnlíHía alnrvián seScn keresztül a megy< múlt évi munkája alapján el­nyerte a szocialista cím ezüst fokozatát. A 10 dolgozót tö­mörítő közösség csatlakozott a csepeliek versenyfelhívásá­hoz. A múlt évben 6,2 millió forint forgalmat értek el, és ezt — jobb ellátással — sze­retnék 10 százalékkal túlszár­nyalni. Aki figyelemmel kíséri a Május 1. utcai üzlet mun­káját, megállapíthatja, hogy az előző évekhez viszonyítva számottevő a javulás a zöld­ség-gyümölcs ellátásban. Ahogy Kontra Elemér bolt­vezető elmondta, a primőrök­ből átlagon felüli az ellátás az idén. Január derekán már volt paradicsom. Április óta hasonló a helyzet a retekkel, paprikával. Az időszaknak megfelelően szinte minden zöldségféle kapható. A gyü­mölcs a fagyok miatt kevés, bár szamócából bőség van. A kirakat, melyet mindig a bolt megye áfész-eitől, a termelőszövetke­zetek kertészeteitől. A város környékén levő nagybajomi, ; hetesi és kaposmérői tsz ker­tészetei különösen sok jó mi­nőségű zöldárut szállítanak Kaposvárra. Ezekben a hetek­ben a szamóca többségét a mezőcsokonya—somogyjádi áfész-től kapják. Kihasználják azt a lehetőséget is, hogy a bolt közvetlenül a termelőktől is vehet át árukat. 15—20 ka­posvári és környékbeli ter­melő szállít részükre rend­szeresen friss zöldséget, gyü­mölcsöt. Rajtuk kívül kapcso­latban állnak 70—30 kister­melővel is. A tavaszi, koranyári, zöld­ség-gazdag szezonban naponta ezer, ezerkétszáz vevő is meg­fordul az üzletben, akiket az eladók igyekeznek a szocia­lista brigádtagokhoz méltóan kiszolgálni. Május végéig for­galmuk 2,6 millió forint volt. S azzal máris kikapja a ke­zéből a kosarat, a kiválasztott paprikákat egyenként letöröl- geti, zacskóba teszi. Észreve­szi közben, hogy a felesége már tenné el a vajat. — Jaj, nagyságos asszony, tessék várni ... Becsomago­lom mert túl híg a vaj. Még föl sem ocsúdtak a sor- banállók. a pénztárosnó már visszazökkent a parancssza­vakba. Kikapta a sorban kö­vetkező asszony kezéből a ko­sarat, s még jól rá is recs- csent: — Ne itt aludjon. hanem otthon... Nem látja, hogy miyen hosszú sor áll? Nem érünk ám rá mindenkivel piszmogni ! U G. Diákok nyári munkavállalása Az iskolákban általában már ismert, hogy milyen munkahelyek várják a diá­kokat a nyáron, s a gyerekek többsége is döntött, dolgozik-e néhány hetet. Fontos azonban tudni, hogy a nyári szünidő­ben a tanulóknak legalább négy hetet pihenéssel kell töl­teniük, a javító vizsgára utalt általános és középiskolások pedig nem vállalhatnak mun­kát. A diákok nyári foglalkozta­tásához az iskola által kiállí­tott munkavállalási engedély szükséges, a 16 éven aluliak­nak azonban a szülő, a tör­vényes képviselő írásbeli hoz­zájárulását is fel kell mutat­niuk. A 14. életévüket betöltött és az általános iskolai tanul­mányaikat befejező gyerekek, a középiskolások, valamint az egyetemi és főiskolai hallga­tók munkaideje azonos a vál­lalatnál rendszeresített mun­kaidővel. Nincs azonban aka­dálya annak, hogy a fiatalokat ennél rövidebb munkaidőben foglalkoztassák. A pedagógiai szakemberek felhívják a figyelmet a diákok nyári vakációjával kapcsolat­ban a szülők szerepére. Gon­doskodniuk kell arról, hogy a gyerekeknek meglegyen az a pihenőidejük, amely nélkülöz­hetetlen a tanév szellemi és fizikai igénybevétele után a regenerálódáshoz. Ezért az a helyes, ha a tanítás befejezése után a tanulók bizonyos időt játékkal, hasznos szórakozás­sal töltenek, s csak azután mennek el dolgozni. Tűi azon, hogy a munka pénzkeresetet jelent, a végső cél mégis az, hogy a gyermek személyisége kiteljesedjék. A munkahelyek is vegyék tekintetbe az életkori sajátos­ságokat, és azt, hogy a tanu­lók irányítást. felügyeletet, segítséget igényelnek. Mai tévéaiánlatunk Kubai mozaik Többféle témából szerkesz­tett műsort a Horizont Szer­kesztősége. A Kubai mozaik bemutatja azt a gazdag, tro­pikus természeti környezetet, amely nemcsak szép, hanem bőséges gyümölcstermésével ellátója is az embereknek. Bemutatják Kuba energia- hordozó távvezetékét, elvezet­nek Havanna legnagyobb egészségügyi intézményébe. Bepillantást kapnak a nézők annak a főiskolának az életé­be, ahol a művészeket képzik. A filmet a kubai televízió munkatársai készítették. Este 18 óra 25 perckor lesz látható a képernyőn. TARKA iO&OIÍ Párbeszéd — Hallottad, hogy Trixi és Hans házasodnak? — Lehetetlen. Mindig azt hittem, hogy Trixi a hipermodern nők közé tartozik, akik egyáltalán nem gondolnak arra, hogy férjhez menjenek. — Hiszen Hans is azt gondolta... Autósvicc Az országúton egy Tra­bant márkájú kocsi po- roszkál. Egyszer csak el- viharzik mellette egy Mercedes. De a Trabant megelőzi és a sofőr át­kiált: — Ismeri a Trabantot? Ez a jelenet megismét­lődik egynéhányszor. A kanyar előtt ismét a Trabant megy előre, aztán eltűnik egy pillanatra az úton, de nemsokára a Mercedes vezetője észre­veszi a kocsit, amint föl­borulva füstölög az árok­ban. Odamegy, és a sofőr most is csak azt nyögi : — Ismeri a Trabantot? — Persze — feleli a Mercedes vezetője. — Akkor miért nem szólt, az istenért! Én nem ismerem és nem tudom, hol van a fék! Sátoisóg Lilly Sweli svéd éne­kesnő legújabb slágerében arról énekel, hogy az ég­világon semmitől sem ijed meg, még az egértől sem. Kár volt azonban henceg­nie, mert hódolói szaván fogták: levélszekrényébe mindennap bedobnak né­hány fehér egeret... Panoszkodik a skót — Borzasztó ez így. So­hasem ihatok egy jó ká­vét. Otthon ugyanis egy cukorral iszom, vendég­ségben pedig hárommal. Választás John Welles 83 éves stantonhilli íangol) nyug­díjas kénytelen volt be­leegyezni a válásba. A bíróságon ugyanis kide­rült, hogy felesége, a 81 éves Dóra, nem akarta a kedvenc kutyával is meg­osztani a hitvesi ágyat, s igaza volt. »Márpedig én — jelen­tette ki a tárgyaláson az öreg — hosszú évek óta együtt alszom a kutyám­mal, és még Dóra ked­véért sem vagyok hajlan­dó leszokni erről.« Eíost már nyugodtan al­hat kedvencével. Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő : JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h. : Paál I.ásxló Szerkesztőség: Kaposvár, Latines Sándor u. 2. Postacím: 7101. Telelőn: 11-51(1, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, I.atinca Sánrioi utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem érzünk nn-g és nem küldünk vissza! Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a liclyt postahiva­taloknál és postás!, besitőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index : 25 067- 1SSN 0133—OISOS. Készült a Somogy' megyei Nyom­daipari vállalat kaposvári -üzemé­ben. Kaposvár. Május 1. u. ml. Felelős vezető: Farkas Béla igazgat®.

Next

/
Oldalképek
Tartalom