Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-26 / 149. szám

T. \ ▼ 1LÂG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] Ara: 1 forint SomogyiNéplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam 149. szám 1977. június 26.» vasárnap »■A tagkönyvcsere jól szol­gálta a párt felkészítését a kongresszus határozataiban és a prograrimyilatkozatban megfogalmazott feladatok megoldására« — állapította meg az akciót értékelve jú­nius 22-i ülésén a Központi Bizottság. Az előkészítés időszakában, a múlt év tavaszán minden párttaggal, több mint három- negyedmillió kommunistával folytattak személyes beszélge­tést a pártvezetőségek, s az ezzel megbízott aktivisták. A párttagság nagy felelősséggel és reális szemlélettel mondott véleményt a párt politikájá­ról, annak megvalósulásáról; munkahelyének, alapszerve­zetének és önmaga tevékeny­ségéről. Rengeteg, hosszú tá­von is hasznosítható politikai tapasztalatot hozott felszínre a beszélgetések sorozata; min­denekelőtt azt bizonyította újólag, hogy a párttagság ma­gáénak vallja a párt követke­zetes politikai irányvonalát, kész kiállni érte, és cselekvő­én részt venni megvalósítá­sában. Ez az alapállás jelle­mezte a helyi politikai, ideo­lógiai, gazdasági és kulturális munka javítását, hatékonyab­bá tételét célzó javaslatokat: a krtikus és önkritikus észre­vételeket. Az alapszervezetek, a veze­tőségek, a pártbizottságok konkrét intézkedési, illetve feladattervvé rendezték, 'munkaterveikbe építették be a hasznosítható javaslatok­nak ezt a gazdag gyűjtemé­nyét. Minden üzem és intéz­mény, minden város és me­gye jelzései odakerültek a Központi Bizottság asztalára. A testület így a beszélgetések tapasztalatait összegezve megállapíthatta: »A párt esz­mei, politikai, szervezeti egy­ségei szilárd, érvényesülnek a lenini normák, a kommunis­ták lelkiismeretes, példamu­tató munkával vesznek részt a szocialista építés feladatai­nak megoldásában. A Magyar Szocialista Munkáspárt ered­ményesen tölti be társadal­munkban irányító, vezető szerepét.« A tagkönyvcsere te­hát elérte alapvető célját: ál­tala is erősödött pártunk esz­mei, politikai, cselekvési egy­sége. De nemcsak értékelt, hanem megjelölte a legfőbb tenniva­lókat is a vezető testület. Ezek között első helyen áll a gondos, céltudatos pártépítő munka folytatása. Jelenkori történelmünk vitathatatlan eredménye, hogy a párt nem önmagára hagyatkozva tesz erőfeszítéseket a társadalmi haladásért, hanem a szocializ­must meggyőződéssel igenlő és építő tömegek támogatásá­val, részvételével. Közülük mindig egyéni elbírálás alap­ján —■ mellőzve minden mechanikai kategorizálást — a munkások, a mezőgazdasá­gi dolgozók, a termelőszövet­kezeti tagok, az értelmiségiek és az alkalmazottak legjobb­jait kell felvenni sorainkba, azaz kommunistává nevelni őket. Látható tehát, hogy a párt- életnek olyan legbensöbb kérdéseit is, mint a pártépí­tés, a tagfelvétel, a legszéle­sebb társadalmi összefüggés­ben tekintette át a Központi Bizottság. Ugyanilyen össze­függésben szól a közlemény a pártélet lenini normáinak to­vábbi érvényesítéséről, a pár­ton belüli demokrácia ered­ményes működéséről, mert ez ai alapja, feltétele a párton kívül is a közéleti és munka­helyi demokrácia fejlődésé­nek. Megkapóan következetes lo­gikai láncolatként húzódik végig az állásfoglaláson a párt és a munkásosztály, a párt és a nép összeforrottsagának gondolata. Amikor például — egy korábbi helyes döntés nyomvonalán tovább halad­va — az alapszervezetek munkájáról szól á közlemény, tehát egy szigorúbb értelem­ben vett belső, szervezeti kér­désről, a következő mondat akkor is már széles horizont­ra nyit ablakot: »Az alapszer­vezetek erősítsek kapcsolatai­kat a páríonkívüliekkel, gyakoroljanak nagyobb hatást környezetük szocialista szel­lemű formálására, a politizá­ló légkör fejlesztésére. — A párt és az ország előtt álló feladatok sikeres megoldásá­hoz elengedhetetlen eredmé­nyes szövetségi politikánk következetes folytatása. Természetesen az egyén, az egyes kommunista számára a tagkönyvcsere a párthoz való tartozás megújítását — vagy meg nem újítását jelentette. A tagság 2,7 százaléka — nem kapott új tagkönyvet a de­cemberi taggyűléseken. Sa­ját elhatározásukból léptek ki sorainkból, vagy a kom munista közösségek döntöttek így róluk. Számunkra persze egyetlen távozó sem puszta statisztikai adat; minden ki­lépés vagy törlés mögött em­beri sors húzódik meg. A tag- könyvcserének ez a tapaszta­lata a pártszervezeteket még következetesebb pártépitcsre, még jobb nevelő munkára, a párttagokkal — különöskép­pen az idős kommunistákkal — való még odaadóbb törő­désre kell hogy ösztönözze. A tagkönyvcsere pezsgővé tette a pártéletet. Mindaz, ami egyéni beszélgetéseket össze­gező taggyűléseken szóba ke­rült, hozzájárult a párttagok nagyobb aktivitásához, a párt- csoportok, az alapsz^rvezetek élénkebb tevékenységéhez az országban, s természetesen megyénkben is. Ennek a lendületnek a meg­tartását szorgalmazták a kommunisták a beszámoló taggyűléseken, s erre hívta fel a Központi Bizottság is a figyelmet. A tagkönyvcsere alkalmával a párttagok közül sokan kér­ték, javasolták: legyen más­kor is ilyen vagy ehhez ha sonló beszélgetés. A Közpon­ti Bizottság álláspontja eb­ben a kérdésben is világos: »Az évenkénti beszámoló taggyűléseket úgy kell előké­szíteni, hogy a párttagoknak módjuk legyen a fontos po­litikai kérdésekben véleményt nyilvánítani, s emellett sze­mélyes gondjaikat is megbe­szélni.« A pártélet e Jelentős ese­ménysorozata a Központi Bi­zottság mostani ülésével be­fejeződött. E befejezés azon­ban bizonyos értelemben in­kább nyitány: a gyakorlati párlmunkában sürgeti a foly­tatást — a tapasztalatok terv­szerű hasznosítását. »A pártmegbízatások rend­szerével továbbra is biztosíta­ni kell a párttagság aktív részvételét a politikai mun­kában. Az alapszervezetek erősítsék kapcsolataikat a páríonkívüliekkel, gyakorol­janak nagyobb hatást kör­nyezetük szocialista szellemű formálására, a politizáló lég­kör fejlesztésére« — hangsú­lyozta a Központi Bizottság, Hárem javaslat Belgrádban Voroncov a szovjet álláspontról Az őszi belgrádi találkozó napirendjével kapcsolatban a szovjet és az angol—amerikai javaslatok mellett megjelent egy harmadik' tervezet is. Ezt a tervezetet a mostani előké­szítő szakasz első munkaheté­nek végén terjesztette elő ki­lenc semleges, illetve el nem kötelezett európai állam: Ausztria, Ciprus, Liechtenstein, Málta, San Marino, Finnor­szág, Svájc, Svédország és Jugoszlávia. A nyugati kül­döttségekhez közelálló körök véleménye szerint a kilencek tervezete kompromisszumot jelent a szovjet és az angol —amerikai javaslatok között — írják Belgrádból az APN különtudósítói. Belgrádban ismeretessé vált — folytatják a tudósítók —, hogy a kilencek, tervezete fi­gyelembe veszi a szocialista országok álláspontjának elvi lényegét és sokkal messzebb­re megy a korlátozott és nem jövőcentrikus nyugati javasla­toknál. A harmadik tervezet első pontja teljes mértékben egy­beesik a szovjet tervezettel, mivel mindkettő a helsinki záródokumentumnak az össz­európai tanácskozást követő további lépésekre vonatkozó pontjához tartja magát. A semleges és az el nem kötele­zett országok javaslatukban megengedik bizonyos kérdések (Folytatás a 2. oldalon.) SZERELŐK A CSŐERDŐBEN 'Július végéig befejezik a kaposvári nagymalom rekonstruk­ciójának első ütemét. Üj lisztlcamrarendszert építettek, pneu­matikus számítással oldották meg a liszt továbbítását, az egész üzemet újra villamosították, ugyanakkor a régi, fából készüli csöveket fémcsövekre cserélték ki. A malom teljesítménye ezáltal egy vagonnal emelkedett, így napi tizenhét vagon gabona őrlését végzi. — Fotó: Gyerytás László — Egységes, felemeli műszakpótlék Az emeléshez 1,8 milliárd forint támogatás A Minisztertanács határozata alapján július 1-én veze­tik be azoknak a fizikai dolgozóknak és a termelést köz­vetlenül irányítóknak az egységes, felemelt műszakpótlékát, akik az iparban, az élelmiszer-kiskereskedelemben vagy a vendéglátásban több műszakban végzik munl<ájukat. Ezek a dolgozók július 1-től a délutáni műszakban egysé­gesen 20, az éjszakai műszak- Dan 40 százalék pótlékot kap­nak, és további 10 százalék pótlék jár közülük azoknak, akik folytonos munkarendben dolgoznak. A műszakpótlék emeléséhez az állam anyagilag is jelenté­keny mértékben hozzájárul. Minden olyan ipari, éielmi- szer-kiskereskedeimi és ven­déglátó vállalat meghatáro­zott állami támogatást kap, ahol a II—III. műszakban tel­jesített munkanapok aránya 1976-ban elérte a teljesített összes munkanap £ százalékát. Ahol ugyanis ennél kisebb mértékben alkalmazzák a több műszakot, ott a vállalatoknak nem okozhat nagyobb gondot a műszakpótlék emelése, mert ezeken a helyeken az emelés összege a béralapnak még az egy százalékát sem éri el. Mint a Munkaügyi Miniszté­riumban elmondták, a válla­latok hivatalos statisztikai je­lentései alapján állapították meg, hogy az adott helyen mi­lyen arányokban foglalkoztat­ják a fizikai dolgozókat több műszakban, s a számítógépek ennek alapján összegeztél!, hogy egy-egy vállalatnak mek­kora támogatás jár. Az ágaza­ti minisztériumok, felügyeleti szervek már tájékoztatták vál­lalataikat ezekről az összegek­ről és az elszámolás módjáról is, így a magasabb műszak- pótlékot á vállalatok már a júliusi bérrel zavartalanul ki­fizethetik. A pótlékemeléshez mintegy 1500 vállalatinak évi 1,8 milliárd forint támogatást nyújt az állam, vagyis az emelésnek több mint kéthar­madát a költségvetésből finan­szírozzák. Természetesen előfordulhat, hogy valamely vállalatnál — például átszervezés miatt — az utóbbi időben lényegesen megváltozott a több műsza­kosok aránya, ámít a támo­gatás összegének kiszámítá­sakor még nem tudtak figye­lembe venni. Ilyen esetekben az ágazati minisztériummal kell a vállalatnak konzultál­nia. Olyan eseteket a minisz­tériumok nem vehetnek figye­lembe, amikor a vállalat fi­zikai beosztásúnak akar fel­tüntetni olyan dolgozókat, aki­ket korábban »tévedésből« egyéb kategóriába sorolt. Vi­szont lehetőség van arra, hogy az ágazati miniszter továbbra is nagyobb pótlékot engedé­lyezzen azok részére, akik ed­dig is a mostani kötelezőnél nagyobb pótlékot kaptak. A Munkaügyi Minisztérium­ban rámutattak, hpgy a vál­lalatok helyesen teszik, ha alaposan áttanulmányozzák a műszakpótlék egységesítésével és emelésével kapcsolatos mi­nisztertanácsi határozatot. Eb­ből ugyanis kitűnik, hogy mely ágazatokban, s hogy csupán a több műszakban foglalkoztatott fizikai dolgo-1 zók és közvetlen termelésirá­nyítók műszakpótléka emelke­dik. Nem emelkedik tehát azoknak a pótléka, akik egy műszakban dolgoznák, mint például — az éjjeliőröké. An­nak eldöntésére pedig, hogy ki számít fizikai dolgozónak, egyértelműen eligazítást ad maga a munka jellege, a be­sorolásáról szóló okmány. Az ipari dolgozók esetében még egyszerűbb a helyzet, mert itt a műszakpótlékok ar­ra a körre vonatkoznak, ame­lyet 1973-ban a munkás-bér­emelés is érintett. A változás csak annyi, hogy az emelés most nemcsak az állami vál­lalatokra, hanem a szövetke­zeteiére is kiterjed. A vállalat és a dolgozók közötti vitás esetekben a munkaügyi dön­tőbizottsághoz kell fordulni. (MTI) Kádár János az NSZK-ba látogat Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának tagja Helmut Schmidtnck, a Német Szövet­ségi Köztársaság szövetségi kancellárjának a meghívására a közeljövőben hivatalos láto­gatást tesz a Német Szövetsé­gi Köztársaságban. (MTI) (torna a Béketanácsnál A Zimbabwei Hazafias Front hazánkban tartózkodó küldöttsége szombaton látoga-- tást tett az Országos Béketa­nácsnál. Dr. Réczei László al- elnök tájékoztatta a küldött­séget a magyar békemozga­lom dél-afrikai szolidaritási tevékenységéről. Joshua Nko- mo kifejezte készségét az együttműködés szorosabbá té­teléért. Tartalmasabb a Vöröskereszt munkája Mérlegen a kaposvári szervezet munkája A tegnapi nappal lezárult Somogy megyében a Vöröske­reszt kongresszust megelőző választási tevékenysége : szom­baton tartotta konferenciáját a szervezet kaposvári vezető­sége. Megkértük Honfi Istvánnét, a Magyar Vöröskereszt So­magy megyei szervezetének titkárát, hogy foglalja össze a kongresszust megelőző vá­lasztási tevékenység lényegét, — A Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségének 1976. október 19-i határozatának megfelelően megyénk terüle­tén 1977. március 1-től május 15-ig lezajlottak az V. kong­resszust megelőző alapszérve- zeti vezetőség- és küldöttvá­lasztó taggyűlések. Május 15- töl június 25-ig az 520 alap­szervezeti taggyűlésen megvá­lasztott 825 küldött részvételé­vel megtartottuk az öt járá­si és négy városi vezetőségi konferenciát. Az alapszerveze­ti taggyűléseken, a járási, vá­rosi küldöttkonferenciákon a választott vezetőségek a tag­ság és a küldöttek elé ter­jesztették a IV. kongresszus óta végzett munka számadá­sát.. a következő időszak ten­nivalóit. A taggyűléseken cs a küldöttkonferenciákon meg­állapították, hogy megyénk­ben a Vöröskereszt munkája tartalmában gazdagabb lett, a szervezet pedig erősödött. Eredményesen hajtottuk vég­re a vállalt családvédelmi. egészségnevelési, véradási, el­sősegélynyújtási és szervezési feladatokat — mondotta Hon­fi Istvánné, Tegnap délután a Fegyve­res Erők Klubjában tartotta küldöttkonferenciáját a Vö­röskereszt kaposvári városi vezetősége. Elnöki megnyitót dr. Varjú Irén mondott, rész­letesen ismertette a megye- székhely egészségügyi arcula­tának fejlődését. Nyolcvanhét küldött és ti­zenöt vendég — köztük Mar­ton Tibor, a Magyar Vörös- kereszt Országos Vezetőségé­nek tagja, Farkas Imre, a vá­rosi pártbizottság csoportveze­tője, dr. Sarlós Vilmos, a Vö­röskereszt megyei vezetőségé­nek tagja vett részt a konfe­rencián. A városi vezetőség beszámo­lóját Géró Mihályné, városi titkár terjesztette elő. Ered­ményes munkáról adott szá­mot. Az egészségnevelés (erén — a két kongresszus között — 1216 előadás hangzott el. 58 126 résztvevője volt a felvilágosí­tó témájú előadásoknak. Eb­ben a munkában az üzem­orvosok végezték a legtöbbet. Az iménti számokhoz tegyük hozzá, hogy a .megyeszékhe­lyen 335 tanfo.lyamot tartottak, csaknem tízezer érdeklődő számára, A tisztasági mozga­lomban kiemelkedő munkát végeztek a donneri, cseri, tüs­kevári területen működő szer­vezetek, a belváros gondján ebben a négy évben sem si­került enyhíteni. Hagyományos, nemes mun­kája a szervezetnek a család- vójglem, ezen belül a kis­gyermekes anyák egészségne­velése, a fiatalok szemléleté­nek formálása, az idős korúak gondozása. A két kongresszus között Kaposváron 864 idős korút, 291 egyedül élőt és 974 családot gondoztak a Vörös­kereszt aktivistái. A térítésmentes véradó mozgalomnak több mint más­fél évtizedes hagyományai vannak Kaposváron. A szerve­zésben különösen sokat tesz­nek az üzemorvosok. A vér­adásban vállaltakat a város túlteljesítette az elmúlt négy esztendőben. Az egészségügyi törvény, a Vöröskereszt IV. kongresszu­sának határozata kötelezte a vállalatokat, hogy gondoskod­janak képzett elsősegélynyúj­tókról. Kaposváron több tan­folyam is indult, 1963—1976 között 119 tanfolyamot szer­veztek, 1898-an végezték el. A városi vezetőség végül is­mertette, hogy 12 új alapszer­vezetet hoztak létre, 1538-al növelték a taglétszámot. Je­lenleg .a 97 alapszervezetben 7765 vöröskeresztes tevékeny­kedik. I Erősödött a párt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom