Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-13 / 111. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. E G Y E S 0 L J E T E K I Ara: 80 fillér AZ MSZM P SO M OÖY H G Y E 1 B 1 ZOTT SA G AN A K LAPJA XXXIII. évfolyam III. szám 1977. május 13., péntek Az idén 420 lakás Szépíájú Somogy Ösláp, vagy egyszerűen csak láp? Hogy ez nem mindegy,, bizonyítja a követ­kező eset: a Somogy megyei természetvédelmi albizottság védettségre javasolta a itala- tonnagybereki Állami Gazda­ság területén lévő fehérvízi őslápot, a Nekotát és a Mar­tinost. Ám hamarosan meg­érkezett a visszajelzés az egyik tudományos szervtől: az »ös« szócska használata indokolatlan. A Barcs mel­letti borókás esetében ma­radhat, úgyis átment a köz­tudatba ... Köztudat és természetvé­delem. Az említett bizottság működése eredményeként az utóbbi években már köny- nyen összeegyeztethető fo­galmak. Nyugodtan elköny­velhetjük eredménynek, mert — 1973 előtt, a Somogy me­gyei albizottság létrejöttét megelőzően — átfogó, alapos természetvédelmi munkáról még csak nem is beszélhet­tünk. Hiszen 1932-ig So­mogybán mindössze 278 hek­táron voitak csak védett ter­mészeti értékek. S ha ezt ösz- szehasonlítjuk a jelenlegi 13 ezer 500 hektárral, feltűnő a fejlődés. Somogyra — ha alaposab­ban körülnézünk — nyugod­tan rámondhatjuk: szépíájú. Olyannyira szép, hogy orszá­gos viszonylatban is figye­lemre méltó természeti érté­kek húzódnak meg a szelíd dombok között, folyók mel­lett, erdők sűrűjében, ritkás legelőkön. A barcsi <ísboró­kás péidául az országos érté­kek között is kiemelt jelen­tőségű tájvédelmi körzet. Vagy egészen egyedülálló a babócsai nárciszos. Minden májusban 13 hektáron hófe­hér virágszőnyeg illatozik a dél-somogyi falu szomszéd­ságában, s ma már annyira hozzá tartozik a tájhoz, hogy­an legenda is született: pasák kertjéből kerültek a hagy­mák erre a területre. Súlvos összegek szüksége­sek ahhoz, hogy egy-egy ter­mészeti értéket megőrizzünk. Huszonegy ember dolgozik ennek érdekében az albi­zottságban: geológusok, orni­tológusok, erdőmérnökök — valamennyien természetfél­tők és természetszeretők. Döntően az ő munkájuknak köszönhető, hogy megyénk­ben az országos ütemet meg­haladóan lép előre a termé­szetvédelem, hogy ma már újabb területek felkutatásá­ban. a védettségi javaslatok elkészítésében az élen já­runk. A legújabb: a Szalacska. Löszdombokon évszázados szőlőkultúra, a völgyekben avarkori halomsírok, s itt van a Kapos-csatorna is, amely — a tervek szerint a szabályozást követően — a jövőben is ellátja vízzel árte­rületét, ahol ritka növények várják a védetté nyilvánítást. A javaslat elkészítése két évet vesz igénybe. Somogybán jelenleg 53 me­gyei érték áll védelem alatt — az országos értékűeken kí­vül. S a munkát segítik az itt élők is: tulajdonosok, ki­jelölt kezelők, vagy — jó példaként érdemes megje­gyezni — a Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakközépis­kola diáksága. Hozzájárul az eredményhez a megyei ta­nács által biztosított évi 270 ezer forint is. Száz emberből talán csak négy-öt rongálja, károsítja a természetet. S a védők ará­nya azonban tovább javul majd. Erre annál is inkább nagy szükség lesz, mert — erről tárgyalnak ma együttes ülésükön Somogysárdon — a jövőben összehangolják a megyében a természetvédel­mi és a műemlékvédelmi al­bizottság munkáját. fi Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tárgyalása Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének, és Gás­pár Sándornak, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa főtit­kárának vezetésével május 12-én a SZOT székházában megbeszélést tartottak a kor­mány és a SZOT vezetői. Át­tekintették a legutóbbi tanács­kozáson létrejött megállapodá­sokat. és egyetértőén megálla­pították, hogy a vállalt köte­lezettségeknek eleget tettek. A közös feladatok megoldásá­ban tervszerűbbé vált a kor­mányzati és a szakszervezeti szervek együttműködése. Napirendre tűzték és meg­vitatták az 1977. évi népgaz­dasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatait, valamint a további teendőket. Egybe­hangzó véleményük, hogy az eltelt négy hónap eredményei biztatóak, de az éves tervben kitűzött feladatok teljesítésé­hez céltudatos munkával to­vább kell javítani a gazdál­kodás hatékonyságát. Különö­sen fontosnak tartják, hogy a termékek minőségének és exportképességének javításá­ra, a szervezettség növelésére, a munkaidő és a gépi beren­dezések teljesebb kihasználá­sára elhatározott intézkedé­sek következetes végrehajtá­sában még szorosabb együtt­működés valósuljon meg a gazdasági vezetők és a szak- szervezetek között. A kormány és a SZOT ve­zetői nagyra értékelik a dol­gozók munkakezdemenyezé- seit, fontosnak tartják, hogy a gazdaságirányító szervek és a szakszervezetek minden szükséges feltételt biztosítsa­nak ahhoz, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójára kibon­takozott országos munkaver­seny sikeresen járuljon hozzá a népgazdasági terv teljesíté­séhez. A szakszervezetek ja­vaslatát figyelembe véve meg­vitatták az ez évi tervben elő­irányzott bérpolitikai intézke­dések előkészítését, és ezek körére, bevezetésük időpontjá­ra kialakították közös állás­pontjukat. (MTI) Budapestre érkezett Sztane Dolanc A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására csütörtökön hazánkba érkezett Sztane Do­lanc, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Központi Bi­zottsága elnöksége végrehajtó bizottságéinak titkára. Kísére­tében van Dusán Alimpics, a JKSZ KB elnökségének tagja, a Vajdasági Kommunisták Szövetsége Tartományi Bizott­ságának elnöke, Boro Milose­vics, a JKSZ KB elnöksége külügyi osztályának osztály­vezetőhelyettese és Andrej Zseijeznik, Sztane Dolanc ka­binetfőnöke. A küldöttséget a Keleti pá­lyaudvaron Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és dr. Berecz János, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője fogadta. Az MSZMP KB székházá­ban tegnap megkezdődtek Biszku. Béla és Sztane Dolanc megbeszélései. Fórum a kereskedelemről vásárolnak a somogyiak ? Mit A községi népfrontbizottsá­goknak mintegv negyven tag­ja. a kereskedelmi ellátásért felelős vállalatok, szövetkeze­tek képviselői vitatták meg tegnap a megye kereskedelmi ellátásának időszerű dolgait. A falugyűléseken és szövetke­zeti taggyűléseken szerzett tapasztalatokra és a korábban beérkezett kérdésekre vála­szolt az a beszámoló, amelyet Tamás József, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője és dr. Nemes Kálmán ME- SZÖV-elnökhelyettes tartott. Somogybán a tavaszi forga­lom elérte a 7.9 milliárd fo­rintot. Ez hat százalékkal na­gyobb az 1975. évinél, mégis 2,4 százalékkal marad a ter­vezett alatt. Az utóbbi tíz évben most fordult elő má­sodszor, hogy a kiskereskedel­mi forgalom növekedésének dinamikája nem érte el a tiz százalékot. Mi ennek az oka? — Az egyik a pénzjövedelmek ala­kulásában rejlik. A megyé­ben tavaly 3 százalékkal nőt­tek a lakosság bevételei, az országos 6 százalékkal szem­ben. A bérek és a társadal­mi juttatások nem csökken­tek. az elmaradást a mezőgaz­daságból élő lakosság jövedel­mének változása okozta. Más­részt a vásárlások helyett fo­kozottabb figyelem fordult a takarékosság felé: a betétál­lomány 12 százalékkal volt nagyobb 1976-ban, mint egy évvel korábban, s elérte a 2,7 milliárd forintot. Szembetűnő az áruforgalom szerkezetének módosulása is. Míg — elsősor­ban a Balaton-part miatt — az országos átlagot is meg­haladta megyénkben az élel­miszerek, élvezeti cikkek, vendéglátóipari szolgáltatá­sok forgalma, iparcikkből ke­vesebbet vásároltak a somo­gyiak, mint 1975-ben. Az élelmiszerválaszték és a forgalom általában jó. Külö­nösen örvendetes, hogy -» a megyei tanács határozata alapján — már érzékelhető a peremkerületek ellátásának javulása. Kedvezően változ­nak a fogyasztói szokások: csökken a zsír és a szénhid- rátdűs táplálékok aránya, nő a hús, a hal, a tojás és — igen gyorsan — a szeszmen- tes üdítő italok forgalma. Az ízlés lassú változásának le­hetünk tanúi a sütőipari ter­mékek fogyasztásában is: év­ről évre egy-egy százalékkal i csökken a kenyérfogyasztás, s [ mintegy 8 százalékkal nő a péksüteményeké. Általában mindenhova jut kenyér, ese­tenként csak a túrajáratok »végállomásain« levő boltok panaszkodnak — joggal. Ja­vítani inkább a minőséget kell. s ez területenként is eléggé eltérő. A somogyi települések 90 százaléka kap naponta friss tejet. Tej és tejtermék korlát­lan mennyiségben van. Ta­valy 11 százalékkal nőtt a tejértékesítés. Nagyobb gond a húsellátás — főként a hen­tesüzletek területi elhelyezése miatt. A megyei kereskedelen szervezetei a kiegyensúlyozott jó ellátásra törekednek. Jelen leg hátráltatják ezt a korsze­rűtlen hálózatból származó hi­bák, a vegvesiparcikk-szakma és a ruházati kereskedelem tavalyi kedvezőtlen tapaszta­latai (a felkínált áruk válasz­téka, méretei, ára gyakran nem felelt meg a fogyasztói igényeknek), illetve a beszer­zési nehézségek. A tegnapi fórumnak éppen ez volt a fel­adata — mint Rostás Károly, a Hazafias Népfront megyei elnöke hangsúlyozta —, hogy segítse a kereskedelem törek­véseinek és a fogyasztói igé­nyek összehangolását. Már szerelik a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói Kaposváron a Béke—Füredi-tömbbelső második ütemtervének épületeit. Most 480 lakás épül. s az év végéig az első és a második ütemben épített lakások közül 420-at átadnak. (Gyertyás László felvétele) Az alkotóerőt ki kell használni A KISZ termelési mozgal­mairól és a mezőgazdaság kapcsolatáról tanácskozott tegnap a megyei KlSZ-bizott- ság. Somogy állami gazdasá­gaiban és termelőszövetkeze­teiben nagy szerepük van a fiataloknak; bár kevesen van­nak, de megállt az öregedési folyamat is, és az arány kezd állandósulni. Ma már csak kevés olyan termelőszövetkezet van So­mogybán, ahol nincs KISZ- alapszervezet. A szocialista brigádmozgalom erősödik, az Alkotó ifjúság pályázaton so­Tegnap láttuk a megyeszékhely „kapujában” Kalászol a kenyérgabona Határjáráson a főiskolai tangazdaságban A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság kerüle­tei közül a tátompusztai gaz­dálkodik a legnagyobb terüle­ten: az 5765 hektár szántóból itt található majdnem 3800 hektár. Ebben a kerületben termesztik a nagyüzem vala­mennyi cukorrépáját — 550 hektáron — és a több mint 2300 hektár kukoricának mint­egy a háromnegyedét. Kutas Dénessel, a gazdaság főállaU tenyésztőjével tegnap határ­járáson néztük meg: mit mu­tat, mit ígér a májusi eső. Cserepes-, Gázló- és Za- ranypuszta, valamint Dénes- és Rókamajor tartozik a táto- mi kerülethez. Az út mentén mindenütt szépen megmunkált táblákat látni, tanúságul an­nak, hogy az őszi előkészíté­sek kitűnően sikerültek a ta­vaszi vetések alá: kevés mun­kával is jó magágyat készít­hettek. Cserepesen és Gázlón is olyanok a cukorrépa meg a kukoricavetések, hogy ennçl szebbet már aligha kívánhat­nánk, Most a répa kultiváto- rozását végzik hat géppel. A gyomosabb részeken »vendé­gek« segítenek a kézi kapá­lásban; a szentbalázsi Surján völgye Tsz negyvenkét dolgo­zója serénykedik a táblán. Jó munkakapcsolat alakult ki az utóbbi években a téesz és a tangazdaság között, az állami gazdaság például a múlt ősszel szántott a surjá- niaknak, s a betakarításhoz is ad kombájnokat; segítenek a téesznek a répavetésben, ellát­ják a komplex növényvédel­mi tennivalókat, és a répabe­takarításban is részt vesznek gépeikkel. Hasonló együttmű­ködésről éppen tegnap álla­podtak meg a göllei téesszel is; az ősszel mélyszántást vé­geztek a közösben, tavasszal traktort adtak a kukorica ve­téséhez, s most a cukorrépa­kapálásban számít viszontse- gítségre a tangazdaság. A ku­korica vegyszeres gyomirtása hétfőn kezdődik a kultivátoro- zott területeken. A kukorica szépen sorol, megvan az előírt tőszám; a vegyszeres gyomirtás sikerét mutatja, hogy tiszták a táb­lák. Ezekben a napokban vég­zik a 161 hektár álló lucerna első kaszálását. A hozam egy részéből szenázst készítenek. Kaszálógépből és silózógépfcőd álló NDK-gyártmányú gépso­ruk van a silótakarmány ké­szítéséhez: a betakarított zöld- eleséghez vegyi anyagot ada­golnak, amit a tartósított ta­karmánynál a kémhatást sza­bályozza. A szénának szánt termés betakarításánál három Hamster—Major felszedő pót­kocsi dolgozik, s a rakományt mindjárt a hidegievegős szá­rítóra viszik» Sokkal szebb a határ, mint tavaly ilyenkor volt, és a ve­tések is egyenletesebbek, kö­vetkezésképpen biztatóbbak a kilátások, mint a múlt év má­jusában voltak — ez a véle­ménye Bokor Józsefnek, a tatami kerület növénytermesz­tési ágazatvezetőjének. Vala­mennyi tennivalóval a tava­szi kampányterv szerint ha­ladhattak, sőt »megtakarí­tást« is elérhettek. A cukor­répa vetésével például márci­us 28-án végeztek, a kukori­cáéval pedig május 5-én, s ez egyik munkához a tervezett nyolc helyett hét. a másikhoz pedig tizennyolc helyett ti­zenhét munkanapot kellett felhasználniuk. Figyelembe véve a répa és a kukorica ha­talmas termőterületét ebben a kerületiben, ez az eredmény szép sikernek számít. Még ak­kor is, ha a kukoricavetést előkészítő talajmunkákhoz más kerületekből is érkeztek gépek segítségül. Szép kilátások összegezésé­vel zárult a tegnapi, rögtön­zött határszemle a főiskolai tangazdaságban. Az őszi árpa után a kenyérgabona is hozza a kalászát, s vele a gazdag aratás ígéretét. H. F. kan részt vesznék, s több véd­nökséget is vállaltak a KISZ- esek Sok helyütt és sokszor tartanak társadalmi munkaak­ciókat, kommunista műszako­kat; az ifjúkornmunisták te­hát nagyban javíthatnak mun­kájukkal egy-egy gazdaság eredményein. Több javaslat is elhangzott az ülésen arról, hogy miként lehet kihasználni ezeket a le­hetőségeket, s jobban össze kell hangolni a fiatalok mun­káját. Példákat is említettek a felszólalók: van olyan szövet­kezet, ahol egy-egy gondra J még csak keresik a megol­dást, »néhány faluval odébb« pedig az Alkotó ifjúság pályá­zaton már rég megtalálták. Sokat várhatunk a külön­böző mozgalmakban. tevé­kenységi formákban kiemel­kedően dolgozó fiatalok egy­séges »elismerési« rendszeré­ről. S nem szabad megfeled­kezni arról sem, hogy nem­csak az anyagi, hanem az er­kölcsi elismerés is fontos. Ha a fiatalok érzik, hogy megbe­csülik jobbító szándékukat és számítanak rájuk, akkor job­ban dolgoznak. Az ülésen jelen volt dr. Ear­ner Zoltán, a megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője. Felszólalá­sában kiemelte, hogy mindig meg kell találni a megfelelő területet a fiatalok alkotó készségének kibontakoztatá­sához. Különösen fontos, hogy ne mindig és mindenért vál­laljanak védnökséget a KISZ- esek, ne »járassák la« ezt a mozgalmat apró-cseprő dol­gokkal. Sok javaslat elhangzott az írásos jelentéssel kapcsolat­ban. S az elmondottak nem maradnak a »fiókban«, a me­gye KISZ-vezetői hasznosítani akarják a tapasztalatokat. A tegnapi ülésen rendszerezték, értékelték az eredményeket és a hiányosságokat, s ennek alapján jelölnek ki újabb fel­adatokat. A mezőgazdaságban dolgozó KISZ-esek és nem KISZ-tag fiatalok alkotóereje nem elha­nyagolható. Fontos, hogy a megfelelő helyen, a legfonto­sabb feladatoknál hasznosít­sák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom