Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-23 / 146. szám

Tizennégyezer kézirat Az örmény ábécé megalkotójának, Meszrop Mastocnak a nevét viseli a jereváni kézirattár. A több mint ezeréves könyvek között értékes festmények, középkori miniatúrák is helyet kaptak, itt. A Matenaradan — így nevezik örmé­nyül ezt a könyvtárat — a világ kutatóinak találkozóhelye; a gyűjtőmunka átfogja az örmény népnek és kaukázusi szomszédainak a történelmét, irodalmát, művészetét is. Év­ről évre újabb anyagokkal gazdagodik a jereváni kézirattár. Nemcsak a Szovjetunió területéről, hanem a világ minden tájáról ide kerülnek az örmény közösségek által küldött kultúrkincsck. Számolnak a textiliparban Béremelés és műszakpótlék Több bérért dolgoznak július 1-től a ruházati ipar­ban a fizikai munkások. Et­től az időponttól kezdve — a kormány határozata alapján — bevezetik a műszakpótlékot is. A második műszakban ez 20. a harmadikban pedig 40 százalékot jelent. A vállala­toknál, szövetkezeteknél javá­ban tart már a számolás: a munka mennyiségét és minő­ségét is figyelembe véve kí­vánják elosztani a rendelke­zésükre álló pénzt. A ruházati iparban dolgo­zók béremelésének egyik for­rása a központilag biztosított összeg, a másik pedig a válla­latok, szövetkezetek saját bér- fejlesztése. A differenciálás elveit miniszteri rendelet ha­tározza meg. Ennek alapján az átlagosnál nagyobb mér­tékű emelést kapnak a szak­munkások, a közvetlen terme­lőmunkát végzők és azok, akik az átlagosnál kedvezőt­lenebb munkakörülmények között dolgoznak. Ezt az ösz- szeget kell felhasználni azok­nak a béremelésére is, akik jelentősen elmaradtak az alsó bérhatártól. Meddig ér a telekhatár? A tavaly novemberi tanácsi határozat óta a Településtisz­tasági Szolgáltató Vállalat munkája új tevékenységgel gazdagodott; a zöldterület­gazdálkodással. — Miért volt erre szükség? — kérdeztük Fonyódon, a vállalat igazgató­jától, Péter Istvántól. — Hosszú éveken keresztül foglalkoztunk tőzegkiterme­léssel, talajerő-javítással. De pár éve nagyobb részt vál­laltunk a Balaton partján a köztisztasági munkákból. Ta­valy óta teljesen átalakult a profilunk: fő tevékenységünk — mint a megváltozott új cégtábla is mutatja — a tele­püléstisztasági szolgáltatás lett. Ez a munka szorosan kö­tődik a nyári idényhez, s em­bereink nagy részét télen csak pehezen tudnánk foglalkoztat­ni. Ezért vállaltunk zöldterü­let-gazdálkodást és egyéb ki­szolgáló, kiegészítő munká­kat. Foglalkozunk — főleg ősszel és télen — partfeltöl- téssel, parkrendezéssel, bérfu­varozással és háztartási tüze­lőolaj-szállítással is. Kétszázhúsz ember dolgozik a vállalatnál, összesen 72 köz­úti gépjárművük rója az uta­kat Siófok határától egészen Balatonszentgyörgyig. Seprés, szemétszállítás, öntözés — ez a, szervezet alkalmas arra, hogy a balatoni köztisztasági gon­dokat végleg megoldja. — Mennyi árbevételük volt tavaly ezekből a munkákból? — 2,5 millió forint. Ez az évi 30 milliós árbevételnek nem egészen tíz százaléka. E sokatmondó adatból arra következtethetünk, hogy a Ba­latonnál távolról sem oldottak meg minden gondot a köztisz­taságban, szemétszállításban. Pedig e nemzetközileg ismert üdülőhelyen ez igen fontos volna. Egyedüli megoldás az eredeti elképzelés következe­tes megvalósítása lenne. Ma azonban még nincs így. A ta­nácsoknál szinte mindenütt másként próbáinak megbir­kózni ezzel a munkával. Föld­váron így, Fonyódon amúgy szállítják a szemetet. S köz­ben évről évre szomorúan ál­lapítjuk meg: a nagy nyári csúcsforgalom idején méltat­lanul piszkos és szemetes a Bálaton-part. — Vajon a vállalat felké­szültsége megfelelő-e? — Nem állítom, hogy min­den tekintetben feladatunk magaslatán állnánk. Jobb munkát is tudnánk végezni. Ehhez az embereken, a gép­kocsikon kívül egyéb föltéte­leink is megvannak. Minde­nütt kiépültek telepeink, ki- rendeltségeink, szemétlerakó­helyeink és a szennyvíz ártal­matlanítására szolgáló tőzeg­ágyas . szennyvízürítÓ-helye- ink. Üzemeltetésükhöz már gazdag tapasztalataink is van­nak. — Mi akkor a baj? — A korábbi évakiben a sze­métszállításnak más és niás módját keresték a tanácsok, s most az átállás nem könnyű. Néhány éve, amikor a csator­názás viszonylagos hiánya miatt annyi baj volt a szenny­vízzel, a kempingekben, üdü­lőkben azonnali gyorssegély­re volt szükség. Akkor még nem tudtunk lépést tartani. Az üdülők és egyéb szervek szennyvízszívatásra alkalmas kocsikat szereztek be. Kimu­tatásaink szerint a Balatonnál ma Í6 intézménynél 38 kocsi üzemel. Csak ayrór feledkez­nek meg: a szívatás csupán egy szakasza a szennyvíz ár­talmatlanításának. Ezért lenne jobb, ha egy kézben összpon­tosulna ez a munka. Ma már szervezetileg is jobban állunk. Készen arra, hogy az egész megyében vállaljuk a csator­natisztítást. Két éve még úgy látszott, hogy a zsákos szemétszállítás »frontáttörést« jelenthet a ba­latoni köztisztaságban. A sze­méthordásnak ez a leggyor­sabb, leghigiénikusabb módja mégsem lett népszerű. Drága. Jelenleg három forint lakóhe­lyiségenként. S a Balatonnál ma sehol sem kötelezik az üdülőket és a villatulajdono- sokat a zsák megvételére, használatára. így a háztartási szemét egy része még ma is üres telkekre, sőt közterüle­tekre kerül, bizonyítva, hogy a tóparti lakosok, üdülővendé­gek gondolkodása még nem jutott túl a saját telkük ha­tárán. Pedig több helyen is tanácsi határozat intézkedik a szemétszállítás korszerűsíté­séről. Csak éppen a gyakorlat­ban nem sikerült többet ten­ni. » Várható azonban, hogy a fe­nyőd i tanács — a Bal atonnál elsőként — minden háztartás­ra kiterjedő szemétszállítási szerződést köt az idén a vál­lalattal . Cs. T. Miből adódott ez a lema­radás? A ruházati ipar ala­csony bérszínvonala miatt nem emelkedtek olyan mér­tékben a keresetek, mint más vállalatoknál, még akkor sem, ha a bérfejlesztés lehetőségét teljesen kihasználták. A mos­tani béremelés lehetővé teszi ennek a viszonylagos elmara­dásnak a pótlását. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában szinte minden számítást elvégeztek már, s ha a szakszervezeti ta­nács jóváhagyja a vállalat ve­zetőinek javaslatát, minden dolgozó megkapja a béreme­lésről szóló értesítést. Mennyivel kerül majd több pénz a borítékba?* Bajer Nándor igazgató már papír nélkül sorolja a számokat. A gyár eddig a délutáni műszak­ban dolgozóknak tíz, az éj­szakaiaknak pedig húsz szá­zalék pótlékot fizetett. Július 1-től mindegyik műszakban a I dupláját kapják a dolgozók. Fél év alatt ez 2 millió 637 ezer forintot jelent. Dolgo­zónként pontosan 1771 forin­tot. A fizikai munkát vég­zőknél és a termelést köz­vetlenül irányítóknál a pótlék 5,3 százalékos bérszínvonal­emelkedésnek felel meg. Eh­hez jön még a központilag biztosított béremelés, amely­nek mértéke 4,49 százalék. A vállalat pedig saját erőből 5,5 százalékos bérfejlesztést haj­tott, illetve hajt végre. — Mikor kapják meg elő­ször a több pénzt a dolgo­zók? — Az augusztus 11-i vég- elszámolásnál. Azt azonban, hogy mennyivel többet kap­nak, többé-kevésbé pontosan mindenki hamarosan kiszá­míthatja. Azért csak többé- kevésbé pontosan, mert a bér teljesítményhez kötött, aki te­hát többet dolgozik, megemelt órabére arányában többet is kap. A csurgói Napsugár Ipari Szövetkezetben Radnóti László elnök ezt mondja: — A mostani bérintézke­dések révén a szövetkezetben elérjük a 30 ezer forintos bér- színvonalat. Ez eddig 27 900 forint volt. A szövetkezet a könnyűipari ágazathoz tarto­zik, de jelentős vasipari rész­lege is van. A bérintézkedés csak a ruhaipari ágazatban dolgozókat érinti: a műszak- pótlék viszont a vasiparoso­kat is. A szövetkezetben min­denütt két műszak van : csu­pán a kismamák dolgoznak a bölcsődék nyitvatartási rend­jének megfelelően. A második műszakra biztosított 20 száza­lékos pótlék összesen 650 embert érint a szövetkezetben. A ruhaipari dolgozók bér­emelése pedig 550 embernek jelent majd több fizetést. — Az idei magasabb bér a jövő évi emelés alapja. Tehát — összegét tekintve — jövőre is több lesz a béremelés. — A szövetkezet a munka hatékonyságának megfelelő növelésével évi hatszázalékos béremelést is elérhet. Ehhez azonban nagyon jól kell dol­gozni. Ha a hatékonyság le­hetővé tenné az ennél na­gyobb arányú bérfejlesztést is, a nyereség »megérezné«, hiszen a bérfejlesztés után fizetett adó erősen csökkente­né a nyereséget, s ez — saj­nos — egy bizonyos szint el­érése után már nem ösztönöz a hatékonyság további növe­lésére. ABlásfogSalás a kiskorúak és a gondnokság alatt levők lakáscseréjéről A lakásügyi jogszabályok nem intézkednek arról, hogy szükséges-e a gyámhatóság hozzájárulása azokhoz a la­káscsere-szerződésekhez, me­lyeket a kiskorúak és a gond­nokság alatt állók törvényes képviselője kíván megkötni. A gyakorlati tapasztalatok szerint a törvényes képviselő által megkötött szerződés sok esetben hátrányosan érintette a kiskorúak és a gondnokság alatt állók érdekeit. Ebben az ügyben most az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az Oktatási Minisztérium-, mai egyetértésben elvi állás- foglalást adott ki. Emlékeztetnek arra a lakás- politikai és lakásgazdálkodási alapelvre, amely szerint a la­kásbérleti jogviszony pénzér» téket képvisel, mégpedig leg­alább annyit, mint amennyit az érintett lakásra megállapít­ható használatbavételi díj ösz- szege. Az állásfoglalás utal arra a jogszabályra is, amely szerint a törvényes képviselő jognyilatkozatának érvényes­ségéhez a gyámhatóság jóvá­hagyása akkor szükséges, ha a jogi nyilatkozat tárgyának ér­téke a 10 ezer forintot meg­haladja. így az állásfoglalás a meglevő jogszabályok szel­lemének megfelelően kimond­ja, hogy minden olyan lakás­csere esetiben, amelyben a lakás-használatbavételi díj összege meghaladja a 10 ezer forintot, a törvényes képvise­lőnek be kell szereznie a gyámhatóság hozzájárulását, hogy a lakáscsere-szerződés­hez a tanács lakásügyi ható­sága is hozzájáruljon. lésére, A mostani rendezés a textiliparban dolgozóknak a többi iparágban dolgozókéhoz viszonyított elmaradását kí­vánja pótolni. Hatása azonban minden bizonnyal több lesz ennél: a vállalatok azt is vár­ják, hogy több lesz a jelent­kező és csökken a munkaerő- hiány. Dr. K. I. Növényvédelmi tájékoztató Rajzik a szőlőmoly Megyénk házikerti és nagy­üzemi szőlőiben május végén, június elején helyenként erős fertőzéseket okoztak a szőlő­molyok hernyói. A meleg idő kedvezett a kártevő hernyók fejlődésének, viszonylag egy­szerre, nagy tömegben bábo- zódtak be. A meleg a bábok fejlődését is meggyorsította, és június 20-án megkezdődött a nyári nemzedék rajzása. A hét elejének zivataros, változékony időjárása miatt SZAPUDI ANDRÁS Egy ifjúsági vezető naplójából A tizenéves Téca. Megpróbál­tam magam becsapni, beta­pasztani a kételkedés szóra nyíló száját a lelkemben. Szé­gyellem, de akkor már öröm­mel túladtam volna azon a gondon, bár nem mertem ma­gamnak bevallani. Mint ahogy azt sem, hogy a megnyugta­tásomra előkerített érv hamis és méltatlan hozzám. De hiába áltattam magam... Még le sem értem a hegyről, már megtört az ellenállásom az igazsággal szemben. Sza­bad kezet kapott az önvád. Egy alacsony, vadszőlővel be­futtatott nyaraló előtt mentem éppen, amikor megláttam Csombor Pál szemét. És meg­hallottam a hangját. Tévedsz, mondta szigorúan. Teca nem menthetetlen. Segítségre szo­rul, de nem a te segítséged­re.« Megálltam, könny folyt az arcomra. — Mi baja. aranyoskám? Egy mesebeli anyóka állt a nyaraló ajtajában bevásárló szatyorral a karján. — Semmi..., semmi — he­begtem, és gyorsan tovább­mentem. Nem néztem hátra, mégis láttam az anyóka cso­dálkozástól megnyúlt arcát, ahogy utánam nézett, majd hosszas babrálás után kinyi­totta a vasrácsos ajtót. Elhatároztam, hogy elkerü­löm az intézetet. Az állomás­ra indultam, hogy az első vo­nattal hazautazzam. — A legközelebbi másfél óra múlva indul — mondta a türelmetlen szemű vasutasnő. — Gyors vagy személy? — Személy. Beültem a restibe, kávét és kólát rendeltem. Majd rövid tétovázás után kértem egy kis konyakot is. »Csombor Pál egészségére.« Ismerős hangokra lettem fi­gyelmes. »Mit gondolsz, tényleg se­gíteni akart, vagy csak tetsze­legni a segítő szerepében?« A szomszéd asztalnál István és Dénes. »Szerintem, valóban segíte­ni akart« mondta István csen­desen, és ivott a fröccséből. Dénes grimaszt vágott:- »Én nem vagyok ennyire meggyőződve...« »Miért bántod folyton? — vágott a szavába István, foj­tott ingerültséggel. Miért ké­telkedsz benne?! Hidd el, jót akart.« »Jót akart... Kinek?! An­nak a lánynak vagy magá­nak?« »Nem értem« ráncolta a homlokát István. Dénes vállat vont. »Lehet, hogy nincs igazam« mondta alig hallhatóan. Majd fölemelte a hangját: »Nekem gyanús ez a vállalkozása ...« »Ne beszélj bolondokat!« szólt korholó hangon István. »Gyanús« folytatta Dénes elszántan. »Az a levél a hiú­ságát hizlalta...« »Milyen levél?« »Amit a lány írt neki. Hogy a felszólalása így meg úgy. .. satöbbi... Gondolta, ezután elég lesz néhány együttérző szó. Beállít hozzá valami szív­hez szóló szöveggel, és kész. övé a sikerélmény, a dicső­ség .. .« István megcsóválta a fejét. »Csakhogy ez nem olyan egyszerű!« — lendült föl Dé­nes mutatóujja. »De nem ám .'.. Most aztán menekül... Megfutamodik... Jaj, de piti dolog !« István lassú mozdulatokkal cigarettára gyújtott. »Olyan magabiztos volt« szólt tűnődő arccal. »Ahogy ott ült a vendégszobában, és cigarettázott...« »önbizalomban. becsvágy­ban sohasem szűkölködött« mondta Dénes. »Emlékszel, amikor...« Hívtam a fizetőpincért, és kirohantam az étteremből. Visszajöttem az intézetbe, és mindent elmondtam Csombor Pálnak. — Nem erről volt szó — mondja még egyszer. Meg­dörzsöli a szakállát, rám néz. — Ne keseregj . .. Nincs rá okod. Túl sokat reméltél ettől a találkozástól. Igaz? Hallgatok. Amikor kiléptem az étte­remből, elkezdtem magam po­fozni. Végigpofoztam magam az úton, az intézet kapujáig. Fáj az ütések helye. Csombor Pál a fejét ingat­ja: — Mintha nem bíznál ma­gadban . .. »önbizalomban. becsvágy­ban sohasem szűkölködött« hallom az öcsém hangját. — Csodálkozol?! — tör ki belőlem a keserűség. — Igen, csodálkozom — mondja Csombor Pál nyugod­tan. — A naivitásodon, a tü­relmetlenségeden csodálko­zom. Ha nem ismernéd az előzményeket, nem csodálkoz­nék. De ismered. Tudod, mi­óta harcolok Tecáért, s nem is akármilyen erőbedobással. És az eredmény? Kudarc, kudarc hátán. De ne hidd, hogy fö­löslegesen erőlködöm. Gondolj a »Tanár úrra !«. Azt hiszed, vele kevesebb gondom volt? Aztán nem egy Tecát vagy Tanár úrat mutathatnék, aki nemrég még csavargóit, kis híján bűnözővé vált, most meg rendesen tanul vagy dol­gozik. Persze, nem azt mon­dom, hogy az erőfeszítés min­dig meghozza a kívánt ered­ményt. De csaknem mindig. És sohasem hiábavaló... Te­ca esetében különösen nem. Elvégre egy tizenéves gyerek­ről van szó, akiből még min­den lehet... — Belátom, hülye vagyok — szólok meggyőződéssel. Csombor Pál nem vesz tu­domást a megjegyzésemről. Folytatja: — Nézd, én tudom, hogy jól ismered a fiatalok életét, gon­dolkodásmódját. Csakhogy a te társaid a munkahelyeken, a KlSZ-alapszervezetekben, az építőtáborokban az egészséges sokasághoz tartoznak.' Őket ismered, az ő fejükkel gon­dolkodói ... Bólintok. (Folytatjuk.) elhúzódik a lepkék repülésé­nek időszaka, így a lárvake­lés — és a kártétel — ideje is hosszabb lesz, mint az első nemzedéknél volt. A kártevő lepkék elleni első védekezést a kialakuló rajzáscsúcs ide- jen végezzük el, majd a lár­vák kelésének időpontjában (július 8—10-e között) ismé­teljük meg. A hernyók fürt- kártételének megelőzésével a szürkerothadás és a fákórot- hadás fertőzését is csökkent­hetjük. A jelenlegi zivataros, helyenként szeles, jégveréses időben számolni kell a szür­kerothadás (Botrytisz) roha­mos terjedésének veszélyeivel. Kombinált védekezésre a sző­lőmolyok ellen a Ditrifon 50 WP, az Unitron 40 EC, a Su- mithion 50 EC, a Metation 50 EC 0,2; a Lebaycid 40 WP, a Nogos 50 EC, Unifosz 50 EC 0,1 százalékos oldatának vala­melyikét, a peronoszpóra el­leni védekezésre pedig a szür­kerothadás ellen is hatásos Ortho-Phaltan 0,3, a Difolaton 0,25, vagy a Dithane M—45 0,2-(-Fundazol 50 WP 0,08 százalékos kombinációját ajánljuk. A permetléhez ok­vetlenül keverjük a liszthar­mat ellen hatásos Thiovit vagy Colosul 0,3, vagy a Karathane FN—57 0,075 — 0,1 százalékos oldatát is. Rajzik az őszibarackosaink veszélyes kártevőjének, a ke­leti gyümölcsmolynak az első nyári lepkenemzedéke is. A kártevő elleni védekezést jú­nius 28—30-án, a lepkék tö­meges repülésekor kell meg­kezdeni, majd július 8—10-én, a lárvák tömeges kelésének várható időpontjában szük­séges megismételni. A véde­kezésre a rovarölő szereket úgy válasszuk ki, hogy a jú­lius első felében érő őszdba- rackfajtáknál is betartható le­gyen a szüret előtti várako­zási idő. Ezeknél a fajtáknál a 7 nap várakozási idejű Uni­fosz 50 EC, a Nogos 50 EC, ' a Vápona 48 EC 0,1 százalékos töménységű szereli valamelyi­két válasszuk. A később érő fajtáknál a hosszabb hatás­tartamú és várakozási idejű Sevin 85 WP 0,2. Safidon 40 WP 0,25, Safidon 30 EC 0,4 százalékos tömériységű ké­szítmények valamelyikét hasz­náljuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom