Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-10 / 108. szám

Hétköznapi beszélgetések A siker részesei A főállattenyésztő bizakodik Takarmánytermesztés Balatonszentgyörgyön Az őszi hozam megalapozása kukoricavetéssel. Hír: A kiváló vállalat címet •zombaton ünnepélyes keretek közt adták át a Kutasi Állami Gazdaságnak. A kiemelkedő eredményeiről ismert gazdaság most negyedszer nyerte el a magas kitüntetést. "Hogyan érték el ezt a szép eredményt?« A szokványos kérdés, a számokkal való zsonglőrkódés csábít. Igaz, még a kívülállók számára is sokat elmond, hogy a gazdaság 5,6 százalék­kal kisebb létszámmal negye­dével növelte egy év alatt az árukibocsátását; hogy egy hektár nágyüzemi termőterü­let nyeresége 4660 forint volt Kutason; hogy az egy tehénre jutó tejtermelési átlag több mint 3500 liter... Mindez azonban nem válasz a kérdés­re. A fentiekhez hasonló hí­reket olvasva hajlamosak va­gyunk megfeledkezni arról, hogy a mutatós számok mö­gött voltaképpen nagyon is hétköznapi »apróságok*> áll­nak. Egy jól beállított eke, egy rendszeresen tisztán tar­tott borjúnevelö, egy munka­időn túl is megjavított gép... Sok ezer ilyen kis dolog adja a szép eredményt. A hétért a Kutasi Állami Gazdaságban járva a siker »hétköznapi« részeseit kerestem. A gépmű­hely udvarán találkoztam Bá­rány Tibor brigádvezetővel. — A műhelyt »kiszolgáló j részlegként« tartják számon, mégis a kampány idején na­gyon sok függ a munkánktól. Ha például nem sikerül kija­vítanunk a silózót, a tehené­szet nem tud silót betakarí­tani, megszakad a termelési lánc. Ezt itt a műhelyben mindenki tudja. Ezért nem néztük a munkaidőt, most, a vetés napjaiban. A K—700-ast még vasárnap is javítottuk, hogy hétfőre készen álljon. — Hogyan fogadták a mű­hely dolgozói a kiváló cim elnyerésének hírét? — Itt készült a főkaput díszítő nagy jelvény. Látta volna azt a lelkesedést, ami­kor először körülvitték, hogy mindenki megnézhesse! Sok éjszakába nyúló javítás jutal­ma volt az a néhány perc. — A jelvényen ez a felirat áll; kiváló vállalat. — Helytállónak érzem a vállalat kifejezést. Gazdasá­gainkban már nemcsak a gé­Áz üdülőjegyek elosztásánál már évek óta előnyben része­sítik a kisgyermekeseket és a nagycsaládosokat, s számukra újabb és újabb kedvezménye­ket honosítanak meg. A gyermekgondozási segélyen levő édesanyák hat hónapot betöltött csecsemőikkel Leány­falun, Sopronban, Mártaházán és Balatonlellén pihenhetnek. Ezekben az üdülőkben fü- rösztési, mosási, szárítási le­hetőséget teremtettek, s külön teakonyhákat alakítottak ki, ahol az anyák az üdülőtől ka­pott nyersanyagból maguk is főzhetnek kisgyermeküknek. 1975-ben 1300 szülő és 1085 kisbaba, tavaly pedig már 1600 szülő és 1270 kisgyermek vette igénybe ezt az üdülési lehető­séget. Az idén az elő- és utósze­zonról a főszezonra is kiter­jesztették a kisgyermekes csa­ládok üdültetését. A nagycsaládosoknak nyúj­tott kedvezmények alapján a szülőknek nem kell térítési díjat fizetniük a harmadik és pék »iparszerűek«, hanem munkakörülmények, és munka szervezettsége is. A gazdaság 650 dolgozójá­nak több mint 80 százaléka 10 évnél régebbi törzsgárdatag. Minimális az elvándorlás, pe­dig Kutason termelőszövetke­zet is működik. A felsőbogáti szarvasmarhatelep egyik tehe­nészét, Ács Lajost többek kö­zött ennek a hűségnek az okáról kérdeztem. — 1948-ban 14 évesen ke­rültem ide az állami gazda­ságba. Apám föld nélküli cse­lédember volt. .. Az itt dol­gozók közül soknak a szülei hasonló sorban éltek. Aligha­nem ez hozta ide ezeket az embereket. Itt már akkor is csak a munka számított, és .nem az, hogy ki mennyi föl­det vitt be. — Azóta változott a világ, megszaporodtak a lehetősé­gek, mégis maradt... — Az évek mindennél job­ban kötik az embert. Itt meg­becsülnek, segítenek. Például 40 ezer forintos gazdasági kölcsönnel vettem házat Se- gesden. Most még fürdőszobát építek hozzá, azután a nyáron átköltözünk. — Benne érzi-e a saját munkáját a gazdaság kitünte­tésében? — De még mennyire. 27 te­henet gondozok. Tavaly több mint 100 ezer liter tejet fej­tem ki ! Ugyancsak az alsóbogáti te­lepen dolgozik Bosnyák Jó­zsef, aki szokatlan módon változtatott munkakört az év elején ... — Én is húsz éve dolgozom a gazdaságban. 1976-ig gép­kocsivezető voltam, most pe­dig az ellető tisztán tartása a feladatom. Egyelőre még neve sincs a beosztásomnak, de a munkám eredménye már lát­szik. Néhány hónap alatt fe­lére csökkent a borjúelhullás és az egyéb kiesés. — Miért jött a telepre? — A gépkocsikat központo­sították, így esténként nagy távolságról kellett hazajár­nom. A mostani munkám mellett több idő jut a csa­ládra. — Talán akad, aki vissza­lépésnek tartja ezt a munka­körváltozást. — Ügy érzem, a legkevés­bé sem csökkent a tekinté­lyem ezzel a változással. Pél­dám egyébként egy tanulság­további gyermekük után, és a hároméves korról kétévesre szállították le a beutaLási kor­határt. Sok vállalat saját üdü­lési alapjából is anyagi támo­gatást nyújt a sokgyermeke­seknek. A nagycsaládosok szá­mára általában több szobát nyitnak egybe az üdülőkben, a most tervezett, épülő léte­sítményeknél pedig már külön lakosztályokat létesítenek szá­mukra. A családos üdültetésben 1976-ban 51 000 szülő része­sült, 36 000 gyermekkel. az idén már 38 400 lesz a szülők­kel együtt nyaraló gyermekek száma. Kiemelten segítik az egyedülálló szülőket: számuk­ra külön üdülési alapot hoz­ták létre az ágazati szakszer­vezetek és a vállalatok. Az idén új létesítményekkel gyarapodik a gyermekes üdül­tetés. Átadják a b ükfürdői gyógyüdülőt; 150 szobájában egy- és kétgyermekes csalá­dokat helyeznek el. Hajdúszo­boszlón 150 szobát biztosíta­nak a nagycsaládosoknak. a I gal is szolgál. Korábban né- a I hányán szóvá tették, milyen jól keresnek a tehenészetiek. Az igazgatónk akkor azt vá­laszolta nekik, mindenkinek megvan a lehetősége, hogy a tehenészetbe jöjjön és jól ke­ressen. A határban munka közben állítottam le az egyik K—700- ast. Vezetője Mironics István. Röviden beszéltünk, mert ilyenkor tavasszal drága a traktorosok ideje. — Az eredménynek nincs semmi különös titka: egysze­rűen végigdolgozzuk a mun­kaidőt. A bér mögött teljesít­mény van. — Es a munka minősége? — Most például a silókuko­rica alá tárcsázok. Sok függ attól, hogyan van beállítva a tárcsa, és attól is, hogyan ál­lok be a szántás vonalára . .. 1955 óta dolgozom a gazda­ságban. Nehéz volna megmon­dani, hány nyújtott műszakot és hány éjszakát végigdolgoz­tam azóta. Kopecsni Vince csaknem két évtizede irányítja a Ku­tasi Állami Gazdaságot. — Az állami gazdaság töb­bet ad és többet is követel. És itt nem elsősorban a bér­ről van szó; a pénzt nem ok­vetlenül mérce az élet minő­ségére. Hozzá tartozik a jobb szociális és kulturális ellátott­ság és például az is, hogy dolgozóink jó része összkom­fortos állami lakásban lakik. A másik oldal: magasabbak a munkanormák, jobb a mun­kafegyelem. Szorosan össze­függ persze, hogy mit vár el a gazdaság a dolgozóitól, és hogy mit képes adni. — Legjobbnak lenni mindig nagy felelősség... — Tény, hogy a mezőgazda­ságban sok a bizonytalansági tényező, így egy kicsit nyo­masztó is az érzés, hogy ne­künk mindenképpen tarta­nunk kell a szintet. Ugyan­akkor — őszintén szólva — el sem tudjuk képzelni, hogy ez a gazdaság valaha is a gyöngébbek közé kerülhet. Ez a bizakodás és büszke­ség kovácsolta valódi közös­séggé a gazdaság 11 szocia­lista brigádját. Némi túlzással azt mondnatjuk: jogszabály ter­melő nemzet vagyunk. Való­ban rengeteg rendelkezés je­lenik meg, olyannyira sok, hogy gyakran egy-egy szakte­rület gazdái is csak hosszas munka eredményeként igazod­nak el a munkakörüket sza­bályozó paragrafusok tengeré­ben. Az utóbbi években már a nagyközönség számára is nyilvánvalóvá lett. hogy meg­indult egy kodifikációs törek­vés : lehetőleg leszűkíteni, összefoglalni a különböző te­rületekre vonatkozó rendelke­zéseket. Ez egyúttal azt is je­lentette, hogy megnövekedett mindazoknak a feladata, akik a jogszabályok ismertetésével, jogpropagandával foglalkoz­nak. Csak látszat az ellentmon­dás: jóval több' értelmezhető rendelkezése van egy-egy ilyen tömör, összefoglaló — a szaknyelv szerint kodifikált — rendelkezésnek, mint a rész­leteket szabályozó paragrafu­soknak. S minthogy az utób­bi években erősen megnöve­kedett a lakosság közéleti ér­deklődése, erősödött az igény a jogszabályok ismertetése iránt is. A jogpropaganda mai gya­korlata már akkor bevonja a társadalom különböző rétegeit a szabálymagyarázatba, ami­kor jogszabályról tulajdonkép­pen még nein beszélhetünk, — Az idei takarmány elő­teremtésében nem várható gond, mert minden föltétel adva van az elég gyors és jó minőségű betakarításához — mondta Csiga Árpád, a bala­tonszentgyörgyi Dél-Balaton Termelőszövetkezet főállatte­nyésztője. A válasz arra a kérdésre hangzott el: hogyan gondoskodnak elegendő szálas és abraktakarmányról a meg­lehetősen nagy állatállomány részére úgy, hogy esztendőn át folyamatosan jusson belőle, elég legyen az átteleltetéshez, egészen a jövő tavaszig. A hiány ugyanis sohasem ilyenkor, május közepe felé tapasztalható tömegtakar­mányból, hiszen most már ad füvet a rét, a legelő, vetett zöldet pedig a szántóföld. A nehézség általában télen és kora tavasszal mutatkozik, ha elfogyott a széna, a siló. Az ilyen zavart csak előrelátó intézkedésekkel lehet elkerül­ni. A szentgyörgyi tsz határá­csak tervezetről. A Hazafias Népfront különböző szintű szervei, a bizottságok mellett működő jogi és közjogi mun­kabizottságok lantos szerepet kaptak és vállaltak az ered­ményesebb, mind szélesebb körű jogpropagandában. A Somogy megyei Tanács közlönyének mellékletében tartalmas, elemző cikk jelent meg a közelmúltban dr. Tóth Sándornak, az igazgatási osz­tály vezetőjének a tollából A Hazafias Népfront helyi bi­zottságainak közjogi feladatai címmel. Nem sokkal a meg­jelenését követően a HNF me­gyei elnökségén volt szó a jogpropagandáról és a továb­bi feladatokról. Föl lehetne még sorolni néhány fórumot, ahol ugyancsak ez volt a lé­ma. de annak érzékeltetésére, hogy a jogpropagandának egy­re inkább nő a jelentősége, hogy ezzel a tevékenységgel egyre szélesebb tömegek igé­nyét elégítik ki, ennyi is elég. A Hazafias Népfront külön­böző feladatai között az egyik sajátos jellegű és tartalmú kö­telezettség a közjogi tevé­kenység. A teendők sokrétű­ek: segítségnyújtás az ország- gyűlésnek és a tanácsoknak feladataik elvégzéséhez; or­szággyűlési és tanácsi válasz­tások előkészítése, lebonyolí­tása: segítséget nyújtanak a képviselőknek és a tanácsta­goknak, hogy feladataikat jobban elláthassák; az állam­ban láttuk: rozsos keveréket szecskáztak a pótkocsira, s vitték a friss zöldet a szarvas- marhák elé. A gazdaság más részén kukoricát vetettek: ez majd a sertések elesége lesz. — Tavaly annyit silóztunk és olyan sok szénát takarítot­tunk be, hogy nem volt hiá­nyunk semmiből. A szénagyűj­téshez más ágazatokból is át­csoportosítottunk munkaerőt, így a minőséget sem érte kár. Most is van vagy negyven va­gon fölöslegünk, de ez már gyenge takarmányértékű tö­meg. A több mint ezer hek­tár gyepterületünknek csak egyötöde hasznosítható, a töb­bi berkes, sásos, egy része most is víz alatt van. Tavaly csak a szárazság »jóvoltából« ka­szálhattuk le és hordhattuk be a hozamát... Április közepén kezdték el etetni a szarvasmarhákkal a rozsos repcekeveréket, hama­rosan a borsós búza követke­polgárokat tájékoztatják, hogy azok javaslataikkal segíthes­sék a helyi politikai és terü­letfejlesztési tervek kidolgo­zását, megvalósítását — hogy csak néhányat említsünk. Az. hogy a jogszabályok megalkotásánál fokozatosan figyelembe veszik a jogalkotó szervek a lakosság vélemé­nyét, ékes bizonyítéka erősödő szocialista demokráciánknak. Ezért az utóbbi időben a fon­tos jogszabályok — ezen be­lül is elsősorban a törvények — tervezetét mind gyakrab­ban országos vitára bocsátják. Ennek haszna kettős: segíti az olyan törvények megalkotását, melyek az állampolgárok egyetértésével találkoznak, ugyanakkor a társadalmi vita meggyorsítja a jogtudat fejlő­dését, a jogszabályok és ren­delkezések önkéntes betartá­sát. A társadalmi viták szerve­zésében a népfrontbizottságok­nak jelentős szerepük van. Szervező munkájukkal el kell jutniuk a társadalom minden rétegéhez, segíthetik elmélyí­teni egyrészt a közéleti érdek­lődést, másrészt ezen kérész tül fejlődhet gyorsabban a lakosság jogtudata. Ám nemcsak a legmaga­sabb szintű jogszabály, a tör­vény esetében hárul feladat a népfrontbizottságokra. A helyi jogszabályalkotásnál, a tanácsrendeletek esetében is lehet társadalmi vitát rendez­zen. Mindig annyit szecskáz­nak a táblán, amennyire az istállóban szükség van. Már a vetésnél, a különböző fajták keverésénél figyelembe vet­ték, hogy a folyamatos takar­mányozás érdekében lépcsőze­tesen fejlődjön a növényállo­mány. — Az őszi takarmánykeve­rékek helyére napraforgós csalamádé jön. eddig már hat­van hektáron elvetettük. Amint a zöld lekerül a táb­láról, újra bevetjük a tarlót, mert csak így tudjuk gazda­ságosan kihasználni a termő- területet. Ilyen célból foglal­kozunk 86 hektáron szudáni cirokfűvel. A kaszálható lu­cernánk 83 hektár. Közepesen fejlett, a fagyok megállították. A kaszálással azért igyek­szünk, mert a második növe- dék csak akkor adhat többet, ha idejében utat nyitunk ne­ki. A balatonszentgyörgyi tsz- ben hétszáz szarvasmarhát kell »eltartani«, köztük két­száznyolcvan tehenet. Mindez nagy feladatot ró a gazdaság­ra. Megnyugtató, hogy május 1-től legelőn van a jószág Vörsön és Balatonberényben is. a betakarításhoz pedig van elegendő fűkasza, silózógép, rendfelszedő és szállítójármű. — A takarmányozáshoz csak koncentrátumokat vásá­rolunk, a többit magúnk ter­meljük meg. S ez nemcsak a szarvasmarhák szükségletére vonatkozik. A sertések elfo­gyasztják a kukoricatermés mintegy 60 százalékát, a takar­mánygabonát pedig csaknem teljes egészében az üzemben használjuk fel. Minél maga­sabb átlagokra törekszünk . . . A főállattenyésztő bizakodá­sa — a látottak alapján — megalapozott. Sok függ azon­ban a folytatástól is ... ni. Ezért a lakosság elé kell terjeszteni a fontosabb ta­nácsrendeletek tervezetét, mindazokét, amelyek közvet­lenül érintik az állampolgáro­kat. A mindennapokban, a köz­ségek, városok lakóihoz kötő­dő jogpropaganda-tevékeny­ségnek éppen ez az egyik leg­jelentősebb területe: a fonto­sabb új jogszabályok ismer­tetése, illetve az állampolgá­rok szélesebb körét érintő ál­talános és alapvető jogszabá­lyok folyamatos ismertetése. A Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága mellett mű­ködő jogi és közjogi munkabi­zottság munkatervét lapoz­gatva választ kaphatunk arra, milyen fontosnak tartják ezt a feladatot: szó van ebben töb­bek között az idősekről való gondoskodás jogi szabályozá­sa terén végzett vizsgálatok­ról, ezek értékeléséről, a jo­gi tanácsadás helyzetéről, a jo­gászok részére tartott megyei tanácskozás megszervezéséről, a törvénytervezetek vitájáról. Ebben az évben eddig ötször rendeztek Somogybán társadalmi vitát a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról, valamint a panaszokról. Is­meretes, hogy az országgyűlés legutóbbi ülésszakán új tör­vényt fogadott el erről. A szo­cialista demokrácia kiszélese­dését bizonyítja, hogy az eze­ken a vitákon elhangzott ész­revételek közül a legfontosab­bak ma már a törvény szöve­gében olvasih fü ' k. M. A. A harmadik gyerek ingyen Újabb kedvezmények az üdültetésben B. F. Tavaszi betakarítás. H. F. A jogpropagandáról Elmélyülő jogtudat

Next

/
Oldalképek
Tartalom