Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-02 / 128. szám

Nyolcvanban gyorsabban A gabonasilók titka Egy pillantás a közlekedés V. ötéves tervére Részben már fölszedték a síneket Csokonyavisonta és Gör­geteg között az egykori vasútpályán. Megszűnt a régi köz­út—vasút kereszteződés, és a veszélyes kettős útkanyarula- tot »kiegyenesítették-«. A rómaiak építette utak pusztulása után Magyarorszá­gon egészen a múlt század végéig nemigen beszélhettünk tervszerű útépítésről. Néhány- száz évvel ezelőtt még a kirá­lyoknak is gondot jelentett az utazás. Nagy Lajos 1381 no­vemberében a Diósgyőr és a Dráva menti Verőce között levő 500 kilométernyi távot — váltott lovakkal — öt nap alatt tette meg. Kezdetben a hajózás is ha­sonló bonyodalmakkal járt. Széchenyi István 1830 nyarán a »Desdemona« nevű évezős gályán öt napig utazott Pest­től Újvidékig. Az első kötött pályás közlekedési vonalat 1827 augusztus 20-án nyitot­ták meg Pest és Kőbánya kö­zött. Ez függőrendszerű vasút volt, amit lovak vontattak a 7 kilométer hosszú pályán. 652 ezer személygépkocsi 1846. július 15-én a Pest és Vác közötti 33 kilométeres utat már 49 perc, alatt tette meg a »Pesth« névre keresz­telt — gőzmozdony vontatta — első magyar vonat. 1833 nyarán a budapesti utcák csendjét először verte föl au­tomobil motorjának zaja. 1903-ban Pozsonyban a Vám és a Vaskutacska között már a Ganz gyárban készült om­nibusz közlekedett; 1907-ben a Felvidék meredek útjain a Csonka János tervezte autó­buszok szállították az utaso­kat és a postát. 1919 áprili­sában már az Ogyessza és Budapest közötti légipostát vivő hidroplánjárat terveiről tárgyaltak... A századfordulót követő nagy fejlődés jut az ember eszébe, ha az 1977-es statiszti­kai ’ évkönyvet olvassa. Ma­gyarországon 8392 km a vas­útvonal, 29 915 km a közút, 3650 km a csővezeték és 1688 km a hajózható víziút hossza. A vasúton 131,5 millió tonna, a közutakon 202,6 millió ton­na, a csővezetékben 20,7 mil­lió tonna és a víziutakon 3,4 millió tonna árut szállítottak a múlt évben. A vasutat 341,8 millió, a közutat 671,2 millió utas vette igénybe. Jelentősen megnőtt a járművek száma is. Erre néhány példa: 1960-ban 31 ezer személyautót tartot­tak nyilván, 1967 végén szá­muk már elérte a 652 ezret. A fejlődést előrevetítik az V. ötéves népgazdasági terv­ben megszabott feladatok is. A fő terhek a vasúton A személyszállító járművek a jelenleginél 9 százalékkal több utast szállítanak 1980-ig, a helyi tömegközlekedési esz­közök pedig 11 százalékkal. A közlekedési vállalatoknak 23 százalékkal több árut kell majd továbbítaniuk. A terv­időszakban meggyorsul a vá­rosi és a közúti közlekedés, a csővezetékes szállítás fejlődé­se, de a fő terheket természe­tesen ezután a vasút viseli majd. Így a terv többi kö­zött előírja, hogy meg kell ja­vítani a nagyobb városok és az üdülőközpontok, illetve az elővárosok közötti közlekedést. Több árut kell szállítani a vasútnak. Mennyivel többet? 1980-ban 17 millió tonnával nagyobb mennyiséget, mint 1975-ben. Az emberek többségét a la­kóhelye közlekedésének ala­kulása érinti a legérzékenyeb­ben. A tömegközlekedés zsú­foltságát Budapesten és a vi­déki nagyvárosokban enyhí­teni szükséges. A tanácsi köz­lekedési vállalatoknál 6 szá­zalékkal nő az elszállítandó utasok száma. Az V. ötéves tervben továb­bi kis forgalmú vasútvonalak megszüntetése szerepel. Így 494 km normál, 320 km kes­keny nyomközű és 190 km gazdasági vasút forgalmát te­relik át közútra, s ez 25 mil­lió utast érint. A terv a szállítás és a hír­közlés fejlesztésére öt év alatt 105—106 milliárd forintot, a közúthálózat korszerűsítésére és fenntartására 43—45 mil­liárd forintot ír elő. A vasúti közlekedés fejlesztésére 42 milliárd fordítható. Ebből to­vább folytatják a vonalháló­zat, a vasúti csomópontok és állomások rekonstrukcióját, il­letve korszerűsítését. Fejlesz­tik a konténeres szállítási rendszert is. _______________________S ________ K özel az egymillióhoz öt év alatt mintegy 1.700 kilométer vonali és állomási pályát korszerűsítenek; lefek­tetnek 46 kilométer hosszú második vágányt és 450 ön­működő sorompóberendezést állítanak föl. Forgalomba he­lyeznek egyebek között 67 villamos és 20 dízelmozdonyt. Továbbfejlesztik a záhonyi át­rakóállomást, illetve Hegyes­halmot és Gyékényest. A be­ruházás forintjaiból jelentős összeget kap a közúti közle­kedés is. A személygépkocsik száma — megközelítve az egy­milliót — 900 ezer fölé emel­kedik. Az öreg, korszerűtlen járművek kiselejtezése után az autóbuszok száma 13 ezer fölé, a teherautók száma 150 ezer fölé emelkedik. A terv előírja a nagy vidéki városokban a legnagyobb for­galmú villamosvonalak két­vágányúvá alakításét, a gyen­ge forgalmú vonalak autóbu­szokkal való pótlását és új autóbuszjáratok indítását. A városi közlekedés korszerűsí­tését szolgálja 104 csuklós vil­lamos, 1288 autóbusz, 150 HÉV-kocsi és 140 metrókocsi­nak a beszerzése. önmagukért szólnak ezek a számok. Ezek olvastán erőssé válik az a meggyőződésünk, hogy az V. ötéves tervet tel­jesítve kényelmesebben, gyor­sabban és biztonságosabban utazhatunk. T. Gy. Kaposváron a nagymalom régi, hagyományos téglafala­zatú épülete mellett két óriási, gabonasiló magasliik. Hatalmas vasbeton tömbje vonzza a Szántód—Dombóvár—Pécs fe­löl érkezők szemét. Az első benyomások alapliangulatát keltik a városba érkezőkben. Szokatlanul nagy tömeg, ha­talmas súly. Egy-egy siló 15 ezer tonnát nyom. Vajon miért vonzzák e szo­katlanul nagy formák a ter­vezet? Ezen tűnődtem, amikor Scholz Béla építészmérnök­kel, a siló tervezőjével talál­koztam. / — Az új, ismeretlen techni­kai megoldások vonzottak — mondja. — 1964-ben, amikor a gabonaipari tröszt megkezdte a silók építtetését, nem volt még kitaposott, járt útja. Kü­lönleges alapozásnak számított akkor a cölöpözés, és a vas- i beton falak csúszózsaluzásos felhúzása is viszonylag isme­retlen volit. 1964-ben Nyírbá­torban épült föl az első ilyen létesítmény a tervein? alapján, s ezután kaptam megbízást a kaposvári tervezésre. — Nyírbátorban?! — Igen. Én nyíregyházi va­gyok, a Nyírtervnél dolgo­zom, s onnan terveztem mind­két kaposvári silót. Terveim alapján készül a nagyatádi és majdani a mernyei is. Szintén én tervezem a barcsi malom rekonstrukció j át. A kaposvári silóépítés fogas építészeti-statikai probléma volt. A 15 ezer tonnás épít­mény rettenetes súllyal nehe­zedik a talajra, amely a ma­lom környékiéi lazább szerke­zetű. Különleges alapozásra volt tehát szükség. A műegye­tem geotechnikai tanszékének vizsgálati adatai alapján ér­dekes eljárást dolgoztak ki közösen. A silót tartó mintegy száz cölöpöt összekapcsolták, Szamócaszüret (Tudósítónktól.) Megyénkben a legtöbb sza­mócát a mezőesokonya—so- moigyjádi áfész körzetében termelik. Az áfész-hez tartozó községek közül Somogysárdon, Mezöcsokonyán, Üj várfalván, Bodrogon, Csombárdon és He­tesen különösen sokan foglal­koznak ezzel a kedvelt gyü­mölccsel. A körzetben 470 kis­gazdaság kötött szerződést a szövetkezettel 32 vagon sza­móca termelésére. Sajnos, az érési időszakban kevés volt az eső, s ezért a szerződött mennyiségnél valószínűleg kevesebb lesz, amit felvásá­rolhatnak. Május végéig 15 vagonnyit vett meg az áfész, s ebből 6 vagon exportra került. Az áfész gondol a következő évekre is, ezért helyeztek el a gazdáknál tavaly ősszel 50 ezer, tavasszal pedig 40 ezer szamócapalántát SZAPUDI ANDRÁS POFONOK Egy ifjúsági vezető naplójából — Szóval úgy kezdődött, hogy tavalyelőtt, egyik nyári este a barátom hozta haza autóval. Véletlenül akadt rá a folyóparton, hippyfonma társaságban. Gitároztak, éne­keitek és ittak. Teca először húzódozott, nem akart beülni a kocsiba, de ä barátom erélye­sen ráparancsolt. A? elvadult hajú, szakállas fiúk trágársá­gokat kiabáltak és sörösüvege­ket dobáltak a kocsi után. Te­ca részeg v;oit. Gondolhatja, mennyire elképedtem. Megpo­foztam. Először életemben. Iszonyúan röstelltem a bará­tom előtt... — Azt, hogy megverte? — Mindazt, ami történt. De nemcsak szégyenkeztem, ha­nem borzasztóan meg is ijed­tem. Addig ugyanis ezzel a lánnyal az égvilágon semmi probléma, nem volt. Jól ta­núit. szelíd, jószívű gyerek volt és ... apás i.. nagyon apás. — Sóhajt, és halkabban folytatja: — Egy ideig nem történt semmi különös. Már- már el is feledtem az esetet, yettem neki egy amerikai far­mernadrágot valami csomag­ból, mert nagyon imádkozott érte. Állítólag »menő« darab volt, így mondták a lányok. Szeptember tizenegyedikén délután fölvette az új nadrá­got, elment hazulról, és éjfél­tájban jött haza. Teljesen ré­szeg volt, és a vadonatúj ame­rikai nadrág helyett ócska, foszladozó, piros farmert vi­selt. Kétségbe estem. Faggat­tam merre járt, kikkel volt, hol hagyta a nadrágját, ordí­tottam magamból kikelve. De Teca összeszorította a száját, behunyta a szemét és hallga­tott. Megint megvertem, jó alaposan. Az anyja sikoltozott, ö viszont hang nélkül tűrte. Akkor fogtam, és vittem a rendőrségre. Van ott egy-két régi barátom, elég magas rang­ban, családapák, sőt nagyapa is akad közöttük. Gondoltam, valamelyikük elbeszélget egy kicsit a lánnyal, rádöbbenti, milyen ostobaságot művelt, az­tán szépen hazajövünk és fátylat borítunk a történtekre. Azóta is töprengek, jól tettem- e? Fene tudja. Lehet, hogy ép­pen evvel rontottam, el min­dent. Néha úgy érzem, Teca akkor ... megutált ... en­gem. Vagy ha nem utált is meg, az a kis szeretet vagy bizalom, amit még érzett irán­tam, megszűnt. Persze, lehet, hogy minden mindegy volt már, hiszen engem a rendőr­ségen ért a legnagyobb meg­lepetés. A barátom természe­tesen azt tette, amit vártam tőle. Atyai szelídséggel szólt Tecához. A lelkére beszélt. Ez a lány meg képzelje, váratla­nul elkezdett kiabálni. Gú­nyos volt, szemtelen, úgy be­szélt, olyan förtelmes szava­kat használt, hogy én, az ap­ja csak bámultam, hüledeztem, mintha egy másik, idegen gyermek állt volna előttem. Másnap megszökött. A rend­őrség hozta haza szeptember utolsó napján. November 13- án ment utoljára iskolába Délután leszaladt csokit venni. Eltűnt. Tizenhatodikán este rendőri kísérettel érkezett"meg. Két nap múlva, mint akinek valami sürgős elintéznivaló jutott az eszébe, kabát nélkül szaladt el hazulról, s novem­ber huszonegyedikén reggel adták vissza a rendőrök. De­cember nyolcadikán megint elszökött, de még aznap le­szedték a vonatról, és intézet­be vitték. December tizenötödikétől március harmadikáig állami gondozás. Eközben fonodái munkás is volt, de levelei ta­núsága szerint pocsékul érez­te magát az üzemben. Megszö­kött. Ekkor a szülők kérték az állami gondozás megszünteté­sét Egy hónapig —; májustól júniusig — a finommechani­kánál dolgozott. Itt sem gyö­kerezett meg. Július huszon­hármad i kán levelet hagyott az apja íróasztalán. Eltűnt. Egy hét múlva Csepelen »gyűjtöt­ték be«; oda utazott érte az anyja. Teca magával vitt, s két nap alatt elköltött ötszáz forintot, eladta a garbóját is. »Minek jöttél?« fogadta az anyját Csepelen. (Folytatjuk) s így elosztották az irdatlan bertonfadiak nyomását. Vékony gömbhéjak kötik össze a cö­löpfejeket, a silótünab és a cö­löpfejek közé beépítettek ösz- szehegesztett -vascsövekből egy teleszkopikus szerkezetet is. Mivel ez a hatvanas évek kö­zepén még meglehetősen új eljárásnak számított, a ta­pasztalatok tudományos hasz­nosítása Céljából öt cölöpre különleges feszültségmérő be­rendezést szereltek. Ezekkel az egyetem szakembered rend­szeresen lemérhetik, hogyan „viseli el” az alap a ránehe­zedő súlyt. A nagyatádi és a memyei gabonasilók kisebbek, a ka­posváriak egyenként 1000— 1000 vagon szem befogadásá­ra "alkalmasak. A Nagyatádon épülőnek a cellái egyenként 75 vagon kapacitásúak. A tá­rolótereket itt nem tömör vas­betonból, hanem fémceliákból alakítják ki. — Az ilyen típusú silóknál újabb műszála megoldást kel­lett Időtlenünk. A létesítmény „lelke” a tölcsér, amelyen ke­resztül a gabonát gyorsan lehet mozgatni. De a fémszérkezetes cellafalú silónál a tömör vas­beton tölcsér kialakítása igen, munkaigényes feladat: ehhez kivitelezőt kapni nehéz. Ekkor kezdtem az elóregyártás gon­dolatával foglalkozni; mégter­veztem, elkészült, bevált. Az atádi tervek alapján a tröszt további három .silót rendelt meg, szintén előregyártott töl­csérrel ... Scholz Bélával Kaposváron. beszélgettünk. Még egy-két napot tölt itt, s indul haza, Nyíregyházára. — Mit jelent a rendszeres utazgatás ? Nem zavarja a munkájában? :— Szeretek utazni. Bár vo­naton Nyíregyháza és Kapos­vár között nem éppen rövid a távolság... A rajzasztal mel­lett töltött sok-sok óra, az éj­szakába nyúló esték után jól­esik tájakat látni, emberekkel ismerkedni. — S mit csinál szabad ide­jében Kaposváron? — Á képiárba járok. Nem volt még itt olyan kiállítás, amelyet ne láttam volna. És mint az MTESZ Szabolcs- Szatmár megyei szervezetének titkárát, engem érdekelnek a somogyi iparosítás eredményei is. Érdeklődöm szakemberként és szabolcsi lakosként is : hi­szen mi is hasonló cipőiben járunk. Cs. T. A szakszervezetek munkavédelmi pályázata A SZOT és az SZMT mun­kavédelmi osztálya pályázatot hirdetett üzemi munkásoknak, szocialista brigádoknak, szak­szervezeti, , tisztségviselőknek, műszakiaknak, gazdasági ve­zetőknek, Mit tennének a dolgozó ember biztonságáért, a korszerű munkavédelemért címmel. Pályázni lehet eddig be nem vezetett ötlettel, javaslat­tal, nem közölt tanulmánnyal. A pályamunkákat elsősorban a következő témáiéról várják: — a munkavédelmi szabá­lyok fejlesztésének módszerei — a dolgozók munkavédel­mi képzésének módszerei, — a munkavédelmi ismeret- terjesztés, nevelés módjai, — a tervszerű vállalati munkavédelmi fejlesztés fel­adatai — a biztonságtechnikai kér­dések megoldásának műszaki és szervezeti feladatai, a leg­jellemzőbb baleseti források megszüntetése, — a balesetek feltárásának, bejelentésének, vizsgálatának, a kártérítési igények elintézé­sének módszerei. A pályamunkákat szakbi­zottságok értékelik, s a leg­jobban hasznosítható* elgon­dolások, pályaművek szerzőit 500—5000 forint jutalomban, illetve könyv- és tárgyjuta­lomban részesítik. Biztosítják az arra alkalmas cikkek, ta­nulmányok megjelentetését — a szokásos honoráriummal — és támogatják a javaslatok bevezetését is. A pályaműveket 1977. októ­ber 15-ig kell továbbítani a SZOT, illetve az SZMT mun­kavédelmi osztályára. Az ér­tékelésre december 31-ig ke­rül sor. Növényvédelmi tájékoztató Károsítanak a bagolylepke hernyói A kiültetett paprika egyik veszedelmes kártevője a ve­tési bagolylepke. Ennek her­nyója (a mocskospajor) a nö­vények gyökérnyaki részét körülrágja vagy kiodvasít ja, s így elpusztul a növény. A ká­posztaféléket a fejesedés ide­jén károsítják a többnyire zöldes színű, nagy testű, lomb­szinten élő bagolylepkeher­nyók. A lepkék a korábbi éveknél nagyobb mennyiségben raj- zottak most tavasszal. Táplál­kozási viszonyaiknak kedvez­tek a virágzó gyomnövények, tojásrakásuk is bőséges volt, így erős hernyófertőzések ki­alakulása várható megyénk minden részén. Május utolsó napjaiban a borsón, a papri­kán, a kukoricán figyelték meg a hernyók kelését, töme­ges megjelenésük most, június első napjaiban várható. A paprika, a paradicsom, a gyö­kérzöldségek, a fiatal kukori­ca és a káposztafélék károso­dása, a káposztafejek, karfiol- rózsák stb. szennyeződése azonban megakadályozható az esedékes védekezéssel. Védekezésre a Ditrifon 50 WP, a Ditrifon 40 WSC, az Unitron 40 EC, a Sevin 85 WP 0,2 százalékos, a Satox 20 WSC 0,4 (ÿjazalëkos tö­ménységű rovarölő szerek va­lamelyikét javasoljuk, vagy a Ditrifon—5 porozót, 100 négy­zetméterenként 20—25 dekás adagban kiszórva (a káposzta- félék védelménél a penmetlé- hez Nonit nedvesítő szer hoz­záadása szükséges). A felső talajszinten károsító mocskos­pajor ellen a paprika, a gyö­kérzöldség- stb. kultúrákban — ha már a kártételt észlel­jük — a Basudin 5 G is ered­ményesen használható, folyó­méterenként 1,5—2 grammos adagolásban. A kiszórást kö­vetően a szert sekélyen ka­páljuk be a talajba. Ha a zöldségnövényeken, paprikán, paradicsomon, ká­posztán stb. levéltetű-fertő- zést is tapasztalunk, akkor a védekezésre az Anthio 40 EC 0,15 százalékos vagy az Anthio 25 EC 0,2 százalékos rovarölő szer valamelyikét használhat­juk. A védekezésre javasolt rovarölő szerek és a Basudin granulátum élelemegészség­ügyi várakozási ideje 14 nap. Ha ezt az időt a várható sze­dések miatt már nem lehet betartani, akkor a 7 nap vá­rakozási idejű Unifosz 50 EC, Vapona 48 EC, Nogos 50 EC, Nexion 40 EC 0.1 százalékos oldatának valamelyikével per­metezzünk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom