Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-21 / 144. szám
Vita a vállalati törvényről Rugalmas sza bá lyozás Hogyan lehet úgy erősíteni a központi irányítást, hogy az szorosan a vállalati önállóságra épüljön? Ez az alapelve az állami vállalatokról szóló törvénytervezetnek. Már ebből is következik, hogy olyan törvény készül, amelyik hosszabb távon is ' kielégítő, rugalmas szabályozást ad. Az új törvény megalkotásának az az indoka, hogy az állami vállalatok szervezetét, gazdálkodását, irányításának alapvető kérdéseit egy tízéves kormányrendelet szabályozza. A rendeleti szabályozás óta eltelt egy évtized alatt elegendő általánosítható tapasztalat gyűlt össze az állami vállalatok működési alapelveinek, jogainak és kötelezettségeinek, gazdálkodásának, további irányításának törvényi szabályozásához. A törvénytervezet lehetővé teszi, hogy a vállalat irányításában az ott dolgozók kollektívája érdemi, közvetlen es képviseleti részvételt kapjon. Foglalkozik a törvénytervezet az egyszemélyi vállalati vezetés elvével, a vezetők felelősségének érvényesítésével is. A törvénytervezetet a Szak- szervezetek Országos Tanácsának szervezésében társadalmi vitára bocsátották. A közelmúltban foglalkozott a törvénytervezettel az ország- gyűlés ipari bizottsága is. Elénk vita alakult ki: a képviselők elsősorban a tröszti és gyáregységi szervezet tisztázatlanságaira, a népgazdasági és vállalati érdek jobb összhangjára, az ésszerű kockázat- vállalás fontosságára hívták föl a figyelmet. A tervezet többrétűén, részletesen fogalmazza meg a törvény célját A jogszabálynak biztosítania kell a több irányú társadalompolitikai, gazdasági és jogi követelményekből adódó célok megvalósulását. Így a gazdasági és jogi követelményeket hosszabb távon is kielégítő, olyan rugalmas szabályozást kell adnia, amely kifejezi az állam vállalatainak a társadalom anyagi alapjai gyarapításában, a termelőerők és a szocialista termelési viszonyok fejlesztésében, a társadalmi szükségletek kielégítésében betöltött meghatározó szerepét. Ugyanígy fontos célja a törvénynek az is, hogy egyértelműen kifejezze: a központi irányítás hatékonyságának növelése mellett a gazdaságirányításnak építenie kell a vállalat önállóságára, a népgazdaság érdekeivel összhangban álló kezdeményezésekre. A napokban — a HNF megyei bizottságának szervezésében — vitát rendeztek Kaposváron is a törvénytervezetről. Sok érdekes hozzászólás hangzott el, s ezek egy része kapcsolódott ahhoz a véleményhez, melyet az országgyűlés ipari bizottságának vitájában fejtettek ki. Az egyik hozzászóló szerint a törvénytervezet túlságosan keretjellegű, hasznos lenne, ha több helyen is konkrétabb rendelkezéseket fogalmazna meg. A törvény nek ugyanis egyik célja, hogy a jogok és kötelezettségek meghatározásával elősegítse az egyszemélyi felelős vállalati vezetés elvének és minden irányú gyakorlatának további erősítését, a vezetők felelősségének érvényesítését. A részletes szabályozás azonban nem a törvény feladata. Ezt nyilvánvalóan megteszik majd a végrehajtásuk érdekében kibocsátott jogszabályok. A Kaposváron rendezett társadalmi vitában erre is célozatt az egyik hozzászóló: szükség lett volna arra, hogy a tervezettel egyidőben megvitathassák a végrehajtási rendeletet is, mert így diffe-, renciáltabban szólhattak volna a vitában résztvevők. Az üzemi demokrácia — olvasható többek között a törvény céljáról megfogalmazottak között — jelenlegi intézményrendszerének törvénybeli előírásaival biztosítani kell, hogy a vállalatok kollektívái a vállalati irányításban érdemi, közvetlen és képviseleti részvételt kapjanak. Nyilvánvalóan nagyon fontos feladata a jogszabálynak az üzemi demokrácia erősítése. Kiérződött ez a társadalmi vitában elhangzottakból is. Többen szóltak hozzá a kérdéshez, és érdemes ezek közül egyet idézni. »Nagyon tágasan fogalmaz a tötvényter- vezet, amikor az üzemi demokráciáról, a dolgozóknak a vállalat irányításában és ellenőrzésében való részvételéről szól. Jó lett volna ennek hogyanjáról is rendelkezni.« Az észrevételek, javaslatok egy része minden bizonnyal helyet kap a törvény végleges szövegében. A tervezet rendelkezései közül talán még egyre szükséges visszatérni. Ezt ugyan kevesen kommentálták, pedig a tervezet szerint fontos szempont volt a törvényt előkészítők munkájában annak hangsúlyozása, hogy az állami vállalatnak közre kell működnie a dolgozók szocialista életformájának és gondolkodásmódjának fejlesztésében, ismereteik gyarapításában, a növekvő jóléti, kulturális és szociális igények kielégítésében. Az emberre figyelés adja meg ennek a rendelkezésnek a jelentőségét. M. A. a statisztika a gyakorlat Újítótevékenység a szövetkezetekben Más A kép ellentmondásos. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az újítási tevékenységet 1975-ig nem szabályozta rendelet. Ez nem jelenti azt, hogy addig nem-születtek ezreket érő javaslatok, a hatékonyságot jól szolgáló műszaki fejlesztések, ésszerűsítések. De hiányoztak' a szükséges szervezeti keretek! Így azután gazdátlan, rendszertelen volt ez a tevékenység. Volt? Bizonyos mértékig ma is az. Mert rendelet ugyan már van, de a mozgalom még korántsem szerezte meg azt a rangját, amely megilletné. Pedig hatalmas erőforrás, egyike azoknak a tartalékoknak, melyek ma még korántsem hasznosulnak kellően a köz javára. A megyei tsz-szövetség a múlt évben hat szövetkezetben szúrópróbaszerűen vizsgálta az újítótevékenység helyzetét. A tapasztalatok elgondolkodtatok és jól általánosíthatók is: az újítási szabályzatokat, például a szövetkezetek többsége elkészítette, csak jó néhány esetben ez formaiság maradt. A vizsgált üzemekben például csak három szabályzatot dolgoztak ki jól, de csak egy helyen beszélték meg az aboan foglaltakat a munkaszervezeti egységekkel, a dolgozókkal. Hogy várhatunk hasznos javaslatokat, ha nem megfelelő a tájékoztatás, ha nem ismerik a lehetőségeket, a feladatokat azok, akiknek ötleteire számítunk?! A példákat lehetne sorolni, valamennyitől csak egy következtetést vonhatunk le: a rendelet szellemében mindenekelőtt az üzemekben szükséges változtatni a helyzeten. Legyen gazdája, irányítója, felelős szervezője ennek az értékes, hasznot hozó mozgalomnak! Mert vitathatatlan, hogy a mezőgazdaságban dol- goczókból sem hiányzik az alkotó-, a kezdeményezőkészség. Tavaly az előző évinél kettővel kevesebb, tizenegy újítást fogadtak el, ezek gazdasági haszna csaknem száz- tízezer forint volt. Ez a statisztika. A gyakorlat azonban az, hogy szinte minden termelőszövetkezetben vannak »ezermester*, kisebb-nagyobb ésszerűsítéseket végrehajtó emberek, így a valóságban a bejelentettnek többszöröse az évente megvalósított újítások száma. Csak nem követi ezt az adminisztráció, s ami legalább ennyire káros a mozgalomra: nem kielégítő az újítók anyagi, erkölcsi elismerése. Több irányú és célratörő munkára van szükség ahhoz, hogy a mozgalomban rejlő, nagy szellemi és anyagi erő hasznosuljon. Nem szabad félvállról venni ezt a mozgalmat. Fontos, hogy a tsz-szövetség — más munkaversenyformákhoz hasonlóan — több támogatást nyújtson a gazdaságok ez irányú tevékenységé' hez. Ezt a célt szolgálja, hogy a szövetség elnöksége ez év tavaszán a legeredményesebb újítóknak összesen tízezer forint külön jutalmat szavazott meg. Az anyagi, erkölcsi ösztönzés mellett igen lényeges, hogy a bevált, jól hasznosítható ésszerűsítések ismertté váljanak. Ebben is fontos szerepe van a szövetségnek. A jó módszerek megfelelő nyilvánosságát szolgálja a közelmúltban napvilágot látott országos kezdeményezés is. A MÉM Információs Központja még ez évben egy olyan kiadvány" megjelentetését tervezi, mely csokorba gyűjti az 'üzemekben elfogadott, bevezetett és bevált újításokat. A kiadványban megjelenő legjobb mun Icákat díjazzák. Ne maradjon egyetlen jó kezdeményezés sem elismerés nélkül, és ne rekedjen meg egy üzem határain belül. Több történik ma is a valóságban, a gyakorlatban, mint amit a statisztikák mutatnak. Valamennyi megvalósított jó ötlet kapjon nyilvánosságot és kellő elismerést. A mozgalom eszköz az eredményesebb, hatékonyabb munkához — éljünk jobban vele! Vörös Márta MAI KOMMENTÁRUNK Sok ember még a legegyszerűbb ügyben is képtelen tájékozódni, baráti útbaigazító szó nélkül nehezen találja meg azt az ajtót,, amelyen kopogtatnia kell. S hányán vannak olyanok, akiknek egy kérvény megírása is szinte lehetetlen feladatnak tetszik. S lehetne folytatni a sort azzal is, hogy aki éppen eligazodik, az sem követi úgy nyomon a szabályok, rendelkezések változásait, mint a szakember. Amikor az első szakszervezeti jogsegélyszolgálatok megalakításáról hírt adtunk, még a szakemberek közül is többen kételkedtek abban, hogy erre az újabb fórumra szükség van. Az élet azonban csattanós választ adott erre: ma már ötvenkét vállalatnál, üzemben, szövetkezetben, gazdaságban és intézményben működik a szolgálat, s jó néhány vállalat — éppen ezek tapasztalataira építve — él e lehetőséggel, noha rá nézve nem kötelező. A dolgozók bizalommal fordulnak e fórumokhoz, ugyanis minden vállalati bizottságban tevékenykedik jogász, a többiek pedig a munka- és bérügyi, társadalom- biztosítási, munkavédelmi kérdésekben jártasak. Ez azért is fontos, mert az SZMT közgazdasági bizottsága éppen a közelmúltban hívta fel a figyelmet: a jogsegélyszolgálat elsősorban a munkajogi, a társadalombiztosítási, a munkavédelmi ügyekben adjon tanácsot, álljon a dolgozók mellé, járjon el az ügyükben, ha erre szükség van. A munkások, a szövetkezeti tagok élénk érdeklődését mutatja, hogy eddig mintegy háromezer-ötszáz ügyben fordultak a jogsegély- szolgálathoz. Ezek között államigazgatási, sőt polgári peres ügyek is akadnak. Sokan azért kopogtatnak be a bizottság ügyeletes tagjához, hogy írjon meg nekik egy beadványt, képviselje az ügyükben. Fontos mérce a hatékonyságot illetően, hogy e fórumok hatására csökkent azoknak az ügyeknek a száma, melyek a munkaügyi döntőbizottságokhoz kerültek. Az egyik legfontosabb feladat mind az ötvenkét helyen, hogy minden dolgozó megismerje, miben segíthet rajta a jogsegélyszolgálat. Erre az üzemi híradótól a faliújságig, a szakszervezeti rendezvényektől a termelési tanácskozásokig nagyon sok lehetőség van. A bizottságok a Házi Jogtanácsadó kiadványait szívesen terjesztik a munkások körében, kiderült ugyanis, hogy az állampolgári jogok és kötelességek gyors ismertetésére nagyon hasznosak. _ A kollektív szerződések szintén rögzítik a jogsegély- szolgálattal kapcsolatos feladatokat. A gazdasági vezetők szintén nagy gondot fordítanak rá, hogy semmi se hiányozzon, ami a munkához szükséges. Ami pedig a gondokat illeti, akad néhány, ezek közül azoknak a vállalatoknak a nehézségét említjük meg, ahol egymástól távol pan a központ és több telep. A munkások jogosan kifogásolják, hogy gépkocsi hiányában nem tudnak olt lenni a fogadóórán, ha szeretnék elintézni az ügyüket. Közel van a jó tanács, ahol már munkához látott e szolgálat. A jogsegélyszolgálat vezetőinek nemrégen befejeződött csopaki továbbképzése biztosan újabb lendületet ad e fontos tevékenység föllendítéséhez. L. G. Kőröshegyi remények Eső a huszonnegyedik órában — Minden eddiginél több széna Százötvenen a szőlőben A dinnye nem »szereti« a vizet. Most mégis úgy határoztak a szakvezetők, hogy — végszükségből — hozzálátnak az öntözéshez, mert nagyon szomjazott a növény a huszonhat hektáron. Kezdték volna az öntözést, de elromlott a motor ... Mindez a múlt hét közepén történt a .kőröshegyi téeszben. A motorhibát még azon a napon »kijavította« a szerda esti 14 —15 milliméteres eső. Azóta újabb csapadék áztatta a fölÍJjjáépítés Vietnamban Több mint ezer különböző új ipari, mezőgazdasági és közlekedési létesítményen dolgoznak jelenleg a Vietnami Szocialista Köztársaság építőiparának munkásai. Sikereikkel nagymértékben hozzájárulnak a népgazdaság újjáépítéséhez és korszerűsítéséhez. Az év első hónapjaiban mintegy 90 ipari üzem készült el és kezdett folyamatosan üzemelni. Quang Ninh tartományban a közeljövőben adják át a Szovjetunió segítségével épült ércdúsító kombinátot, valamint több cementüzemet. A lakásépítés is rendkívül gyors ütemben folyik. Tavaly több mint 600 ezer négyzet- méter lakásterülelet adtak át. A háború alatt elpusztult lakóépületek helyén ma marsok helyütt új lakónegyedek áll- XMÜb Magyar kiállítók az elektro ’17-en Moszkvában az ELEKTRO TT nemzetközi szakkiállításon 33 ország 402 cége vonultatja fel elektrotechnikai berendezéseit, gyártmányait. A június 23-ig megtekinthető ipari tárlaton öt hazai vállalat vesz részt: a Technoimpex. a Transelektro. az Egyesült Izzó, a Videoton és a Csepel Művek. A magyar kiállítók minden egyes gépe a KGST-országok közötti integráció, illetve kooperáció keretében készült. det, legutóbb vasárnap délután, este, sőt tegnapra virradóra is kapott esőt a szövetkezet hatara. A jég, szerencsére, elkerülte a gazdaságot. — Az első kaszálású szénánk bent van — mondta Petracsek István főagronó- mus. — A pillagósokból 35, a réti szénából 10 vagonnal gyűlt össze. Első kaszálásra meg sohasem lett ennyi, mint mo6t, és a minőséggel is elégedettek vagyunk, ötvenhat hon tár lucernánk, tizenhárom hektár vörösherénk, huszonöt hektár baltacimos-füves keverékünk van. Az utóbbit magfogásra termeljük. A lucerna második növedékéből 43 hektár van renden, a többit szintén magnak szánjuk. A százötven hektár kukorica alig mutatja a hosszan tartó szárazság nyomait — tapasztaltuk a hatarban. Igaz, nem fukarkodtak a műtrágyával, s a gyomirtó vegyszer hatása is jó. Meglátszik az őszi szántás, a tavaszi előkészítés eredménye. — Dinnyéből 120—150 mázsát várunk hektáronként, azután van még összesen négy hektáron paprika, zöldség^-pa- radicsom és fejes káposzta, ezek sem adnak okot panaszra. — Milyennek értékeli a mostani határt a főagronómus és a főkertész? — Nemcsak a májusi, hanem a júniusi eső is aranyat ér, vagy legalábbis sokat javított a kilátásainkon. Így a mostani becslésem szerint az őszi árpa 8—10, a búza 10, a tavaszi árpa 30 százalékos többlettermést ad a tervezetthez képest. Persze, ebbe még beleszólhat a június végi és a júliusi időjárás... Sok idő [ van hátra a kukorica betakarításáig. ennél a növénynél csak azt lehet mondani, hogy jelenleg nagyon szép. jókor kapta az esőt — mondta a fő- agronómius. . Bessenyei György főkertész n'jndenekeiőtt azt említette, hogy a tavaszi fagyokat viszonylag kevés kárral megúszta a gazdasag szőlője. A regi telepítés magasabo hozamot ígér olaszrizlingből, mint amennyit tavaly szüreteltek, sőt a 30 hektárnyi befejezett új telepítésből is mintegy 20 hektár fordul termőre ezen az őszön. 40 mázsát ígér hektárja. — Szép, egészséges a szőlő, már a negyedik permetezésnél tartunk — tájékoztatott a főkertész. — A tovaobiakban — a Viticoop Balaton Társaság keretében — mar helikopterrel történik a vegyszeres védekezés a szőlőültetvényekben, most épül a gép leszállópályája. A megállapodás szerint vettük a talajmintákat, melyeket a Balatonbog- lári Állami Gazdaság laboratóriumában vizsgálnak. Ott végzik majd a levelanalízist is, s ezek alapján történhet a telepítések tápanyag-visszapótlása. Ottjártunkkor százötvenen dolgoztak a téesz szőlőjében. Százan jöttek segíteni — és szakmai fogásokat gyakorolni, megismerni — a bogiári szakmunkásképzőből és szakközépiskolából. öt erőgép dolgozott a területen : tárcsával, talajmaróval járták a sorközöket. A növényvédő gépek a permetezéssel voltak elfoglalva. — Az idén válogathattunk a különféle, jó minőségű vegyszerekből: igazán jó ellátást biztosított a Somogy megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat — vélekedett elismerően a kaposvári , Agroker munkájáról a szövetkezet főkertésze. Egyelőre nincs okunk aggodalomra — állították egyöntetűen a kőröshegyi Jobbtét Termelőszövetkezet szakvezetői. Az eső jól jött. bár negyvenhárom hektáron renden találta a lucernát. A széna kiheveri« ezt, s mihelyt lehet, gyűjtik, hordják a tábláról. H. F. Közel a jó fanács
